Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-22 / 44. szám

február 22. 5 4 Kedd A harag nem jó tanácsadó Az egyik vállalat igazgatója magához hivatta azokat a mun­kásokat, akiket fegyelmezetlen magatartásuk miatt figyelmez­tetnie kellett. Szép szóval el­mondta nekik, hogy mit követel a rend: időben kezdjék meg a napi munkát s ne fejezzék be 5—10 perccel előbb, mint ahogy ez náluk már szinte gyakorlat­tá vált. A nyolc óra mindenki számára kötelező. A figyelmeztetés .jogos volt. egyesek mégis vitába szálltak vele. Arra hivatkoztak, hogy mások is így csinálják. Az igaz­gató — aki addig semmiféle szankcióra nem gondolt — el­vesztette türelmét és mindenkit elküldött. Aztán behívatta a gépírónőt ős diktálni kezdte a leveleket. A vitatkozókkal írás­ban közölte, hogy hány fillérrel csökkenti az órabérüket. A harag soha nem jó tanács­adó. Ebben az esetben is hiba történt. Olyan kérdésekben, ami a bért is érinti, az szb határoza­ta nélkül nem lehet dönteni. Az ilyen „rövidített” eljárás for­mailag szabálytalan. Amikor az SZMT foglalkozott az üggyel, a vállalat egyik vezető beosztású dolgozója megjegyezte: ..A,szak- szervezeti középszervek gátolják a munkafegyelem megszilárdí­tását.” Hasonló vélemény más eset­ben is elhangzott, ezért érde­mes egy kicsit jobban a dolgok mélyére nézni, Kij.ndulópont ta­lán az legyen, hogy a szakszer­vezeti bizottság tagjai a mun­kások köréből kerülnek ki, akik pedig maguk is rendet, fegyel­met követelnek az üzemben. Helytelen lenne tehát ieltéte- lezni.hogy az szb — ha az igaz­gató tájékoztatásf ad az ügyről — elutasítja az órabér csökken­tésére vonalkozó javaslatot. Bi­zonyos azonban, hogy alaposab­ban, több oldalról megvizsgálja a kérdést és az js ^.valószínű, hogy nem az .egész csoportra, vo­natkozóan. hanem egyénenként külön-külön hozótt volna hatá­rozatot. Mivel pedig az szb több személyből áll, kevésbé érvé­nyesülhet a szubjektivizmus. A szakszervezeti bizottság ilyen irányú tevékenységével az igaz­ságosságot segíti elő, amikor pedig határozatot hoz, végered­ményben az igazgató döntését a munkások egyetértő véleményé­vel erősíti meg. Ez pedig a munkafegyelem megszilárdítá­sának igen jó eszköze, ami a vezető tekintélyét nem csorbít­ja, hanem inkább erősíti. P. B. Sokan tanulnak tovább a csabai 11-es számú általános iskola végzős tanúiéi közül (Tudósítónktól) Az Iskolareform, valamint a népgazdasági igények figyelembe­vétellével Békéscsaba egyik leg­újabb oktatási intézménye, az erzsébethelyi 11. számú általános iskola is felmérte idén végző ta­nulóinak a továbbtanu lássál, lltat- ye a pályaválasztással kapcsolatos helyzetét. — Az iskola tantestületéneik tagjai az érdekelt társadalmi szervekkel együtt mindent meg­tették, hogy az idén végző tanu­lók, a szülők a továbbtanulással, a pályaválasztással kapcsolatban mindazt a tájékoztatást és segít­séget megkaphassák, ami a gyer­mek egyéni képességei figyelem­bevételével ebben az ügyben szükségesnek mutatkozott — mondotta Varga O. János, az isko­la igazgatója. A két nyolcadik osztályban 67 tanuló végez. Ezek közül gimnázi­umba és szakközépiskolába tizen­hat tanuló kíván jelentkezni. Közgazdasági technikumba hat, (kertészeti technikumba (Gyula) három, gépészeti technikumba (Szeged) egy, autó. és motorsaere. (ló szakközépiskolába egy, me- (zőgazdasági szakközépiskolába i(Battonya) egy, egyéb szakiskolá­iba öt tanuló. Ipari tanulónak hu­szonkilenc fiatal jelentkezett. Négy végzős indokolt családi kö­rülmények következtében szak. képesítés nélkül, közvetlen akar termelőmunkába lépni. A fentieket összegezve, az is­kola hatvanhét tanulója közül harminchárom kíván középfokon továbbtanulni, huszonkilenc megy ipari tanulónak, négy pedig köz­vetlen a termelésbe. Az arány- megoszlás általában megfelel a népgazdaság igényeinek és hí­ven tükrözi Békéscsaba legna­gyobb munkáslkerületének, Erzsé. betheiynek reális törekvéseit.