Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-19 / 42. szám

i 1>66. február 19. Szombat Bomba vadászat Különféle hivata­los fórumok igye­keznek megnyugtat­ni azokat a turistá­kat, akik az ameri­kai B—52-es lezu­hanása és veszedel­mes nukleáris bom­ba terhének eltűné­se óta nem hajlan­dók Spanyolország­ba utazni. A bom­bák előkerítése cél­jából folytatott „tö­rött nyíl” művelet időközben egyre szélesebb körben és fokozódó titoktartás kíséretében folyik. A katonai kordont a végletekig megszi­gorították, ezért már csak orozva, teleob- jektívek alkalmazá­sával készülnek fényképek a riasz­tó bombavadászat- i ól. A szakértők ta­gadják ugyan, hogy veszély állana fenn, de ' nagy ' titokban máris elássák a fer­tőzött földet. Négy­zetméterről négy­zetméterre folyik a kutatás és a nuk- 'eárix fertőzöttség h. felmérése a kataszt­rófa közvetlen kör- "etében. A szakér- tők^ mint „felderítő előőrsök’- célozzák meg műszereikkel a kritikus körzetet. A lezuhant gép köz­vetlen körzetéből 'lelmüket mentve menekülnek a lako­sok. A Magyar Szocialista ! Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban fejezte ki részvétét a Belga Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának René Beelen, a párt alel- nökének elhunyta alkalmából. A Njono-perben az ügyész halálbüntetést kért Njonóra, az indonéz szakszer­vezetek központi szervezetének (SOBSI) elnökére csütörtökön délután halálbüntetést kért az i ügyész. Datuk Mulia, a vád kép- i viselője a katonai bíróság előtt I kijelentette, hogy „Njono bűnös- j ségéhez neon fér kétség”, s hogy nem sikerült bebizonyítani a jobboldali katonatisztek titkos szövetségének, a „tábornokok ta­nácsának” létezését, amelyre a vádlott hivatkozott. Az ügyész az államcsínykísérletben való rész­vétellel vádolta Njonót, noha a politikus a kikényszerített terhelő vallomását a bíróság előtt visz- szavonta, és rámutatott, hogy po­litikai tanácskozásokon vett csu­pán részt a szeptember 30-i akci­ót megelőzve. A djakartai rádió jelentéséből nem tűnik ki az sem, hogy va­jon Njono egyáltalán bűnösnek vagy ártatlannak vallottá magát. A Reuter hírszolgálat szerint a vádlott, a kommunista pórt köz­ponti bizottságának tagja emelt fővel, szemrebbenés nélkül hall­gatta az ügyész által kért halál­büntetést. A katonai bíróság, legközelebb szombaton délelőtt ül össze, és előreláthatólag ekkor hallgatja meg a védőbeszédet. (MTI)-Í T>*V A i ___ ■ ■ i . ,*■ ■ '-.-Jr*, . - > |!Ä: 4* - *: rtf t *■ f . ■ , " " ■ - • íf*<*' KŐMŰVES ÉS ÁCS SZAKMUNKASOKAT, VALAMINT KUBIKOSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT azonnal felveszünk állandó munkára A szakmunkasok részére ingyenes középfokú szak­munkás-továbbképző ^tanfolyamon való részvételt biztosítunk, a segédmunkások pedig részt vehetnek könnyűgépkezelő, kazánfűtő vagy ács szak­munkásképző tanfolyamon. ■ Szállást és ebédet kedvezményes térítés ellenében biztosítunk. Tanácsigazolás szükséges. ém bAcs megyei Állami építőipari vai.lalat KECSKEMÉT, Klapka utca 34. 21311 álíai Gyula kuwaiti látogatása A magyar kormányküldöttség vasárnap Tndiába utazik A gépfeocsinyemirény- sorsoiása Az Országos Takarékpénztár pénteken délután a SZOT Fehér­vári úti művelődési otthonában tartotta a gépkocsinyeremény-be- i tétkönyvek 19. sorsolását. A Bé- ! kés megyében váltott betétlköny- I vék nyertesed: a 10 000 forintos j betétkönyvek közül 001243 Sko­da 1000, 004717 Moszkvics 408. Az 5000 forintos betétkönyvek kö­zül a 503 026 Wartburg Lim., 509 500 Moszkvics 408, 514 771 Moszkvics 403. 