Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-27 / 49. szám
1966. február 27. 3 Vasárnap Friss zöldséggel látja el a falut A zöldségtertnesztő munkacsapat fiatalokból és idősekből áll, Frák Ilona a legfiatalabb kertészeti dolgozó. Még nem szövetkezeti tag, hiszen nincs 18 éves. Januártól kezdve azonban hétköznap, vasárnap egyaránt a hajtatóházban tartózkodik, gondozza, gyomlálja a palántákat. Fotó: Dupsi Ebben az évben 21 holdon termesztenek konyhakerti növényeket a nagyszénás! Lenin Tsz-ben — közölte Babinsaki Pal, a kertészeti munkacsapat vezetője. Ebből a 21 holdból 10 holdon paradicsompaprikát termelnek. Az értékesítésre a MÉK-íkel megkötötték a szerződést. A fennmaradó 11 hold kertészetet úgy rendezik be, hogy a falut friss zöldséggel elláthassák. Így két hold paprikát, 4 hold burgonyát, egy hold paradicsomot, egy hói dón petrezselyem^ gyökeret és sárgarépát, egy holdon pedig korai vegyeszöldséget termelnek többek között. A házi kivitelben készült hajtare nőttek a palánták. Ezeket rövidesen kitűzdelik a melegágyakba. Minded erünket a vízkár elhárítására, megelőzésére fordítsak Interjú Csatári Bélával, a megyei tanács vb megbízott elnökével Februárban jelentős természeti csapások érték megyénk mezőgazdaságát. Az árvíz és a belvíz veszélyeztetett és jelentős károkat is okozott. Most, miután a veszély elhárításának jelentős részen túl vagyunk, néhány kérdéssel felkerestük Csatári Béla elv- társat, a megyei tanács vb megbízott elnökét, hogy választ kapjunk olvasóinkat érdeklő kérdéseinkre. — Minek tulajdonította az árvízzel kapcsolatban kialakult helyzetet, miként értékeli a védekezés rendszerét és szervezettségét? — Az árvízveszéllyel kapcsolatban kialakult helyzethez hozzájárult a szokásosnál jóval több csapadék, amely 1965-ben 700 milliméter volt az átlagos 450 milliméterrel szemben. A Körösök hazai vízgyűjtő területén 1965. november 1-től 1966 január végéig 250—280 milliméter csapadékot mértek. Ennek következtében már ősszel a talajvíz rnagasra szökött. Ezeket a tényeket tetőzte a szokatlanul korai és gyors olvadás, amely a szomszédos Román Szocialista Köztársaságban is bekövetkezett. Február 9-én jeges ár szakította j át a Berettyó bal parti töltéséit és Kétszáz köbméteres hidroglóbusz épül Battonyán A battonyai törpevízmű építését 1962-ben kezdték meg és eddig mintegy hat és fél millió forintot fordított rá a tanács községfej- lesztési alapból. Elkészült a gépház, három kút, 1347 méter csőhálózat, 26 utcai kifolyó van és 130 házba vezették be a vizet. Hátra van még egy 250 köbcentiméteres víztároló medence, egy 30 és fél méter magas. 200 köbméteres hidroglóbusz és 43 kilo- tóházban már néhány centiméter- | méter vezeték építése, aminek a költsége 11 millió forint. Ezt löszben községfejlesztési alapból, főként azonban érdekeltségi hozzájárulásból biztosítják. Az idén a hidroglóbusz épül meg, amihez a szükséges összeg rendelkezésre áll. A vízműtársulást most szervezi a tanács, ami ha megalakul. 3—4 éven belül a törpevízmű elkészül és a község minden házához eljut a vízvezeték. A bekötés költségei a lakóikra hárulnak. ható forma a tanácsok állandó bizottságainak olyan jogokkal való felruházása, amelyeknek révén bizonyos államigazgatási kérdésekben való döntés a végrehajtó bizottságtól és a szakigazgatási szervektől rájuk haramiának. Ezzel összefüggésben Beér Jánosnak az a véleménye, hogy perspektívában valószínűnek látszik, hogy a testületi elv behatol a szakigazgatás területére és ez a tendencia a bizottságok hatósági jogosítványai mellett szól. (Száméi Lajos: i. m.) Bihari Ottó szerint