Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-18 / 41. szám
1966. február 18. 3 Péntek rwyr 1 íz nap — és tizennyolc év . .. A eseppben kerestük a tengert. Tíz napban — azt a tizennyolc évet, amely egy szerződés aláírása óta eltelt. Felütöttük a legnagyobb magyar napilap összefűzött (példányait. 1966. február 1 és 10 között, időrendben a szovjet— magyar vonatkozású közleményeket találtuk: „A szegedi Ogyessza-negyed- ben befejezték a lakásépítkezést.” (Ogyessza Szeged testvér- városa: a szovjet kikötővárosnak is van Szeged nevű negyede.) „Szovjet iróküldöttség érkezett Budapestre.” „Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Latna—.9 sikere alkalmából.” „Szovjet—magyar villamos távvezeték építését kezdték meg.” „Moszkvában • magyar—szovjet filmművészeti együttműködési egyezményt írtak alá.” , Az idézett hírek annyira megszokottak, annyira mindennaposak, hogy szinte semmi különöset nem találunk bennük. Valóban: a szovjet—magyar kapcsolatok mindennapjaink szerves részévé váltak, amire kiki bizonyára sok példát tudna elmondani szükebb környezetének: falujának, városának, munkahelyének, de még családjának gyakorlatából is. Minderre pedig azért emlékeztetünk most, mert éppen ma van tizennyolc esztendeje, hogy Moszkvában aláírták a Szovjetunió és Magyarország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését. A „szerződés” szó némileg hivatalos csengésű: az elmúlt tizennyolc esztendő tapasztalatai legalábbis azt bizonyítják, hogy szocialista országaink testvéri kapcsolatainak hőfoka messze A gazdaságok, termelőszövetkezetek nagy érdeklődést tanúsítanak a különböző mezőgazdasági munkagépek iránt. Most folynak az AGROKER-nél a szerződéskötések, s megkezdték az ez évi gépszállításokat. A békéscsabai AGROKER telephelye előtt a Szarvasi ÖRKI megrendelésére Orkán silózógépeket adnak át. Fotó: Malmos Készülődés a kora tavaszi vetésre A Békés megyei vetőmagellátásról „Apró Antal elutazott Moszkvába a KGST Végrehajtó Bizottságának ülésére.” „Magyar közgazdászok is részt vettek a moszkvai nemzetközi közgazdasági értekezleten.” A cseppben kerestük a tengert... A hasonlat egyszerre több értelemben is ideillik. Ügy is. hogy ez a néhány címsor híven tükrözi a szovjet—magyar kapcsolatok sokoldalúságát, de úgy is, hogy mindaz, amit a tudósítások tíz nap alatt elmondtak, csupán parányi cseppje kapcsomcghaladja a nemzetközi jogi formula szűk kereteit. Aki 1948-ban született, még csak most áll az érettségi előtt. Szerződésünk azonban, amely egyidős azokkal a tizennyolc évesekkel, már régen letette az érettségi vizsgát és az alkotó, felfelé ívelő férfikor időszakába lépett. S azt kívánjuk, hogy az idő még szilárdabbá kovácsolja azt a barátságot, amelynek alapját a felszabadulás, közjogi kereteit pedig tizennyolc esztendős szerződésünk terem(Budupesti tudósítónktól) Az Országos Vetőmagtermeltető Vállalathoz fordultunk, hogy milyennek látják Békés megye vetőmaghelyzetét. Tájékoztatónk a következőket mondotta: feladat vár: több mint 72 000 kát. holdra kell Békés megyében időben és jó minőségben a termelő- szövetkezetek vetőmagigényeit kielégíteni. Jóllehet, a megye 33 048 kát. holdas szerződéses terM in dem vetőmagból biztosítóét az igények kielégítése, csak lucernamagból mutatkozik hiány. Sajnos, az elmúlt évek során az elemi károk nagymértékben