Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-22 / 44. szám
T 1**Ä. február 22. Kedd Tanulmányút az NDK-ban tapasztalatokkal hasznos A Kelet-Németorszúgban járt magyar kötszövőipari küldöttség a gyártmány, és gyártásszán vonal, a munkaerőhelyzet, a minőség, a készáruki szállítás, az anyagmozgatási módszereik és az. adjusztálás. csomagolás kérdéseinek ta- mulmányozásán tói egyéb igen hasznos tapasztalatokat is szerzett. Slkalmazott készülékek — kisgépesités Az egyik meglátogatott csévélő üzemrészben a Vario-Cohner Típusú gépeki'e a vádlalan TMK- koltlektívája házilag piheeJszívó berendezést szerkesztett. amely igen jó hatásfokkal működik. A készüléknek egészségvédelmi szempontból van komoly jelentősége. A minőségi szint alakulása tekintetében rendkívül nagy jelentőségű a lánchurkoló gépekre ráépített elektromos fotocella« fonalőr. E •praktikus szerkezet a gyors járatú Kokett, Favorit es Textiima gépiket, kötéshiba esetén automatikusan leállítja. A fonal- ör használatának köszönhető, hogy a kötéshibak hossza a tíz centimétert nem haladja meg, előfordulási számuk is mintegy 50 százalékkal alacsonyabb, mint nálunk. < Noha például a Békéscsabai Kötöttárugyárban égy dolgozó csupán :!—4 gépet kezel, mégsem ritkaság a több méteres kötésihiba. Az NDK-ban viszont általában tíz gépié felügyel egy- egy dolgozó, a fonalőr alku In laza savai mégis elkerülik az ilyen mértékű hibákat. A konfekcionálásnál alkalmazott többféle speciálgépen is alkalmazzák eat a szerkezetet, s ugyancsak lötoceilás megoldású ujjvédő berendezést használnák a szabászati fűrészgépeken is. Ha-J z.ántban a fűrészgépek használata í közben meglehetősen gyakoriak az, üzemi balesetek. így az elmés1 kis szerkezetnek honi alkálmazá- j sa nem lekicsinyiendő jelentőségű [ volna. A konfekcióüzemek a vállpánt-! fel varró gépeken adagoló és le- • vágó. a gomblyulcazó és fel varró-; gépeken pedig jelölőkészülékeket alkalmaznak. Se szeri, se száma a sokféle praktikus megoldásnak. autómat izéi ásnák. apró szerkezetnek, Figyelmet erde- ünel, hogy ezek a.kis szerkezeték;, iflobbnyire a vállalati műszerészek, j (újítók munkáját, leleményességét, ‘ (dicsérik’. A kásgépasjtés es automatizálás ltomé — amitM. az előbb írtakból fit« feltűnik — elsősorban a díszí- fiőelemek előállításánál es fei- varrásánat eredményez magasabb tenmélékenységet;. Ha figyelembe vesszük, hogy Kelet-Némelország- foan egyebek között a női fehérneműk többsége csipkésebb, díszesebb. választékosabb — egyszersmind .munkaigényesebb — a hazai termékeknél, a kitör különösen érzékelhetjük e praktikus szerkezetek jelentőséget. Gyártás- és üzemszervezési módszerek Amint arra már utaltunk, a gyártás, és üzemszervezés színvonala. az alkalmazott technológiák hatékonysága szoros összefüggésben van a termelőkapacitással és annak nagyságrendjével. Az NDK kötszövöiparaban a termelőkapacitások szakosítása és koncentrálása •— amely nálunk már évtizedes folyamat — még nem történt meg, illetve csupán tavaly történitek ebben kezdeményező lépések. Ennek döntő oka Ugjaészt, a muiíkaerőhiány, másrészt az. hogv az ipar egy részel féláUami. illetve magánkézben van. A tanulmányozott vállalat- j hoz például 1H gyártelep tartozik, s a központ ban sem haladja meg a 400-at a dolgozók létszáma, de akad, ötvenes létszámú telephely is. Ezen a helyzeten néhány éven *belül nem is kívánnák változtatni. viszont az adott kereteken be-' lüt igyekeznek a telephelyeket! gyártmányszaikosltósia átállítani. | Az egyes vállalatok gyártás, és, üzemszervezési koncepciója tehát j az előbbi helyzetből fakad. Ez azj oka, hogy míg a kötőüzemrészék . általában két szakmánybán dal- j goznak. a konfekcionálást — kel- ló munkaerő híján — csak egy műszak végzi. Ugyancsak a vázolt helyzet áz eredője annak a jelenségnek, hogy csupán