517 736 Trabant Lim. Az esetleges számhi bakért fe­lelősséget nem vállalunk. El-Kuwait , Az MTI kiküldött tudósítója ■ jelenti: Kállai Gyula és a magyar kül- ] döttség idestova két napja tartóz- I kodik Ivuwaltban. óbban a rend- [ klvüí ’vendégszerető arab ország- ; ban. • Különös ország ez: állampolgá­rainak száma mintegy 400 000, de ez a kicsiny ország magáénak | mondhatja a tőkés világ egész ismert olajkincsének 20 százalé­kát, s a Kuwait Oil Company — amely a British Petroleum Com­pany és az • amerikai Gulf Oil Company közös vállalata — a me­sés profit 50 ^zázalókát, plusz tonnánként 14 . schilling illetéket, Kuwadtnak adja át. Innen az or­szág mesés gazdagsága: az egy főre .eső éri jövedelem 'ezer dol­lárral magasabb, mint az Egyesült Államokban. Minden hat főre jut egy autó, jövedelmi adó nincs, forgalmi adó és a vám ismeretlen, a telefont, a televíziót, az orvosi ellátást és az! oktatást a polgárok ingyen kapják az államtól. A fur­csa helyzetet az teszi még különö­sebbé, hogy ez a felvirágzás mind­össze húsz év előtt kezdődött. Az a sok fantázia palota, amelyet itt hollywoodi ízlésben, szinte elkép­zelhetetlen fényűző berendezéssel, I szinte máról holnapra építettek, | mind-mind a hirtelen feltört óla-' jón alapszik. Nagyvonalúan és ' méregdrágán oldották meg ' az ' ivóvízproblémát: hatalmas ten­gervízlepárló művek épültek (ezek közül kettőnek a megtekin­tése Kállai' Gyula programjában i(s szerepel),, és az aranyat érő vízből mégis oly sok van, hogy a városszerte elültetett, messziről hozott, és* nem kevésbé méregdrá­ga pálmafacsemelóket, sőt. a po­ros utakat is desztillált vízzel ön­tözik'! A szociális ellátás igen magas szintet ér el. Igaz, hogy van is miből, mert az olajból befolyó arany- és dolláríengert lehetetlen elkölteni. A teljesen modem is­kolában például, amelyet Kállai Gyula tegnapelőtt meglátogatott és amelynek helyén két éve még homoksivatag volt, a diáikok az ingyenes oktatáson kívül még je­lentős ösztöndíjat is kapnak, ék ha a külföldi egy kis irigységgel a hangjában megjegyzi, hogy mi lesz itt, ha kiapadnak az olajku­tak, a kuwaitiak azt válaszolják, hogy a mai kitermelés üteme mel­lett is nagyon hosszú ideig ele­gendő a t artalék további olaj me­zők feltárása nélkül. Azután hoz­záteszik: az új és új olaj mezőket pedig szünel nélkül tárják fed. Ez a szerencsés kis ország éppen ezért rendkívül érdekelt a világ­békében. minden országgal baráti viszonyt akar. Szívesein hívta meg rnm i szterelnőkünket. aki az első szocialista kormányfői vendég Kuwaitban. A program szerint Kállai Gyu­la megtekintette Ahmadi kikötő­városban a Kuwait Oil Company kiállítását, majd — ha az idő el nem romlik — hajókirándulást tesz a ^engeren. Szombaton feje­ződnek be a magyar—kuwaiti tárgyalások és vasárnap elindul a MALÉV világjáró különgépe a nagy út utolsó állomása. India felé. Kállai Gyula és a miagyar kül­döttség péntek reggel El-Kuwait városából a 37 kilométerre fekvő El-Ahmadi kikötővárosba uta­zott. A gépkocsin megtett út után a vendégek megtekintették a Ku­wait Oil Company kiállítását, amely bemutatja az ország jólé­tének forrását, az olajipart és an­nak gyors fejlődését. Ezután a miniszterelnök és a delegáció a program