Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-26 / 48. szám

1996* február 26. Szombat Többre, jobbra törekszenek a kevermesí állatgondozók / é w Olvasztóberendezések kicsiben és nagyban Látogatás a Szarvasi Fás- és Fémipari Ktsz-nél A fejlődő üzemek közé tartozik a szarvasi vas- és fémipari szö­Iz udvaron sorakozó sok kerékpár láttán ötvenre saccol- tufc a kevermesi Lenin Tsz állat­gondozóinak számát. Értekezle­tükön azonban (kiderült, hogy szá­zan varrnak. Ne sokallja ezt senki, ment a szövetkezet állatállomá­nya pillanatnyilag 881 szarvas­marhából és 2700 sertésből áll. Most már ellenek a tehenek és a kocák. Év végéig 3000 hízott sertést, 200 hízott marhát* 25000 csibét és 3.0000 pulykát is értékesítenek. A nevelés és a hizlalás is elég nagy feladat, emellett tenyésztési célo­kat is meg kell valósítani az idén a szövetkezetben. A vezetőség ép­pen ezért hívta össze a gondozó­kat, hogy megvitassa velük ennek mikéntjét, hogyanját, s kinek, ki­nek legépelve átad ja az ez évre szóló tervét. Rövid vitaindítójában Czínege Gábor elvtárs, a szövetkezet el­nöke élmondotta, hogy az állat- férőhelyek jó része ugyan kor­szerűtlen még, de ezt eHensúlyoz­riirt értéket termeltek. Bár teljes termelési tervüket eszel nem si­került teljesíteni, de a kiesés oka nem az üzem dolgozóin. múlott. Főként a különböző zöldségfélék­nél és a paradicsomnál jelentke­zett nyersanyaghiány miatt ma­radtak adósak a terv teljesítésé­vel. A vállalati gazdálkodás leg­fontosabb mutatószámúi azonban kedvezően alakultak. így export- feladatuknak 104,1 százalékban társadalmi önigazgatói, rendszere. Az egyetemes népi állam a társa­dalmi szerveknek átadandó bizo­nyos állami feladatok útján segí­ti kialakítani a társadalmi önigaz­gatás e rendszerét. Ez — az álla­mi feladatoknak társadalmi szer­vek kezébe való átadása — a kommunizmus építésének folya­matában kialakuló szélesebb körű demokratizmus megnyilvánulása. Ez — más fogalmazásban — azit jelenti, hogy a dolgozók kdlturá- lis és politikai színvonala olyan magasra emelkedett már, hogy az állami szervek adminisztratív irányítására és vezetésére már nincs szükség, mert a dolgozó tö­megek bizonyos társadalmi szer­vek keretében képesek jelentős társadalmi funkciókat — ame­lyek korábban állami funkcióként jelentkeztek — ellátni. Természe­tesen mindez nem jelentheti azt, hogy az állam szerepe a kommu­nizmus építésének támogatásában megszűnik. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programja a kommu­nizmusba való átmenet idősza­kára is meghatározza az egyete­mes népi állam feladatait. Az a feladata az államnak ebben az időszakban, hogy „megszervezze a kommunizmus anyagi és műsza­ki alapjának létrehozását, a szo­cialista viszonyok átalakítását kommunista viszonyokká, hogy ellenőrizze a munka és fogyasz­tás mértékét, biztosítsa a jólét emelkedését; arra hivatott, hogy őrizze a szovjet állampolgárok jogait és szabadságát, a szocialis­ta jogrendet és a szocialista tu­lajdont; a tudatos fegyelem és a munkához való kommunista vi­szony szellemében nevelje a nép- íömegeket; arra hivatott, hogy megbízhatóan szavatolja az ország védelmét és biztonságát; fejlessze a testvéri együttműködést a szo­cialista országokkal, védelmezze az egyetemes békét és normális kapcsolatokat tartson fenn. min­itatja a lelkiismeretes gondozás meg az, hogy most már végre any- nyi abraktakarmánnyal rendel­keznek, hogy biztonsági tartalékot ás képezhettek belőle . Disznóé Fe­renc főál lat. tenyésztő nagyobb fe­gyelmezettséget kért felszólalásá­ban az állatgondozóktól. Azt, hogy