egyes sajátos feladatot ellátó üzemek, üzemrészek dolgoznak nagyüzemi gyártástechnológiával. Ilyen például a központi lestöde. amely gyakorta végez bérmunkát nemcsak a vertikális üzemeknek, hanem más kötisaövőipan gyáraiknak is. A keletnémet gyárakban igen figyelemig málló az a törekvés, hogy az egyes technológiai folyamatok ésszerű kapcsolódásúval is igyekeznek a munkatermelékenység hatékonyságát növelni. Jellemző például, hogy az eg.v- egy munkádé rabja vonatkozói technológiai utasítás a legpiecí-j zebben tortaínrazza az összes számba jöhető adatot, feltételt, amivel teljesen kiküszöbölik á termelésit hátráltató gyártásközi' kérdezősködést. bizonytalanságot. Másrészt a gépegységeiket is a megmunkálást műveletek sor- t end .lében helyezik el. Bérezés, minőségellenőrzés A teljesítménybérben dolgozók, j nál prémiumrendszert honosítot-j tak meg. PrélVviumŐf elsősorban aj minőségi célkitűzésekért és csak kisebb részben teljesítménynövelésért fizetnek. A minőségi munkáért elérhető prémium felső halára 50 márka. |\ minősítések során eredményesen alkalmazzák a hibapontrendszert s a maghatározóit szint feletti hibapontszám eselén a prémiumösszeget csökkentik. Számunkra érdekes megoldás, hogy a prémiumkeaet egyhanna- da a közvetlen munkavezető hatáskörébe van ij tolva, s azt meghatározott célkitűzés nélkül, szubjektív megítélése szerint adhatja ki. Erre azért van szükség, hogy a m-unkerőhiárnyból lakadó esetleges fegyelmezetlenségeket e mod szerrel el 1 ensú lyózhassák. Az NDK kötszövöipari gyáraiban nem találhatók meg a nálunk honos minőségellenőrző szervezetek. Ennék az a magyarázata, hogy mind a kel me termelő, mind a konfekcionáló üzemrészekben az önminősítő rendszert alkalmazzák. amit szúrópróbákkal ellenőriznek. Ilyen módszerrel — a gondos szabásza,ti $ munka ered' menyeként — a .szabott kelme már eleve osztályozotton kerül a konfekcionáló üzemrészbe. Figyelemre méltó, hogy az előző megmunkálásból származó hiba fel- fedőjét premizálják, ugyanakkor pedig a hibát elkövető dolgozónál p rémi u mcsöfekentést atka 1 m aznak. Lényegében e megoldásiból fákad az önellenőrzés eredményessége. A tanulmányút szakértő reszt- vevői egyértelműen állapították meg. hogy rendkívül gazdag és hasznos tapasztalatokkal térhettek vissza. Rajtuk a sor, hogy ezeket az értékes módszereket — hazat körülményeink figyelembevételévét — honi üzemeiinikben is sikeresen alkalmazzák. terjesz- szék. Kazár Mátyás A Szarvasi Dobozkészitö ét> Szolgáltaié Ktsz-nél készülnek a reprezentatív műanyag mappák a külkereskedelmi vállalatok részére. Fotó: Malmos Nagyobb olajtartalom, ár Kísérletképpen már 1957-ben megkezdték, s azóta mind nagyobb arányban vetik hazánkban az átlagosan 40—50 százalék olajtartalmú intenzív szovjet napraforgófajtákat. Nemcsak _ bőséges a magtérmésük, hanem egyúttal kiváló minőségű olajai tartalmaznak. Tenyészidejűk 113—120 nap, vagyis a hazai fajtákénál valamivel rövidebb. Legutóbb a termelők anyagi érdekeltségének fokozása érdekében az intenzív szovjet napraforgófajták felvásárlási árát mázsánként 545 forintban állapították meg, míg a hazai fajtákat 410. illetve 440 forintos mázsánként! áron vásárolják fel. Központi készlel ékből megkezdték az intenzív szovjet napraforgófajták vetőmagjának kiszállítását. Mire március második felében vagy április eleBővült a részletcikkiista Tovább bővült az árukölcsön- akció cikklistája: mostantól a 120 literes Lehel hútőszékrényt is részletre vásárolhatják az érdeklődők. Az új cíkklistán szerepel a 250 és 350 köbcentiméteres IZS típusú motorkerékpár is, továbbá a Bizományi Áruház által forgalomba hozott új és régi vadász- fegyverek. ' jén vetni kezdik a napraforgót, j körülbelül száz vagonnyi yetőmuj | got kapnak a szerződést kötő termelőüzemek. ’ Eredményesen fejeződött be a munkavédelmi