Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-15 / 38. szám
im iebmm 15. # 3 Kedd A szövetkezeti ipar újdonságai Bevált cikkek nagy sorozatokban A Kisipari szövetkezetek az idén tovább növelik készítményeik vá- íasKtÉkját. A vasipari szövetkezetek átj terméke az alum ínium - edény. A KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat megbízására szovjet még- rendelésie elkészítik a ba- ramfifeldoligoízó gépsort, valamint a televíziós daruskocsit. A hazai vásárlók számára ez évben már nagy sorozatokban gyártják a sztereo lemezjátszókat, kávéfőző gépeiket, a bukósisakokat. Az elmúlt évek kedvező tapasztalatai alapján a szövetkezetek a Belkereskedelmi Minisztérium. Vas-Műszaki Fői gaz@atóságával megállapodtak abban, hogy amint tudomásukra jut, melyek az év közben jelentkező hiánycikkek, gyorsan intézkednek pótlásukról. A választékbővítés és a hiánycikkek megszüntetése érdekében nyolc műanyagipari szövetkezetét kapcsoltak be a közhasználati cikkek gyártásába. E szövetkezeteik 30 féle cikket ötmillió forint értékben készítenék. A leendő határőrök között Hideg, ködös vasárnap délelőtt; van. Az utcán 'kevesen járnak, nem szeretnek ilyenkor kimozdul, ni otthonról. A helyiségben meleget ontva duruzsol a kályha. Érkezésemkor 17—18 éves fiúk te- tomásan, egyszerre állnak fél. Bi- harugrán a Magyar Honvédelmi Sportszövetség egy foglalkozására nyitottam be. Szimiilkó- Endre szaka&zvezető a politikai előadás utón épp a határőrök felszereléseit mutatja a nagy érdeklődéssel figyelő fiúknak. Beszél a határsértők, diverzánsok fetezerefléseiről, az államhatárról, a határövezet rendjéről. Megbeszélik a lakosság feladatait is ezek A tsz ügye közös üggyé v ált RapOtlta egyre több levelet [szervezését? A szövetkezeti gazkapunk falusi olvasóinktól: itt ennyit, emáde pedig emennyit osztottak s gyarapodott a közös — írják. A levelekből olyan pátosz árad, hogy a falu lakossága mind jobban elismeri a szövetkezeti gazdálkodásban rejlő erőt és hasznot. Ahol 39—40 forint, esetleg ennél több jut — szövetkezeti átlagban, — egy-egy munkaegységre, büszkék rá, hiszen a személyes jövedelem csak egy része az 1965. évi gazdálkodásnak. A másik részét év közben beruházásra fordították vagy a zárszámadással egyidoben a tartalékszámlára tették, hogy ebben az évben is kedvezően zárhassák az esztendőt. ^ A tsz gazdái értik, érzik és tudják, hogy kellő tartalékolás nélkül nem lehet biztonságos a lét és az előbbre lépés. Ezért jól fogadják a vezetőség javaslatát, helyeslik, hogy a tsz pártszervezete és igazgatósága a napi feladatok mellett a jövőt, a holnap biztonságát is napirenden tartja. Ez a légkör azt tanúsítja, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás ügye a falu közösségének ügyévé vált. E gondolat mind tisztábban fogalmazódott meg az eddig tartott zárszámadásokon. Lunkán Sándor a zsadányi Búzakalász Tsz közgyűlésén többek között arról beszélt, hogy a 44 forint munka- egységenkénti jövedelemnek nagyon örülnek. Jólétet hozott aj szövetkezet a zsadányi embereknek. Ezt a jólétet a Búzakalász i Tsz bár nehezen, de megosztotta, az egykori gyenge lábon álló Szabadság Tsz gazdatársadalmával s a Jövedelem mégsem csökkenti, sőt növekedett. Szilágyi Imre 1963. évi munkája példa arra, hogy aki jól és szorgalmasan dolgozik, megtalálja számítását. Ö az egykori Szabadság Tsz-ben évente csak 7—8 ezer forintot keresett, 1965-ben pedig 34 ezer forintot tett le a családi asztalra. Ha tíz évvel ezelőtt valaki a3zal állt volna az egyéni gazdák élé Zsadányban, hogy eljön ez az idő is, 'kinevették volna. Lankán Sándor erről azt mondta, aki az 50-es években tsz-be lépett, azt az akkori faluiban még többen megvetették. Volt időszak, amikor Zsadányban a tsz-ta-got leköpték vagy egyik-másik kapualjba behúzták és megverték. Azok, akik kezet emelték gazdatáirsukra, ma együtt élnek és dolgoznak a szövetkezet ügyón, s a tsz-ből nem kifelé tekdratgetnek, hanem belső dolgaikat rendezgetik. Szinte emberenként