vasárnap se fejjenek korábban két órával, mert az olyankori va­lahova sietés következtében 150— 200 literrel mindig kevesebb a tej, mint más napokon. Afelett sem lehet ezután szemet; hunyni, hogy a sertésgondozök a fialás idősza­kában nyugodtan alusznak oda­haza, mert ez a .gyakorlat sok ma­lac életébe került eddig. A ma­gára maradt nyugtalan kocák nemegyszer 3—5 malacot is agyon- nyomnak. Nyomatékosan felhívta a figyelmet az állat-férőhelyek he­tenként egyszeri alapos fertőtlení­tésére, mert a száj- és körömfájás tavaly tavasszal is és ősszel is megtámadta a szövetkezet állat­javult — a munkás + alkalma­zotti főre eső termelés értéke meghaladta a tervezettet. Lét­szám- és béralapgazdállkodásuk is kedvező volt. Az 1966-os év nö­vekvő feladatok elé állítja az üzem kollektíváját. Az idén 117 millió forinttal terveznek többet termelni, mint az elmúlt évben. Az emelkedésből a konzervipar tevékenysége 70 millió forintot tesz ki, a tésztaüzem megindítása I pedig 47 millió forint többletérté- I két jelent. den országgal.'’ (Az SZKP XXII. kongresszusának anyaga.) A Szovjetunió államának fejlő­désében elért eredmények, az ez­zel összefüggő tapasztalatok szá­munkra előremutatóak és pers­pektíváját adják előrehaladásunk­nak — mind általában, mind pe­dig a tömegek szélesebb körű be­vonását illetően is. A mi álla­munk ugyancsak érvényesíti a szocializmus építésében szerzett általános érvényű törvényeket anélkül, hogy a szovjet tapaszta­latok mechanikus átvételének hi­bájába esne. Kétségtelen tény, hogy az állami munka területén szerzett szovjet tapasztalatok ma különösen gyümölcsöztethetők a mi fejlődésünkben is, A mi álla­munk is csak úgy tudja a szoci­alizmus teljes győzelme érdeké­ben mozgósítani a tömegeket, és így előkészíteni a kommunizmus­ra való átmenetet, ha a demok­ratikus állami szervezeti formá­kat tovább tökéletesítjük a tö­megek bevonása érdekében é# a szovjet tapasztalatokat az adott sajátos viszonyoknak megfelelően érvényesítjük. Népi demokratikus államunk fejlődésével kapcsolatban az MSZMP VIII. kongresszusa ezt állapítja meg; „Magyarországon befejeztük a szocializmus alapja­inak lerakását. Népi államunk a proletárdiktatúra állama. Ez a jel­lege megmarad a szocialista tár­sadalom teljes felépítésiének idő­szakában. Mindemellett erősödő­ben vannak azok a vonások is, me­lyek arra mutatnak, hogy a pro­letárdiktatúra állama nálunk is népi állammá fejlődik.” Nem két­séges, hogy ennek a fejlődésnek eredményeként rögzíthetjük, hogy állami életünkben a demokrati­kus vonások erőteljesen és miri- jobban kidomborodnak, fokozódik a dolgozók részvétele az állami szervek munkájában, egyre nö­vekszik a társadalmi szervek sze­repe. (Folytatjuk) molta, a tej-hozamot meg a sza­porulatot. f — A több termeléshez jobb mi­nőségű takarmányra lenne szük­ség — mondotta felszólalásában Nagy István. — Előfordul, hogy a tehenek az abrakot se eszik meg, annyira penészes, dohos. Meg az­tán az sem helyre állapot, hogy négy hónapja 70—80 méterről kell vödrözni az állatoknak a vi­zet. Ezt valaki azzal toldotta meg, hogy mire sorra itatják a tehene­ket, az utolja már kérődzik és nem iszik az istennek sem. Petró Vilmos azt fejtegette, hogy a ko­rábbi években, az úgynevezett kezdeti nehézségek közepette, sok­kal jobb minőségű szénát takarí­tottak be, mint tavaly. Akkoriban száznapos korban 130 kilogram­mos borjúkat választottak, amik­ből jól fejlett, jól tejelő tehenek lettek. Most a gyengén takarmá- nyozott üszők egyikie-másika olyan, hogy nem érdeme? tenyészr- tésbé állítani, pedig a tehénállo­mány