Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-26 / 48. szám

1966. február 26. 5 Szombat SzuperlatlvBszokban - az építőanyagiparról Megyénk tizennégy téglagyára több-kevesebb eredménnyel zár­ta az elmúlt esztendőt. Egyik üzemben az égetés, másutt a nyersgyártás volt a legkiemel­kedőbb. Van olyan gyár, aihot a selejtcsökkentésben jeleskedtek, másutt a présteljesítmény emel­kedett. A legmagasabb termelési érték a békéscsabai 1-es téglagyárban volt (85 mil­lió 606 ezer téglaegység). A tervteljesítés nyers téglákból Orosházán az 1-es üzemben a legjobb (111,1 százalék), ege­tett bői Füzesgyarmaton (104.4 százalék). Az egy órára eső présteljesítmény Eleken a leg­nagyobb (6364 tégla óránkéntk ugyancsak itt volt a legkeve­sebb állásidő (1 százalék). Az első osztályú kihordott téglák aránya a mezőberónyi 2-es gyárban a legjobb (94 százalék), az összesített selejtszázalék Dé- vaványán a legalacsonyabb (1 százalék). A fajlagos munkaóra- felhasználás Körösladányban a legeredményesebb (109,5 száza­lék), a kemeneekihozatal az orosházi 2-es üzemben (106,8 százallék). Végül az egy munkás­ra eső termelési érték a leg­több Gyulán (100 ezer 466 tég- laegységmyi). lavul a gyümölcsfacsemete és szőlőoltványellátás távlati tervek 13 millió törzses szaporító anyag és 16 millió oltvány forgalomba hozására — Hitel és szaktanács a házikerttulajdonosoknak Az elmúlt esztendőkben sok panasz hangzott el a lakosság szőlő- és gyümölcsszaporítóanyag ellátásával kapcsolatban. Csak azok a gyümölcsfacsemetéik és oltványok jutottak a házdkertek és a háztájiak részére, amelyeket a nagyüzemek nem vettek át. Ez nem fedezte a szükségleteket. Ezért a lakosság kénytelen volt olyan gyümölcsf aféléket, oltvá­nyokat és cserjéket ültetni, amik- ; hez éppen hozzájuthatott. Ez is hozzájárult, hogy a házikertek és szórvány-gyümölcsök faj- és faj­taösszetétele nem felel meg a bel- és külföldi igényeknek. 1965- ben a szaporító anyag forgalma­zását a Földművelésügyi Minisz­térium a földmű vesszövetkézetek - re bízta. Több kérdést intéztünk a SZÖVOSZ illetékes osztályához. Milyen változás várható az idén a felújításra váró, kiöregedett gyümölcsfák és oltványok helyé­be kerülő új és szaporításra alkal­mas gyümölcsíacsemeték árusí­tásé ban ? Lesz-e elegendő anyag,- s megszűnnek-e a lakosság pa­naszai, hogy egyes gyümölcsfafaj­tákat nem lehet kapni? — A múlt évi, kb. 1 millió szaporításra alkalmas anyaggal szemben — mondották — az idén 2,5—3 millió facsemetét tu­dunk a háztájiak és a házikertek tulajdonosainak biztosítani. Bo­gyós gyümölcsökből (szamóca, njálna, ribizke, egres) minden igényt kielégíthetünk. Elmond­hatjuk tehát, hogy most már meg­felelő mennyiségben és fajtában áll szaporító anyag a lakosság rendelkezésére. Ezeken kívül kb. másfél millió bor- és csemegesző­lőoltványt is árusítunk. Mivel a facsemeték előállításához három évre van szükség, a fajtaösszeté­telben csak 1967-ben várható az igények maradéktalan kielégítése. Az FM-mel együtt az elkövetke­ző öt évre távlati terveket ké­szítettünk' 13 millió törzses sza­porító anyag és kb. 16 millió bőr­ös osernegeszőliioltvány forga­lomba hozására. Az