Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-08 / 32. szám
MG«, február & Kedd Párosuljon a lakosság ellátásáért érzett felelősség az önálló gazdálkodással Árutermelési ankét a Népújság szerkesztőségében megállapítások, hogy egyes nővé- ] késtek a naposcsibe árának csök- nyi és állati termékeknek ala- | kentésévél. Fő okként azonban mi azt fogadjuk él, amit Sarkadi István, a megyei pártbizottság munkatársa mondott, hogy a Bame- vál, a megyei keltető vállalat és a főid mű vess zovetkezetek nem szervezték meg jól a maposba- romfi-kihélyezést sem a tsz- éksben, sem a háztáji gazdaságokban, hanem várták, hogy azok majd önmaguktól jelentkeznek. Hiba az is, hogy a Bamevál egyáltalán nincs érdekeltté téve a háztáji baromfinevelésben, ahonnan elsősorban a piacra kerül az áru, emiatt aztán korlátozott mennyiségű naposbaromfit adnak ki. Török Imre, a MÉK igazgatója elmondta, hogy néha a csabai, a gyulai és az orosházi munkás eddig is drágábban vette meg a csirkét a piacon, mint a pesti munkás, mert a kereslet nagyobb volt, mint a kínálat. Most, hogy a sertés- és marhahús ára jelentősen emelkedett, várható, hogy még jobban növekszik a kereslet baromfiból. Éppen ezért él kellene követni mindent, hogy a tsz-ek is és a háztáji gazdaságok is minél több baromfit neveljenek és szervezetté lehessen tenni a piaci ellátást. A gyulai szövetkezeti keltetőnek nem az a gondja, hogy hova helyezze el a naposfoaromfit, csony maradt az ára, s ezért nem ösztönzik a tsz-eket arra, hogy termeljék. Vita tárgyát képezheti a hagyma, egyes zöldségfélék és a csibe jelenlegi termelői ára. Ez az utóbbi különösen, mert valóban úgy van, ahogyan Fekete Mihály, a Baromfiipari Országos Vállalat orosházi gyáregységének termeltetési vezetője mondta, hogy a zömében még korszerűtlen ólakban nem tudnak a tsz-ek gazdaságosan nevelni sem csibét, sem kacsát. A rossz tartási viszonyok a kívántnál több takarmányt emésztenek fel s ráadásul sok az elhullás. Nem szervezték meg jól a naposbaromfi- kihelyezést Az orosházi gyáregység 20, a békéscsabai pedig 100 vagonnal szerződött kevesebb baromfira eddig a tervezettnél, s Gádi László termeltetési osztályvezető szerint a csabai körzetiben nem sok remény van arra, hogy pótolni tudják a lemaradást Ugyanis február hónapra alig jelentettek be naposcsibe-igényt a tsz-ek és a háztáji gazdaságok. Ennek oka lehet az is, hogy az illetékes szervek megái tavaly ősszel megtartott ankétünkön részt vevők, az akkor megjelent új szerződéses rendszer alapján bizakodással tekintettek az ez évi árutermelés és felvásárlás elé. Most a február 3-an megtartott ankétünkön azonban az bizonyosodott be, hogy a lakosság és a népgazdaság igényei szerint szükséges növényi és állati termékeknek csak egy részére kötötték meg a termelési szerződést megyénk termeltető és felvásárló vállalatai a szövetkezetekkel. Kenyérgabonából, burgonyából és kenderből túl is szerződték az előirányzott mennyiséget, azonban a sertésnek, a baromfinak, a lakosság közvetlen ellátását szolgáló friss zöldségnek, s egy sor fontos ipari növénynek még csak egy harmadára, felére sikerült megállapodni. Itt tart a szerződéskötés a fontos export- terméket is jelentő vöröshagymából, dohányból és seprűcirokból. Amikből máris hiány mutatkozik Megismétlődni látszik az az időszak, amikor egyszerűen nem lehetett seprűt kapni, mert annyira keveset termeltek belőle. Máris vannak olyan zöldségesboltok, amelyek hat hónapja, egy éve nem árulnak száraz babot, s a szerződéskötés jelenlegi állását, a tsz-ek húzódozását ismerve, a hiány tovább növekszik. Hacsak nem sikerül felébreszteni ezzel kapcsolatban is a felelősségérzetet, amely aztán arra sarkallja a szövetkezeteket, hogy a közösben is és a háztájiban is termeljenek köztesként balbot. Az ankéton elhangzottak olyan