Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-19 / 42. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, »66. FEBRUAR 19., SZOMBAT Ara 6« fillér XXI. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM Szemtől szembe Elzárták a Koros kisjenői lparagak egész sorában, a kereskedelemiben, az iskolákban és egészségügyi intézetekben ezek a heteik hozzák meg az országé® bérintézkedések „személyekre lebontott” részleteit. Ez az az Ä5, amikor meg kell mondani X-nek, hogy azok közé tartozik, akik jól húzzák a közösség szekerét, s a lehetőségekhez képest emiatt néki most több jut, megérdemli. Ez a könnyebbik feladat. De Y-nak is meg kell mondani, hogy a szekérnek inkább csak a saroglyáján tartja a kezét, minthogy tolná és ezért neve nem kerülhetett a listára. Mert az érintett területeken nem minden dolgozó és nem egyforma mértékben szerepelhet ezen a listán. Az ügy közgazdasági magyarázata a szakemberek feladata. Mondjuk meg mindjárt, hogy a lényeg: ennyire telik. Nagyon rossz helyen keresné a megoldást, aifci valami olyasféle gondolatsorból indulna ki, hogy a kormány, az ország vezetése nem akar erősebb javítást adni akárxegy tucat, vagy valamennyi foglalkozási ágnak. Boldogan tenné, ám a gazdasági tényezőket éppen az jellemzi, hogy nem függnek a szubjektív vágytól. Amennyire viszont mód van, azt az ország érdekében úgy kell elosztani, hogy azokon a területeken segítsen, ahol az erősödő ösztönzésre nagyobb a szükség és személy szerint azoknak nyújtson többet az új intézkedés, akik maguk is a legtöbbet adják. Amíg általánosságban hangzik él mindez, addig különösebb izgalmat nem okoz. „Kényessé” akkor válik, amikor név szerint is meg kell mondani az embereknek, kinek ér többet a munkája. A naiv szemlélő persze azt kérdezheti: hát miért, eddig sose mondták meg nekik? S a józan megfigyelő azt mondja rá: bizony nem. Sok helyen nem. Sok műhelyben, irodaházban és vezető poszton éldegél még az a szemlélet, hogy „ne szóljunk neki”, „ne bántsuk meg”, „van az emberek- neg elég bajuk”. És ezek a „humanista ízű” megjegyzések jól is csengenek, mégis legtöbbször hamisak. Éveken ált hitegetnek azzal, hogy „minden rendben”, holott az illető szénáját alaposan ösz- szekuszálták a magatartáséból, munkája fogyatékosságaiból vagy külső körülményekből adódó viharok. Egymás mellett dolgozó emberek persze általában igen jól tudják, mennyit ér munkatársuk tevékenysége, mégis nem ritka az olyan kollektíva, ahol évekig szemet hunynák az egyéni vagy általánosabb hibák felett is. Most lehetőség nyűik régen nem emlegetett összefoglalásokra a munka értékelésében és az őszinte szó kimondására ott, ahol régebben „nem illett” a nyersebb beszéd. Kínos pillanatok? Lehet, de utána könnyebb lesz. Mint ahogyan bizonyára áz sem árt, ha elismerő szavakat mondanak ott, ahol az ilyen szavakban volt hiány esetleg éveken át. A lényeg természetesen: szemtől szembe megtárgyalni jót és rosszat, véleményt és intézkedést. Talán még annyit: mindez tulajdonképpen szerves része a jó üzemi légkör kialakításának. Ha hiányzott, mindenképpen ideje. A mostani alkalmat, amely lehetővé teszi az értékelések forintban is kifejezhető, mérhető formájának nyilvánosságra hozatalát, csak így lehet kihasználni igazán. Másképp új suttogások, feltételezések és keserűségek, és félreértések forrása lehet. Aki jól akar vezetni, csak az előbbi formát választhatja tiszta szívvel. Aki csak könnyen — az az utóbbit. De később lesz nehezebb. (te. t) A bíróság 232 713 forint díjat * ítélt meg egy diósgyőri újítócsoportnak A Diósgyőri Gépgyárnak csőgyári berendezéseihez különleges kovácsolt anyagra, úgynevezett tőkébetótekre lett volna szüksége. Ezeket — az illetékes anyagellátó vállalat igazodása szerint — csak hosszadalmas úton, költségesen, nyugati importból lehetett volna beszerezni. A gyár egy újítócsoportjának — Bíró István tervezőnek és három társának — sikerült a külföldivel azonos mechanikai értékű és tulajdonságú anyagot előállítaná. Az újítók a sikeres kísérlet alapján 1964 szeptemberében javaslatot tettek az új anyag