Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-26 / 48. szám
S966. február 36. 6 Seombftí SZOVJET DIVAT A lakberendezés és a művészet — Nagyobb igényességet, több támogatást — Néhány tanulság — Kiállításon vagy üzletekben? A lakberendezésben is mind- Ji/kább tért hódít a művészi igényesség. Az Iparművészeti Főiskolán több szakon is tanulnak azok a szakemberek, akik taniulgos Iparművészeti Kiállításon láthattunk. A sok-sok mutatós egyedi darab mellett két termet teljes egészében a szakemberek tervei alapján Hálószobáimkor, két heverővei. Nagyméretű ágyneműtartójával együtt már tavaly szerepelt a Budapesti Nemzetközi Vásárom, de azóta csak elvétve láthatunk az üzletekben. A szőnyeg és a kerámia egyedi darab, a modem latvéüö viszont már sorozatban készül a Lakástextil Valiéiul kőszegi gyárában* rendezéséihez a lakberendezőik mindent megkaphattak: tervező- művészek egyedi darabjait csakúgy, mint a gyárból exportra kerülő bútorokat, s azokat is, melyek belföldön már kereskedelmi forgalomban vannak. A két terem igen mutatós, s joggal ösztönzi a nagyközönséget a nagyobb igényességre, ám ennek másik oldala: a nagyobb támogatás. A kiállításon ugyanis sok egyedi, drága darabot láttunk, de arról mvt sem hallottunk, hogy melyek kerülnek sorozatgyártásra, s mikor? Holott úgy véljük, elsősorban csak az lehet a lakberendezők és tervezők célja, hogy művészi megoldású, de a nagyközönség széles rétegei számára is elérhető — mennyiségben és árban egyaránt — berendezési tárgyak készüljenek. Ezért lett volna jó, ha a kiállítás rendeződj arról is tájékoztatják a látogatót :j mit és mikor láthat viszont az üz-, letekben a kiállításom szereplőj valóban színvonalas bútorok, szőj nyegek, sokféle lakberendezési tárgyak közül. P. M. Divatos csuklya és kabát buklébóL n ványaik végeztével otthonaink berendezési tárgyainak tervezői, megalkotói lesznek. A terveik nyomán készített bútorok,' szőnyegek, textíliák kerülnek majd a lakásokba, s éppen ezért igen érdekes és tanulságos volt mindaz, amit e tekintetben az V, Orszárendeztek be, mondhatni, a jövő lakásaként. Összhangot teremtettek a bútor és a szőnyeg, a függöny között, nemcsak kellő fényt adtak, hanem bútorként is jól illeszkedtek az együttesbe a lámpatestek, s a többi, kiegészítő, díszítő tárgyak. A két terem beAkvarisztika! Napjainkba!? társalgás közben, rádióban, tv-ben mind többször hangzik el ez a szó. Egyesek kíváncsian figyelnek fel hallatára, mások szemében az érdeklődés ténye csillan: mosolyra derül arcuk, kisimulnak a gondterhelt homlokok, s mint egy varázsszóra az érdeklődés középpontjába kerül mindaz, ami e szó mögött rejlik. Mit jelent ez a szó? Nehéz lenne erre tömören válaszolni, hiszen a természet örök titokzatossága, a természetet megismerni akaró ember kíváncsisága és tudásszomja is rejlik e szó mögött. Az ember évezredeken keresztül küzdött és küzd ma is azért, liogy feüebbentse a természet titkairól a fátylat, és ezáltal megismerje e fantéziadús világ szépségét, változatosságát, és nem utolsósorban azért, hogy feleletet kapjon az élet, a lét ezernyi kérdésedre. Igen ám, de a természet nem mindig a maga szelíd szépségében tárul ki az ember szeme előtt, hanem szeszélyes, vad elemeivel is. A természet ilyen játéka késztette rá az embert arra, hogy (sokszor pusztító hatása elől) megmentse a maga számára azt, ami kedves, ami szép. » Először csak a növényeket és virágokat telepítette be otthonába, késeibb már szelídebb, kedvesebb ' állatokkal is kezdett foglalkozni, és azon fáradozott, hogy mesterséges körülmények között is tudja létüket biztosítani. A kínaiak már időszámításunk előtt is tartottak otthonukban üvegedényekben kis halacskákat. Ez inkább állatkínzásnak volt TIKA nevezhető, mivel az ilyen tartásmód csak ideiglenesen biztosította e kis áÚatok, élőlények létét; — előbb-utóbb elpusztultak! A kultúra rohamos fejlődésével e közkedveltségnek örvendő tudományág is nagy léptekkel haladt előre, mind nagyabb tért hódított magának. A természet megismerése érdekében indított harc névtelen katonái közé tartoztak a későbbi idők folyamán magukat „akvaristáknak” nevező természetkedvelők, akik a víz alatti világ rejtelmeit kutatták. Sokat köszönhetünk nekik, mert az általuk végzett áldozatos kutatómunka eredményeképper. ma már nem jelent problémát szu bánik négy fala között olyan természeti létesítményt kialakítani, amely által közvetlen betekintést nyerhetünk a természet csodálatos világába. Az „akvárium” egy olyan sík üveglapokkal körülihatárolt, vízzel feltöltött edény, mely tengerfenékhez hasonlóan kialakított talajával, örökzöld, dús növényzetével, és a vízben örökösen rraoz- gó, úszkáló^ színpompás halacskáival közvetlen betekintést nyújt a víz alatti világ rejtelmes életébe. Akvaristának nevezzük azt, aki e csodálatos világ létét és fennmaradását természetkedvelő szórakozásként folytatja és akvarisztikának nevezzük azt a tudományos szórakozást, melyet e csodálatosan szép, mindenki által elérhető, népszerű tudományág biztosít. Olvasóinkkal folyamatosan megismertetjük e népszerű szórakozási ág minden részletét. Csetneki György A VEGZETES PILLANAT
