Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-22 / 44. szám
IW6* február 22. I 3 Kedd Nagyobb erő mozgósítását igényli a belvízvédelem Ismét szántanak a traktorok a mezőkovácsházi járásban Bánkúton megkezdik a mák vetését Szeghalom határából 7575 hold áll víz alatt Balaton nagyságú viz terjeng. Ásó Az eddigieknél nagyobb gondot és erőt igényel a megye területén, főleg az ős-zi vetéseken és a tavasszal szántásra, vetési-e váró földieken felgyülemlett belvíz levezetése. Ezt a múlt hét végén, szombaton a békési és a szeghalmi járásban látottak, tapasztaltak alapján ás sürgetjük. - A tavalyi terméseredményekre legfőképpen a belvíz nyomta rá a bélyegét. Most a Békés, Mezőbe- tény, Köröstarcsa, Körösladány és Szeghalom határában felgyülemlett belvíz láttán az az érzés hatalmasodik el a szemlélőkben, tiogy tavaly sem a az idén sem és kapa kellene ide is, s természetesen mielőbb szivattyúmotorok is és nem várni a nap párologtató és a föld beszívó hatására. A mezőbe- rényi Aranykalász Tsz határából szombaton még 300 hold vetés és 490 hold szántásra váró föld állt víz alatt. A pangó, levezethető vizeknek kézi erővel az idő szerint csak tizenkettőn igyekeztek utat csinálni. Nehéz dolguk van, mert a határuk északi részét szegélyező Körös holtág annyira tele van, hogy az odavezető csatornákon visszafelé folyik a víz. Kérésük eiazt javasoljuk, hogy a lehetőségekhez képest még nagyobb emberi erőket mozgósítsanak a belvíz elhárítására,, mért minél tovább áziik a föld, annál későbben lehet hozzálátni itt is az 1600 hold szán tan i v ál óh o z, a gabonák ápolásához, a tavasziak elvetéséhez. A mezőkovácsházi járás egy részében ismét megindulhattak a szántótraktorok. A Mezőkovácsházi Gépjavító Állomás körzetében hétfőn mintegy - 57 lánctalpas traktor állt munká-* ba. A gépjavító állomás és a termelőszövetkezetek traktorosai két műszakot vállaltak, hogy minél gyorsabban fogyjon a szántatlan terület. A szakemberek véleménye szerint a szántás minősége elfogadható. Ma már a Bánkúti Állami Gazdaságban, az orosházi Vörös Csillag Tsz-ben is szántanak, sőt Bánkúton megkezdik a mák vetését. Egyébként a nagyüzemi gyümölcsösökben is megindult a tavaszi munka, a faápolás, permetezés, trágyázás. K. I. As ügy megfeneklett! Miért került a hárommillós újítás talonba? I ordítanak megfelelő gondot szövetkezeteink a víz útjának egyen- getésépe. Bizonyság rá, hogy Bé kés határában helyenként” üres, helyenként pedig csaknem szín ültig vannak a vízlevezető csatornák. Az Október 6 Tsz boros- gyáni határában két szivattyút működtetnek az olvadás kezdete óta. Ifjú Baji Gábor tanyája alatt a búzán másfél kilométernyi hosz- szúságban és 4—5 méter szélességben felgyülemlett víz leszivaty- tyúzásához csak most szombaton láttáik hozzá. Kérdés, hogy el tud- jáfc-e szívatni ezt a sok vizet, nem telítődik-e meg mijtóbb a csatorna, amelyben buckák állják útját a víz elfolyásának? Kézi erővel is Véleményünk szerint nemcsak szivattyúkkal, hanem nagyobb kézi erővel is egyengetni kell a víz útját a földeikről, mert semmi biztosíték sincs arra, hogy nem kappnk kiadós tavaszi esőket, amelyek nemcsak a tavaszi szántásit, vetést, hanem a gabonák ed dig elmaradt fejtrágyázását s vegyszeres gyomirtását, is megakadályozhatják. A béikési és a mezőberényi határ találkozásánál jó darabon üres az országút menti árok, azonban beljebb 150—200 méternyire kis lenére a vízügyi igazgatóság még nem tudott két nagyobb teljesítményű szivattyút üzembe állítani