Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

1966. február 27. 3 Vasárnap Friss zöldséggel látja el a falut A zöldségtertnesztő munkacsapat fiatalokból és idő­sekből áll, Frák Ilona a legfiatalabb kertészeti dolgozó. Még nem szövetkezeti tag, hiszen nincs 18 éves. Januártól kezdve azonban hétköznap, vasárnap egyaránt a hajtatóházban tartózko­dik, gondozza, gyomlálja a palántákat. Fotó: Dupsi Ebben az évben 21 holdon ter­mesztenek konyhakerti növénye­ket a nagyszénás! Lenin Tsz-ben — közölte Babinsaki Pal, a kerté­szeti munkacsapat vezetője. Ebből a 21 holdból 10 holdon paradi­csompaprikát termelnek. Az érté­kesítésre a MÉK-íkel megkötötték a szerződést. A fennmaradó 11 hold kertészetet úgy rendezik be, hogy a falut friss zöldséggel ellát­hassák. Így két hold paprikát, 4 hold burgonyát, egy hold paradi­csomot, egy hói dón petrezselyem^ gyökeret és sárgarépát, egy holdon pedig korai vegyeszöldséget ter­melnek többek között. A házi kivitelben készült hajta­re nőttek a palánták. Ezeket rö­videsen kitűzdelik a melegágyak­ba. Minded erünket a vízkár elhárítására, megelőzésére fordítsak Interjú Csatári Bélával, a megyei tanács vb megbízott elnökével Februárban jelentős természeti csapások érték megyénk mező­gazdaságát. Az árvíz és a belvíz veszélyeztetett és jelentős káro­kat is okozott. Most, miután a veszély elhárításának jelentős ré­szen túl vagyunk, néhány kérdés­sel felkerestük Csatári Béla elv- társat, a megyei tanács vb megbí­zott elnökét, hogy választ kap­junk olvasóinkat érdeklő kérdé­seinkre. — Minek tulajdonította az árvízzel kapcsolatban kiala­kult helyzetet, miként érté­keli a védekezés rendszerét és szervezettségét? — Az árvízveszéllyel kapcsolat­ban kialakult helyzethez hozzá­járult a szokásosnál jóval több csapadék, amely 1965-ben 700 mil­liméter volt az átlagos 450 milli­méterrel szemben. A Körösök ha­zai vízgyűjtő területén 1965. no­vember 1-től 1966 január végé­ig 250—280 milliméter csapadékot mértek. Ennek következtében már ősszel a talajvíz rnagasra szökött. Ezeket a tényeket tetőzte a szo­katlanul korai és gyors olvadás, amely a szomszédos Román Szo­cialista Köztársaságban is bekö­vetkezett. Február 9-én jeges ár szakította j át a Berettyó bal parti töltéséit és Kétszáz köbméteres hidroglóbusz épül Battonyán A battonyai törpevízmű építését 1962-ben kezdték meg és eddig mintegy hat és fél millió forintot fordított rá a tanács községfej- lesztési alapból. Elkészült a gép­ház, három kút, 1347 méter cső­hálózat, 26 utcai kifolyó van és 130 házba vezették be a vizet. Hátra van még egy 250 köbcenti­méteres víztároló medence, egy 30 és fél méter magas. 200 köb­méteres hidroglóbusz és 43 kilo- tóházban már néhány centiméter- | méter vezeték építése, aminek a költsége 11 millió forint. Ezt lösz­ben községfejlesztési alapból, fő­ként azonban érdekeltségi hozzá­járulásból biztosítják. Az idén a hidroglóbusz épül meg, amihez a szükséges összeg rendelkezésre áll. A vízműtársu­lást most szervezi a tanács, ami ha megalakul. 3—4 éven belül a törpevízmű elkészül és a község minden házához eljut a vízveze­ték. A bekötés költségei a lakóik­ra hárulnak. ható forma a tanácsok állandó bizottságainak olyan jogokkal való felruházása, amelyeknek ré­vén bizonyos államigazgatási kér­désekben való döntés a végrehaj­tó bizottságtól és a szakigazgatási szervektől rájuk haramiának. Ezzel összefüggésben Beér János­nak az a véleménye, hogy pers­pektívában valószínűnek látszik, hogy a testületi elv behatol a szakigazgatás területére és ez a tendencia a bizottságok hatósági jogosítványai mellett szól. (Szá­méi Lajos: i. m.) Bihari Ottó sze­rint az újabb tapasztalatok