Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-26 / 48. szám
TÖ66, február 26. 4 Szombat Negyven év termése Látogatás Ruzicskay György budapesti kiállításán Fílmszerető közönséget — Termelési értekezletet tartott Békéscsabán a moziüzeAli vállalat — Erős a kísértés, hogy Ruzicskay György 1966 februári budapesti (Ennst Múzeum) gyűjteményes kd- SHLftásának és a művész alkotó útjának ismertetéséhez a gazdag tartalmú katalógust használjam *íor gatókónyvként ’ ’, de még erőilség nagy ónkin zasa ellem ttilu-: kozás az Apokalipszis című mun-! kám. Olajok, bio-olajok, pasztel- lek. coilage-ok... — Kiállításaim? Az első Bucka- pesten volt ,a Nemzeti Szalonban, 1927-ben. A továbbiak AmsaterA művészt gyakran lógták közre a tárlat látogatói ég kérdésekkel halmoztak el. sébb a vágy. hogy helyette annak a spontán vallomásnak legyeik a tolmácsolója. mit — a kiállítás termeit járva s egy-egy kép elölt időzve — csendes szófűzéssel elmondott, —• Ennek a tárlatnak az anyaga negyven év terméséből való. Életművem bemutatása. Mikor is kezdtem? Eszembe jut akadémiai tanulmányaim egyike: ..öreg férfi”. Professzorom példaképül állította társaim elé. Nem nagyon örültem. Jobb, ha induláskor dicséret helyett utat mutató bírálat éaf a fiatalt. — Szarvasról indultam. Később mint festő ismerkedtem szülőhelyemmel. a tanyavilág hangulatos színeivel és hát a főszereplővel, az emberrel. Mindig vonzott a tömeg, a társadalom,élete. Tessék: emberi) sorsok ezerféle megnyilatkozásai sorakoznak itt a tálakon. A harmincas években gyári munkásnak álltam, hogy a környezet, az alakok hitelesek legyenek. Szarvason a kubikosok életét festettem. Az igazságtalan háborúk, az istamyúság; az embedamban, Utreohtben, Teutonban, New Yorkban, Glasgow ban. Val- laurisban. Paitiersbegn, Szarvason , és hat sokszor Pestem, még több- j szőr Párizsiban, ahol legutóbb j két alkalommal is nagydíjjal. a : Grand Prix Intemationailial méltányolták munkásságom. A harmincas évelőben „Lisizit Ferenc" mappám, „Világosság felé” albumom és az emberiség útját, sorsát összefüggő sorozatban áb -j rázolo Szeirslemkeresö című liíttog- raíáit gyűjteményem látott napvi-j lágot. A centenárium évében 1948-ban pedig 136 reprodukciót tart almazó biográfiám jelent meg. Közben jártam Rómát, Firenzét és a művészet többi klasiz- szikus metropolisát. Újat teremtő igyekezetemben már a húszas években sikerült olyan formastílust kialakítanom, mely a mai | kritikusok szerint előfutára volt sok mostani.modem törekvésnek. — A jelen? Párizs, Budapest. Szarvas között „ingajáratban' élek. Évek során sok francia jó barátot szereztem hazánknak A Gyalogos átkelőhelyei építenek Gyula és Sarkad között az átvágott műúton Mint ismeretes, az ár víz eite- fc-elcsóhez fel (kellett nyitni a Gyula és Sarkad közötti műutat két irövidebb szakaszon is. A víz lefolyását a két átvágás meggyorsította. Ezzel egyidőbeq azonban felvetődött az a gondolat: miként lehetne a forgalmat ezen az úton átmenetileg megoldani? Első lépésként — mái- vizsgálták is a közúti igazgatóságtól Kucsma József központi technikus, Veles András hídmémök és Kelemen György műszaki ellenőr, továbbá Szántay János, a megyei tanács vb építési és közlekedési, vízügyi osztályának tóelőadója — a gyalogos átkelőhely megépítései. Február 24-én a helyszínen tanulmányozták a helyzetet, ugyanakkor tárgyaltak az erdőgazdasággal is a gyalogosforgalom lebonyolításához szükséges híd tarló- szerkezeteinek anyagbeszerzéséről. Ha a víz szintje az előbb említett térségben csökken, úgy néhány nap alatt olyan hidat készítenek, amelyen a gyalogosközlekedés még akkor is megoldható, ha ke- I rékpárt vagy motorkerékpárt tol- I nak maguk mellett a járókelők. Megyei baromiínevelésí értekezlet Figyelemre méltó eredményeket értek el 1965-ben miegyén k termelőszövetkezetei a baromfitenyésztésben. Több száz vagon vágóbaromfit, több millió tojást értékesítettek közíogyasiztásra. Ebben az évben ismét megszervezik a ha- (nonRilenyésztö szövetkezetek versenyét, melyre a rövidesen összehívásra kerülő megyei baromfinevelési tanácskozáson kerítenek sort. A három legjobb baromfitenyésztő gazdaságnak kijáró címet és jutalmat a megyei nőtanács megbízottja ekkor adja majd