utóbbiból 10 millió less a csemegeszőlő és 6 árusítóhelyek számát Alig van olyan község, amelyben a műkö­dő fmsz-hálózat ne árusítana fa­csemetét — hangsúlyozzuk — minden választékban. Ha vala­mely szaporítóanyagfajtában pil­lanatnyilag nem lenne a kért áru, megrendelésre soron kívül beszer­zik és rövid idő ajlatt a vevők rendelkezésére bocsájtják. Arról sem feledkeztünk, meg, hogy ál­landó felvilágosító szolgálattal segítsük a házikerttulajdonoso- kat. Nyomtatványokkal, felvilá­gosító útmutatókkal szakszerű tájékoztatást aduink nemcsak a gyümölcsfatetepitéshez, hanem a műtrágyák és. növényvédőszerek használatára is. Az fmsz üzletei ■ olyan mennyi­ségben tárcának .az idén műtrá­gyát és növény védőszert, hogy remélhetőleg sehol nem lesz hiány. Segítséget nyújtunk a la­kosságnak!, hogy a kertszomszé- dok szakcsoportokat alakíthassa­nak a rfcjvémyvédőszerek olcsóbb, kényelmesebb és szakszerűbb kö­zös használatára. Permetezőgépe­ket és: porozókat állítunk be & Filmvetítéses előadások a Méhészeti szakcsoport programjában A Békéscsabai Földművesszö­vetkezet keretében működő Pe­tőfi Méhészeti Társulás szakcso­porttá alakult. Munkájában részt vesznek a kétsopronyi, tefokgeren- dási és újkígyósi méhészek is. A. szakcsoport tervezi a viaszolvasz­tó- és lépprésüzem létrehozását, amelyhez korszerű gepeket vásá­rolt. Az üzem felállítása most van folyamatban. A szakcsoport a tagjai vészére elméleti és gyakorlati tanfolyamo­kat szervez s az előadásokat szí­nes méhészeti kisfilmekkel Békés­csabán. a Lázár utcai helyiségben tartják, melyre a TIT békéscsabai szervezete ad előadókat. Nemrég dr. Pálinkás Emília állatorvos tar­tott előadást a méhek betegségé­ről s ennék .gyógyításáról. Február 20-án Koltay Pál nyugalmazott tanár a tavaszi felfej lődésröl és a magyar méz világhírű jó minősé­gének megtartásával kapcsolatos tennivalókról tartott előadási. A békéscsabai szakcsoport feb­ruár 27-én tisztújító közgyűlést tart. űr. L. J. millió a borszőlő. Ez a mennyiség elegendő arra, hogy az elörege­dett gyümölcsfák, szőlők helyébe friss és új anyaigot lehessen tele­píteni. Ezeken kívül még kb. 57 millió szamóca-. 9 millió máina- és 2 millió egyéb bogyós palán­tát is tudunk az igénylő lakosság rendelkezésére boesójtani. A megnövekedett forgalom el­látásához százra emeltük az ál­landó nagyobb kapacitású leraka­tok és kb 2500-ra az ideiglenesií kölcsőrcrzünk a szervezett kert- szomsírédok. munkatevékenységé­hez, amivel jobbá, olcsóbbá tud­ják tenni a védekezést a növényi kártevők ellen. Kormányzatunk a takarékszövetkezetek, de az OTP utján is 5—15 ezer forint kölcsönt bocsát; a gyümolcsíatelepítők ren- «felkelésére, aminek visszafizeté­se csak 3 év múlva, az első tér­imé» után kezdődik — hangzott a t tájékoztató. Zsolnai László pedig 331 forint értékű ellátás ju­tott a társadalmi alapokból. Ebből is következik, hogy a népgazdaság más területein és a mezőgazdaságban végzett munka anyagi és társadalmi megbecsülé­sében meglevő lényeges különbsé­digi kedvezőtlen, a jövőben a me­zőgazdasági termelés biztonságát veszélyeztető tendenciákon — mint pl. a nagyfokú elöregedés, a munkaerőhiány, elvándorlás — változtatni lehessen, olyan jöve­delmi színvonalat kell biztosítani, Előszállításokra szólítja fel az autóközlekedés az ipart Az autőközlekedés ezekbe fi a hetekben elsősorban tömegárut, követ, homokot, földei, acélárut, öntvényeket, cementtermék éket, stt>„ továbbá kisebb mennyiségben mezőigazdasági termékeket; almát, időben virágzanak a mézgyűjtésre alkalmas akácosok és rétek. Az autóközlekedés ebben az időben számos esetben ad TEFU-kocsit a méhészeknek. j I gek felszámolásának jelentős fel- ami valóban ösztönző és az era­burgonyáit, hagymát szálfít. Kikeltek az első téli kacsák Szarvason A Szarvasi Kísérleti Halasta­vak birodalmában — ahol 200 ezer halastavi pecsenyekacsa nevelnek fel az új esztendőben — kikeltek az első téli kiska­csák. Összesen 5200 sárga pely­hes kisjószág látott napvilágon A téli első keltetés rendkívül jól sikerült: a gépekbe rakott tojásoknak több mint 70 százalé­kából kiskacsa lett. Jelenlet újabb 30 ezer tojást melenget­nek az elektromos gépek. Hu­szonháromezer kacsiatojást már elszállítottak Pécsire és Egerbe Egyébként naponta 3200 ka­csatojást szednek össze a gondo­zók. Százezer tenyésztojást szándékoznak eladni. A téli kacsákat három hétig gondoz­zák az előnevelöben, azután a tóra rakják őket, ahol apró tu­tajokon táplálkoznak s tetszés szerint tartózkodhatnak a víz­ben. Békés inegye egyévi kenyere — 3900 vagon Az idei évben valamivel to­vább emelkedik megyénk ke­nyérfogyasztása. Bár az élelmi­szer iránt növekvő igényt nem elsősorban a kenyérfogyasztás emelkedése jelzi, azonban mind többen vásárolják a sütőüzemek­ben készült „gyári” kenyeret az otthoni sütésű helyett, az élel­miszeriparnak számolni kell ; várható emelkedéssel. A tervei: szerint a békéscsabai sütőipari üziem több mint 40 millió forint értékben, az orosházi kenyér­gyár mintegy 39 millióval járul hozzá a megye lakosainak ellá­tásához. A gyomai és a gyulai sütőüzemekkel együtt 137 millió értékben termelnek a tanácsi sütőipari vállalatok pékjei, hogy friss és jó minőségű kenyér le­gyen minden család asztalán Előreláthatóan 3900 vagon ke­nyeret sütnek megyénkben eb­ben az évben. adata még hátra van. A szövet­kezeti parasztság munkájának re­ális mértékű anyagi elismerése nemcsak azért lantos feladat, mert az élvek ezt követelik, ha­nem. mert ehhez jelentős társadal­mi érdekek is kapcsolódnak. A mezőgazdasági termelés növelése a népgazdaság fejlődésének, az életszínvonal emelésének egyik alapvető feltétele. A mezőgazda­ság fejlesztéséhez a termelés anyagi-tgchni'kaá megalapozottsá­ga mellett az is nélkülözhetetlen, hogy legyen elegendő számú, meg­felelő képzettségű és munkáját kiválóan ellátó munkaerő. Érthető okokból ezt csak akkor lehet biz­tosítaná. ha a mezőgazdasági ter­melésben is érvényesül a dolgo­zók anyagi érdekeltsége. Jelenleg a termelőszövetkeze­tekben a jövedelemelosztás sok­féle, a helyi sajátosságokhoz al­kalmazkodó változatát alkalmaz­zák, amelyek adott jövedelmi színvonalon megfelelően ösztönöz­nek a jobb munkára. A szövetke­zeti gazdaságok egy jelentős ré­szében azonban — többségében a kedvezőtlen természeti viszonyok, illetve az alacsony mezőgazdasági