Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-15 / 38. szám
HHS. február 15. 4 Kedd Béremelés bérmegtakarításból 1965-ben vezették be a létszám- csökkentés anyagi ösztönzésének rendszerét: ha valamelyik vállalatnál a tervezett létszámhoz képest kevesebb emberrel teljesítik a. tervet — az így megtakarított bél- alap egy részével növelhet tk az átlagbért. Tavaly a megtakarított bérösszeg felét íoröíthattáík a vállalatok munkásaik, és alkalmazottaik bérének emelésére. Bgy év alatt .mintegy 30 ezer emberrel csökkent az állami iparban foglalkozta tóttá k száma. (Ez természetesen relatíve értendő, a tervezett létszámhoz, s az elért többlettermeléshez viszonyítva.) Érdemes összevetnünk az utóbbi bárom év létszárnjwivekedesl ütemét az állami iparban: 1963-ba.n 1962-höz képest a munkásállo- mány 3,2 százalékkal, az alkalmazotti állomány 4.8 százalékkal, 1964-ben 1963-hoz viszonyítva az elóbi 3,5 százalékkal, az utóbbi 4,5 százalékkal emelkedett. 1905- ben 1964-et véve alapul a növekedés a munkáslétszámban mindössze 0.4 százalék, az alkalmazottak körében pedig 0,7 százalék volt. Igaz, tavaly feszítettebb terveket toptak a vállalatok, de ezt figyelembe véve is. átlagosan 0.5 százalékos a «megtakarítás. A béremelés 100 millió lórin! Tavaly az állami iparban a létszám megtakart tás eredményeképpen 0.4 százalékos átla ^béremelést hajtottak végié. A bányászatban pl. az új rendszerben rejlő lehetőségekkel élve 0,5 százalékkal emelhették a munkások átlagbérét és 0.9 százalékkal az alkalmazottakét. A vegyiparban a munkások átlagbérét: I százalékkal, az alkalmazottakét 1,6 százalékkal lehetett emelni. Az élelmiszeriparban a munkások 1.3 százalékos, az alkalmazottak 2.1 százalékos (!) átlag-béremeléshez jutottam. Összességében mintegy 100 millió forintot fordíthattak a vállalatok béremelésre a jobb létszámgazdálkodás következményeképp, népgazdasági szinten mintegy 100 millió forintos bérmegtakarítást jelentett ez. Ennek igazi jelentősége akkor érthető meg, ha tekintetbe vesszők, hogy a múlt évben a termelés növekedésének mintegy 90 százalékait a termelékenység emelésével értüik el, s ebben — 1er- tnészfesen sók- más intézkedés mellett — szerepet játszott a iét- fezámcsökikenités anyagi ösziönzé- «sénekj bevezetése is. Kit bocsássunk el? A választ álltaiéiban könnyű megadni: azt. aki felesleges, aki josezul dolgozik, aki fegyelmezetlen. Ha azonban azt kell eldöntenünk, ki a felesleges —- ez mai- nehezebb feladat. Kiváltképp, ha a vezető egyedül akar dönteni. Nem véletlen, hogy tavaly jó néhány igazgató amikor megkapta az ríj rendszert ismertető körlevelei, betette azt a fiókjába, és hallgatott róla. Félték a -népszerűtlen feladattól. Csakhogy semmiféle intézkedés nem válhat népszerűtlenné, ha abba bevonjuk a gyári ,.társadalmait” is. egyebek között a termelési tanácskozások, a műszaki konferenciák, a brigádértekez- ietek segítségével. Ha valami a vállalatok dolgozóira tartozik, s nemcsak a vezetőkre, okkor ez a téma az. Azonos vagy növekvő termelési feladatok esetén a lét- számmegtatoiítá« következtében természetszerűleg több munka hárul az alkalma zott ak ra, a mun- tosok-ra. Meg kell tehát velük beszélni: béremelés vagy más juttaellenében vállalják-e ezt a többletet vagy sem? (Tavaly például a<r. élelmiszeriparban élték el a legnagyobb megtakarítást,' ott volt a legnagyobb az átlagbémö- vekedés is. A komzervgyárakban, baromfifeldolgozókban a vezetők termelékenységi szerződést kötöttek a -munkásokkal, brigádokkal. A munkások vállalták, hogy csúcsidőben is segítség nélkül dolgoznak, ne vegyanek fel senkit, maguk is boldogulnak majd. A vezetők írásba adták, hogy a bérmegtakarításból emelik az érintettek fizetését.) Nagyobb