fiatalítására, minőségének javítására szükség van, hiszen akad köztük olyan, amely naponta csaik két-három liter tejet ad. A fokozottabb ellenőrzésnek bi­zony nemcsak a pontos, időbeni és alapos fejősre, hanem a takar­mánykeverésre is ki kellene ter­jednie. Előfordult, hogy nemtörő­dömségből annyi sót tettek a bor­júk abrakjába, hogy azok hasme- nésesek lettek. Czínege élvtárs vá­laszában elmondotta, hogy a Szarvasi Állami Gazdaságban egy ilyen gondatlanság következtében egyszer 900 kacsa pusztult el só- mérgezésben. A takarmány minő­ségével 'kapcsolatban elhangzot­takra az volt a válasza, hogy ta­valy a lucerna zöme új telepítésű volt, s a sok eső következtében nemcsak az első, hanem a má­sodik kaszálást is ellepte a gyom. A rengeteg csapadék miatt a szá­rítást ez nehezítette. Az idén is telepítenek 400 hold lucernát, de most már a termés jó részét hi­deglevegős módszerrel szárítják. Az istállók közművesítése már ta­valy megkezdődött. Természete­sen csak azokba az istállókba ve­zetik be a vizet, amelyeket még hosszú évekig használni tudnak. Lényegében a tenyésztéshez is tavaly láttak hozzá, s kezdeti si­kerként csak annyit értek el, hogy a 366 tehénről házi törzskönyvet fektettek fel, a 387 kocát pedig ellátták fülszámmal. Az idén előbbre akarnak jutni a tenyész­tésben is. Annál inkább, mert a felemelt felvásárlási árak követ­keztében nem számíthatnak te­nyészállatok felvásárlására. Az eddig vásárolt s leginkább a ső­rék közül kiválasztott üszők tar­tása is ráfizetéses volt, mert él­lés után a rájuk rakódott zsírral együtt összezsugorodott tejterme­lőképességük is. Ez egyúttal vá­lasz volt azoknak, akik hozzászó­lásukban elégedetlenségüket fe­jezték ki a tenyészüszők kondíció­ja miatt. Czínege elvtárs ismétel­ten hangsúlyozta, hogy a tenyész- üszőket nem szabad meghizlalni, s csak az elles előtt néhány hó­nappal kell fokozatosan feljavíta­ni őket Sok tanulságos hozzászólás és válasz volt még. Örvendetes azonban, hogy a pró és kont­ra bírálatok kiabálás, letor­kolás és „kikérem magamnak” nélkül hangzottak el. Egy többet és jobbat akaró kollektíva tanács­kozott a minap a kevermesi Le­nin Tsz-ben, s ennek alapján biz­tosra vehető, hogy jövedelmező lesz az állattenyésztésük. Kukk Imre vetkezet, mely a mind tekintélye­sebb iparral büszkélkedő helység egyik kiemelkedő üzeme. Még felsorolni is nehéz, mennyiféle — nek az igazán sok profilú szövet­kezetnek. A felvételek most két olyan cikk gyártását örökítették meg, melydk a szarvasi üzem „monopol termékei”. Az össze­függés a kétfelé gyártmány kö­zött mindössze annyi, hogy ar. olvasztással kapcsolatosak. * elektromos árammal működnek. Valójában azonban külsejükben, gyártási technológiájukban és fel­más igényeket szolgálnak. Szeren­csére a szarvasi szövetkezetben széles körű szaktudású, vállalkozó szellemű műszakiak és serényke­zű, ügyes -munkások dolgoznak. Kiss József művezető a gázkemencék vezérlőberendezésének prototípusát készíti. Ebből az elektronikus berendezésből az idén készülő darabok 2 millió forint termelési értéket jelente­nek a szövetkezetnek. Fotó: Malmos állományát és alaposan megvá­Száztizenhétmiüióval nőtt a Békéscsabai Konzervgyár ez évi terve A Békéscsabai Konzervgyárban 1966-ben több mint 155 millió te­tettek eleget, termelékenységük is különböző szakmai ágazatokat | használásu.k,at illetően is merőbe« A* ország forrasztópáka-szükségletét » Szarvasi Vasipari Ktsz elégíti ki, 10 ezer pákát gyártottak a múlt évben 6 millió fo­rint értékben. reprezentáló — terméke van en­

Next

/
Thumbnails
Contents