Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-27 / 49. szám
1868, fetiraár 27. 4 Vasárnap Hangulatos vetélkedő Gyomán A KISZ gyomai járási vezetősége és a népművelési szervek mindig meglepnek berniünket valamivel — mondja Bencsik Ilona, a KISZ megyei vb kulturális felelőse — Most is egy fesztivált rendeznek a járásuk legjobb énekesei és zenekarai részvételével. A kezdésre a gyomai szálloda étterme zsúfolásig megtelt Okos elgondolás volt, hogy itt rendezték. Többen elférnek, mint a művelődési ház nagytermében, kényelmesebben és kötetlenebbül foglalhatnak helyet az asztaloknál, az egyes műsorszámok szünetében fogyaszthatnak is, s így méá a vendéglátóipar is jól jár. Sokan kint rekedtek. Pedig a tv óriási konkurrencia volt — ekkor játszott a Ferencváros Milánóban az Interrel. .Akik viszont a fiatalok vetélkedőjét választották, jól jártak. Egy kellemes estet tölthettek fehér asztalnál, változatos és szórakoztató zene mellett. A zenekarok versenyében érdekes volt figyelni az összecsapást a legmodernebb és legdivatosabb gitárzenekar és a kissé konzerva- ■tívabb összeállítású együttes között. A gyomai művelődési ház zenekara, amelynek tagjai között tapasztaltabb és képzettebb zenészek voltak, csak a második helyet kapta a dévaványai gimnázium fiataljainak gitárzenekarával szemben. Lelhet, hogy a gyomaiaknak nagyobb a repertoárjuk, és képzettebbek, de az ott nyújtott teljesítmény alapján a zsűri nem dönthetett másképp. Külön dicséretet érdemel még a gimnazisták ízléses megjelenése és kulturált viselkedése. Az énekesek vetélkedésében egy kivételével csupa lány indult. Jó ritmusérzékkel, a harmadik számban már elfáradó hanggal és főleg Ambrus Kyrit utánozva adlak elő műsorukat. Legtöbbjüknek a közönség előtt nem volt gyakorlata, nem terjedt ki figyelmük a mikrofon használatára, a zeneskar legalább 100 wattal adta a kíséretet, így aztán érthető, hogy néha alig lehetett hallani őket. Az első helyezettek viszont szép teljesítményt nyújtottak. Imre Irén jó intonálásához kitűnő előad,ásmód járult, Oláh Margit pedig gondosan, megformált, szép éneklésével aratott sikert. Az ő számai adták meg a fesztivál „kis San Remó-i” hangulatát, mégpedig azzal, hogy, gimnazista osztálytársai kis vokálegyüttese adta a kíséretet. Sikeréhez gratulálni lehet nekik is és tanáruknak, Szőke Szabolcsúénak, aki betanította és előkészítette az együttest. A kulturális élet egyik érdekes színfoltja a jazz- és slágeréneklés, s ha szakavatott kezek irányítják — mint ahogy Szőke Szabolcsaié teszi —, akkor ezen a téren is sokat lehet tenni az esztétikai és ízifésinevelés érdekében. A zenés fesztivál (vagy nevezzük vetélkedőnek) nagyon jól sikerült. A résztvevőknek élmény maradt, a közönség kellemesen szórakozott. Péter László Korszerű ter jobban kereskedve Ha egyetlen tömör szóval kellene kifejezni a magyar népgazdaság rendkívül szövevényes termelési feladataival szemben támasztott követelményeket, ez a szó így hangzanak: külkereskedelem. Aligha van még gazdasági fogalom, amely ennyire sűrítetten tükrözné a termékeinkiőll 'elvárt — és százféle mércével mérhető — teljesítményigényeket, a műszaki színvonaltól a tetszetős külsőig, az újdonságértéktől a versenyképes árig. Nem szükséges tételesen bizonyítaná, hogy mindezt — akár kedvező, akár kritikai megvilágításban — egyértelműen érzékelteti az a