az újabb tapasztalatok arra utalnak, hogy az állandó bizottságok hatáskörhöz juttatása a vonatkozó véleményekben előtérbe kerül. (Száméi Lajos: i. m.) Kovács István a bizottságoknak hatósági jogkörrel való felruházását megoldhatónak tartja és még jogi szabályozásával kapcsolatban is javaslatokat tesz. (Száméi Lajos: i. m.) ‘ Száméi Lajos fenti tanulmánya megállapítja azt a tényt is, hogy nincs olyan szocialista szervezési és működési elv, amelynek- az állandó bizottságok hatósági jogokkal való felruházása, mint megoldás ellentmondana. Mégis azonban több megfontolásra utal, elsősorban az 1954. évi X. törvényre, amely az állandó bizottságokat a tanácsok javaslat- tevő, véleményező és ellenőrré szerveiként hívta* életre. Az állandó bizottságok munkájában még fellelhető egyenetlenség azonban annak szükségességét veti fel, hogy mielőtt a hatósági jogkörrel való felruházás témáját a jogi szabályozás igényének szMitjéig vinnénk, oldjuk me,g azokat a feladatokat és problémákat, amelyek az állandó bizottságok munkájával kapcsolatban még máig is felmerülnek. A dolgozóik bevonásának fontos területe: a tanácstagok és a választópolgárok jó kapcsolatának megteremtése; ezen belül is elsősorban a tanácstagok választókerületi tevékenysége. Kétségtelen tény, hogy ebben a vonatkozásban rendkívül sok a pozitív előremutató jelenség. Ez összefügg azzal, hogy tanácstagjaink mindinkább felismerik feladataiknak fontosságát és súlyosságát, valóban rá akarnak szolgálni választóik bizalmára s mindent megtesznek annak érdekében, hogy mindinkább kiszélesítsék, terebé- lyesítsók munkájuk végzésének közepette tömegkapcsolataikat. A fentebb idézett tanácstörvény pontosan rögzíti: a tanácstag köteles választóinak évenként legalább két ízben beszámolni a tanács működéséről, saját tanácstagi munkájáról és a választók közérdekű megbízásainak teljesítéséről. A fejlődés iránya azonban az, hogy a tanácstag évenként többször számoljon be; mindany- nyiszor, ahogy ezt a tanács előtt álló feladatok megkövetelik. Ugyancsak ez a törvény kötelezi a tanácstagot arra is, hogy rendszeresen tartsa meg fogadóóráit; e fogadóórák kiválóan alkalmasak a kapcsolatok elmélyítésére, személyessé tételére. A munka társadalmasításának szélesítése érdekében igen fontos, hogy egyes aktívák munkáját alapos, átgondolt terv alapján szervezzék meg. Gondolni kell ar- ra, hogy a társadalmi aktívák jelentős része idegenkedik a túlzott írásbeli munkától; ez az idegenkedés olykor arra vezet, hogy az aktívák inkább nem is végeznek tevékenységet, mert kedvük sincs különböző jelentések, feljegyzések elkészítéséhez az érdemi munka elvégzése után. Problémaként jelentkezik ezen a területen az is, hogy a; eddiginél hatékonyabb jogi védelmet kellene biztosítani az aktívák számára. A tömegek bevonásának nagy és széles körű munkája szorosan összefügg a szocialista demokratizmus terebélyesedésével. Ebben a témakörben vár érvényesítésre az, hogy az állandó bizottságok, a tanácstagok, az egyes társadalmi szervek és egyesületek meghallgatási kötelezettsége, az egyetértés követelménye az egyes esetekben, valamint az esetenkénti önálló szabályozási jogkör. Például : meghallgatási kötelezettség lenne szükséges egyes kérdéseknél az érintett választókerületi tanácstagra vonatkozóan , (pl. szociális segélyezés, építési, községfejlesztési ügyek). Kötelező egyetértésre lenne szükség az egyes kereskedelmi, ipari kérdésekben, valamint szociális és kulturális vonatkozásban. Például: iparengedélyek kiadása — az ipari állandó bizottsággal; gyámügyi vonalon — a gyermek- és ifjúságvédelmi