csökkentették (árvíz, belvíz, égér kár, tataink valóban beláthatatlan tette meg. tengerének. S. P. A Délmagyarországi Termelési Alközpontra ez év tavaszán nagy Gyulai pedagógusok párttitkára Nem könnyű megtalálni Gyulán az általános iskolák pártalap- szervezetének titkárát. Hiszen éppen a titkárok számára ötnapos továbbképzést tartanak a városi pártbizottság épületében. Ott találom meg Gyulavári Lajosnál, akiről a későbbiekben majd többet ... — Nagyon hasznos számunkra ez az ötnapos továbbképzés, sokat tanulunk. Nem árt állandóan továbbfejleszteni a sokéves, hasznos tapasztalatokat sem ... Ez a beszélgetés futólag zajlott le az ebéd szünetében, utána magánlakásán kereshettem meg, amely Gyulán, a II. sz. általános iskola lakórészében van. — Iskolában lakom, de nem Is erezném magam jól másutt. S azpta vezetem Gyulán az általános iskolás pártalapszervezetet, mióta megtörtént azoknak megosztása, vagyis különválasztották a középiskolákat az általános iskoláktól. Ideges félpillantást vet a faliórára, mert a tanfolyam idején, ahol szigorúan tömör a program, rövid az ebédidő is. — Ezelőtt másfél évvel mentiem nyugdíjba, de mint pártvezetőségi tag, hat éve dolgozom. Feladatomnak éreztem azt, hogy legelőször is komoly pártcsoportvezető- gamitúrát alakítsak ki. Külöri örülök, hogy jóváhagyták egyik javaslatomat: az óvodában is szervezhettünk pártcsoportot. Most összesen öt csoport működik a város területén. — Ezeket hány férfi, illetőleg nő vezeti? — kérdem. — Három a férfi, kettő a nő; s. ha még hozzávesszük azt, hogy| az óvónőknél nem lenne természetes egy férfi csoportvezető, aé- kor igazán nem lehetnek féltékenyek a férfiak. Kérem, hogy adjon, egy fényképet kölcsön, — Sajnos, pillanatnyilag nem tudok találni, de a férjemnél esetleg... — Várakozóan, néz a férjére, áki csöndesen ül az asztal mellett. — Tessék — áll fél, s a szíve felőli zsebből, a tárcából előveszi felesége portréját. De nehezen adja még kölcsön is. A fénykép utáni kutatgatás során más egyéb is előlkerül: „Gyulavári Lajosné az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntető jelvény viselésére jogosult.” Akis kartonon az 1957. június 2-i dátum áll. — Említette, hogy már másfél éve nyugdíjban van. Nem hiányzik az effektiv oktatás? — Ma is foglalkozom tanulókkal; házilag korrepetálom őket. És a másik: itt, ebben a szolgálati lakásban mindennap közvetlenül is érzem a gyermekek közelségét, délelőtt a tanítási szünetben, délután pedig a napközisek egészséges vágtázásában gyönyörködöm. — Mint nyugdíjas pedagógus, sok tapasztalat birtokosa, s az alapszerv titkára, mit tart a mai oktató-nevelő munkában a legfontosabbnak? — Inkább a nevelésről szólnék. Valahogy nem jól mutatjuk meg a múltat a fiataloknak. Azért legyintenek rá sokszor unott arccal. Ök nem lehettek jelen abban a világégésben, a nélkülözésben, az embertelenségben, amiben mi részt vettünk. S mégis sokan, ha előcitáljuk ezeket az emlékeket, nem tudjuk érzelmi közelségbe hozni. Nem tudjuk elmondani úgy, hogy az az elevenség erejével hasson. A másik - gond. ami annyira foglalkoztat személy szerint entern is, hogy a város területén húsz olyan tanulócsoportunk van. melyeknek a .létszáma 45—50 gyermek. Bizony ezeken a helyeken nagyon nehéz a nevelők tanulókkal való egyéni foglalkozása. Az oktatómunka. Ehhez is kapcsolódik szorosan. A fiatal