körben kell megvitatni ezeket a kérdésekéi . már csak azért Is, mert minél több ember vesz részt az intézkedések kidolgozásában, annál nagyobb a biztosíték, hogy a legfontosabb emberi szempont: a szociális helyzet megfontolása sem sikkad el egy-agy elbocsátási határozat megszületésekor A tévedés A létszámmeg takarítást elbocsátásokkal azonosítani — tévedés. Számtalan más kérdésre kell először, pontos választ adni. A feladatok nőnek, ezek ellátásához változatlan műszaki és technológiai körülmények között egyre több emberre van szükség. Az első kérdés tehát csak az lehet: hogyan tehetünk eleget a nagyobb követeleményeknek — azonos létszámmal ? Hol ’ gépesítsenek, milyen célgépeket kell készíteni, alkalmazni? Hogyan tehetik zavartalanabbá az anyagellátást? Hogyan egyszerűsíthetik, könnyíthet,ilk a belső szállítást? Milyen technológiai változtatásokra van szükség? Hogyan lehetne a gyártmányokat jobbá, de ugyanakkor egyszerű bben elkészíthető vé is tenni? Nem lehetne-e racionálisabban átszervezni az. üzemet? A műszaki, technológiai, szervezési változtatásokkal hol szabadítható fél munkaerő, s azt hova érdemes átcsoportosítani, hogy az a leggazdaságosabb legyen? Ha a kollektíva segítségével mindenekelőtt ezekre a kérdésekre keressük a választ, akikor senki nem vélekedhet úgy. hogy arra ösztönzik: távolítsa el munkatársát maga mellől. Tavaly a vállalatoktól kilépők egy ezrelékét bocsátották el mindössze ténylegesen, s az elbocsátottak egv részéi az új rendszertől teljesen függetlenül is elküldték volna. Az eddigi létszammegtato- rítás tetemes része abból ea-edt, hogy a vállalatok egyszerűen nem éltek a tervben megszabott létszámfejlesztési lehetőséggel, s hogy a különböző okokból eltávozok helyére nem vettek fel sémik it. A vállalatok tehát általában helyesen alkalmazták az, új rendszert, amely elsősorban — s ezt rendkívül fontos mindenütt hang- súlyoani —■ nem elbocsátásokra akar ösztönözni, hanem a belső tartalékok föltárására. Az érdekeltség fokozása 1966-ban a vállalatok a létszáan- megtakarítással elért bérmegtakarításnak már nem a felét, hanem 75 százalékát fordíthatják béremelésire, azaz ebből az összegből most már jutalmazhatják is azokat, akik olyan szervezési vagy műszaki fejlesztési' intézkedést javasolnak, amellyel tartós lel- számmegtakarítás érhető el, de ők maguk, mivel esetleg más munkahelyen vagy munkakörben dolgoznak, béremelést nem kaphatnak. A bérmegtakarítás nagyabb részét: változatlanul azok bérének emelésére kell fordítani, akik a megtakarított munkaerő helyett dolgoznak. Az esetleg ebből fakadó bérfeszültséget pedig a rendes évi bérfejlesztési keretből kell kiegyenlíteni. Helytelen lenne ugyanis a bérfeszültségek elkerüléséért megrövidítem azokat, akik a megtakarítást több munka vállalásával lehetővé teszik. Végezetül érdemes megemlíteni azt. hogy ez a raunkaerőmegtaka- ritásra — tehát a termelékenység fokozáséi a is — kézzel foghatóan ösztönző rendszer a jövőt tekintve is rendkívül hasznos. Önállóbb gazdálkodásra ad módot, tehát mintegy kísérletezésre, tapasztalatgyűjtésre ahhoz, hogyan is kell majd gondolkodni, gazdálkodni bénél és létszámmal az új gazdasági irányítási rendszerben, amikor már minden vállalat önmaga állapíthatja meg az átlagbért és a létezá mkeretet. IJj Gerencsér Ferenc Ki-kí munkája szerint Az egyik üzemben panaszkodtak: „Nálunk a vezetők már azt sem nézik meg, hogy kinek adnak jutalmat. Most olyan kapott, akinek piaci kofa az anyja. Kupeckedő, akit már meg is büntettek.'' Szinte önkéntelenül kívánkozott a kérdés: „A fia jól dolgozik?” A válasz ez volt: „Nem is ellene van kifogás, de az anyja...” Eddig tartott a beszélgetés. Csak azért maradt abba. mert közben