arra utalnak, hogy az állandó bizottsá­gok hatáskörhöz juttatása a vo­natkozó véleményekben előtérbe kerül. (Száméi Lajos: i. m.) Ko­vács István a bizottságoknak ha­tósági jogkörrel való felruházását megoldhatónak tartja és még jogi szabályozásával kapcsolatban is javaslatokat tesz. (Száméi Lajos: i. m.) ‘ Száméi Lajos fenti tanulmánya megállapítja azt a tényt is, hogy nincs olyan szocialista szervezési és működési elv, amelynek- az állandó bizottságok hatósági jo­gokkal való felruházása, mint megoldás ellentmondana. Mégis azonban több megfontolásra utal, elsősorban az 1954. évi X. tör­vényre, amely az állandó bizott­ságokat a tanácsok javaslat- tevő, véleményező és ellenőrré szerveiként hívta* életre. Az ál­landó bizottságok munkájában még fellelhető egyenetlenség azonban annak szükségességét veti fel, hogy mielőtt a hatósági jogkörrel való felruházás témá­ját a jogi szabályozás igényének szMitjéig vinnénk, oldjuk me,g azokat a feladatokat és problémá­kat, amelyek az állandó bizott­ságok munkájával kapcsolatban még máig is felmerülnek. A dolgozóik bevonásának fontos területe: a tanácstagok és a vá­lasztópolgárok jó kapcsolatának megteremtése; ezen belül is első­sorban a tanácstagok választóke­rületi tevékenysége. Kétségtelen tény, hogy ebben a vonatkozás­ban rendkívül sok a pozitív előre­mutató jelenség. Ez összefügg azzal, hogy tanácstagjaink mind­inkább felismerik feladataiknak fontosságát és súlyosságát, való­ban rá akarnak szolgálni válasz­tóik bizalmára s mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy mindinkább kiszélesítsék, terebé- lyesítsók munkájuk végzésének közepette tömegkapcsolataikat. A fentebb idézett tanácstörvény pontosan rögzíti: a tanácstag kö­teles választóinak évenként leg­alább két ízben beszámolni a ta­nács működéséről, saját tanács­tagi munkájáról és a választók közérdekű megbízásainak teljesí­téséről. A fejlődés iránya azonban az, hogy a tanácstag évenként többször számoljon be; mindany- nyiszor, ahogy ezt a tanács előtt álló feladatok megkövetelik. Ugyancsak ez a törvény kötelezi a tanácstagot arra is, hogy rend­szeresen tartsa meg fogadóóráit; e fogadóórák kiválóan alkalma­sak a kapcsolatok elmélyítésére, személyessé tételére. A munka társadalmasításának szélesítése érdekében igen fontos, hogy egyes aktívák munkáját alapos, átgondolt terv alapján szervezzék meg. Gondolni kell ar- ra, hogy a társadalmi aktívák je­lentős része idegenkedik a túlzott írásbeli munkától; ez az idegen­kedés olykor arra vezet, hogy az aktívák inkább nem is végeznek tevékenységet, mert kedvük sincs különböző jelentések, feljegyzések elkészítéséhez az érdemi munka elvégzése után. Problémaként je­lentkezik ezen a területen az is, hogy a; eddiginél hatékonyabb jogi védelmet kellene biztosítani az aktívák számára. A tömegek bevonásának nagy és széles körű munkája szorosan összefügg a szocialista demokra­tizmus terebélyesedésével. Ebben a témakörben vár érvényesítésre az, hogy az állandó bizottságok, a tanácstagok, az egyes társadal­mi szervek és egyesületek meg­hallgatási kötelezettsége, az egyet­értés követelménye az egyes ese­tekben, valamint az esetenkénti önálló szabályozási jogkör. Pél­dául : meghallgatási kötelezettség lenne szükséges egyes kérdések­nél az érintett választókerületi tanácstagra vonatkozóan , (pl. szo­ciális segélyezés, építési, község­fejlesztési ügyek). Kötelező egyet­értésre lenne szükség az egyes kereskedelmi, ipari kérdésekben, valamint szociális és kulturális vonatkozásban. Például: iparen­gedélyek kiadása — az ipari ál­landó bizottsággal; gyámügyi vo­nalon — a gyermek- és ifjúságvé­delmi állandó bizottsággal