itt, hogy a holtágból a folyó medrébe emeljék át a vizet. A körösladónyi Zalka Tsz földjeiből 350 hold állt víz alatt. A belvízvédelmi társulat és a tsz emberei együtt, mintegy huszonnégyen eresztik lefelé kézi. erővel. A vízügyi igazgatóságtól február 18-án kaptak egy Hortobágy szivattyút. Remélik, hogy hamarosan le tudják vezetni a vizet, ahonnan csak le lehet, s aztán hozzálátnak az ősszel elmaradt 656 hold szán tani valóhoz, az 1256 hold tavaszi vetéshez, a tervezett 900 hold vegyszeres gyomirtásához. A gabona fejtrágyázása nem okoz gondot a szövetkezetnek, mert repülőgéppel szopatnak meg 1250. holdat. Szeghalomnál elmúlt a közvetlen árvízveszély. Az elöntött területiekről lassan húzódik vissza a víz a Berettyóba. Sajnos, még 7575 hold. többek között a Rákóczi Tsz földterületének több mint fele víz alatt áll. Szombaton, vagyis február 19-én 18 szivattyú és mintegy 250 szövetkezeti és állami gazdasági dolgozó serénykedett a ví$ levezetésén. A szeghalmiaknak is AMERIKÁBAN EGY EMBER KITAEÄLTA, hogy a kólagyökér porából készült kivonatot — melyet szokás volt egyes Mélyeken frissítő ital készítésére használni — ő maga dolgozza fel itallá, s címkével ellátva, apró üvegekben palackozza. A gondolat óta eltelt egy-két évtized, s ma már a fél világ Coca-Coeval oltja szóróját. A trükk bevált, az üzlet fényesen sikerült. Miért idézzük ezt a közismert példát? Mert előfordul, hogy saját. 'lehetőségeinket, a népgazdaság parancsoló igényeinek kielégítését célzó törekvéseinket egyáltalán, nem tudjuk olyan jól kivitelezni, mint a maga ötletét némely szemfüles üzletember. Vajon miért nem? Közömbösség? Koncepció hiánya? Szűklátókörűség? Hanyagság? Döntsön az olvasó. A Békéscsabai Gépjavító Állomás főmérnöke. Komlód» István és főművezetője, Stefanifc András nagy jelentőségű újítást dolgoztak ki és nyújtottak be a Gépállomási és Gépesítési Főigazgatóságnak 1964 augusztusában. Az előzmények még korábbra vezethetők vissza. A csabai gépállomásom sok gondot okoztak a javításra váró bonyolultabb elektromos berendezésű erőgépek. Főként a huzalozással volt sok baj, a zárlatos vezetékek cseréjére gyökeres módszert kellett kialakítani. Másképpen ugyanis nem győzték volna a munkát. A hibás traktélyetfcesítd az eredetileg kívánt terméket vagy elhalasztja vásárlását stb. A rossz vagy az adott; árszínvonalnak és keresleti színvonalnak nem megfelelő áru felhalmozódik, késítetté válik. A felesleges készlet gazdasági konzekvenciája igen súlyos: lassítja a befektetett éiő- és holt munka megtérülését, vagyis anyagi eszközöket von el a népgazdaságtól, feleslegesen terheli a szűkös raktárkapacitást is. Gyakori, főleg a fémfeldolgozóiparban, hogy a rossz minőségű alapanyag (pl. az öntvények) miatt súlyosabb konstrukciókat kell alkotni, mint ami indokolt lenne. Az OMFB egyik vizsgálata kimutatta, hogy vízgépeink 10—100, úszó- és por táldaru ink 10—15 autóbuszaink 15—25, villamosmotorjaink 10—30 százalékkal nehezebbek az összehasonlítható paraméterű élenjáró termékeknél. A rossz minőség miatt tehát olyan, pótlólagos anyagrái'oi'dításra van szükség; amit senki sem fizet meg, sőt, mivel a nagyobb súly a kezelhetőséget nehezíti, "a szállítási költséget növeli stb., még árengedményt is kell adni. Mindez egyenértékű azzal, mintha . ..