Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-08 / 32. szám
\ 196b'. február 8. Kedd Négyszázmillió forintos beruházás az autó- és traktoriparban Nagyszabású fejlődés előtt a közúti járműgyártás A magyar közúti járművek iránt nagymértékben megnőtt a kereslet. Az autó- és traktoripar exportja 1970-ben előreláthatóan mintegy 3,5-szer akkora lesz, mint 1965-ben. Ehhez az össztermelést legalább 2,5-szei esére kell növelni, ami többszörösen meghaladja a gépipar átlagos fejlődését. 1966 a nagyarányút fejlesztés megalapozásának éve. Felszámol. ják a minőségben még tapasztal - ' ható hibákat, tovább csökkentik, majd teljesen megszüntetik a pót- ! alkatrészhiányt, egyenletessé tetszik a termelést és megkezdik a f nagyarányú b íruhúzásokat, i Az autó- es traktoripar íejlesz- : lésére öt ev alatt több mint egy- ; milliárd forintot költenek, s már iaz idei kezdő beruházások '400 (millió forintba kerülnek. Ebből (f-jáha. f(ira(/0N cp&ndüinJtßk Megyéikben több alig ismert fafaragó él. Ezek közé tartozik Papp József, a szeghalmi Petőfi Termelőszövetkezet méhésze is. igen sokoldalú ember. Szabad idejében művészi fafaragások kerülnek ki a keze alól, de a kör| Témaválasztása igen sokrétű, i Tanulmányfejekiől kezdve a pa- ! laszti élet minden motívumával j találkozunk faragásain. Ornamen- , tikája sajátosan egyéni, de nem I nélkülözi a népi művészet hatá- i sát. A vázák, ivókészletek, papírosak 40—50 millió forintot költenek építkezésekre, a többiből korszerű gépeket szereznek be. A géppark bővítésével a pótalkatrészgyártást is lényegesen fokozhatják. A pótalkatrészhiány felszámolása az egész iparágban már tavaly napirendre került és számottevő eredményeket értek el. 1964-ben még 300 millió forinttal kevesebb pótalkatrész készült, mint amennyire szükség lett volna, ez a hiány tavaly 120 millió forintra csökkent, s a többi kö- ízött mos,t már olyan fontos alkat- I részekből is ki tudják elégíteni az , igényt, mint a hengerpersely és ja vízszivattyú, ami évekig hiánycikk volt. Bár a hiánycikklista az idén tovább szűkül, körülbelül 50 milliós hiánnyal még ebben az évben is kell számolni. A pótalkatrészellátás problémája előreláthatólag csak a jövő év végén vagy 1968 elején oldódik meg teljesen. Az autó- és traktoripar fejlesztésének néhány részletkérdése még tisztázatlan. Tekintve, hogy gyártmányaik munkaigényessége is növekszik, az iparág vezetőinek véleménye szerint igen hasznos volna, ha olyan kisebb üzemet az iparághoz csatolnának, amely pillanatnyilag nincs eléggé gazdaságosan kihasználva, de alkalmas arra, hogy részt vegyen különféle autöberendezések nagy sorozatú gyártásában. (MTI) A törvény szigorával Az idegen szavak szótárában a latin eredetű korrumpál kifejezés egyik magyar jelentéseként a következő olvasható: megvásárol, megveszteget. Néhány évtizeddel ezelőtt üzleti körökben olyan mindennapos gyakorlat volt a korrupció, ami a nagyobb haszon vagy valamiféle előny szerzésének alapvető és nem is elítélt feltétedé volt. Ez az egykori általános, a kapitalista társadalmi rendszerrel törvényszerűen velejáró módszer „széles körben" ugyan megszűnt, de — amint ezt az alábbi példa bizonyítja — maradványaival még ma is találkozhatunk. Egy hivatal vezetője felháborodottan panaszolta nemrég, hogy több. a „pénz nem számít" .jelszót hangoztató és ennek alapján gondolkodó azzal fordult hozzá, hogy pár száz forint „hála” ellenében részesítse őket olyan előnyben, aminek