Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-27 / 49. szám
1966. február 27. Vasárnap 9, Kállai Nyíllá Bonilláiban Bombay Kállai Gyula szombaton Bangalőre városában a fiatal indiai nehézipar légikor szerű bb üzemeivel ismerkedett. A miniszterelnök elsőiként a 11 éve épült, sok ezer munkást foglalkoztató Hindustan szerszámgépgyárat kereste fel. A dolgozók mindenütt melegen üdvözölték a magyar kormányfőt. Kállai Gyula végigjárta a fémforgácsoló műhelyeket, az öntödét, a tanműhelyt, az ói-agyárat és a többi üzemrészt. Ezután a csaknem teljesen automatizált, igen korszerű Bhaa'at elektronikai üzemet kereste fel a kormányfő. Itt érdekes találkozásra került sor: Czeglédi György, az ELEKTROIMPEX külkereskedelmi vállalat szakembere köszöntötte Kállai ‘Gyulát. A magyar szakember eredményesen tárgyal a vállalat vezetőivel arról, hogy magyar gyárak tejes tv-adó berendezéseket szállítanának Indiába, amelyeket azután Bangaloreban szerelnének össze. A most születő indiai televíziós hálózat vezér- igazgatója kijelentette, hogy a magyar- híradástechnikai iparral igen sokoldalú együttműködés lehetőségei kínálkoznak. Kállai Gyula a gyár megtekintése után nagy élismeréssel nyilatkozott a korszerű légkondicionált üzemegységek magas színvonaláról. Különösen megragadta a i vendég figyelmét az, hogy az üzem, amely Írét esztendővel ezelőtt még csak egy kis szobában gyártott tranzisztort, most évente ötmillió tranzisztort termel hazai szükségletre és exportra. Délután Kállai Gyula búcsú látogatást tett Máj szúr állam vezetőinél. majd repülőgépen Bom- bayba, India második legnagyobb városába indult. A bomba yi repülőtéren trópusi hőségben a város és Meharastra állam vezetői, a konzuli testület és a magyar kolónia tagjai üdvözölték a miniszterelnököt. Nagy- Bambay lakossága jelenleg négymilliónál tart és nem volt meglepő, hogy a város feldíszített utcáin óvatos becslés szerint legalább félmillió ember köszöntötte a magyar vendegeket. . Szombaton este Mahai-astra kormányzója vacsorát adott Kállai Gyula tiszteletére.. A magyar küldöttség hétfőn in. dúl haza Bombayból és Ciprus érintésével érkezik vissza. (MTI) az Tanácskozott Békéscsabán aktívaértekezlete MHS városi A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség békéscsabai városi elnöksége tegnap, február 26-án tartotta meg városi aktívaértekezletét, melyen az egy évvel ezelőtti küldöttértekedet határozatidnak végrehajtását beszélték meg. Az akti vaérteke zleten megjelent Pusztai Mihály alezredes elvtárs, az MHS Országos Elnökségének munkatársa, Pál Zoltán elvtárs, az MSZMP városi bizottságának munkatársa, Dobra János elvtárs, az MHS megyei elnöke ,és Ladányi István őrnagy elvitass, a békési járási kiegészítőparancsinok- helyettes. Az értekezlet megnyitása utón Valyuch Márton elvtárs, az MHS békéscsabai városi elnöke tartott beszámolót. Elmondta, hogy az eltelt év alatt különösen a sportosz- tály ért el jó eredményeket, elsősorban az összetett honvédelmi versenyek és a tartalékos tiszti járőrverseny megszervezésével. Ezenkívül társadalmi munkában rendbe hoztak egy lőterek ahol most már lövészbajnokságot lehet rendezni, s végrehajthatják a sorkötelesek öt lőgyakorlatát. Ebben a munkában a téglagyár és az építőipari vállalat MHS-alapszerve- zete tűnt ki. Az alapszar vezetek a termelésben is jó példát mutattak, így a férfifehérneműgyárban is. ahol több éven keresztül MHS-brigád küzd a szocialista címért. Ezután az agitációs és propagandamunkáról, a tagdíjfizetésről, a kitüntetésekről és a szervezeti életről szólt Valyuch elvtárs, majd a katonai előképzésről beszélt. Elemezte a különféle tanfolyamok eredményeit, az ezzel kapcsolatos feladatokat, később