stb. Önálló szabályozási jogkör bizto­sítására is sor kerülhetne egyes kérdésekben, mint pl. adótörlél sek, részletfizetési kedvezmények, közsógfejlesztési hozzájárulás mérséklése vagy elengedése tár­gyában, a megfelelő állandó bi­zottságira értendőén. (Folytatjuk) elöntött 4—5 ezer holdat a szeg­halmi Rákóczi Tsz és a Halas- pusztai Állami Gazdaság terüle­tiéiből. Febi-uár 11-én 23 óra 50 perckor érkezett a hír a román hatóságoktól a Fehér-Körös jobb partján — Kisjenőnél — történt gátszakadásról. Itt 60 méter szé­lességben tört a víz a Fehér- és a Fekete-Körös deltájába. Az Ár- és Belvízvédelmi Terü­leti Bizottság februát 12-én haj­nalban a Körösvidéki Vízügyi igazigatóság vezetőivel együtt megkezdte a tevékenységét. Az ár veszélyeztette Gyulavárit, vala­mint a Fehér- és a Fekete-Körös deltájában lakó embereket, anya­gi javaikat, az ott működő ter­melőszövetkezeteket : a gyulavári. Lenin Hagyatéka és a gyulai Er­kel Tsz-t. A védekezés rendszerét, szer­vezettségét részleteiben nem lehet egyértelműnek ítélni és erre en­nek megfelelően pozitív választ adni. Jelen esetben a védekezést olyan helyen kellett szervezni és folytatni, amely nem fő védelmi vonal. (Határmentii lokalizációs töltés.) Ezen a részen a technikai eszközöket az adottságok miatt nem lehetett használatba venni. Igaz, erre a kísérlet is kevés volt. Nehezítette a mozgást az ország­határ vonala is, melyet minden körülmények között tiszteletben kellett tartanunk. Csak a román szervekkel folytatott tárgyalások után vált lehetővé a szélesebb körű mozgás. Nem utolsósorban a védelem vezetése — a gyulai ap­parátus — most esett át az első „tűzkeresztségen", emiatt olykor nem volt elég szervezett a mun­kája. Előfordult a fegyelem meg­sértése is. Tapasztalatom szerint a vezetés az első időiben eléggé tagolt volt. Az irányításban bizonyos kettős­séget is észleltem, amely helyen­ként a felelősséget csökkentette. A közerőt, valamint az anyagi és technikai eszközöket nem min­denkor kellő szervezettséggel fo­gadták. Hiba volt, hogy kezdetben a zsákok töltése a védőgát men­tett oldalaiból történt. Szükséges lett volna egy gyors szintezést is elvégezni, hogy ennek megfele­lően szervezzék a gát magasítá­sát. Hogy hol volt alacsony a töl­tés, azt a rázúduló víz emelkedése mutatta s ezt követően olykor bi­zony kapkodás is felütötte fejét. Kezdetben egyes községi taná­csok nem bizonyítottak kellő megértést, szervezettséget a köz­erők mozgósításában. A Berettyó töltésének átszakadása után — ez a terület a Felső- Tisza vidéki Víz­ügyi Igazgatósághoz tartozik — nagyobb figyelemmel kellett vol­na vízügyi szerveinknek készülnie az esetleges meglepetésekre. Fel­lélegzést jelentett számunkra, amikor a román vízügyi szervek közölték: február 17-én este a folyó szintjéig a kisjenői gátsza­kadást elzárták, s a munkát to­vább folytatják. A lokalizációs töltésen néphad­seregünk alakulatai, a munkásőr­ség és a közerő szinte kizáróan kézi erővel négy napig tartotta a védővonalat. Eközben a deltában élő lakosságot és anyagi javaikat sikeresen kimenthettük az ár elől. összességében: a védekezés­ben részt vevők hősiesen küzdöt­tek, helytálltak. — Megyénk és az ország lakossága miként támogatta a Gyulavári és térsége meg­mentéséért folyó küzdel­met? — Mindent egybevetve, me­gyénk és az ország lakossága fe­gyelmezetten, felelősségteljesen vette a védelemre való felhívást és hatékony támogatást is nyúj­tott a munkálatokhoz. Igen nagy jelentőségű volt az Országos Vízügyi Főigazgatóság intézkedé­se: hat ÁKESZ-osztag idevezény- lése, a hadsereg műszaki alakula­tainak és a munkásőrségnek az átcsoportosítása s nem utolsósor­ban a közerő