élet- színvonalat" exportálnánk. • indebből az következik, hogy * * a termelés növekedési üteme nem azért csökken, mert nincs igény, fizetőképes kereslet. Van, csak iparunk jelenlegi gyártmány- összetétel© (ami a minőség fontos ismérve), korszerűsége, megbízhatósága nem felel meg minden tekintetben a 1 jöveteimén veknek. Ezért a termeiles növekedési ütemének csökkenésével egyidejűleg igen nagy kielégítetlen kereslet mutatkozik a termelési eszközök es egyes fogyasztási cikkek pia-, cán. Egy régebbi vizsgálat pl. ki-' mutatta' hogy amíg 1961-ben a gépkivitel 46 százalékkal meghaladta a gépbehozatalt, addig 1963- ban már csak 4 százalékkal volt több kivitelünk a behozatalnál. Ez arra utal, hogy egyre nehezebbé válik számunkra a gépkivitel, miközben a hazai piac igényeit fokozódó mértékben kell importból kielégítenünk. A probléma lényege tehát az. hogy éppen a termelés minőségi oldalának elhanyagolása (a korszerűség, az élettartam, pontosság, a választék stb. szempontjából) emel gátat a termelés mennyiségének gyorsabb ütemű emelkedése elé. A minőségi követelmények elhanyagolása egyéb módon is hátrányosan befolyásolja fejlődésünket. Mégpedig abból a szempontból, hogy befektetett eszközeink mennyi idő alatt térülnek meg : hogyan alakul a termelés és a termelő állóeszközök egymáshoz viszonyított aránya. Az utóbbi 4—5 évben az áillóeszközátlomány ‘növekedési üteme meghaladta a termelés növekedési ütemét. Ismét az előző kérdés: talán több kapacitást hoztunk létre, mint ameny- nyire szükség lett. volna? Aligha! Arról van szó, hogy az adott gyárt- mányösszététel, az adott minőségi és korszerűségi színvonal mellett ezeket a kapacitásokat nem lehetett megfelelően kihasználni. (Más kérdés, hogy az üzembe helyezett új kapacitások mennyire/korsze- rűek, megfelelő-e az összetételük stb.) A gazdasági növekedés — és ** ezen keresztül az életszínvonal emelésének — kulcsa most a termelés (széles értelemben vett) minőségének a javítása. Az. hogy mennyit fejlődünk, mennyit növekszik évről évre az elosztható nemzeti jövedelem, attól függ elsősorban, hogy mit és milyen minőségű terméket állítunk elő. Jó minőségű termékek előállításával az ipar nemcsak a meglevő keresletet elégítheti ki, hanem új keresletet, új igényeket támaszthat, új piacokat hódíthat meg és ezzel kétségtelenül jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedés ütemének meggyorsításához, ír. Varga György rok zöme egyszerre zúdult a műhelyre, a téli holt szezonban pedig munka híjával tengőditek a szerelők. Ez a két tényező indította gondolkodásra az újítókat, akik a következő eljárást dolgozták ki. A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ TRAKTOROK, kombájnok, pótkocsik huzalszükségletét pontosan felmérték, a vezetékeket előre kiszabták. * Ezt a munkát az „uborkaszezonban” is folytathatták. A következő lépés az volt, hogy útimutátó kapcsolási rajzot sokszorosítottak és a szóban forgó huzalokkal együtt műanyag to- kocskába csomagolva komplettí- rozták az egy-egy típushoz tartozó vezetékeket. Az eljárás hasizna nyilvánvaló. Az egységesen szabott anyagoknál jelentős megtakarítást lehet elérni. A munka gyorsabb, termelékenyebb. Viszonylag képzetlenebb traktoros — a mellékelt rajz segítségével — kint a termelőszövetkezetben is meg tudja oldani a huzalcserét, Végül pedig még annyit: az újítók a korábbi szabvány lakkhuzal helyett műanyag szigetelésű vezetéket alkalmaztak, mely lényegében olcsóbb és tartósa bb. Eddig a Békéscsabád Gépjávító Állomáson 1900 előregyártott ti- puscLSomagot készítettek, a megye gépein kívül az innen 'Szállítóit komplett vezetékekkel javítják a velencei és a Nyírbátori Gépjavító Állomás traktorait is. AZ ÚJÍTÓK KALKULÁCIÓT