megszerzésére hivatalos — és tegyük hozzá, becsületes — úton csak a későbbiek során lesz lehetőség. A megvesztegetők látva a tiltakozást, azzal nyugtatták a hivatal vezetőjét; tudják, hogy így szokott ez lenni, így lehet valamit gyorsan, rugalmasan elintézni. A szótár szerint a korrumpál másik jelentése: megront, romlásba visz. A két értelmezés közül az első a szó szerinti fordításra, a második pedig a megvesztegetés következményeire vonatkozik. Az összefüggés egyben azt is jeleni, hogy a korrupt egyének e rendkívül káros, társadalmi rendszerünk moráljától idegen szemlélettel megfertőzik közéletünket. A megvesztegetésre hajlamosaknak végre meg kellene érteniük, hogy még pár száz forint ..hála" fejében sem juthatnak .jogtalan előnyökhöz, s tudatosítani kellene velük az effajta szemlélet, cselekedet alacsonyrendűségét. elítélendőségét, sőt büntethetőségét is. A közéletünk tisztaságát ilyenformán veszélyeztetők elleni fellépés módja nem lehet csupán az, hogy a hivatalok vezetői és más olyan személyek, akiket különféle jogtalan előnyök szerzésére kívánnak rávenni, úgy utasítsák el a hozzájuk fordultakat, hogy nem fogadják el a felajánlt „honoráriumot”. hanem a törvény szigorával járnak el velük szemben. S. F. Miéri késik a pártcsoportok tájékoztatása a felvonógyárban? \ ■— A termelési tanácskozás el"j készítésével nem sokat foglalkoz- j tünk. A gyáregység előzetes ter- ! vét ugyan még decemberben megkaptuk, tudjuk, hogy az idén i a termelési érték 31 millióval , több a tavalyinál. Ezt a munkaGazdag díszítésű ivókészlet. nyékben elejtett ritka madarakat is szívesen és nagy hozzáértéssel preparálja. Rajztehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. Tizenöt éves kora óta szerelmese a fafaragásnak. Ami eleinte időtöltés volt, áz később szórakozássá, majd szenvedéllyé vált. Domborvágókések vagy a női karperecek növényi díszítő elemein kívül kis figurális kompozíciókat is tartalmaznak. Nevét külföldön is ismerik. Moszkvától New York-ig majd minden országban megtalálhatók művészi faragásai. Több munkáját az ősszel Békéscsabán megTJtolsó igazítás egy réti sas szárnyán műveit és kisebb plasztikáit legtöbbször gyümölcsfából vagy annak gyökeréből alakítja ki. A saját készítésű szerszámain kívül a bicska, a hplker és a vonókés a! tői kezét dicsérik a szeghalmi legfontosabb. Az elkészült alkotá sokat lakkozással és politúrozással teszi még vonzóbbá, tartósab-! darai. a*. I igényes elektrosztatikus festő- berendezések nagyobb tömegű gyártásával kell elérni. Azt' is tudjuk, hogy tizenhattal emelik a munkás-, néggyel pedig az improduktív létszámot. Seres Mihály, a Hajtómű-és Felvonógyár' békéscsabai 5. számú gyáregységének a párttitkára ad tájékoztatást, aki azt is elmondja, hogy a termelési tanácskozást a hónap közepén tartják meg. Az üzemben aztán kiderül, hogy i aligha tud valaki valamit a ter- i metésá. tanácskozásról. Erős Gyula és Gátvölgyi Béla csoportvezeI tők legalábbis határozottan állítják, hogy erről még nem volt szó. j Pedig mindketten páricsoportve- i vetők és tudják, hogy arra alapo- i san fel keil készülni. Különösen i fontosnak tartják azért, mert a j decemberi taggyűlésen tájékozta- í tűst kaptak a gyáregység idei ter- j véről, aminek végrehajtása nem I lesz kis feladat. A termelési tanácskozás az a j j fórum, amelyen mindenki letehe- j • ti a voksot az asztalra. Ki-ki a | | maga munkaterületének legjobb j ] ismerőj éként elmondhatja véle- \ | menyét, javaslatokat tehet, ami ( j meggyőződése vagy elképzelése szerint elősegíti a termelést. Ezt ! azonban szükséges előbb átgondolni vagy talán megbeszélni a ... ........ j munkatársakkal, a brigáddal, nyíló fafaragók kiállításán láthat- . , . (mert senki sem dolgozik elszigetelten és az egyik ember munkája kihat a másikéra is. A kommunistáknak ilyenkor különösen az a szerepük, hogy megfelelő hangulatot terem tse- , nek a tanácskozásra való felké- i szüléshez. Ök maguk is vessék fel a problémákat, s adjanak választ a helytelen nézetekre. Lázár László művezető a napokban szerzést, tudomást a termelési tanácskozás idejéről és tájékoztatta erről a dolgozókat is. Ö mondja: — Amikor a munkaverseny került szóba, többen hangoztatták, hogy az idén kár vállalást tenni. Azzal érveltek, hogy úgyis a távolitok nyerik meg. Be kellett bizonyítani, hogy nincs igazuk. csak aztán változott meg a véleményük. így a termelési tanácskozáson már az asztalra tehető: a többség (vagy talán mindenki) benevez a munlkaversenybe. Szóba került, hogy a program szerinti feladatot az üzemrész öt fővel kisebb létszámmal is képes megoldani. Persze a dolgozók ennek a hasznát is szeretnék látni. Azt tudják, hogy van lehetőség a megtakarított munkabér bizonyos százalékának a kifizetésére. Sokakban az a vélemény alakult ki, hogy a vállalat tervezési osztálya nemegyszer indokolatlanul változtat a műhely termékein. Általában anyagot akarnak megtakarítani, de az átszervezés és az új szerszámok olyan többletköltséget okoznak, hogy végül is ráfizetés lesz belőle. — Beszélnek a munkások, hogy sok az improduktív munkaerő a gyáregységben, amit tűrhetetlennek tartanak. Az emberek írásban „beszélnek’’ egymással, mert a szónak nincs jelentősége. Hiányzik a bizalom, a felelősségvállalás — mondja Lázár László és hozzáteszi: — Az emberek ezt sokszor a fejemhez verik. Lázár László kommunista, szeretné, ha jobban mennének a dolgok. Most is kapkodás, idegesség van, amit így indokol: — Tavaly a 3. számú gyáregység biztosította az anyagot a statikusoknak, az idén — a gyáregységek önálló elszámolása miatt — ez a vállalaton keresztül történik. A vállalatnál azonban azt mondják, hogy az első negyedév- íren még az előző módszer szerint kall eljárni. Sok minden a termelési ta- | nácskozás elé kívánkozik, de a többi műhelyben. üzemrészben csend van, mert a pártcsoportok tájékoztatása késik. Pedig ennek a jelentős eseménynek’ az egész évi munkát kell megalapoznia, a felkészülésre tehát nem elég egykét nap. Pásztor Béla Emlékűnnepség a Foaía Noastra megjelenésének 15. évfordulóján juk. Harminc éve preparálja a környékben iótt madarakat. Szakérgimnázium és a helybeli általános iskolák szertárainak kitömött maHssierguly Heve Szombaton délelőtt tartották Gyulán az 1951. február 15-én először megjelenő román nyelvű lap, a Foaia Noastra, illetve annak elődje, a Liberté Noastra emlékünnepségét. Az emlékünnepségen a román ajkú lakosokat Haj- dú-Bihar és Csongrád megyéből is képviselték. Emlékbeszédet dr. Pálffy Endre, a Foaia Noastra fő- szerkesztője tartott. Köszöntötte a lapot többek közt ez alkalomból Mészáros György, a Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osztályvezetője, Balkó János, a Ludové Noviny főszerkesztője a Magyarországon megjelenő nemzetiségi lapok munkatársai nevében, Cserei Pál pedig a párt Békés megyei Bizottsága nevében. Turcu Márius román iskolai szak- felügyelő az olvasók köszöntését tolmácsolta.