jelentős segítsége. Igen pozitív volt a gyulai járás és Gyula város vezetőinek szer­vező munkája az idevezényelt egységek elhelyezésére, ellátásá­ra. Február 12-én hajnalban az Ár- és Belvízvédelmi Területi Bizott­ság, továbbá a védelem vezetése előtt egyszerre három feladat is állt. Már ekkor el kellett rendel­nem a delta kiürítését Gyulavári kivételével. Az országhatáron hú­zódó lokalizációs töltés erősítésé­vel, továbbá a Gyulavárit védő körtöltés munkálatainak szerve­zésével kellett számolnunk. Az árvízvédelemben részt vevők • 33 ezer munkanapot teljesítettek. Je­lentős anyagi eszközt is felhasz­náltak. Csak néhányat említek a fon tosabbakból: háromnegyed ­millió zsák, 129 tekercs fólia. 68 ezer fáklya, 1400 tonna terméskő, 104 köbméter pátri alomé?, 9 c kéve rőzse, 20 ezer káró és így to­vább. A védelmi munkákban részt vett 300 tehergépjármű és 151 különböző típusú munkagép, és néhány kubikosbrigád. — Miben látja a további feladatokat? — Az ár- és belvízvédelemmel kapcsolatos további feladató!-; összetettek, alaposságot és gyorsa-, ságot igényelnek. Megyénkben je­lenleg 85 ezer hold van víz alatt. Ebből 21 ezer- hold az árvíz borí­totta terület. A kitelepítettek szá­ma 1670. Összedőlt 160, megron­gálódott 785 lakóház, tönkrement 25 kilométer műút. A feladatok kézenfekvőek: az ár- és a belvi­zet minél hamarább vissza kell vezetnünk a folyókba. Meg kell szerveznünk a károk felmérését, a helyreállítást, a visszatelepítést. Az utóbbi napok időjárása miatt az árvíz visszave­zetésiénél manővereznünk kell, mert a Fehér- és a Fekete-Körös vízszintje növekedhet, így az át­vágásokat zárnunk és nyitnunk kell. Fel kell készülnünk a víz át­emelésére is nagy teljesítményű szivattyúkkal. Ami a belvizet il­leti: a mezőgazdasági üzemek minél hamarább engedjék a csa­tornákba a területükön összegyűlt csapadékot. Ahol valamely üzem ezt a munkát elhanyagolja, ott a helyi tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke — a törvényben megszabott módon — közerő ki­rendelésével végeztesse el ezt a munkát. A mezőgazdasági terme­lés feltételeit megyénk egész te­rületén biztosítanunk kell, hogy időben elkezdhessék az őszről elmaradt szántást, a tavaszi veté­sek alá a talaj előkészítését s a jó minőségű vetést. A helyreállítási munkálatok­ban elsődlegesnek tartom a köz­lekedés ideiglenes megoldásának biztosítását Gyula és Sarkad kö­zött. A szükséges intézkedéseket megtettem. Az Ár- és Belvízvé­delmi Területi Bizottság határo­zata alapján a megyei tanácsnál kárfelmérő és helyreállító bízol .- súg alakult. Intézkedés történt ar­ra vonatkozóan, hogy a községek­ben és a városokban hasonló bi­zottságokat hozzanak létre. Kérem a városi, a járási és a községi ta­nácsokat: legyenek ebben a mun­kában igazságosak, pontosak és gyorsak, hogy az. élet minél *• - marabb visszatérhessen a kila­koltatott területre. Most felvetődik a kitelepítettek szükséglakásban való elhelyezé­se, a segélyezés megszervezése, bonyolítása, a járványveszély megelőzése, a tsz-tagok munkale­hetőségének megteremtése, az építkezésekhez szükséges telkek biztosítása, hitelek folyósítása. Tapasztalatom alapján néhány olyan intézkedés is szükséges, amely a jövőben fokozottabb vé­delmet nyújt, különösen a Fehér- és a Fekete-Körös deltájában. Ezért kerül sor az árvízveszély után a határtöltés megerősítésé­re, egy három és fél méter magas s hat méter koronaszélességű vé­dővonal építésére. Ebbe a töl­tésbe folyóméterenként 80 köb­méter földet építenek be. Ugyan­akkor a jelenlegi árvíz tanulsága, it minden szinten kellően elemez­nünk kell — fejezte be kérdéseink­re válaszát Csatári elvtárs.

Next

/
Thumbnails
Contents