árszínvonal miatt — alacsony a beteket a mezőgazdaságlbain tart­ja. A parasztság életkörülményed­nek javulása, közelítése a társa­dalom többi rétegeihez, elsősorban a mezőgazdasági termelés alaku­lásának függvénye. Ezért a pa­rasztság életszínvonalának emelé­sét alapvetően a termelésen ke­resztül lehet és szabad befolyá­solni. Ez a mód felél meg leg­inkább a népgazdasági érdekek­nek, az anyagi érdekeltség köve­telményeinek. A mezőgazdasági felvásárlási árak emelése 2,4 mil­liárd forinttal növeli a tsz-ek be­vételeit, azonban ennek a többlet- bevételnek megközelítően csatk egyharmada válik az idén szemé­lyi jövedelemmé, kétharmada a szövetkezetek amortizációs alap­jába kerül. Ahhoz, hogy a szövet­kezeti gazdasagok lényegesen gyorsabb ütemben növelhessék kiosztható jövedelmüket, a mező­gazdasági termékek felvásárlási árának emelésén túl, elsősorban a mezőgazdasági termelés emelke­désével nyílik lehetőség. Ez teszi majd nyilvánvalóvá különböző dolgozó rétegek előtt is, hogy a szövetkezeti parasztság. életkörül­ményeinek megjavítása, életszín­A TEFU még az év eflte-jén fel­kérte az érdekelt iparjogaikat — elsősorban az építőipari, hogy té- 1 len is vitessen követ, kavicsot, s egyéb építőanyagot <tx. építkezé­sekhez. amikor nagy'öbb nehézség nélkül elegendő kocát adhat. Saj­nos, sok helyütt rftég mindig ide­genkednek aiz előszállítástól. Ja­nuárban az időjárás sem veit ked­vező — s emiatt, naponta átlag 200—250 teherautó kihasználatla­nul állít. Köztük, különösen sok billenőkocsi. Az autőközlekedés egy-két hete naponta 700—750 te­herautót ad ta bel- és árvízvéde­lemnek. Hamarosan ezek is íel- szabadu Inak, s így február végen, március «elején előreláthatólag több száz kocsit bocsáthat a TBFU az ipar rendelkezésére előszállítás céljaira, éppen ezért az autóköz- letkedés ismételten felhívja a fu- varozttl.Hikat. használjak ki a le­hetőséget s előszállítással gondos- : kódjának a tavaszi és nyári mun­kákhoz szükséges anyagról TTŰFU-kocsik szállítják már­ciustól a primőröket, spenótot, sa­látát. A TEFU gondoskodik ar­ról, hogy a mezőgazdaság minden Farsangi rejtvénypályázat — Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj 7 napos üdülés Zakopanéban — Eredményhirdetés az április 1-i számunkban — Tizenegyedik rejtvényünk: A Áepen látható épületben régebben tanítóképző működött, nta óvónőképző intézet kollégiuma. Kérdés: melyik Békés megyei köz­ségben található, és mikor alapította meg ebben a községben Tes- sedik Sámuel „gyakorlati-gazdasági szorgalmatossági iökolá”-ját? szövetkezeti összjövedelem és en­nek következtében a leghatáso­sabb ösztönzési formáik sem lehet­nek eléggé eredményesek. Ahhoz, hogy a szövetkezetek tekintélyes hányadát kitevő Uz-ektoen az, ed­vonalának nivellálódása nemcsak Szorosan vett paraszti érdek, ha­nem az egész társadalom további előrehaladásának is fontos ténye­zője. ■etetben megkapja az igényeli ko­csikat. A méhészek kora tavasztól késő ’ /őszig szívesen vándoroltatják a .méhcsaládokat, mert az ország ] úr. Dankovits László különböző tájain más és más Farsangi rejtvénypályázat 11. 1966. február 26. szelvény

Next

/
Thumbnails
Contents