- Az eredmények alakulására jótékony hatással voltok az iskola kap­csolatai is az intézményt patroné, ló ipari vállalatokkal, minthogy az ipari tanulónak készülők rend. szerint ezeknél a vállalatoknál kí­vánnak elhelyezkedni, például so. lean a Békéscsabai Kötöttárugyár­nál. Az iskola az ipari tanulók je­lentkezési lapjait jóváhagyás és szerződésikötés céljából már meg­küldte az erre illetékes szaklel­emléikmü áll , az orosz és bolgár nép testvéri szimbólumaként. Eb­ben a csatában esett el Beljajev szovjet űrhajós nagyapja is. A hős unoka bulgáriai útja alkalmá­val Szvistovba ' is ellátogatott, hogy lerója kegyeletét az orosz katonák emlékműve elölt. Ma már hatalmas park várja a látogatókat, s az utak, sétányok mentén tavasztól őszig rózsák nyílnak. Most tárják lel az ősi írók és római település romjait, a dombok alján pedig békésen hömpölyög a Duna széles vize, amely 90 évvel ezelőtt orosz ka­tonák vérétől piroslott. Ki volt Tér siet? — Most már versenyre hívhat­juk Lábatlant — fordítja a tol­mács Atanasz Akov szavait. Nem is egyszer járt mór Ma­gyarországon, tud összehasonlítást tenni. Méretre ugyan kisebb a Terziev cementgyár, de korszerű, mindössze öt éve épült. A dunai kavicsot használják fel alapanyag­nak. Ebben a gyárban viszonylag nem sok az ember, a munkát gé­pek végzik. A vezetők arra büsz­kék, hogy a műszakiak és a mun­kások igen sok olyan újítást, ész- szerűsítést adták már be, ami igen jól bevált. Minden brigád részt vesz a mu n-k a versen vben és ma­guk ellenőrzik az elkészült mun­kadarabok minőségét. Jellemző, hogy a selejt a 0,05 százalékot sóm éri ■ el. Azokat, akik fegyelmezet­lenül, hanyagul dolgoztak, a mun­kások maguk tanácsolták el. A gyár udvarán szinte hegyek­be halmozódnak a betontalpfák. Egész vasúti szerelvényeken szál­lítják szerte az országba. A kapunál újra betűzöm a cirill feliratot : T e r z i e v . — Ki volt Terziev? — A város egykori illegális kommunista pártjának a titkára, akit 1933-ban a fasiszták meggyil­koltak — válaszol Borisz Andre- jev. A név mindennap emlékezteti a a gyár dolgozóit. Valamire, amiről talán nem iá kell beszélni, mert . ismerik, az idősebbek maguk i* éltek abban a világban. 1966-ban több mint kétszeresére növelték a Terziev gyár termelési tervét. Itt készülnek majd el a szvistavi új műszál- és cellulóze- gyár építkezéséhez- szükséges be­tonelemek is. Pásztor Béla ügyeled szerveknek és a vállala­toknak. A’ középiskdlákban to­vábbtanulni szándékozók kérdő­íveinek kitöltése azonban admi­nisztratív okokból késedelmet szenved, ugyanis az iskolák cím­jegyzékét mind a mai napig nem kapták meg. Varga O. János igazgató éppen ezért — és jogosan — aggályos­nak látja a kérdőíveknek az ille­tékes oktatási intézményekhez a rendeletben megadott határidőig, március 1-ig történő megküldését. Surányi Sándor Közgyűlést tartott a Magyar Eszperantó Szövetség Ismeretes, hogy a nyár derekán Budapesten rendezik meg az 51. eszperantó világkongresszust, amelyre körülbelül ötezer külföldi vendég érkezését várják az öt földrész számos országából. E je­lentős nemzetközi kulturális ren­dezvény előkészületei jegyében tartott vasárnap küldöttközgyűlést és választmányi ülést a Magyar Eszperantó Szövetség. A főtitkári jelentés számot adott a több ezer magyar eszpe- rantistát egyesítő szövetség 1965. évi ^munkájáról, s felvázolta a ha­zai eszperantó mozgalom idei leg­fontosabb teendőit. A következő hónapok program­jában első helyein az eszperantó tanításának, népszerűsítésének ki- terjesztését