szerint megtekinti a sudibai tpngervízlépárl^ művet. A kuwaiti sajtó bő kommentá­rokban foglalkozik a Kállai Gyu­la miniszterelnök vezette magyar küldöttség látogatásával, annak jelentőségével. „Első alkalom, hogy szocialis­ta országok egyikének kormány­fője Kuwaitba látogat” — hang­súlyozza az A1 Rai A1 Aam. Kállai Gyula miniszterelnök és a magyar küldöttség látogatása — mutatnak rá a lapok — azt bizo­nyítja, hogy a kelet -európai or­szágok. mind nagyobb jelentősé­get tulajdonítanak annak a sze­repnek, amelyet Kuwait elsősor­ban az arab világban, de a nem­zetközi helyzetben is betölt. A „kenguruk" -Vietnamban A hatodik kontinens egyik leg­nagyobb példányszámú hetilapja,, a melbourne-i Australasian Post terjedelmes riportban szólaltatta meg a Dél-Vietnamból nyolchó­napi szolgálat után szabadságra hazatért ausztráliai katonákat. A riporter igyekezett kiszedni belő­lük a legegzotikusabb élményeket. Trevor Etheridge pilóta fényké­pekkel illusztrálva számolt be egy óriáskígyóval történt „barátságos találkozójáról”, egy másik „ken­guru” pedig arról a szívélyes fo­gadtatásról nyilatkozott, amely­ben Na Trang dél-vietnami falu piacán volt részük. A „kenguruk” — a repülőgépekre festett és a ka­tonák zubbonyának karjára varrt jelzésről nevezik így a Dél-Viet- namba vezényelt ausztrálokat — azonban alig ejtettek szót a har­cokról. Mintha valamiféle „dia­dalmenetben” vettek volna részt a dél-vietnami partizánok elleni háborúban... Az ausztráliai egységlek már több nehéz csatában is megütköz­tek a dél-vietnami szabadsághar­cosokkal és érzékeny vesztesége­ket szenvedtek az amerikaiak ol­dalán. ám az Australasian Post és a legtöbb ausztráliai lap jól fize­tett hirdetéseket kap a hadügy­minisztériumtól: „Lépjetek az ausztrál hadseregbe, izgalmas ka­landok közepette megismeritek a dzsungelt és a trópusokat!” És ezt a jó üzletet könnyen elveszíthet­nék, ha a vietnami háború valódi arcát mutatnák be riportjaikban. Mert Ausztrália kormánya újabb és újabb kötelezettségvállalások­kal egyre mélyebben bonyolódik a Vietnam elleni amerikai ag­resszió mocsarába. A Foreign Affairs egyik leg­utóbbi számában Ausztrália volt hadügyminisztere elá/ulja azokat az indítékokat, amelyek szerint a hatodik kontinensként szereplő óriási, de mindössze 11 millió la­kosú ország már 1962 óta részt vesz az amerikaiak vietnami há­borújában. Még a januárban, a politikai bukás, elől sürgősen nyugdíjba vonult Menzies minisz- tereinöik mondta, hogy „Ausztrá­lia határai Vietnamban húzód­nak.” Ezzel nyilvánosan is ki­nyilatkoztatta Ausztrália imperia­lista törekvéseit. És ennek sz<%- gálatába állították az ország egész fegyverkezési politikáját. A Washingtonban kidolgozott stratégiai tervek szerint Ausztrá­lia elsősorban Délkielet-Ázsiában és a Csendes-óceán délnyugati övezetében kap katonai feladato­kat. „Ezért lehetséges a katonai szervezetet, kiképzést és felsze­relést erre a területre specializál­ni — írta cikkében a volt hadügy­miniszter. — A domborzat erősen változó, de elvégre az egész vi­dék, Dél-Vietnamtól és Thaiföld­től kezdve a szigetvilágon keresz­tül Ausztrália északi szomszédaiig (vagyis Indonéziáig!), mind a tró­pusi övezetben fekszik... Az auszt­ráliai csapatokat arra képezik ki, hogy ebben a környezetben élje­nek és harcoljanak. Különös fi­gyelmet szentelnek az őserdei harcnak...” \

Next

/
Thumbnails
Contents