Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-19 / 42. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, »66. FEBRUAR 19., SZOMBAT Ara 6« fillér XXI. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM Szemtől szembe Elzárták a Koros kisjenői lparagak egész sorában, a ke­reskedelemiben, az iskolákban és egészségügyi intézetekben ezek a heteik hozzák meg az országé® bérintézkedések „személyekre le­bontott” részleteit. Ez az az Ä5, amikor meg kell mondani X-nek, hogy azok közé tartozik, akik jól húzzák a közösség szekerét, s a lehetőségekhez képest emiatt néki most több jut, megérdemli. Ez a könnyebbik feladat. De Y-nak is meg kell mondani, hogy a szekér­nek inkább csak a saroglyáján tartja a kezét, minthogy tolná és ezért neve nem kerülhetett a lis­tára. Mert az érintett területeken nem minden dolgozó és nem egy­forma mértékben szerepelhet ezen a listán. Az ügy közgazdasági magyará­zata a szakemberek feladata. Mondjuk meg mindjárt, hogy a lényeg: ennyire telik. Nagyon rossz helyen keresné a megoldást, aifci valami olyasféle gondolatsor­ból indulna ki, hogy a kormány, az ország vezetése nem akar erő­sebb javítást adni akárxegy tucat, vagy valamennyi foglalkozási ág­nak. Boldogan tenné, ám a gaz­dasági tényezőket éppen az jel­lemzi, hogy nem függnek a szub­jektív vágytól. Amennyire viszont mód van, azt az ország érdekében úgy kell elosztani, hogy azokon a területeken segítsen, ahol az erő­södő ösztönzésre nagyobb a szük­ség és személy szerint azoknak nyújtson többet az új intézkedés, akik maguk is a legtöbbet adják. Amíg általánosságban hangzik él mindez, addig különösebb izgal­mat nem okoz. „Kényessé” akkor válik, amikor név szerint is meg kell mondani az embereknek, ki­nek ér többet a munkája. A naiv szemlélő persze azt kér­dezheti: hát miért, eddig sose mondták meg nekik? S a józan megfigyelő azt mondja rá: bizony nem. Sok helyen nem. Sok mű­helyben, irodaházban és vezető poszton éldegél még az a szemlé­let, hogy „ne szóljunk neki”, „ne bántsuk meg”, „van az emberek- neg elég bajuk”. És ezek a „hu­manista ízű” megjegyzések jól is csengenek, mégis legtöbbször ha­misak. Éveken ált hitegetnek az­zal, hogy „minden rendben”, hol­ott az illető szénáját alaposan ösz- szekuszálták a magatartáséból, munkája fogyatékosságaiból vagy külső körülményekből adódó vi­harok. Egymás mellett dolgozó emberek persze általában igen jól tudják, mennyit ér munkatársuk tevékenysége, mégis nem ritka az olyan kollektíva, ahol évekig sze­met hunynák az egyéni vagy ál­talánosabb hibák felett is. Most lehetőség nyűik régen nem emlegetett összefoglalásokra a munka értékelésében és az őszinte szó kimondására ott, ahol régebben „nem illett” a nyersebb beszéd. Kínos pillanatok? Lehet, de utána könnyebb lesz. Mint aho­gyan bizonyára áz sem árt, ha el­ismerő szavakat mondanak ott, ahol az ilyen szavakban volt hi­ány esetleg éveken át. A lényeg természetesen: szemtől szembe megtárgyalni jót és rosszat, vé­leményt és intézkedést. Talán még annyit: mindez tu­lajdonképpen szerves része a jó üzemi légkör kialakításának. Ha hiányzott, mindenképpen ideje. A mostani alkalmat, amely lehető­vé teszi az értékelések forintban is kifejezhető, mérhető formájá­nak nyilvánosságra hozatalát, csak így lehet kihasználni igazán. Másképp új suttogások, feltétele­zések és keserűségek, és félre­értések forrása lehet. Aki jól akar vezetni, csak az előbbi formát választhatja tiszta szívvel. Aki csak könnyen — az az utóbbit. De később lesz nehe­zebb. (te. t) A bíróság 232 713 forint díjat * ítélt meg egy diósgyőri újítócsoportnak A Diósgyőri Gépgyárnak csőgyári berendezéseihez különleges ko­vácsolt anyagra, úgynevezett tőkébetótekre lett volna szüksé­ge. Ezeket — az illetékes anyag­ellátó vállalat igazodása szerint — csak hosszadalmas úton, költsé­gesen, nyugati importból lehetett volna beszerezni. A gyár egy újítócsoportjának — Bíró István tervezőnek és három társának — sikerült a külföldivel azonos mechanikai értékű és tu­lajdonságú anyagot előállítaná. Az újítók a sikeres kísérlet alapján 1964 szeptemberében ja­vaslatot tettek az új anyag hasz­nálatára. A gépgyárban