V^WNAAyWWWUVWWWAVWWWVAA/lAllAWVVVVVWVWVWlVWWWWWWVWtf Fejlődik a csomagolási kultúra és technika a hűtőházban tz idén 50 vagon gyorsfagyasztott árut csonirgolnak a félautomata géppel Az ízlésesen, tetszetősen csomagolt áru szinte vonzza a vevőket, s így könnyebb is eladni. Régen rájöttek erre az iparban is, a kereskedelemben is. Ám még ma sincs mindig összhangban a tartalommal a forma. A csomagolás kultúrája és technikája — amint azt a Hűtőipari Országos Vállalat békéscsabai gyáregységében is hallottuk — még gyenge lábon áll az élelmiszer- iparban. Ezért is fogadták örömmel a Békéscsabai Hűtőházban a svéd gyártmányú félautomata csomagológépet, amelynek segítségével immár a gyorsfagyasztott áru egy része, a zöldség és a gyümölcs szebb és praktikusabb dobo- j zokba kerülhet. Azért' is szűk- j ség volt erre, mert az új dobozok, amelyeket a Kner Nyomdában állítanak elő szép kivi-1 telben, nemzetközi modul-mé- retűek. Ennek viszont az az előnye, hogy a dobozokat kartonba rakva, itt is alkalmazhatják a rakodólapos árumozgatást. Az árumozgatás gépesítése és fejlesztése pedig egyetlen üzemben sem közömbös. A félautomata csomagológépet fél évvel ezelőtt helyezték üzembe. Működtetésével a kézi csomagoláshoz képest mintegy egyharmaddal csökkentek az egy egységre jutó költségek. Eddig körülbelül 10 vagon A képen a félautomata csomagológép látható. Bal oldalt a műszaki ipari tanulók, a gép jövőbeni kezelői tanulmányozzák, jobb oldalt a gépet vizsgálják és állítják be. Fotó: Kocziszky -László gyorsfagyasztott árut csomagoltak ezzel a berendezéssel, amely 8 óra alatt nyolc, nyolc és fél ezer csomagot készít elő és zár le. A hűtőházban az idén még ovább bővül — 50 vagonra — i géppel csomagolt gyorsfa- asztott áru mennyisége. A szépen és ízlésesen csomagolt készítményből tehát az idén már több juthat az üzletekbe. De exportra is, mert kisebb tételekben már eddig is szállítottak belőle. A tetszetősebb csomagolás révén minden bizonynyal még tovább növekszik a csabai hűtőház gyorsfagyasztott készítményeinek külföldi híme- /e, s ezzel együtt valószínű a grendelők köre is. P. P. hanem az, hogy honnan szerezzen tenyésztojást. Körzetében az igény nem véletlenül nőtt meg, hanem azért, mert a gyulai keltető szisztematikusan szervezi a naposbaromfi kihelyezését. A megyei keltető vállalat nem önálló ilyen szempontból, csak akkor keltethet, ha a Bameválon keresztül megkapja a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok igényét. Baj az is, hogy a földművesszövetkezeti felvásárlók nincsenek érdekeltté téve abban, hogy minél több naposbaromfit helyezzenek ki a háztáji gazdaságokba, ezért a szervezés, az ösztönzés helyett várják, hogy a háziasszonyok a helyükbe menjenek csibéi gé- nyükkéL A helyi vállalatok kapjanak több segítséget föntről Az alapos szervezés, a vállalatok és a termelők kölcsönös érdekeinek megértése nagyban elősegíti az egyes termékek előállítását. Ezt többen és többször is hangoztatták az ankét résztvevői. Az idén és az ezután következő évek növekvő feladatait egyma- gukban nem tudják megoldana a helyi vállalatok. Ehhez segítséget kell kapjanak központjuktól és a Földművelésügyi Minisztériumtól is. Többek között a baromfiféldol- gozó gyáregységek részére több takarmányt, s annak elosztásához nagyobb önállóságot kellene adni, hogy ne csak a nevelési, hizlalása, hanem a törzsállománytartási célokat is megvalósíthassák. A pulykatörzs máris olyan kicsi, hogy az idén nem tudnak kielégíteni 150 ezer napospulyka- igényt. Amint Gádi László elmondotta: jövőre még további csökkenés várható, mert a bank nem segítette differenciáltan hitelösszeggel a törzsállomány beállítását a tsz-ekben, s ezenkívül a szövetkezetek sem tartják kifizetőnek a törzsbaromfi-tartást . Az ankétem részt vevők sokat vitatkoztál!; az