tény, hogy a terméket megvásárolják-e tőlünk a külföldi piacon vagy sem. Tavaly nagy előrelépés történt külkereskedelmi feladataink teljesítésében! Kétségkívül az a gazdasági atmoszféra teremtette meg e változás feltételeit, amelynek eredője a Központi Bizottság 1964 decemberi határozata. Új helyére költözött a békési múzeum Szervezni sem lehetett volna | zeum, de 1956-tól teljesen lefogBAROM FIIP ARI ORSZÁGOS VÁLLALAT békéscsabai gyáregysége (BARNEVÁL) AZONNAL FELVESZ BÁDOGOS ÉS VtZVEZETÉKSZERELÖ SZAKMUNKÁST. 37 400 többet, mint amennyi önkéntes nézője akadt a múlt héten Békés főterén a múzeum költözködésének. Mindegy volt, hogy piaci vagy nem piaci nap van, százával akadtak a bámészkodók, akik a sok régiséget csodálták, köztük nem kevesen olyanok, akik most fedezték fel, hogy Békésen múzeum is létezik. Pedig már elég régóta létezik, csak éppen — és itt kezdődik a bámészkodó felfedezők igaza — nem volt eddig olyan helye, hogy valódi múzeumnak lehetett volna nevezni, hiszen a mostoha elhelyezési viszonyok sem kiállítás rendezésére, sem a belső múzeumi munkák végzésére nem nyújtottak kellő lehetőséget. Pedig a szép múzeum megvalósítása szívügye volt a múzeum vezetőjének, dr. Durkó Antalnak, a városi és járási tanácsnak, és igénye volt a hagyományokat szerető és megbecsülő békésieknek. Ügy látszik, hogy a sok év óta nyugvóponton levő tervek és vágyak most túljutottak a holtponton, és 'elindultak a megvalósulás felé. Az illetékes szervek már régen kiszemelték múzeum céljára a „Nagyház” néven közismert, műemlék jellegű épületet, amelyben már tanyázott is egy időben a múKÖMÜVES ÉS ÁCS SZAKMUNKÁSOKAT. VALAMINT KUBIKOSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT azonnal fe állandó munkára A szakmunkások részére ingyenes középfokú szakmunkás-továbbképző tanfolyamon való részvételt . biztosítunk, a segédmunkások pedig részt vehetnek könnyűgépkezelő, kazánfűtő vagy ács szakmunkásképző tanfolyamon. Szállást és ebédet kedvezményes térítés ellenében biztosítunk. Tanácsigazolás szükséges. ÉM BÄCS MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT KECSKEMÉT, Klapka utca 34. 21311 lalták a tanácsi és társadalmi szervek. Most, hogy új építkezések vannak folyamatban, sikerül megvalósítani a régóta dédelgetett terveket és sikerül teljes egészében felszabadítani az épületet Ez azt jelentheti, hogy a múzeum végérvényesen hivatásához méltó, stílszerű elhelyezést nyer. Az épületből első lépésként négy helyiséget bocsátottak rendelkezésre, de még ebben az évben, elfoglalhatja a másik tízet is. Erről azért kell tájékoztatnunk a közönséget, mert sokan türelmetlenül várják, hogy a múzeum máris megnyissa kapuit a látogatók előtt. Nos nem ilyen egyszerű a helyzet. A jelenleg meglevő négy helyiség arra elegendő csupán, hogy benne a múzeum gyűjteményeit raktárszerűen elhelyezzék. Kiállítás rendezésére csak akkor lehet gondolni, amikor a múzeum a többi helyiséget is megkapja. Ettől kezdve — eltekintve attól, hogy az állandó kiállítás megrendezése évekbe telhet és telik is — a múzeumok megyei igazgatósága havonként, kéthavoniként váltakozó, színvonalas időszaki kiállítások biztosításával elégíti ki a múzeumot kedvelő nagyközönség igényeit. A honfoglalás új, gondokkal teli helyzetet teremtett, melynek megoldása a tanácsi szervekre és a múzeumok igazgatóságára vár. A sok-sok felmerülő