pedig a katonai utóképzést és a polgári védelmi oktatást. A sportmunkáról szólva beszélt arról, hogy 1965-ben gyalogos ösz- szetett honvédelmi versenyen a város 20 alapszervezstének 1575 tagja vett részt. A városi elnök később beszámolt a spoiiövészet eredményeiről, végül pedig foglalkozott a gazdasági tevékenységgel s értékelte az MHS, valamint a különféle társadalmi és tömegszervezetek kapcsolatát. A beszámoló elhangzása után hozzászólásokkal, vitával ért véget az MHS városi aktívaértekez- lete. V. z. Indonéziai jelentés Az indonéz hatóságok szombaton szigorú intézkedéseket léptettek életbe, hogy megakadályozzák az előző napi diáktüntetések nyomán kialakult igen feszült helyzet elfajulását és elejét vegyék az eddiginél még súlyosabb fejlemények: nek. Betiltották a tüntetések mozgatóját, a szélsőségesen kommunistaellenes Kami diákszervezetet, gyülekezési tilalmat rendeltek el és a kijárási tilalmat este 9 órától reggel 6 óráig hosszabbították meg. Szombaton délelőtt az egyetemi negyedben a diákság kis csoportokba verődve tárgyalta az eseményeket. Az egyes egyetemi épületek között katonaság látható. A város képe nyugodtnak látszik, de elég kevés ember tartózkodik az utcákon. Általános vélemény, hogy a kormány ezúttal gyorsan, hatékonyan lépett fel. A magyar kormány válasza az NDK kormányának Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes szombaton fogadta Wilhelm Meissnert, az NDK budapesti nagykövetét és átadta a magyar kormány válaszait a Német Demokratikus Köztársaság kormányának az európai biztonság kérdésével kapcsolatos memorandumára. A magyar kormány válaszában hangsúlyozza, hogy a Német Demokratikus Köztársaság javaslatai az európai béke és biztonság iránt érzett történelmi felelősség- tudatról tanúskodnak, találkoznak a békeszerető államoknak a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytatott harcával. A javaslatok megfelelnek valamennyi európai nép, így a magyar nép érdekeinek is. „Ágyútölíelék“ exportra Értesítés jött Szöulból: a delko. reai Marionett-kormány arról tárgyal az Egyesült Államok képviselőivel, hogy újabb dél-koreai egységeket küldjenek Dél-Viet- namba. Az amerikaiak azt akarják, hogy megkétszerezzék a Vietnamba küldött dél-koreai expedíciós hadtest jelenlegi, 20 000 főnyi létszámát. Ezzel a követeléssel állt elő Humphrey amerikai alelnök január elején Szöulban tett látogatása alkalmával. A szöuli hatóságok szerfölött kegyes jóindulattal fogadják Washington követeléseit. Dól-Korea „miniszterelnöke"’. Ten Ír Kvon már többször követelte, hogy „mérjenek csapást Hanoira” a levegőből, a tengerről és a szárazföldről. Ezt hangoztatja Pák Csőn Hi, az állam „elnöke” is. Az utóbbi kijelentette, hogy „kormánya” továbbra is támogatni szándékozik az amerikai agresszorokat és saigoni bábjaikat. Ez az állásfoglalás nem véletlen: a népellen'ss rendszer, amelyet több mint 20 évvel ezelőtt az amerikai megszálló hatóságok varrtak Déi-Korea népének nyakába, mindig hűségesen gazdájának nyomdokain haladt. A diktátorok — a katonaiak és a „civilébe” — változtak, de a helyzet változatlan maradt. Az Egyesült Államok 50 000 főnyi megszálló katonaságára támaszkodva gazdasági nyomást gyakorol, s a szó szoros értelmében beavatkozik a szöuli kormány minden bel- és külpolitikai intézkedésbe. Parancsára a dél-koreai „kormány” Japánnal aláírta — és utóbb jóváhagyta — a „kapcsolatok normalizálásáról'’ szóló egyezményt, amely szerfölött népszerűtlen a lakosság körében. Az Egyesült Államok megszálló politikájának következtében Dél-Koreában továbbra is megfigyelhető az intenzív gazdasági hanyatlás. A jól tájékozott „Oriental Economist” című japán folyóirat szerint „az elmúlt évek során