KÉSZÍTETTEK, mely szerint, amennyiben az eljárást országosan bevezetik, évente körülbelül 30—40 ezer univerzális traktort, kombájnt és pótkocsit lehetne ilyen módon megjavítani, ami a népgazdaságnak félmillió forintos anyagmegtakarítást hozna, az általuk javasolt vezetékek 2 és fél millió forinttal olcsóbbak a ha-, gyományosniái, végül pedig a munkiaidőmegtakiarítás körülbelül 20 százalékos. A Gépállomások Főigazgatóságának véleménye a következő: „A javaslatot széles körű elterjesztésre is alkalmasnak találtam, a javasolt vezetékek alkalmazása szabványba nem ütközik". Az újítás beadása óta több mint másfél év telt el. A javaslattevők egyetlen fillér honoráriumban nem részesültek, de ami ennél is szomorúbb, az újítás széles körű bevezetésére gyakorlati lépés nem történt és — jelenleg ügy látszik — nem történik a jövőben sem. Hogy miért? Az újítók — természetes módon — azt szeretnék, ha javaslatukat országosan bevezetnék, s eszeriint is méltányolnák. Ez különben alapvető népgazdasági érdek, különösen most, amikor igyekszünk mindent megtenni a minél tökéletesebb gépellátásra a mezőgazdaságban. (Hiszen Békés megyében már több mint egy éve ezzel az eljárással dolgoznak.) Az AGROKER hajlamosnak is mutatkozott szerződést kötni az újítókkal, azonban nem tudták biztosítani a szükséges huzalmennyiséget. Tudomásunk szerint az AGROTRÖSZT-tel és a VILLERT vállalattal is tárgyaltak ez ügyben, de az országos vállalatok sem vállalkoztak a szóban forgó huzalok előteremtésére. És itt a bökkenő! A hibás traktorokat előbb-utóbb csak megjavítják, ha apróbb csatornákon, csermelyeken is, de a kérdéses vezetékmennyiseg előbb-utóbb a gépjavító állomásokhoz, a gazdaságok és a tsz-ek raktáraiba áramlik. Ha nem volna huzal, állnának a gépek. Miért nem lehet tehát szervezetten, tervszerűen, megfelelő tételekben biztosítani az anyagot? (Jegyezzük meg, hogy jelenleg sok elfekvő, kallódó huzal nehezíti az ellátást, amelyek a gazdaságok raktárainak polcain porosodnak.) MINDENKI ELISMERI, hogy ez az újítás jó dolog, hasznos és jelentős gondot számol fel. Csak éppen az ügy valahol megfenek-' lett. Az újítókat még csak nem is biztatja senkii. Hagyjunk mindent annyiban? Nyugodjunk bele, hogy valamilyen átkos nehézkedés nem engedi a dolgot a holtpontról kimozdulni.,.? Vajda János Nem hárítható át a fogyasztókra! Az általános jövedelemadói módosító kormányrendelet az alkalmazottat tartó kisiparosokat, kiskereskedőket és a magánszektorhoz tartozó más adózókat alkalmazottanként havi 500 forint általános jövedelemadó fizetésére kötelezi. ^Jlet^kes helyen elmondottak: az alScalmazottak száméban beálló változásokat az adózó köteles nyolc nap alatt bejelenteni a tanácsok pénzügyi osztályán. Az SZTK-nái történt bevagy kijelentés tehát önmagéban nem elegendő. A jövőben az adóvizsgálatok során nagy súlyt helyeznek az alkalmazottaik ellenőrzésére, minthogy sokan foglalkoztatnak illegálisan, főleg másutt munka- viszonyban állókat munkaidő után. Az időszaki vizsgálatok során az adóhatóságok arra is figyelemmel lesznek, hogy az általános jövedelemadó — ide értendő az alkalmazottaik urán fizetendő külön adó is — az adóköteles tiszta jövedelmet terheli és mint ilyen, a fogyasztókra nem hárítható át. A KETI-vel kapcsolatban álló iparosok ugyancsak, kötelesek általános jövedelemadót fizetni alkalmazottaik után. Az ilyen iparosoknak adóbevallást kell tenniük és az alkaimazpttak után járó általános jövedelemadót adó. bevallásuk alapján állapítják meg.