állandó bizottsággal stb. Önálló szabályozási jogkör biztosítására is sor kerülhetne egyes kérdésekben, mint pl. adótörlél sek, részletfizetési kedvezmények, közsógfejlesztési hozzájárulás mérséklése vagy elengedése tárgyában, a megfelelő állandó bizottságira értendőén. (Folytatjuk) elöntött 4—5 ezer holdat a szeghalmi Rákóczi Tsz és a Halas- pusztai Állami Gazdaság területiéiből. Febi-uár 11-én 23 óra 50 perckor érkezett a hír a román hatóságoktól a Fehér-Körös jobb partján — Kisjenőnél — történt gátszakadásról. Itt 60 méter szélességben tört a víz a Fehér- és a Fekete-Körös deltájába. Az Ár- és Belvízvédelmi Területi Bizottság februát 12-én hajnalban a Körösvidéki Vízügyi igazigatóság vezetőivel együtt megkezdte a tevékenységét. Az ár veszélyeztette Gyulavárit, valamint a Fehér- és a Fekete-Körös deltájában lakó embereket, anyagi javaikat, az ott működő termelőszövetkezeteket : a gyulavári. Lenin Hagyatéka és a gyulai Erkel Tsz-t. A védekezés rendszerét, szervezettségét részleteiben nem lehet egyértelműnek ítélni és erre ennek megfelelően pozitív választ adni. Jelen esetben a védekezést olyan helyen kellett szervezni és folytatni, amely nem fő védelmi vonal. (Határmentii lokalizációs töltés.) Ezen a részen a technikai eszközöket az adottságok miatt nem lehetett használatba venni. Igaz, erre a kísérlet is kevés volt. Nehezítette a mozgást az országhatár vonala is, melyet minden körülmények között tiszteletben kellett tartanunk. Csak a román szervekkel folytatott tárgyalások után vált lehetővé a szélesebb körű mozgás. Nem utolsósorban a védelem vezetése — a gyulai apparátus — most esett át az első „tűzkeresztségen", emiatt olykor nem volt elég szervezett a munkája. Előfordult a fegyelem megsértése is. Tapasztalatom szerint a vezetés az első időiben eléggé tagolt volt. Az irányításban bizonyos kettősséget is észleltem, amely helyenként a felelősséget csökkentette. A közerőt, valamint az anyagi és technikai eszközöket nem mindenkor kellő szervezettséggel fogadták. Hiba volt, hogy kezdetben a zsákok töltése a védőgát mentett oldalaiból történt. Szükséges lett volna egy gyors szintezést is elvégezni, hogy ennek megfelelően szervezzék a gát magasítását. Hogy hol volt alacsony a töltés, azt a rázúduló víz emelkedése mutatta s ezt követően olykor bizony kapkodás is felütötte fejét. Kezdetben egyes községi tanácsok nem bizonyítottak kellő megértést, szervezettséget a közerők mozgósításában. A Berettyó töltésének átszakadása után — ez a terület a Felső- Tisza vidéki Vízügyi Igazgatósághoz tartozik — nagyobb figyelemmel kellett volna vízügyi szerveinknek készülnie az esetleges meglepetésekre. Fellélegzést jelentett számunkra, amikor a román vízügyi szervek közölték: február 17-én este a folyó szintjéig a kisjenői gátszakadást elzárták, s a munkát tovább folytatják. A lokalizációs töltésen néphadseregünk alakulatai, a munkásőrség és a közerő szinte kizáróan kézi erővel négy napig tartotta a védővonalat. Eközben a deltában élő lakosságot és anyagi javaikat sikeresen kimenthettük az ár elől. összességében: a védekezésben részt vevők hősiesen küzdöttek, helytálltak. — Megyénk és az ország lakossága miként támogatta a Gyulavári és térsége megmentéséért folyó küzdelmet? — Mindent egybevetve, megyénk és az ország lakossága fegyelmezetten, felelősségteljesen vette a védelemre való felhívást és hatékony támogatást is nyújtott a munkálatokhoz. Igen nagy jelentőségű volt az Országos Vízügyi Főigazgatóság intézkedése: hat ÁKESZ-osztag idevezény- lése, a hadsereg műszaki alakulatainak és a munkásőrségnek az átcsoportosítása