erősen romlott az ország gazdasági helyzete” és „Dél-Korea a csőd szélén áll”. A mezőgazdaság az elmúlt több mint húsz év alatt nem érte el a háború előtti színvonalat. A parasztok tönkremennek és éheznek. Nagyarányú a munkanélküliség, fokozódik az inf. ! láció. Az ország teljes mértékben a külföldi, elsősorban az amerikai tőkebefektetéstől függ. ' Az ország gazdasága mindjobban elsorvad a kolosszális katonai kiadások miatt. Dél-Koreának, méreteihez képest óriási hadserege van: 630 000 fő. Közvetlenül ennek fenntartására fordítják az egész költségvetési előirányzat egyharmadát. De ha számításba vesszük az összes katonai kiadásokat, akkor a katonai költségek végösszege az országos költségvetésnek 60 százalékát teszi ki. Az amerikaiak előszeretettel kérkednek azzal, hogy „gazdasági segítséget” nyújtanak csatlósaiknak. De nézzük csaik meg. mit mondanak a tények. A washingtoni kormány tavaly ősszel — a „Vásároljunk amerikai árut!” hivatalosan elfogadott politikájának megfelelően — megtiltotta a délkoreai kohászati termékek kivitelét, amiből pedig Szöul 1966-ban 50 millió dollárra számított. A szöuli bábkormány azóta is alázatosan és eredménytelenül kérleli az Egyesült Államok vezetőit, hogy vonják vissza a tilalmat. Pák Csőn Hi tábornok rendszere a Dél-Vietnamba küldött katonákkal fizet a hajdani dollármannáért és igyekszik újabbat szerezni. Amint a dél-koreai „Zöld Sárkány” dandár tengerészgyalogosait és a „Tigris” hadosztály katonáit szállító hajók elindultak Indokínába, nyilvánosságira hozták, hogy az Egyesült Államok öt hadosztály felállításához ad fegyvereket Dél-Koreának. Abból ítélve, hogy Xncson kikötőjébe megérkezett a vadonatúj „M—48” harckocsik első szállítmánya és Puszanba néhány tucat „M—54” tehergépkocsi, a fenti egyezményt végrehajtják. De egyidejűleg In- csonba érkeznek a Dél-Vietnam- ban elesett dél-koreai katonák hamvait tartalmazó urnák is. Az egész világ követeli, hogy vessenek véget a vietnami nép ellen irányuló amerikai agressziónak. A dél-koreai bábkormány azonban mindent elkövet a „szennyes háború” kiterjesztése érdekében. így aztán az amerikai imperialistákhoz hasonlóan teljes mértékben viseli a felelősséget bűnös eljárásáért. R. Okulov Dr. Dér Ferenc: Ä dolgozók részvétele az állami munkában ír. A szocialista fejlődés folyamatában a társadalmi szervele szerepe az állami feladatok ellátásával kapcsolatban egyre növekszik. Ez a növekedés és fejlődés lemérhető és általánosítható eddigi épftőmunkánk tapasztalataiból. 1. Szocialista építőmunkánk első szakaszában a társadalmi szervek sajátos módszerükkel és eszközeikkel mozgósítják a tömegeket a különböző állami feladatok végrehajtására. 2. Az építőmunka magasabb szakaszért kialakul a mozgósító tevékenység mellett az is, hogy a társadalmi szervek már ellátnak egyes állami feladatokat — mégpedig saját szervezeti fegyelmükre építve látják el ezeket az állami teendőket. Az e téren jelentkező feladatok különösen az utóbbi esztendőkben fejlőditek ki; a fejlődés a jelenlegi szakaszban is mindinkább kibontakozik. Ez szoros ösz- szefüggésben van azzal, hogy népi demokratikus államunk már rálépett arra az útra, amely az egyetemes népi állam kialakulásához vezet. A fejlődés legfőbb jele: a demokratizmus szélesedése, a dolgozók részvételének fokozódása az állami munkában és a társadalmi szervek egyre növekvő szerepe. A szocialista társadalomban sokféle társadalmi szerv működik. Sokféleségük ellenére azonban számos közös ismérvvel rendelkeznek. Ezek az ismérvek: feladataik megvalósításában egy egyéni és a társadalmi munka összhangja dominál; tevékenységük módszerében a meggyőzés, a nevelés, a szervező tevékenység, a tapasztalatcsere