említette a főtitkári beszámoló. Szeretnék elérni, hogy a világkongresszus idejére a mos­taninak körülbelül 25 százalékú val, tehát mintegy ezerötszázzal növekedjék a Magyar Eszperanm Szövetség taglétszáma. A küldöttközgyűlés befejezése­ként a hazai eszperantó mozga­lom két neves pártolóját, dr. Bárczy Géza és dr. Korach Mór akadémikust a Magyar Eszperantó Szövetség vezetőségének tagjává választották. Fények Kertészszigeten művészeti vezető és két lelkes ledagógusnő, Békési Zsuzsa és /S'Lbrlta Mária. A gépkocsi hátul­jában két fiatal „zenész” védte hangszereit az örökös rázkódás­tól. Többször megtették együtt ezt az utat. Havonta kétszer keresik fel a járás kisebb településeit irodalmi és felnőtt bábmüsoruk- kal. Klutoestéik színvonalas és rendszeres szórakozást jelentenek »z. itt élő fiataloknak. Háromnegyed órai nehéz út után feltűntek az első villanyfé­nyek, s csakhamar az általános skola kivilágított ablakai elé ér­vünk. Nemrég még sötétben bo­torkálhattak azok, akik kimerész­kedtek az estébe: hét éve váltót- a fel a petróleumlámpát a vil­lanyvilágítás. Az egykori uradal­mi központ sokat fejlődött. Ma mér 1500-an mondhatják magukat kertészszigetinek. A múlt évben étesült könyvtár nagy látogatott- ágnak örvend. Jó a híre a Győze- em Termelőszövetkezetnek is. az arcokra. A figyelő szemek, a nevetések és a műsor végén fel- csattanó taps nemcsak a klasszi­kusoknak szólt, hanem a kis kol­lektíva sikeres szereplésének is. A jókedv csak fokozódott, ami­kor a közös játékokra került a sor. Kipirult arcok mutatják., hogy már nyoma sincs az első percek elfogódottságának. Az egyik sarokban Kincses László és Szent péteri Imre zenészek hangolják hangszereiket. Kezdődik a tánc. amely letkisz-tanulással ér vé­get. Jantyik István általános iskolai igazgató most is jól szervezte meg a klubfoglalkozást. — örömmel fogadják a szeg halmi művelődési otthon tagjai 1 a fiatalok — mondja Jantyik Ist­ván —, hisz a heti kétszeri kes- kenyfilm-vetítésen kívül nincs más szórakozás. Óhajuk, hogy ha vonta még Jöbbszor rendezzenek klu bfoglalkozásoka t. — Ennek nincs is különösebb akadálya — kapcsolódik be a be­szélgetésbe Ábrahám Béláné. — Ábrahám Béláné Papp Lajos versét olvassa. A hosszú téti esték a művelődés, szórakozás időszakai. A városi emberek, de még a falun élők is megtalálják az időtöltés hasznos és kellemes formáit. Legtöbb köz­ségben már minden igényt kielé­gítő, modern művelődési otthon várja a tartalmas szórakozást ke­resőket. A szeghalmi járás négy kisebb községében — Búcsún, Kertészszigeten, Körösújfaluban és Tövisikes területén azonban még nincs önálló kultúrház. Hogyan töltik vajon szabad idejüket az itt •dolgozój fiatalok? Ezek á gondolatok jártak fejem­ben. miközben Kertészsziget felé haladtunk a megyei művelődés­ügyi osztály gépkocsiján. Amint sötétedett, úgy erősödött a csípős februári szél. A zord idő ellenére a mikrobusziban kellemes Idő volt. összeszokott kollektíva rázódott az üléseken. Abrahám Béláné, a szeghalmi járási művelődési ott­hon igazgatónője, Sehwalm Gyula Akiknek a műsor szó). A liideg szél es az alig járható utcák ellenére 21 fiatal ült á sár­ga színt már alig önző padokban. Hidegtől ki pirosodott kezek vára­kozóan pihentek a padokon. Meg­kezdődött a műsor. A Nevető vi­lágirodalom cím alatt összeállított kis műsorban Petőfi, Gárdonyi, Karinthy, Kisfaludy és Papp László humora fakasztott mosolyt Ha a megyei művelődésügyi osz­tály többször bocsát rendelkezé­sünkre járművet, rajtunk nem múlik az óhaj teljesítése. Egyre kevesebb fény látszik a távolodó gépkocsi bepárásodott ablakén át. Előttünk köd úszik, de a gépkocsi reflektora .messzire be­világítja a sárréti tájat. t

Next

/
Thumbnails
Contents