esti tanfolyam a járásokban Befejeződött a múlt év november óta tartó munkavédelmi esti | tanfolyam a járásokban, amelye- j ken az szb munkavédelmi tárt- I sadailmi felügyelők, örök és aktí- vált mintegy kétszázan vettek ! részt. A hallgatók sikeresen szá- I moltok be a tanulj anyagról és kérték, hogy az SZMT munkavédelmi bizottsága a jövőben téléven- I ként tartson megbeszélést, eliga- I zílást, amelyen kicserélhetik tapasztalataikat és egyúttal megismerik az új határozatokat, rendeleteket. Helyes lenne, ha a szakszervezeti megyei bizottságok a nagyobb üzemekben önállóan is szerveznének hasonló tan folyamot. társadalmi munka A tervezett 371 ezer forint értékű társadalmi munka helyett 501 ezer forint értékűt végzett az elmúlt évben a szeghalmi járás községeinek lakossága. A legjobb eredményt Körösladányba-n és Szeghalmon érték el. Az Országos Találmányi Hivatod és az SZMT közgazdasági munkabizottsága március 11-én az újítóknak,, újítási előadóknak, ügyintézőknek fogadónapot tort Békéscsabán, a szakszervezeti székházban, melyen a találmányokkal és újításokkal kapcsolatban tanácsot ad és felvilágosítást nyújt az érdeklődőknek. Az SZMT ia tájékoztatót a vállalatoknak. I üzemeknek megküldte. A Balkán-hegységen innen és túl Máriánv emlékmű Egy kis szorongást érzek, ami- I kor Ruszéban. a bolgár határvá- j ros vasútállomásán megáll a vo- | nat, de ez esaV addig tart, amíg Borisz Andrejev újságíró mo- j solygós arcát meg nem pillantom. ! Még soha nem találkoztunk ugyan, de a személy leírás alapján kétségtelenül ráismerek. Amikor integetek neki. szalad itt mindjárt, hogy segítsen a leszállásnál. Megöleljük egymást, j aztán karonfogva elindulunk a j kijárat felé. Kiderül, hogy a leg- j jobban németül értjük meg egy- j mást, ha bizonyos százalékban orosz és francia szavakat is hasz- I nálunk. Nem tudom, miképp vélekedne egy vérbeli német, orosz vágj’ francia, ha hallaná, hogy beszélgetünk. Mái az utcán járunk, amikor megállapítjuk, hogy ez kész „bábeli nyelvzavar”, de sebaj, nekünk jó. Az 50 kilométeres út a Dunán mindössze egy óra hosszal tart és megérkezünk Szvistovba, vendéglátómnak, a Dunavszko Delo szerkesztőségének városába. A fogadtatás, amelyben részesítenek, őszintén baráti, mentes minden olyan túlzott udvariassági formától. amelyet nehéz elviselni. Az ismerkedési esten a tolmács már Dimibna Marinova mérnöknő, aki Magyarországon tanúit. Ö mutat be Atanasz. Akov elvtársnak, a városi pártbizottság < első titkárának, Stefan Panof elvtársnak, a másodtitkárnak, Szulejman Haíuzotf elvtársnak, a Durtavszko Delo főszerkesztőjének és a szei- kesz.tőség tagjainak. Azoknak, akikre ma is szeretettel gondolok vissza. Másnap úgy határoznak, hogy feét napot töltünk Szvistovban, aztán Borisz Andrejev és Dlmitra Marinova társaságában egy kis körutat teszünk Bulgáriában. Szistov dombokon épült, kies fekvésű Duna menti város. Köz- gazdasági egyetemén, vegyészeti, közgazdasági és mezőgazdasági technikumában, ipari tanuló és néhány általános iskolájában több mint hatezren tanulnak. Ipari üzemei közül legjelentősebb a Terviev cementgyár, amely vasúti beton talpfákat készít, és a konzervgyár. Híres a borpimcészete. amely a környékbeli állama gazdaságok és tsz-ek szőlőtermését vásárolja fel. A közeljövőben kezdik meg a műszál- és cellulózegyár építését. A legbüszkébbek a szvistóviak városuk történelmére. 1877-ben itt Ítélték át a Dunán az első orosz csapatok, hogy a bolgár hazafiakkal együtt végleg leszámoljanak a törökökkel. A dunai átkelés, amelyet román katonákkal együttműködve hajtottak végre, meglepte a törököket. Rfevid ellenállás után , [eladták a vál’os szívében épült erődöt, s akik tudtok, elmenekültek. Ezzel vette kezdetét Bioig* ría felszabadítása az 500 éves török uralom alól. Az átkelés helyén márvány \