Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-26 / 48. szám

S966. február 36. 6 Seombftí SZOVJET DIVAT A lakberendezés és a művészet — Nagyobb igényességet, több támogatást — Néhány tanulság — Kiállításon vagy üzletekben? A lakberendezésben is mind- Ji/kább tért hódít a művészi igé­nyesség. Az Iparművészeti Főis­kolán több szakon is tanulnak azok a szakemberek, akik taniul­gos Iparművészeti Kiállításon láthattunk. A sok-sok mutatós egyedi darab mellett két termet teljes egészé­ben a szakemberek tervei alapján Hálószobáimkor, két heverővei. Nagyméretű ágyneműtartójával együtt már tavaly szerepelt a Budapesti Nemzetközi Vásárom, de azóta csak elvétve láthatunk az üzletekben. A szőnyeg és a kerámia egyedi darab, a modem latvéüö viszont már sorozatban készül a Lakástextil Valié­iul kőszegi gyárában* rendezéséihez a lakberendezőik mindent megkaphattak: tervező- művészek egyedi darabjait csak­úgy, mint a gyárból exportra ke­rülő bútorokat, s azokat is, me­lyek belföldön már kereskedelmi forgalomban vannak. A két terem igen mutatós, s joggal ösztönzi a nagyközönséget a nagyobb igé­nyességre, ám ennek másik olda­la: a nagyobb támogatás. A kiállításon ugyanis sok egye­di, drága darabot láttunk, de ar­ról mvt sem hallottunk, hogy me­lyek kerülnek sorozatgyártásra, s mikor? Holott úgy véljük, első­sorban csak az lehet a lakberen­dezők és tervezők célja, hogy művészi megoldású, de a nagy­közönség széles rétegei számára is elérhető — mennyiségben és árban egyaránt — berendezési tárgyak készüljenek. Ezért lett volna jó, ha a kiállítás rendeződj arról is tájékoztatják a látogatót :j mit és mikor láthat viszont az üz-, letekben a kiállításom szereplőj valóban színvonalas bútorok, szőj nyegek, sokféle lakberendezési tárgyak közül. P. M. Divatos csuklya és kabát buklébóL n ványaik végeztével otthonaink berendezési tárgyainak tervezői, megalkotói lesznek. A terveik nyomán készített bútorok,' szőnye­gek, textíliák kerülnek majd a lakásokba, s éppen ezért igen ér­dekes és tanulságos volt mindaz, amit e tekintetben az V, Orszá­rendeztek be, mondhatni, a jövő lakásaként. Összhangot teremtet­tek a bútor és a szőnyeg, a füg­göny között, nemcsak kellő fényt adtak, hanem bútorként is jól il­leszkedtek az együttesbe a lám­patestek, s a többi, kiegészítő, díszítő tárgyak. A két terem be­Akvarisztika! Napjainkba!? társalgás közben, rádióban, tv-ben mind többször hangzik el ez a szó. Egyesek kí­váncsian figyelnek fel hallatára, mások szemében az érdeklődés ténye csillan: mosolyra derül ar­cuk, kisimulnak a gondterhelt homlokok, s mint egy varázsszóra az érdeklődés középpontjába ke­rül mindaz, ami e szó mögött rejlik. Mit jelent ez a szó? Nehéz len­ne erre tömören válaszolni, hi­szen a természet örök titokzatos­sága, a természetet megismerni akaró ember kíváncsisága és tu­dásszomja is rejlik e szó mögött. Az ember évezredeken keresztül küzdött és küzd ma is azért, liogy feüebbentse a természet tit­kairól a fátylat, és ezáltal megis­merje e fantéziadús világ szépsé­gét, változatosságát, és nem utol­sósorban azért, hogy feleletet kapjon az élet, a lét ezernyi kér­désedre. Igen ám, de a természet nem mindig a maga szelíd szépségé­ben tárul ki az ember szeme előtt, hanem szeszélyes, vad ele­meivel is. A természet ilyen já­téka késztette rá az embert arra, hogy (sokszor pusztító ha­tása elől) megmentse a maga szá­mára azt, ami kedves, ami szép. » Először csak a növényeket és vi­rágokat telepítette be otthonába, késeibb már szelídebb, kedvesebb ' állatokkal is kezdett foglalkozni, és azon fáradozott, hogy mester­séges körülmények között is tud­ja létüket biztosítani. A kínaiak már időszámításunk előtt is tartottak otthonukban üvegedényekben kis halacskákat. Ez inkább állatkínzásnak volt TIKA nevezhető, mivel az ilyen tartás­mód csak ideiglenesen biztosí­totta e kis áÚatok, élőlények lé­tét; — előbb-utóbb elpusztultak! A kultúra rohamos fejlődésével e közkedveltségnek örvendő tu­dományág is nagy léptekkel ha­ladt előre, mind nagyabb tért hódított magának. A természet megismerése érdekében indított harc névtelen katonái közé tar­toztak a későbbi idők folyamán magukat „akvaristáknak” nevező természetkedvelők, akik a víz alatti világ rejtelmeit kutatták. Sokat köszönhetünk nekik, mert az általuk végzett áldozatos ku­tatómunka eredményeképper. ma már nem jelent problémát szu bánik négy fala között olyan természeti létesítményt kialakíta­ni, amely által közvetlen betekin­tést nyerhetünk a természet cso­dálatos világába. Az „akvárium” egy olyan sík üveglapokkal körülihatárolt, víz­zel feltöltött edény, mely tenger­fenékhez hasonlóan kialakított ta­lajával, örökzöld, dús növényze­tével, és a vízben örökösen rraoz- gó, úszkáló^ színpompás halacs­káival közvetlen betekintést nyújt a víz alatti világ rejtelmes életébe. Akvaristának nevezzük azt, aki e csodálatos világ létét és fennmaradását természetked­velő szórakozásként folytatja és akvarisztikának nevezzük azt a tudományos szórakozást, melyet e csodálatosan szép, mindenki ál­tal elérhető, népszerű tudomány­ág biztosít. Olvasóinkkal folyamatosan megismertetjük e népszerű szó­rakozási ág minden részletét. Csetneki György A VEGZETES PILLANAT

Next

/
Thumbnails
Contents