gond közül a legnagyobb problémát az épület — mint tudományos intézmény — berendezése és szakemberrel való ellátása adja, hiszen a sok érdemet szerzett, népszerű igazgató egyedül nem tudja viselni a ráháruló megterhelést. Hisszük, hogy meglesz az összefogás ahhoz, hogy a napirenden levő gondokat a legmesszebbmenő jóindulattal kezelik és támogatják, hiszen amellett, hogy a község járási székhely, és szép szerepet tölt be,, mint a környék kulturális központja, megérdemli a figyelmet úgy is, mint a tágabb értelemben vett békési magyarság hagyományainak egyik leghűségesebb őrzője, legarchaikusabb centruma. Ügy gondoljuk, hogy az ilileté»- kes hivatalos szervek kellő agilitása és a hagyománytisztelők további lelkesedése néhány éven belül létre tudja hozni a megye egyik legszínesebb, legkedvesebb múzeumát, amely aztán rendszeres munkával feltárja és népszerűsíti a környék anyagi és szellemi kultúráját. Beck Zoltán Az 1965. évi eredmény jellemzéseként talán elég arra utalni, hogy külkereskedelmi mérlegünkben a kivitel 1961 óta évről évre kisebb volt, mint a behozatal, s e kedvezőtlen folyamatot a múlt évben lényegében sikerült megállítani. A korábbi évektől eltérően az ipari termelési terv túlteljesítéséből származó termékek mintegy kétharmada exportálható gyártmány volt! A ,,főkönyv” másik — behozatali — oldala is kedvezőbb, mint az előző években volt; a többletexport ellenére a behozatal csak mérsékelten nőtt. Végeredményben és összegezzen megállapítható, hogy külkereskedelmi és nemzetközi fizetési mérlegünk nemcsak az előző évinél, de némileg a tervezettnél is jobban alakult. Mindennel: hangsúlyozása elsősorban azért fontos, mert sokéves folyamat megfordításáról van szó. Ha viszont a követelményekhez, devizális terveinkhez és a nemzetközi piacok igényedhez mérjük a külkereskedelem 1966. évi feladatait, akkor a tavalyi eredmények csak’ szerény kiindulópomt- rak, kezdeti lépésnek tekinthetők! Látszatra úgy tűnhet, hogy a számok nem indokolják ezt az előlegezett feltételezést. Egyfelől az ipari termelés tervezett' évi növekedési üteme a korábbi évekéhez képest meglehetősen mérsékelt — 4—6 százalékos —, s éhből következtetni lehet az ipari kapacitások bizonyos arányú tartalékaira is. Másfelől viszont kül- 'kereskedelmi forgalmunk — a behozatal és a kivitel összesen — 7,3 százalékkal növekszik az idén. Ezen belül ipari termékeikből hozzávetőleg 4—5 százalékkal kívánjuk bővíteni exportunkat A feladat nagyságának mérlegelésekor mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy az ipari exportnak hozzávetőleg a termelés bővítési ütemével azonos mértékű növelése már önmagában véve is nagy követelményeket jelent, hiszen ez a növekvő kivitel csakis a korszerű, versenyképes gyártmányok számának gyarapításával képzelhető el. Másrészt, az ipari export 4—5 százalékos emélésé- nek átlagszámán belül egész sor — a devizahozam szempontjából elsőrendűen fontos — iparágban ennél jóval magasabb követelményeket támaszt' a terv. Csak a feladatok jellemzéséül említsünk néhány iparágat. A gépgyártás egészében ugyan 4,8 százalékkal növeli kivitelét, ezen belül viszont 14 százalékkal a tőkés piacokra irányuló exportját. (S hogy ez milyen mértékű emelkedés, azt, ha közvetve is, szemlélteti a tény: 1965. évi adatok szerint telj® gépipari termelésünknek hozzávetőleg csupán 4 százalékát