át. múlt nyáron például — egv híján — negyvenen látogattak Szarvasra, húsvétikor pedig tíz magyar utazik meghívásukra a Cote d'Azur-re. — Párizsiból mindig a Körös mellé megyeik pihenni. Dolgozom is közben. Szarvas történetének a megfestésébe kezdtem... Hogy mi ez? Úgynevezett bio-olajkép és amott a többi szintén. Üj stíluspróbálkozásom A természet életének új szándékú megmutatása. A szarvasi táj volt ebben is az ih- lefőm... i Utólag, e sorokat írva, mégiscsak igénybe veszem a katalógust. A hazai és nemzetközi kritikákból vett idézetek közt a világszerte ismert francia kritikusnak, André Salmonnak, Picasso barátjának a bírálatából is szer epel egy rész. Belőle ragadtam ki a következő mondatot: „Cet artiste est Tun des meilleurs de notire epoque...” (Ez a művész századunk egyik legjobbja...) Nagy, igaz élmények hatása alatt: távoztam az Emsi Múzeumból. Üj Rezső A Békés megyei Moziüzemi Vállalat Békéscsabán, a Brigád filmszínházban február- 24-ón, a városi és községi moziüzemveze- tők részvételével termelési tanácskozást tartott. Pomucz Györgyné megnyitója, valamint bel- és külpolitikai tájékoztatója után Borka József, a vállalat igazgatója arról beszólt, hogy az 1965-ös esztendő a Békés megyei mozik szempontjából a helytállás éve volt. Mindez nagyrészt a jelenlevő dolgozók odaadó igyekezetének köszönhető. A népművelési munka segítésében azonban az idén még előbbi-e kell lépni. Filmszerető közönség nevelése a cél. Ehhez azonban időben történő, tudatos közönségszervezésre van szükség. A propaganda érjen el a dolgozók minden rétegéhez. Az üzemvezetés pedig olyan legyen, hogy anyagiak szempontjából minél kisebb ráfordítással, minél nagyobb eredmények szülessenek. A Művelődésügyi Minisztériumhoz, illetve a MÖKÉP- hez címezve további szavait, kérte, hogy az „eszi, nem eszi, ezit kap- já” elve az országos filmelosztásban a jövőben még kevés/bé érvényesüljön. A megyei moziüzemi Kibontakozóban a termelőszövetkezetekben is a szocialista brigádinozgaiom Tavaly 43 szocialista brigádot tartottak nyilván megyénk termelőszövetkezeteiben. Ebben az évben a tavaszi munkákra készülődés jegyében 131-re növekedett a Szocialista brigád címért küzdő közösségek száma. A 131 brigád 32 gazdaságban szerveződött. Közülük 13 ifjúsági. 34 női kollektíva. A mozgalomban több éve részt vesz 18 brigád, egy év alatt kereken 113 brigád vállalta a megtisztelő cím elnyeréséért a versenyt. A szocialista brigádok szervezésében kiemelkedő eredményt értek el a gyulai járásban. Itt öt szövetkezetben 411 brigád létrehozását segítették. iVézeiek és térnek — A parasztság életkörülményeinek alakulása — A közelmúltban történi fogyasztói és felvásárlási áremelések nyomán gyakoribbakká váltak a mezőgazdasági lakosság életviszonyait egyoldalúan, torzan tükröző nézetek es az életszínvonal-politikái tévesen megítélő állásfoglalások. E nézetek közös jellemzője, hogy általában nem a parasztság életviszonyainak, anyagi helyzetének konkrét elemzéséből indulnak ki. hanem szubjektív megítélés alapján az, egész parasztságot egységei a lakosság bérből és fizetés- osztálynak tekintik, s azonosítják néhány ügyeskedővel, esetleg „nem dolgozó paraszttal vagy az országos hírű termelőszövetkezetek legjobban kereső tagjaival. E nézetek vallói úgy vélik, hogy a mezőgazdasági felvásárlási árak emelése tovább növeli a különbséget a lakosság bérből és fizetésből élő réteged és a parasztság jövedelme között — az utóbbiak javára — és mindez az életszín- vonal-politika érvényben levő elvi alapjainak és gyakorlatának módosításához vettet Az igazság az — hangsúlyozta ezt az MSZMP KB gazdaságirányításunk reformjáról kiadott irányelve is —, hogy az alapelv változatlanul így hangzik: a szocializmus építésének együtt kell járni a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével, az életkörülmények javításával. Ebből az élvből természétesen nem következik az, hogy az életszínvonalat minden évben növelni lehet, függetlenül a népgazdaság helyzetétől, fejlődésétől. Lehetnek olyan időszakok, amikor a fő feladat nem az életszínvonal emelése, hanem a már elért eredmények megtartása. Ám egy hosz- szabb időszakot, például egy ötéves tervperiódust tekintve, az életszínvonalnak