határozzák meg, hogy kinek mit kell tennie az eredmények tartóssá tételére. A gyulai Aranykalász Tsz-ben az egyik gazda kissé szemrehányóan arról beszélt, hogy a párt miért nem szorgalmazta 1961-nél korábban, a termelőszövetkezet dálkodés elnyerte a tamyavilág tetszését, bár öt évvél ezelőtt a mai Aranykalász Tsiz területén némely leginkább a szövetkezeti ügyhöz. helyen ajtót, ablakot zártak, a kutyát pedig a lakás ajtajához láncolták, nehogy az agitátorok hemerészkedjenek. A kezdet tehát nem volt köny- nyü. Azóta az ©miberek túlnyomó többsége megszokta, egy másik része pedig megszerette a szövetkezetét. Nap mint nap gyarapszik azoknak a száma, akiket a falun kibontakozó élet varázsa vonz. Igen, ma már varázsa van a szövetkezetnek. A dévaványai Lenin Tsz-be egy év alatt 140-en kérték felvételüket. Januárban 30- nál is több 'kérelem került az igazgatóság elé! Máshol a tsz közös rendezvényeit egyre többen látogatják, mondják el véleményüket a szövetkezet további sorséról. Bírálnak, dicsérnek, formálják egymást az emberek. Az új, a felnövekvő parasztosztály embertípusának körvonala egyre jobban megrajzolódik. A sajtó, ja rádió közvetlen és közvetett formában szinte naponta szól a szövetkezetekhez. Párt- taggyűlésen, igazgatósági ülésein és mind több rendezvényen mélyül, tisztul a szövetkezeti demokrácia, a demokratizmus. Nem véletlen tehát, hogy a tsz-gazdák többsége már jól él is igazodik az új dolgokban, s él a jogaival. A zárszámadási közgyűlések azt is tanúsítják, hogy néhány helyen ennek a fel-felbuzgó segítségnek nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget Pedig aiz emberek véleménye, akarata egy-egy vezető beosztásban dolgozónak támpontot, biztos tájékozódást jelent falun is. Éppen ezért az emberek észrevételeinek megvizsgálására és az eredmény közlésére a jövőben minden egyes tsz-ben az eddigieknél nagyobb gondot, több figyelmet kellene fordítani. flz új típusú falu középpontjában az ember áll, akinek öröme és gondja van. 'Lehetséges^ hogy a gondok legtöbb esetben egybeesnek a szövetkezetével. Ebben az esetben különösen, egyéb vonatkozásban pedig igen sokrétű alapossággal vizsgálják meg szövetkezeti vezetőink a segítségadós körülményeit, módját. Helyenként lebecsülik az emberek apró-cseprő gondjának megoldását. Máshol csak a közös rendezvényeken fordítanak választékos gondosságot a falu, az emberek tulajdonképpeni ügyére. Miért? Vajon a parasztság tudata, osztálya csak a rendezvényeken erősödik? Nem, hanem elsősorban a mindennapi életben, a munkában. A szövetkezet vezetősége a jó és az egyre jobb munkaszervezéssel, a rend és a fegyelem biztosításával, a hozamok állandó növelésével, az emberek gondjainak megoldásával járulhat hozzá A gazdák észrevételei melleti: éppen ezért sehol sem mehetnek el szótlanul. A véleménynélküliség a közömbösség melegágya! Ahol év közben vagy éppen év végén nem vizsgálják meg kellően, meg- nyugatatóan az emberek jelzéseit, ott elburjánzik a közöny, megfertőződik az egészséges légkör. I falusi politikai munka középpontjában most a zárszámadás időszakában is a szövetkezeti gazda áll. A gazda ólő. gondolkodó, véleményt alkotó és mondó ember, aki olykor feltevéseiért, vélt igazáért tűzbe is megy. Az ő gondját oldják meg emberi módon a törvényeknek megfelelően mindenekelőtt. Falun ez a leghatásosabb politikai munka. A zárszámadási közgyűlések arra intenek, hogy egyes helyeken a vezetés ezzel bizony a kívánalmaktól kissé elmaradt, noha a falusi politikai munkának ez szerves része, lényeges, különösen fontos eleme. Dupsi Károly betartásával Isapc&olaítibaín. Nyári történeteit mond él, amikor a halászok evezőlapáltitel kónyszeríteit- ték megállásra a hatócsértőt és kísérték he az őrsire. Az élvezetesen elmondott, megtörtént esemónyek- kel tarkított előadása után a tízperces szünetben a rádióból kiszűrődő tánczene mellett a fiúk ’halk beszélgetésbe elegyednek a hatórőrökkél. Barátkoznak velük. Ez idő alatt alkalmam adódik