nevelők újabb és úiabb generációját nem érheti bírálat, hiszen szükségszerű az, hogv egyre jobb és jobb szakmai tudással kerülnek ki a főiskolákból. Az, öt oárfcsnoort vezetője is túlnyomó- részt fiatal. Olyan kömnvedén, olyan magabiztosan imon'dia. mint aki összefüggéseiben iól látja az élet bármely területén is a feilődés közben előkerülő gondokat, de főleg az általános iskolai oktató-nevelő munka területén. — Nem fárasgHa még a pedagógiai tevékenység? — Ügy érzem, hogy ha mir>+ nyugdíjas nem dolgozhatnék, tel- íesen üres lenne az életem. S minél bonyolultabb egy munka, annál jobban érdeket Temyák Ferenc vét 1966. január 1-ig csak 90,7 százalékra teljesítette, ez azonban nem jelentheti azt, hogy a teljes szerződéses területhez elegendő vetőmagot időben ne készítenék elő. Fajta- és étkezési borsóból 12 000, olajos magvakból 2800, rizsből 2800, cirokból 1200, különféle konyhakerti növényekből és virágmagból csaknem 2000 kát. holdra kell a vetőmagot időben a termelőszövetkezetek részére kiszállítani. További feladata a Délmagyarországi Termelési Alközpontnak, hbgy lucernából 12 660, vörösheréből 1780, takarmányiborsóból 1800, napraforgóból 4500, tavaszi bükkönyből 1666, takarmányrépából 1000, különféle takarmánynövényből 1170 holdra szükséges vetőmagot időben a termelők rendelkezésére bocsátani. Fontos feladata továbbá a Dél- magyarországi Termelési Alközpontinak, hogy különféle konyhakerti vetőmagvakból 8113 holdra, fajtaborsó vetőmagot pedig 88 holdra a vetési idő előtt a termelőkhöz szállítsa. A Délmagyarországi Termelési Alközpont látja el a Békéscsabai Konzervgyár szerződéses területét 36,55 mázsa paprika-, paradicsom- és uborkamaggal, amely 4775 holdra, és 2480 mázsa borsó- és babvetőmaggal, amely 2766 holdra elegendő. Főleg a MÉK és a konzervgyárral lekötött szerződéses területek konyhakerti vetőmaggal való mielőbbi ellátása a legfontosabb feladat, mert a zöldáru előállítása érdekében a tsz-ek ezeket a vetőmagvakat már most üvegházakban palántanevelés céljából el kell, hogy vessék. más állati kártevők) országszerte és így Békés megyében is a lucernások területét. A lucernavetőmag hiányát a fehérjében ugyancsak gazdag takarmányborsó és tavaszi bükköny vetőmaggal lehet pótolni. Helyes tehát, ha a tsz-ek ilyen irányú igényeikkel miharabb jelentkeznék. Miután a jelentős vetőmagtéte- lek máris kiszállításra kerültek, helyes, ha a tsz-ek ellenőrzik a vetőmagtételek tárolását. A Dél- magyarországi Termelési Alközpont szakemberei a korai vetőmagszállítással egyidejűleg felhívták a tsz-ek figyelmét, hogy a már megérkezett vagy a rövidesen megérkező vetőmagtételleket száraz, tiszta helyen tárolják. Hiábavalóan igyekezne a Dél magyarországi Termelési v Alközpont a vetőmagot időben és jó minőség- bem biztosítani, ha a vetőmagvak tárolásánál a tsz-ek nem a legnagyobb gondossággal járnak el. Az a helyes, ha a szövetkezetek korai kitavaszodásra számítanak A kellő időben történt vetés — amennyiben a többi feltételek is biztosítottak — nagyobb magtermést ad. A nagyobb magtermés a termelőszövetkezeteknek nagyobb jövedelmet jelent, de az egyben a népgazdaság számára is nagyon hasznos. A fentiek szerint a vetőmagéi-• látásban zökkenők nem lesznek Hasznos tehát a belvizek elvezetése, hogy a vetést mindenhol elkezdhessék, amikor az idő erre alkalmas Zsolnai László