használatára. A gépgyárban az újítási javaslatot elfogadták és a múlt év elején bevezették. Az újítási díjat a felügyeleti szervek két százalékban határozták meg. Az újítók ezt nem fogadták el, ezért a gyár keresetet indított a felügyeleti szerv döntésének érvényesítésére. illetve az újítódíj mértékének megállapítására. A megyei bíróság fellebbvite- li tárgyaláson az újítók kérelmének adott helyt, s az újítási díj- kulcsot 4,5 százalékban állapította meg — jogerősen. Ennek megfelelően az újítók részére 232 713 [forintot ítéltek meg. (MTI) töltésszakadását Szünetel a vasúti összeköttetés Gyula és Sarkad között Gyulavári teljes biztonságban LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: A Fehér-Köri® gátszakadása | miatt keletkezett árvíz a deltában Gyulavárit fenyegette. A külső j védőtöltések az emberek hősies munkája nyomán állták és adják a víz ostromát. A védelmi mun- [ káfc szervezésének az volt a lé- ! nyege, hogy a gyulavári körtől- I test minél később érje el az ár- 1 hullám. Tegnap a déli órákban az előretolt védővonalakat még mindig nem tudta átszakítani a víz. Itt katonák és munkásőrök teljesítenek szolgálatát Ennek megfelelően a gyulavári körtöltést még nem érte el ag árhullám. Az időnyerés elegendő volt ahhoz, hogy Gyulavári lakosságát az Ár- és Belvízvédelmi Területi Bizottság határozata alapján teljes biztonságba helyezzék. A körtöltést kilenc helyen szádlemezekkel is elzárták. Gyulai, miskolci, győri és székesfehérvári ÁKESZ-oszta- gok 30—50 méteres szakaszokat zártaik le, ugyanakkor néphadseregünk alakulatai is hasonló munkát folytattak, továbbá a veszélyes szakaszokra fóliaborítást húztak. Gyulavári teljes biztonságban van. Sem a gyermekeket, sem a betegeket, sem az öregeket nem szállították el! Az árvíz egész tömegével zúdul Szanazug irányába. Kurta József, a Gyulai Vízügyi Igazgatóság vezetője csütörtökön késő este arról tájékoztatta az Ár- és Belvízvédelmi Területi Bizottságot, hogy a Fekete-Körös védőtöltését a szanatórium térségében felnyitják, .ezzel utat engednek a víznek, mihelyt a Fekete-Körös vízszintje erre lehetőséget ad. A munkálatok pénteken a délelőtti órákban javában folytak. Közben a műszakiak előkészítették a Fdkete-Körös védőtöltésének Szanazugnál történő átvágását. Az ÁKESZ-osztag felvonulása ebbe a térségbe pénteken délelőtt befejeződött. A Gyula—Sarkad közötti vasútvonalon csütörtökön két helyen provizóriumot építettek be egymástól 75 méterre. A töltés megnyitására sor került, a letóduló Lánctalpas traktorral vontatják segítésként a földes zsákkal megrakott teherautót, mert az agyig érő sárban a motor ereje már kevésnek bizonyult. A nagyváradi vízügyi szervek február 18-án, tegnap arról tájékoztatták az Ár- és Belvízvédelmi Területi Bizottságot, hogy a Körös kisjenői töltésszakaszának elzárását a víz szintjéig február 17-én 18 óráig befejezték. Folytatják a töltés erősítését. A Fehér-Körös felső szakaszán jelentősebb csapadék nem hullott. Gyulaváriban 20 dömper és 20 billenőplatós teherautó Doboz és Elek térségéből szállítja az anyagot, melyet a gyulaváriak, néphadseregünk alakulatai, a munkásőrök és a kivezényelt közerő rak zsákba, hord a védőtöltésre. Fóliaborítás a Gyulavárit védő körgát külső oldalán. * Fotó: Dupsi vizet azonban nem képes átbocsó- tani, így a két provizórium közötti szakaszt néphadseregünk alakulatai felrobbantották. A vasúti közlekedés ennek megf elelően szünetel. A MÁV és az AKÖV megtette a szükséges intézkedést a Sarkad térségéből Békéscsabára tartó személyek és áruk szállítására. Ezzel egyidőben mind élesebben vetődik fel a Fekete- és a Sebes- Körös között húzódó terület belvízmentesítése. Különösen Sarkad térségében veszélyes a helyzet. A térségben levő szivattyútelepeket teljes kapacitásra állították, sőt 50 darab, másodpercenként 300 liter vizet továbbító szivattyút is íeflállítottlak, melyekben az időközben felgyülemlett belvizet továbbítják a Körösök hullámterébe. A védelmi munkálatokban ezernél többen vesznek részt. Bevetették a miskolci és a győri Ä KÉSZ-osztagot is. Dupsi Károly