elsődleges; közös szervezeti elvek alapján működnek. A társadalmi szervezetek — amelyek a dolgozó tömegeket bevonják az állami munkába — a • következő csoportokra oszthatók: a) Azokra a politikai jellegű tö- megszeivezetekre, amelyek nem állnak az egyesületi törvény hatálya alatt, s működésük tagsági viszonyon alapul; b) az egyesületi törvény hatálya alatt álló olyan tömegszervezetekre, amelyek közreműködnek az állami feladatok megoldásában; c) az állampolgárok társadalmi, illetve egyéb szükségleteinek kielégítésére létrehozott, esetenként állami feladatokat is ellátó egyesületekre és szövetkezetekre. d) olyan, tagsági viszonnyal nem rendelkező és a társadalmat képviselő nem tömegmozgalmi jellegű társadalmi szervezetekre, amelyek közül egyesek képviseleti jellegűek (üzemi tanács), mások nélkülözik a képviseleti jelleget és állami szervek mellett működnek, és állami szervek hozzák létre őket (tanácsi vb mellett működő egyes bizottságok). A társadalmi szervezetek másik nagy területe az államhatalmi szervek tevékenységéhez kapcsolódik és az állam politikai alapjához tartozó politikai tömegmozgalmakat foglalja magába. Alkotmányunk egységbe foglalja a népképviseleti demokrácia és a közvetlen demokrácia intézményeit, mindennapos gyakorlattá ♦eszi a dolgozók követlen részvételét az állami ügyek intézésében. A következőkben e képviseleti szervek jelentőségével és feladataival szeretnék foglalkozni és bemutatni a dolgozók fokozódó bevonását az állami munkába. Szocialista államiunkban a képviseleti szervek fejezik ki a dolgozó nép akaratát; e szervek állami életünk legfontosabb tényezői (országgyűlés,tanácsok). A tanácsok az államhatalom helyi szervei és egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei is, amelyek a Hazafias Népfrontra támaszkodva, a dolgozók más tömegeivel szorosan együttműködve szervezik a lakosságot a társadalmi, gazdasági és kulturális munkában való közvetlen és állandó részvételre. Ez — a képviseleti szervek tömegbázisának kiszélesítése és megszilárdítása — az eljövendő egyetemes népi állam kialakulásának szükségszerű velejárója. Tanácsainknak rendkívül sokoldalú és sokrétű lehetősége van arra, hogy a dolgozókkal, a dolgozók más tömegszervezetei- vel mindinkább el tudják mélyíteni a kapcsolatot és mind nagyobb és nagyobb tömegeket tudjanak bevonni az állami feladatok megoldásába. Ennek két igen fontos módszere: az állandó bizottságok tömeg- kapcsolatának állandó javítása és munkájának elmélyítése, valamint a tanácstagok választókerületi tevékenységének megjavítása. Mindemellett azonban kétségtelen tény az is, hogy az állandó bizottságok munkájával, tevékenységével kapcsolatban még jelentős problémák is mutatkoznak, amelyek éppen nem segítik a szélesebb körű tömegek bevonását Ezen hiányosságok egyike, hogy az állandó bizottságok tagjai egyes helyeken még azokkal a lehetőségekkel sem' élnek, amelyeket a jogszabályok biztosítanak számukra. Több helyen tapasztalható a bizottságok munkájában formalitás: a kötelező üléseken kívül más tevékenységet alig-alig végeznek. Pedig az volna a helyes törekvés, hogy az állandó bizottságok tagjai és bevont aktívái az adott területen állandó jellegű feladatot kapnának s látnának el. Tapasztalataik révén rendkívül nagy segítséget tudnának nyújtani a helyi tanács és a felsőbb tanácsi szervek rendelkezéseinek, határozatainak végrehajtásához, a lakosság javaslatainak megvalósításához, panaszaik elintézéséhez. Az államigazgatás társadalmasításának fő területeként jelöli meg a helyi igazgatást tanulmányában Száméi Lajos („Az államigazgatás társadalmasításáról”). Szinte egyöntetű az a vélemény — írja —, hogy ennek társadalmasítására a leginkább alkalmaz-