úgynevezett munkacsúcsot előidéző növények termeléséről. Ladnyik Mihály, a kom- dorosd Dolgozók Tsz elnöke elmondta, hogy bár náluk 4,5 hold föld jut tagonként, mégis kénytelenek változtatni az eddigi vetés- szerkezeten, mert a betakarítás gépesítésének lassúsága miatt a legnagyobb erőfeszítés árán sem tudtak megbirkózni az egyszerre jelentkező feladatokkal. Baxkóczi Pál, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke szerint a gépesítés hiánya miatt ütközik nehézségbe egy sor fontos növény- és állatfajta termelése, nevelése. Már az is sokat jelentene, ha a kukorica betakarítását gépesítenék, mert akkor az embereiknek jutna idejük a nehezebben gépesíthető, munkaigényesebb növények idejében történő betakarítására. Egyre sürgetőbb igényként jelentkezik a növényi kártevők jelentkezésének előrejelzése, a növényvédelmi repülőgépek számának megnövelése is. Mert például a rizstermelési kedvet nagy munkaigényességén túl az is csökkenti, hogy nincs megfelelő eszköz a rizs különböző betegséged elleni védekezésre. Csiszolni kell még a szerződéses termelési rendszert Többen is hangot adtak annak a véleményüknek, hogy még csiszolni kell a szerződéses termelési rendszeren. Fajó Károly, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának előadója szerint nem helyes, hogy a szerződéskötés a földterületre és nem az áru.meny- nyiségére történik. Kiss László, a megyei tanács felvásárlási osztályának főelőadója elmondta, hogy a Polgári Törvénykönyv is a földterületet veszi alapul, pedig helyesebb lenne a mennyiségre megkötni a terjnelői szerződést, különösen a bővebben termő növények esetében. Többek között a cukorrépából is indokolt volna ez, amiből az utóbbi években lényegesen nőtt az átlagtermés megyénkben is, s mégis csaknem azonos területen termelik, mint évekkel ezelőtt. Zelenyártszki György, a Békéscsabai Konzervgyár igazgatója elmondta, hogy ők már az idén sem a holdak számához, hanem az árumennyiséghez ragaszkodnak. Ez helyes is, mert a vállalatnak nem az a mérvadó, hogy hány holdon, hanem az, hogy megtermelik-e a megállapodásban megkötött mennyiséget. Török Imre elvtárs szerint törekedni kell arra, hogy a termelési szerződés hosszú távra szóljon, s ne forduljon elő, hogy a® adottságok birtokában ide-oda kapkodjon valamelyik szövetkezet. Például Tótkomlóson kértél a nagy költséget igénylő hagymatároló felépítését és most, miután kész van, nem akarnak hagymatermeléssel foglalkozni. Azt is el kellene már dönteni végre, hogy az áru válogatására és csomagolására a felvásárló vállalatok vagy a termelőszövetkezetek rendezkedjenek-e be végérvényesen, mert most hol a vállalat, hol a szövetkezet eszközli ezt, aszerint hogy előnnyel vagy hátránnyal jár-e. Szervezettebb árufelvásárlást Sarkadi István elvtárs helyesli azt, hogy a konzervgyár be is szállítja a megtermelt árukat. Ezt a módszert meg kellene honosítania a MÉK-nek is, mert sok esetben hetekig kerülgetik a tsz-ek a szállításra váró hagymát, cirkot és más terményt. Véleménye szerint nem helyes az, hogy egy-egy cikk termelésére több vállalat, is szerződik, s így a megye területe elaprózódik lóilönböző érdekéltsé gek között. Ezek a kérdések olyanok, ame- ! lyeket csakis az országos irányí- ! tó szervek tudnak megoldani. Az j ez évi árutermelés ilyen zökkenői ! ellenére is bőséges mennyiségű | zöldségei és baromfihúst kér és vár a lakosság. A községi, járási | és megyei párt-, tanácsi és társadalmi szervek nem várhatják tétlenül azt, hogy' a tsz-ek és a háztáji gazdaságok megtermelik-© a szükséges mennyiséget. Ne hatalmi szóval, hanem segítő, magyaráz» szóval keressék fel őket, s értessék meg velük, hogy a lakosság ellátása létkérdés. De azt is. hogy ez saját érdekük is, mert hiszen árutermelés nélkül nincs bevétel és nincs megfelelő jövedelem Kukk Imié *