s nem utolsósorban a közerő jelentős segítsége. Igen pozitív volt a gyulai járás és Gyula város vezetőinek szervező munkája az idevezényelt egységek elhelyezésére, ellátására. Február 12-én hajnalban az Ár- és Belvízvédelmi Területi Bizottság, továbbá a védelem vezetése előtt egyszerre három feladat is állt. Már ekkor el kellett rendelnem a delta kiürítését Gyulavári kivételével. Az országhatáron húzódó lokalizációs töltés erősítésével, továbbá a Gyulavárit védő körtöltés munkálatainak szervezésével kellett számolnunk. Az árvízvédelemben részt vevők • 33 ezer munkanapot teljesítettek. Jelentős anyagi eszközt is felhasználtak. Csak néhányat említek a fon tosabbakból: háromnegyed millió zsák, 129 tekercs fólia. 68 ezer fáklya, 1400 tonna terméskő, 104 köbméter pátri alomé?, 9 c kéve rőzse, 20 ezer káró és így tovább. A védelmi munkákban részt vett 300 tehergépjármű és 151 különböző típusú munkagép, és néhány kubikosbrigád. — Miben látja a további feladatokat? — Az ár- és belvízvédelemmel kapcsolatos további feladató!-; összetettek, alaposságot és gyorsa-, ságot igényelnek. Megyénkben jelenleg 85 ezer hold van víz alatt. Ebből 21 ezer- hold az árvíz borította terület. A kitelepítettek száma 1670. Összedőlt 160, megrongálódott 785 lakóház, tönkrement 25 kilométer műút. A feladatok kézenfekvőek: az ár- és a belvizet minél hamarább vissza kell vezetnünk a folyókba. Meg kell szerveznünk a károk felmérését, a helyreállítást, a visszatelepítést. Az utóbbi napok időjárása miatt az árvíz visszavezetésiénél manővereznünk kell, mert a Fehér- és a Fekete-Körös vízszintje növekedhet, így az átvágásokat zárnunk és nyitnunk kell. Fel kell készülnünk a víz átemelésére is nagy teljesítményű szivattyúkkal. Ami a belvizet illeti: a mezőgazdasági üzemek minél hamarább engedjék a csatornákba a területükön összegyűlt csapadékot. Ahol valamely üzem ezt a munkát elhanyagolja, ott a helyi tanács végrehajtó bizottságának elnöke — a törvényben megszabott módon — közerő kirendelésével végeztesse el ezt a munkát. A mezőgazdasági termelés feltételeit megyénk egész területén biztosítanunk kell, hogy időben elkezdhessék az őszről elmaradt szántást, a tavaszi vetések alá a talaj előkészítését s a jó minőségű vetést. A helyreállítási munkálatokban elsődlegesnek tartom a közlekedés ideiglenes megoldásának biztosítását Gyula és Sarkad között. A szükséges intézkedéseket megtettem. Az Ár- és Belvízvédelmi Területi Bizottság határozata alapján a megyei tanácsnál kárfelmérő és helyreállító bízol .- súg alakult. Intézkedés történt arra vonatkozóan, hogy a községekben és a városokban hasonló bizottságokat hozzanak létre. Kérem a városi, a járási és a községi tanácsokat: legyenek ebben a munkában igazságosak, pontosak és gyorsak, hogy az. élet minél *• - marabb visszatérhessen a kilakoltatott területre. Most felvetődik a kitelepítettek szükséglakásban való elhelyezése, a segélyezés megszervezése, bonyolítása, a járványveszély megelőzése, a tsz-tagok munkalehetőségének megteremtése, az építkezésekhez szükséges telkek biztosítása, hitelek folyósítása. Tapasztalatom alapján néhány olyan intézkedés is szükséges, amely a jövőben fokozottabb védelmet nyújt, különösen a Fehér- és a Fekete-Körös deltájában. Ezért kerül sor az árvízveszély után a határtöltés megerősítésére, egy három és fél méter magas s hat méter koronaszélességű védővonal építésére. Ebbe a töltésbe folyóméterenként 80 köbméter földet építenek be. Ugyanakkor a jelenlegi árvíz tanulsága, it minden szinten kellően elemeznünk kell — fejezte be kérdéseinkre válaszát Csatári elvtárs.