az újí­tási javaslatot elfogadták és a múlt év elején bevezették. Az újítási díjat a felügyeleti szervek két százalékban határozták meg. Az újítók ezt nem fogadták el, ezért a gyár keresetet indított a felügyeleti szerv döntésének ér­vényesítésére. illetve az újítódíj mértékének megállapítására. A megyei bíróság fellebbvite- li tárgyaláson az újítók kérelmé­nek adott helyt, s az újítási díj- kulcsot 4,5 százalékban állapítot­ta meg — jogerősen. Ennek meg­felelően az újítók részére 232 713 [forintot ítéltek meg. (MTI) töltésszakadását Szünetel a vasúti összeköttetés Gyula és Sarkad között Gyulavári teljes biztonságban LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: A Fehér-Köri® gátszakadása | miatt keletkezett árvíz a deltában Gyulavárit fenyegette. A külső j védőtöltések az emberek hősies munkája nyomán állták és adják a víz ostromát. A védelmi mun- [ káfc szervezésének az volt a lé- ! nyege, hogy a gyulavári körtől- I test minél később érje el az ár- 1 hullám. Tegnap a déli órákban az előretolt védővonalakat még mindig nem tudta átszakítani a víz. Itt katonák és munkásőrök teljesítenek szolgálatát Ennek megfelelően a gyulavári körtöltést még nem érte el ag árhullám. Az időnyerés elegendő volt ahhoz, hogy Gyulavári lakosságát az Ár- és Belvízvédelmi Területi Bizott­ság határozata alapján teljes biz­tonságba helyezzék. A körtöltést kilenc helyen szádlemezekkel is elzárták. Gyulai, miskolci, győri és székesfehérvári ÁKESZ-oszta- gok 30—50 méteres szakaszokat zártaik le, ugyanakkor néphadse­regünk alakulatai is hasonló munkát folytattak, továbbá a ve­szélyes szakaszokra fóliaborítást húztak. Gyulavári teljes bizton­ságban van. Sem a gyermekeket, sem a betegeket, sem az örege­ket nem szállították el! Az árvíz egész tömegével zúdul Szanazug irányába. Kurta József, a Gyulai Vízügyi Igazgatóság ve­zetője csütörtökön késő este arról tájékoztatta az Ár- és Belvízvé­delmi Területi Bizottságot, hogy a Fekete-Körös védőtöltését a sza­natórium térségében felnyitják, .ezzel utat engednek a víz­nek, mihelyt a Fekete-Körös vízszintje erre lehetőséget ad. A munkálatok pénteken a dél­előtti órákban javában folytak. Közben a műszakiak előkészítet­ték a Fdkete-Körös védőtöltésé­nek Szanazugnál történő átvágá­sát. Az ÁKESZ-osztag felvonulá­sa ebbe a térségbe pénteken dél­előtt befejeződött. A Gyula—Sarkad közötti vasút­vonalon csütörtökön két helyen provizóriumot építettek be egy­mástól 75 méterre. A töltés meg­nyitására sor került, a letóduló Lánctalpas traktorral vontatják segítésként a földes zsákkal megrakott teherautót, mert az agyig érő sárban a motor ereje már kevésnek bizonyult. A nagyváradi vízügyi szervek február 18-án, tegnap arról tájé­koztatták az Ár- és Belvízvédelmi Területi Bizottságot, hogy a Kö­rös kisjenői töltésszakaszának elzárását a víz szintjéig február 17-én 18 óráig befejezték. Foly­tatják a töltés erősítését. A Fe­hér-Körös felső szakaszán jelen­tősebb csapadék nem hullott. Gyulaváriban 20 dömper és 20 billenőplatós teherautó Do­boz és Elek térségéből szállítja az anyagot, melyet a gyulavá­riak, néphadseregünk alakulatai, a munkásőrök és a kivezényelt közerő rak zsákba, hord a védőtöltésre. Fóliaborítás a Gyulavárit védő körgát külső oldalán. * Fotó: Dupsi vizet azonban nem képes átbocsó- tani, így a két provizórium közöt­ti szakaszt néphadseregünk ala­kulatai felrobbantották. A vasúti közlekedés ennek megf elelően szü­netel. A MÁV és az AKÖV meg­tette a szükséges intézkedést a Sarkad térségéből Békéscsabára tartó személyek és áruk szállítá­sára. Ezzel egyidőben mind élesebben vetődik fel a Fekete- és a Sebes- Körös között húzódó terület bel­vízmentesítése. Különösen Sarkad térségében veszélyes a helyzet. A térségben levő szivattyútelepeket teljes kapacitásra állították, sőt 50 darab, másodpercenként 300 li­ter vizet továbbító szivattyút is íeflállítottlak, melyekben az időköz­ben felgyülemlett belvizet továb­bítják a Körösök hullámterébe. A védelmi munkálatokban ezernél többen vesznek részt. Bevetették a miskolci és a győri Ä KÉSZ-osz­tagot is. Dupsi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents