Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-22 / 44. szám

T 1**Ä. február 22. Kedd Tanulmányút az NDK-ban tapasztalatokkal hasznos A Kelet-Németorszúgban járt magyar kötszövőipari küldöttség a gyártmány, és gyártásszán vonal, a munkaerőhelyzet, a minőség, a készáruki szállítás, az anyagmoz­gatási módszereik és az. adjusztá­lás. csomagolás kérdéseinek ta- mulmányozásán tói egyéb igen hasznos tapasztalatokat is szer­zett. Slkalmazott készülékek — kisgépesités Az egyik meglátogatott csévé­lő üzemrészben a Vario-Cohner Típusú gépeki'e a vádlalan TMK- koltlektívája házilag piheeJszívó berendezést szerkesztett. amely igen jó hatásfokkal működik. A készüléknek egészségvédelmi szempontból van komoly jelentő­sége. A minőségi szint alakulása te­kintetében rendkívül nagy jelen­tőségű a lánchurkoló gépekre rá­épített elektromos fotocella« fo­nalőr. E •praktikus szerkezet a gyors járatú Kokett, Favorit es Textiima gépiket, kötéshiba esetén automatikusan leállítja. A fonal- ör használatának köszönhető, hogy a kötéshibak hossza a tíz centimétert nem haladja meg, előfordulási számuk is mintegy 50 százalékkal alacsonyabb, mint nálunk. < Noha például a Békés­csabai Kötöttárugyárban égy dol­gozó csupán :!—4 gépet kezel, mégsem ritkaság a több méteres kötésihiba. Az NDK-ban viszont általában tíz gépié felügyel egy- egy dolgozó, a fonalőr alku In la­za savai mégis elkerülik az ilyen mértékű hibákat. A konfekcionálásnál alkalma­zott többféle speciálgépen is al­kalmazzák eat a szerkezetet, s ugyancsak lötoceilás megoldású ujjvédő berendezést használnák a szabászati fűrészgépeken is. Ha-J z.ántban a fűrészgépek használata í közben meglehetősen gyakoriak az, üzemi balesetek. így az elmés1 kis szerkezetnek honi alkálmazá- j sa nem lekicsinyiendő jelentőségű [ volna. A konfekcióüzemek a vállpánt-! fel varró gépeken adagoló és le- • vágó. a gomblyulcazó és fel varró-; gépeken pedig jelölőkészülékeket alkalmaznak. Se szeri, se száma a sokféle praktikus megoldás­nak. autómat izéi ásnák. apró szerkezetnek, Figyelmet erde- ünel, hogy ezek a.kis szerkezeték;, iflobbnyire a vállalati műszerészek, j (újítók munkáját, leleményességét, ‘ (dicsérik’. A kásgépasjtés es automatizálás ltomé — amitM. az előbb írtakból fit« feltűnik — elsősorban a díszí- fiőelemek előállításánál es fei- varrásánat eredményez magasabb tenmélékenységet;. Ha figyelembe vesszük, hogy Kelet-Némelország- foan egyebek között a női fehér­neműk többsége csipkésebb, dí­szesebb. választékosabb — egy­szersmind .munkaigényesebb — a hazai termékeknél, a kitör különö­sen érzékelhetjük e praktikus szerkezetek jelentőséget. Gyártás- és üzemszervezési módszerek Amint arra már utaltunk, a gyártás, és üzemszervezés színvo­nala. az alkalmazott technológi­ák hatékonysága szoros összefüg­gésben van a termelőkapacitás­sal és annak nagyságrendjével. Az NDK kötszövöiparaban a termelőkapacitások szakosítása és koncentrálása •— amely nálunk már évtizedes folyamat — még nem történt meg, illetve csupán tavaly történitek ebben kezdemé­nyező lépések. Ennek döntő oka Ugjaészt, a muiíkaerőhiány, más­részt az. hogv az ipar egy részel féláUami. illetve magánkézben van. A tanulmányozott vállalat- j hoz például 1H gyártelep tartozik, s a központ ban sem haladja meg a 400-at a dolgozók létszáma, de akad, ötvenes létszámú telephely is. Ezen a helyzeten néhány éven *belül nem is kívánnák változtat­ni. viszont az adott kereteken be-' lüt igyekeznek a telephelyeket! gyártmányszaikosltósia átállítani. | Az egyes vállalatok gyártás, és, üzemszervezési koncepciója tehát j az előbbi helyzetből fakad. Ez azj oka, hogy míg a kötőüzemrészék . általában két szakmánybán dal- j goznak. a konfekcionálást — kel- ló munkaerő híján — csak egy műszak végzi. Ugyancsak a vá­zolt helyzet áz eredője annak a jelenségnek, hogy csupán egyes sajátos feladatot ellátó üzemek, üzemrészek dolgoznak nagyüzemi gyártástechnológiával. Ilyen pél­dául a központi lestöde. amely gyakorta végez bérmunkát nem­csak a vertikális üzemeknek, ha­nem más kötisaövőipan gyáraik­nak is. A keletnémet gyárakban igen figyelemig málló az a törekvés, hogy az egyes technológiai fo­lyamatok ésszerű kapcsolódású­val is igyekeznek a munkaterme­lékenység hatékonyságát növelni. Jellemző például, hogy az eg.v- egy munkádé rabja vonatkozói technológiai utasítás a legpiecí-j zebben tortaínrazza az összes számba jöhető adatot, feltételt, amivel teljesen kiküszöbölik á termelésit hátráltató gyártásközi' kérdezősködést. bizonytalanságot. Másrészt a gépegységeiket is a megmunkálást műveletek sor- t end .lében helyezik el. Bérezés, minőségellenőrzés A teljesítménybérben dolgozók, j nál prémiumrendszert honosítot-j tak meg. PrélVviumŐf elsősorban aj minőségi célkitűzésekért és csak kisebb részben teljesítménynöve­lésért fizetnek. A minőségi mun­káért elérhető prémium felső ha­lára 50 márka. |\ minősítések so­rán eredményesen alkalmazzák a hibapontrendszert s a maghatáro­zóit szint feletti hibapontszám eselén a prémiumösszeget csök­kentik. Számunkra érdekes megoldás, hogy a prémiumkeaet egyhanna- da a közvetlen munkavezető ha­táskörébe van ij tolva, s azt meg­határozott célkitűzés nélkül, szubjektív megítélése szerint ad­hatja ki. Erre azért van szükség, hogy a m-unkerőhiárnyból lakadó esetleges fegyelmezetlenségeket e mod szerrel el 1 ensú lyózhassák. Az NDK kötszövöipari gyárai­ban nem találhatók meg a nálunk honos minőségellenőrző szerveze­tek. Ennék az a magyarázata, hogy mind a kel me termelő, mind a konfekcionáló üzemrészekben az önminősítő rendszert alkalmaz­zák. amit szúrópróbákkal ellen­őriznek. Ilyen módszerrel — a gondos szabásza,ti $ munka ered' menyeként — a .szabott kelme már eleve osztályozotton kerül a konfekcionáló üzemrészbe. Figye­lemre méltó, hogy az előző meg­munkálásból származó hiba fel- fedőjét premizálják, ugyanakkor pedig a hibát elkövető dolgozónál p rémi u mcsöfekentést atka 1 m az­nak. Lényegében e megoldásiból fákad az önellenőrzés eredmé­nyessége. A tanulmányút szakértő reszt- vevői egyértelműen állapították meg. hogy rendkívül gazdag és hasznos tapasztalatokkal térhet­tek vissza. Rajtuk a sor, hogy ezeket az értékes módszereket — hazat körülményeink figyelembe­vételévét — honi üzemeiinikben is sikeresen alkalmazzák. terjesz- szék. Kazár Mátyás A Szarvasi Dobozkészitö ét> Szolgáltaié Ktsz-nél készülnek a reprezentatív műanyag mappák a külkereskedelmi vállalatok részére. Fotó: Malmos Nagyobb olajtartalom, ár Kísérletképpen már 1957-ben megkezdték, s azóta mind na­gyobb arányban vetik hazánkban az átlagosan 40—50 százalék olaj­tartalmú intenzív szovjet napra­forgófajtákat. Nemcsak _ bőséges a magtérmésük, hanem egyúttal kiváló minőségű olajai tartalmaz­nak. Tenyészidejűk 113—120 nap, vagyis a hazai fajtákénál valami­vel rövidebb. Legutóbb a termelők anyagi ér­dekeltségének fokozása érdekében az intenzív szovjet napraforgófaj­ták felvásárlási árát mázsánként 545 forintban állapították meg, míg a hazai fajtákat 410. illetve 440 forintos mázsánként! áron vá­sárolják fel. Központi készlel ék­ből megkezdték az intenzív szov­jet napraforgófajták vetőmagjá­nak kiszállítását. Mire március második felében vagy április ele­Bővült a részletcikkiista Tovább bővült az árukölcsön- akció cikklistája: mostantól a 120 literes Lehel hútőszékrényt is részletre vásárolhatják az érdek­lődők. Az új cíkklistán szerepel a 250 és 350 köbcentiméteres IZS típusú motorkerékpár is, továbbá a Bizományi Áruház által forga­lomba hozott új és régi vadász- fegyverek. ' jén vetni kezdik a napraforgót, j körülbelül száz vagonnyi yetőmuj | got kapnak a szerződést kötő ter­melőüzemek. ’ Eredményesen fejeződött be a munkavédelmi esti tanfolyam