beszélgetni az előadóval és Moldovan Józseffel, a helyi MHS el nőkével. . — Nagy ambíc ióval kezdtünk az MHS eredményes megszervezéséhez és a kiképzési tematika megvalósításához — mondja. — Szimdlkó Endre, aki egyébként Szeghalomról vonult he, néhány nap múlva leszerel. Mégis most az utolsó napokban is lelkiismeretesen végzi munkáját. Nemcsak az MHSrta-gokkal foglalkozik, hanem a legkisebbekkel, az úttörőkkel is. Bihairugrán 30. Körös- r.agyharsányban 60 úttörő van je. len s minden héten egy alkalommal a határőr úttörőszakasz foglalkozásokon igen nagy aktivitással vesznek részt. Moldovátn József terveikről, gondjaikról is beszél. Szívügynek tartja, hogy az MHS-tagok jó előképzésben részesüljenek és jó katonákként; állják majd meg a helyüket. Beneveznek a járási ossz- szetett versenybe. Az elmúlt őszön negyedik helyen végeztek a járásé versenyen. Vasárnap délelőttönként lövészetet, járőrversanyt, az úttörőkkel közösen számháborút szerveznek. A felső tagozatosokkal légpuska-céllövészetet rendeznek, így, mire az MHS-he bekerülnek, már előképzettségük lesz. A szünet után, kérésre a rendfokozatokat ismerteti a szakaszve- zető. Bertalan Zoltán, Forrás Sán_ dór, Tarr Sándor, Szilágyi Dezső, Ternyi Imre megpróbálják elsorolni. A tanulás gyorsan megy és mór egyiknek sem lesz idegen a katonaélet, ha majd arra kerül a sor. Marik Mária Irodaház épül Szarvason ■ / Az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet kétszintes irodaházat épít a szarvasi központban. Az irodaházzal együtt a laboratóriumot is bővítik, melynek munkálatai most, télen is folynak. Fotó; Malmos A múlt évi felvásárlási terv teljesítésében első a békési járás és Orosháza város A megyei tanács vb felvásárlási osztálya elkészítette a múlt évi felvásárlás mérlegét. Eszerint megyénk közös és háztáji gazdaságai hízott sertésből 107,3. vágómarhából 101,2, vágóbaromfiból 104,1, tojásból 115,8, kenyérgabonából 120,6 százalékra teljesítették a múlt évi felvásárlási, tervet. Lényegében csak tejből mutatkozik 6,6 százalékos lemaradás. de ezt alaposan indokolja az. hogy a szarvasmarhaálio- mány sokáig szenvedett a széles körömfájás betegségben. Megyénk mind a nyolc járása jóval 100 százalékon felül teljesítette a múlt évi felvásárlási tervet. Első a békési járás lett 114,2, második-harmadik az orosházi és a szarvasi egyformán 113,6, negyedik a mezőkováes- házi járás 112,6 százalékos teljesítménnyel. A sorrendben. nyolcadik helyre került gyulai járás teljesítménye is 105,8 százalék. A városok között első Orosháza 119,5, második Békéscsaba 112,1 harmadik Gyula 99 százalékos tervtel jesítóssel. Szalagrendszerben javítják a kombájnokat is Békéscsabán December 31-én láttak hozzá a Békéscsabai Gépjavító Állomáson 186 univerzális traktor téli javításához. A jól «tervezett munka következtéiben négy- óránként gördül le egy kijavított gép a Szalagról. Ä javító,állomás vezetői elhatározták, hogy a jól bevált szaiagrendszer szerint javítják lei a kombájnokat is. A birtokukban levő 39-bő! 12-őt mór kijavítottak csépié* után, az úgynevezett uborka- szezonban. Aztán öt kombájnt felszereltek kukoricabetakarító adapterrel. Egy-egy kombájn naponta 4—5 hold kukorica betakarítására is képes, amennyiben eléggé száraz a talaj is és a kukorica is. Megkezdődött a tél* szakmunkásképzés a íiizesgyarinati Vörös Csillag Tsz-ben Lehóozki Mihály iőagronómus irányításával megkezdődött a téli szakmunkásképzés a füzes- gyarmati Vörös Csillag Tsz-ben. A gyümölcstermesztő szákmun- kásjelöltek részére rendszerint Szabó Lajos gyümölcskertésze ü agronómus, Koós János növényvédelmi technikus és Baranyai/ Ferenc gépészmérnök tartja az előadásokat. A szövetkezetben nagy gondot fordítanak a gyümölcstermesztő szakmunkások képzésére, hiszen nagy kiterjedésű területen termelik a gyümölcsöt és a zöldséget. A kertészetben rendszeresen dolgozó 130 szövetkezeti gazda egyharmadn- 25 éven aluli, akik nemcsak a munkához, hanem a tanuláshoz is nagy kedvet éreznek.