érezhetően növekednie kell. Ennek az elvnek érvényesülésére utal, hogy a második ötéves terv éveiben a bérből és fizetésből élők reáljövedelme 20 százalékkal, a parasztság reál fogyasztásának értéke pedig 13—14 százalékkal növekedett. Az életszínvonal-politika másik alapvető ijrányelve: a társadalom két alapvető osztályának, a munkásosztálynak és a szocialista útra lépett parasztságnak az életviszonyai úgy javuljanak, hogy közben a parasztság életszínvonala közeledjék a munkásosztályéhoz. Életszínvonal-politikánk e vonatkozásban nem valósult meg maradéktalanul. Amíg például 1960- ban a parasztság egy főre jutó reál fogy asztásának értéke 84,2 százaléka, addig 1964-ben már csak 83,2 százaléka volt a munkás és alkalmazotti összfogyasz- tásnak. A jövedelmi színvonalban meglevő aránytalanságokra utal az egy főre jutó havi átlagkeresetek összevetése is. Az egy főre jutó havi átlagkereset 1964-ben az állami szektorban 1757,— Ft, a kisipari termelőszövetkezetekben 1677,— Ft, a mezőgazdaság állama szektorában 1500,— Ft, a szövetkezeti gazdaságokban pedig — a mintegy 130 000 családtag kérésevéi lal átok közt arányosan osszák szét a jó és a kevésbé vonzó játékfilmeket, mert csak így lehet megfelelő ' műsorpolitikát folytatni és a bevételi tervet is teljesíteni. Befejezésül közölte, hogy a Békés megyei Moziüzemi Vállalat Kiváló Filmszínház címét, a kitüntető oklevelet és pénzjutalmat a békéscsabai Brigád és Szabadság, valamint a békési és szeghalmii filmszínházak nyerték el évekre visszamenő példás kultúr- tevékenységükért. Bóka József műszaki csoport- vezető az állagmegóvásnak és a korszerűsítésnek a jelentőségéről és arról beszélt, hogy a mozi- üzemvezetők a tanácsokkal összefogva, helyileg is sokat tehetnék a filmkultúra terjesztéséért. Meg kell becsülni a mozik fejlesztésére fordított milliókat, mondotta. Gei;éb István szakszervezeti titkár munkavédelmi, egészségvédelmi, szociális és kulturális eredményekről tájékoztatta a megjelenteket és kérte, hogy a Kiváló Filmszínház kitüntető címért kezdeményezett versenyben a jövőben még több mozi dolgozói vesznek részt s ez meglátszik majd a további vállalati eredményekben, erkölcsi, anyagi tekintetben egyaránt. Kedves kis ünnepség következett ezután. A nyugalomba vonuló Kuruska Pál vállalati gazdasági előadót búcsúztatták és az igazgató átnyújtotta számára a dolgozók, munkatársak ajándékait. Ezután javaslat hangzott el. hogy az USA szennyes vietnami háborújának megbélyegzésére küldjenek tiltakozó táviratot az Egyesült Államok budapesti követségére. ugyanakkor a VDK követségére szolidaritási üzenetet juttassanak el. A javaslatot a jelenlevők lelkesedéssel magukévá tették, majd Vanke István párttitkár szavaival az értekezlet véget ért. —hr— tét is számításba véve — 953,— Ft volt. Ehhez jön még a háztájiból származó jövedelem, családonként 11 430,— Ft, amely — figyelembe véve. hogy a tsz-csalá- dokban a tagok száma három fő — egy hónapra és egy főre számítva 300—350,— Ft. Ebből következik, hogy a tsz-tagok jövedelmi színvonala — a háztájit is beszámítva — alatta marad a termelés más területein dolgozókénak. Itt kell megemlíteni, hogy a tsz-ek egyharmadát kitevő ún. gyenge tsz-ekben az egjy lőre jutó havi jövedelem a háztájit sem számítva 600,— Ft körül jár. Számításba kell venni még azt is. hogy a tsz-parasztság jövedelme nem garantált, nem rendszeresen folyósítják és a paraszti munka- körülmények, munkafeltételek mostohábbak, mint az anyagi termelés legtöbb területén. Igaz, néhány évtizede még sok minden elérhetetlen vágy volt a tsz-parasztok számára, ma már megszokott, megbecsült valóság. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidőben milliónyi falusi dolgozó kapcsolódott be a társadalmi és szociális ellátásba. Olyan új fogalmak honosodtak meg, mint például a nyugdíjas paraszt. Nyugdíj, öregségi járadék, betegbiztosítás és családi pótlék formájában évenként százmilliókat folyósít az állam termelőszövetkezeti családoknak. A múlthoz hasonlítva ez nagy és felemelő változás önmagában, de a célhoz mérten csak biztató kezdetnek tekinthető. Hiszen például 1964-ben havonta átlagosan egy munkásra 649 forint, egy alkalmazottra 844 forint, egy tsz-tagra