többen odajöttek és másra terelődött a szó. A következő kérdésre tehát most kerül sor: „Tisztességes dolog lenne, ha valakit csak azért, mert az anyjának vagy más hozzátartozójának a magatartása kifogásolható. hátrányos megkülönböztetésben részesítenének?” Sokat vitatott kérdés mostanában az egyenlőség, ami a szocialista társadalom egyik sarkalatos tényezője. Egyesek — tévesen — ezt úgy szeretnék megoldani. hogy mindenki egyformán részesüljön a társadalmi javakból. De mit szólna ehhez mondjuk az a munkás, aki társához képest rendszeresen jóval magasabb teljesítményt ér el, mégis azonos lenne a keresete? Az egyenlőség éppen az, hogy ki-ki munkája szerint kap munkabért és minden más anyagi, erkölcsi elismerést. Arra bárkinek lehetősége van. hogy az ismereteinek gyarapításával, becsületes munkájával — a szó helyes értelmezésében — társai fölé kerekedjen. Ha többet tesz a .társadalom asztalára, akkor természetesen több is illeti meg. Az igazság pedig azt diktálja, hogy kizárólag ez legyen a mérvadó. Mindenki csak önmagáért tehető felelőssé. Akár pozitív, akár negatív egyes hozzátartozók magatartása, az elbírálásnál semmiképpen sem jöhet tekintetbe, mert azzal is csak az egyenlőség elvét sértenénk meg. (P> Lovakkal üzérkedett egy pesti és egy csabai „páros" A négy terhelt cselekményét átadták az ügyészségnek Három hónapig tartott abban az üzérkedés) bűnügyben a nyomozás, melynek, négy gyanúsítottja van. A rendőrség a napokban adta át vádemelési javaslattal az ügyei az ügyészségnek, nyolc személy ellen folytatott nyomozást, akiik ellen részben bizonyíték hiánya, vészben büntelhetóeeget kizáró ok miatt, megszüntették azt. A névsor: Mohácsi Rudol) oé- keöcsabai. Bárány Ferenc, békéscsabai, Molnár Miklós budapesti, Borsik János budapesti lakosok. A felsorolt terheltek alaposan gyanúsíthatok árdrágító üzérkedés, közokiratihamisítás, vesztegetés bűntettével. Borsik János mint a Phylaxia Vállalat főművezetője szérumiter- melés céljából lovakat vásároltatott fel a kijelölt felvásárlókkal. E feladatának teljesítése közben Békéscsabára is eljutott, s Mohácsi Rudolf földművessel megállapodott, hogy az utóbbi rendszeresen lovat vesz. majd azok darabjai utón 500 forintot továbbít Bor- síknak. Nem rossz üzlet annak fejében, hogy a földművestől a Phylaxia Vállalat átveszi az árut! Amikor Molnár ezt az üzérkedő megállapodást megtudta mini az ÁUatíorigalmi Tröszt felvásárlója, 1000 forintot ..igényelt”, no pei> sze azzal a feltétellel, hogy ő is átveszi minden, esetben a lovakat. Bővült tehát a bűnöző kör. Aztán még nagyobb lett a „kerék’’, mert Borsik és Molnár ugyanilyen megállapodást, kötött Bárány Ferenc békéscsabai inaganfuva- roseal. Aztán jött a kioktatás a két pesti úr részéről: Bárány és Mohácsi ne a saját nevükön futtassák az értékesített állatokat, hanem szedjenek össze más neveket, mert így majd nem tűnik fel a vállalatnál — mi bűncselekménynek nevezzük — szerintük: a folyamatos vásárlás ... A megállapodás után Mohácsi és Bárány lovakat vettek, néhány napos tartás után pedig jóval magasabb áron értékesítették. Még hogy a bárányokból nem lesznek farkasok. .. A nyomozás szerint Mohácsi Rudolf 47 darabot. Bárány Ferenc 18 darabot vásárolt és adott el. Ha számoljuk a ..pestiek részesedését”, akkor ők sem járlak vo&z- szul — hivatali beosztásuk felhasználásával ... És itt vannak a reridőrségi jegyzőkönyvben azok a nevek is, amelyekre Mohácsi és Bárány „dolgozott”. Összesen tizennyolc név. Sajnálatos, hogy közülük — bár tudták, hogy nevükijn üzérkednek — nem jutott senkinek eszébe a bűncselekmény leleplezése. Sőt néhányuk még elien- szolgáVatás: ’s kapott! Játszottak a terheltek más módon is. Gyakran megváltoztatták