a járásokban Befejeződött a múlt év novem­ber óta tartó munkavédelmi esti | tanfolyam a járásokban, amelye- j ken az szb munkavédelmi tárt- I sadailmi felügyelők, örök és aktí- vált mintegy kétszázan vettek ! részt. A hallgatók sikeresen szá- I moltok be a tanulj anyagról és kérték, hogy az SZMT munkavé­delmi bizottsága a jövőben téléven- I ként tartson megbeszélést, eliga- I zílást, amelyen kicserélhetik ta­pasztalataikat és egyúttal megis­merik az új határozatokat, rende­leteket. Helyes lenne, ha a szakszerve­zeti megyei bizottságok a nagyobb üzemekben önállóan is szervezné­nek hasonló tan folyamot. társadalmi munka A tervezett 371 ezer forint érté­kű társadalmi munka helyett 501 ezer forint értékűt végzett az el­múlt évben a szeghalmi járás községeinek lakossága. A legjobb eredményt Körösladányba-n és Szeghalmon érték el. Az Országos Találmányi Hiva­tod és az SZMT közgazdasági munkabizottsága március 11-én az újítóknak,, újítási előadóknak, ügyintézőknek fogadónapot tort Békéscsabán, a szakszervezeti székházban, melyen a találmá­nyokkal és újításokkal kapcsolat­ban tanácsot ad és felvilágosítást nyújt az érdeklődőknek. Az SZMT ia tájékoztatót a vállalatoknak. I üzemeknek megküldte. A Balkán-hegységen innen és túl Máriánv emlékmű Egy kis szorongást érzek, ami- I kor Ruszéban. a bolgár határvá- j ros vasútállomásán megáll a vo- | nat, de ez esaV addig tart, amíg Borisz Andrejev újságíró mo- j solygós arcát meg nem pillantom. ! Még soha nem találkoztunk ugyan, de a személy leírás alap­ján kétségtelenül ráismerek. Amikor integetek neki. szalad itt mindjárt, hogy segítsen a le­szállásnál. Megöleljük egymást, j aztán karonfogva elindulunk a j kijárat felé. Kiderül, hogy a leg- j jobban németül értjük meg egy- j mást, ha bizonyos százalékban orosz és francia szavakat is hasz- I nálunk. Nem tudom, miképp véle­kedne egy vérbeli német, orosz vágj’ francia, ha hallaná, hogy be­szélgetünk. Mái az utcán járunk, amikor megállapítjuk, hogy ez kész „bábeli nyelvzavar”, de se­baj, nekünk jó. Az 50 kilométeres út a Dunán mindössze egy óra hosszal tart és megérkezünk Szvistovba, vendég­látómnak, a Dunavszko Delo szer­kesztőségének városába. A fogad­tatás, amelyben részesítenek, őszintén baráti, mentes minden olyan túlzott udvariassági formá­tól. amelyet nehéz elviselni. Az ismerkedési esten a tolmács már Dimibna Marinova mérnöknő, aki Magyarországon tanúit. Ö mutat be Atanasz. Akov elvtárs­nak, a városi pártbizottság < első titkárának, Stefan Panof elvtárs­nak, a másodtitkárnak, Szulejman Haíuzotf elvtársnak, a Durtavszko Delo főszerkesztőjének és a szei- kesz.tőség tagjainak. Azoknak, akikre ma is szeretettel gondolok vissza. Másnap úgy határoznak, hogy feét napot töltünk Szvistovban, aztán Borisz Andrejev és Dlmitra Marinova társaságában egy kis körutat teszünk Bulgáriában. Szistov dombokon épült, kies fekvésű Duna menti város. Köz- gazdasági egyetemén, vegyészeti, közgazdasági és mezőgazdasági technikumában, ipari tanuló és néhány általános iskolájában több mint hatezren tanulnak. Ipari üzemei közül legjelentősebb a Terviev cementgyár, amely vas­úti beton talpfákat készít, és a kon­zervgyár. Híres a borpimcészete. amely a környékbeli állama gaz­daságok és tsz-ek szőlőtermését vásárolja fel. A közeljövőben kez­dik meg a műszál- és cellulózegyár építését. A legbüszkébbek a szvistóviak városuk történelmére. 1877-ben itt Ítélték át a Dunán az első orosz csapatok, hogy a bolgár hazafiak­kal együtt végleg leszámoljanak a törökökkel. A dunai átkelés, ame­lyet román katonákkal együttmű­ködve hajtottak végre, meglepte a törököket. Rfevid ellenállás után , [eladták a vál’os szívében épült erődöt, s akik tudtok, elmenekül­tek. Ezzel vette kezdetét Bioig* ría felszabadítása az 500 éves tö­rök uralom alól. Az átkelés helyén márvány \

Next

/
Thumbnails
Contents