adtuk el a tőkés piacokon.) A gépipar több ágában a termelés bővítésének átlagát jóval meghaladja a kiviteli előirányzat; a finom- mechanikai gyártmányoknál 6, az autó- és traktoriparban 16, a műszeriparban 12, a híradástechnikai iparban 10,3 százalékos az export idei tervezett növelése. (A termelés bővítésének iparági arányai is alacsonyabbak ennél, a műszeriparban például a kiviteli többletnek csaknem a fele, 6 százalék, az autó- és traktoriparban 8 százalék.) Könnyűipari gyártmányokból mintegy 7—8 százalékkal növekszik idei exportunk, ami az ipari termelés fejlődésütemének mintegy kétszerese. S tegyük hozzá: a Minisztertanács ezen túlmenően is felhívta az ipari minisztériumokat, hogy vállaljanak terven felüli exportszállításokat. Nemcsak az a fontos, hogy többet adjunk el, mint eddig, hanem az is, hogy jobb bevétellel zárjuk év végén a külkereskedelmi „főkönyvet”. Különösebb vizsgálódás nélkül is könnyű rájönni, hogy ennek két feltétele van: nemcsak az, hogy a külkereskedelem szakemberei jobban manőverezzenek a piacokon, magyarán: jobban kereskedve magasabb árat érjenek el, hanem az is, hogy az „ipari háttér” előnyösebb lehetőségeket nyújtson ehhez számukra. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha olcsón, kis önköltséggel előállított, magas' színvonalú terméket kínálunk eladásra, az — és elsősorban az! — növelheti az átlagos devizabevételt is. A követelmények mércéjének emelésével együtt néhány új lehetőség is megteremtődik az idén, melyek a feladatok teljesítését elősegítik. Mintegy egymilliárd forint értékben mód nyílt a tfize- tési mérleget gyorsan javító, előnyös és rövid idő alatt üzembe állítható beruházások kivitelezésére. Javult valamelyest a külkereskedelmet és az ipart eddig mereven szétválasztó érdekeltségi rendszer is: a minisztériumok ezúttal devizaforintban is megkapták exportszállítási feladataikat. (Természetesen, ez vállalati méretekben még nem szünteti meg alapjaiban az érdekeltség eddigi akadályait, de mindenképpen csökkenti azokat.) Fontos az is, hogy az idén a Külkereskedelmi Minisztériumnak mintegy 15 millió forintos olyan prémiumkeret áll rendelkezésére, amelyből az ipar exportfeladatainak teljesítését ösztönözheti. Mindez csak könnyíti az exportirányzatok megvalósítását, a megoldás végeredménye azonban a vállalatoktól, az üzemi vezetőktől, szakemberektől függ! Tábori Andrá Háromféle műsort mutat be a békéscsabai Thália Irodalmi Színpad A békéscsabai városi KISZ-bi- zottság és a Fegyveres Erők Klubja Thália Irodalmi Színpada három műsor bemutatását tervezi a (közeljövőre. A színpad tagjai a Karunk vállalói című öszeállítás tanulását az elmúlt héten kezdték el. A mai magyar drámákból ösz- szeállított műsorban részleteket láthat majd a közönség Németh László: Nagy család, Hubai Miklós: Késdobálók, Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon, s Darvas József: Szakadék című művéből. A részben fiatal színészekből, részben pedig műkedvelőkből álló irodalmi színpad tagjai a „Korunk vallatói” bemutatását április 12-re tervezik, míg másik bemutatójukat a Költészet Napján tartják meg katonák részére. Ezt az előadást József Attila költeményeiből állítják össze. A Thália Irodalmi Színpad ezenkívül felajánlást tett a városi KISZ-bizottsógnak, hogy több helyre a vietnami háború ellen tiltakozó békeműsorral látogatnak el.