az állat születési évét, gondolván, a fiatalabb ló többet ér, amihez j áriát ónként 36—40 forintért mások is segítséget adtak. Néhány esetben az is kiderült, hogy kitől vásárolták a lovat, mennyi ideig tartották és menynyiért. adták tovább. Az egyik ügyiraton például megtalálhatók a Faragó Pál békéscsabai lakostól vásárolt állat adatai, amelynek esetében nem tartották be a tartási időt. a lovat 3200 forintért vásárolták Mohácsiék. ugyanakkor 4400 forintért adták el. Egy másik ügyirat arról árulkodik, hogy 1965. április 1-én a csanád- apácai Űj Barázda Termelőszö- vekezettől megvett ló még aznap ..továbbment’. . . De lehetne sorolni tovább: a kondorosi tanácsot, majd újra. háromszor is a csanadapácai termelőszövetkezetet és a többit. A nyereség’ esetenként ezer forint felett, egyes esetekben pedig még a négyezer forintot is meghaladja. Mohácsi Rudolf az iratokkal pontosan megállapíthatóan 43 ezer 150 forintot vágott jogtalanul zsebre. De ez csak 17 ló értékesítését jelzi, a 30 másik állatnál szerzett haszonra csak következtetni lehet. Bár a bűnüldöző szervek valószínű nem így számolnak, mi mégis megpróbálunk képet adni a többi haszonról. Ha átlagosan számoljuk. illetve viszonyítjuk a 17 ló utáni jogtalan haszonhoz, akkor a 30 darabnál több mint 83N ezer forintos a „kereset”, összesen pedig több mint 126 ezer forint! De Borsik János és Molnár Miklós sem maradt ki az üzletből. Mohácsitól a? előbbi 13, az utóbbi 14 ezer forintot kapott. Bárány Ferenc lelkén . 46 ezer forint, az általa v.dotált” Borsik és Molnár zsebén ösz- szesen 7 ezer 500 forint szárad. Tehát mindenki jól járt... És ezt a jól járást a nyomozás során Borsik még következetesen tagadni is próbálta. Meg kell, hogy' mondjuk, nem nagy eredménnyel... A bírósági tárgyalás pedig majd még jobban, bizonyítja neki is. és a többi terheltnek is, hogy káy volt ezért az „eredményes” üzérkedésért ... Varga Tibor Előadás Gyulán az üzemszervezésről és „....... A cserjék, félcserjék vagy évelő lágy szárú növények, vagyis köznyelven a bogyós gyümölcsűek mindenki által kedvelt termése, a málna, szamóca, ribiszke, köszméte és szeder. Nagy tápértékük, vitamintartalmuk miatt friss fogyasztásra és konzervipari feldolgozásra egyaránt alkalmasak.’ A népéielmezés fontos kiegészítőjeként és mint keresett exportcikk, szélesebb körű — kerti és nagyüzemi — termesztésük nagyobb törődést érdemelne. Ennek és magának a termesztés agrotechnikájának a kérdéseiről ’ tart előadást A bogyósgyümölcsök termesztése címmel a TIT rendezésében Gyulán, február 16-án 17 órakor Bor Pál technikumi tanát. Ugyancsak Gyulán, február 24- én 16 órakor Bor Pálnak egy másik, nem kevésbé fontos problémát felölelő előadására is sor kerül. melynek címe: Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetei-; üzemszervezési kérdései. — hő — Társadalmi segítséggel szélesítik az állomáshoz vezető utat Csorváson Csorváson a községi tanács tervbe vette az állomáshoz'vezető 1400 méter hosszú Bajcsy-Zsi- linszky utca rendezését. Erre azért van szükség, mert a keskeny úttesten ma már nehezen lehet a forgalmat lebonyolítani és a balesetveszély is megnövekedett. A posta a felső vezeték helyett föld alatti kábelt fektet le, s így a DÁV is megkezdheti a villanyoszlopok áthelyezését a járda szegélyére. Az úttest szélesítésére a Hódmezővásárhelyi Közúti Igazgatóság követ biztosított, amelynek a helyszínre szállítását az állami gazdaság és a termelőszövetkezetek megfelelő arányban vállalják. A munka előrelátható- lag 10—12 nap múlva kezdődik meg jelentős társadalmi segítséggel. melyre már eddig is többen jelentkeztek. Az utca világításának megjavítására még az idén fénycsöveket szeréinek fel. 010100310231530102
