Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-15 / 12. szám
1M6. Január 15. s Szombat Bővítik a mezőhegyes!, sarkadi cukorgyárak fütőerőmüveit Kiterjesztik a távfűtést a harmadik ötéves tervidőszakban gyakorlati rendszerét, megte- 1 értékű beruházást irányzott elő reintették a hőszolgáltató erő- I az országos energiagazdálkodási A második ötéves terv eredményei között kiemelkedő helyet foglaltak el azok a beruházások, amelyek megalapozták az egész országra kiterjedő módszeres energiagazdálkodás A mezőgazdasági gépek javítása közül már tavaly is a tervezettnél lassúbb ütemben haladt a növényvédő gépek és az öntözőmotorok felújítása. Ebben a javítási idényben ismét ezt állapították meg a megyei tanács mező- gazdasági osztályán, ahol nagy ügyeimet fordítanak e fontos és ma már nélkülözhetetlen gépek sorsára. Megyénk termelőszövetkezeteiben 250 Rapidtox permetezőgép felújítása esedékes a múlt évben nyújtott teljesítmény után. A két gép javításával a mezőkovácsházi es a Körösladányi Gépjavító Állomáson foglalkoznak. A mezőkovácsházi körzetben eddig 7 gépet adtak át felújításra. Nem sokkal jobb a helyzet Körösladány térségében sem. A múlt esztendőben az időjárás miatt az öntözőmotorok kihasználtsága a tervezett alatt maradt. Ennek ellenére, az öntözőmotorok korábbi teljesítményét figyelembe véve, 140—150 agregát javítása lenne indokolt. A Sarkadi Gépjavító Állomáson — a megyében egyedül itt foglalkoznak öntözőmotorok és felszerelések karbantartásával — előkészültek erre a munkára, ezzel művek és a távfűtés számottevő hálózatát. A harmadik ötéves tervre több mint hárommiUiárd forint tözőagregát felújítására kötöttek szerződést. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán közölték, hogy a gépjavítás lassú ütemét a termelő- szövetkezetek . munkaszervezésében levő lazaságok, hiányosságok okozzák. Ezért a szövetkezeti gazdaságok most a téli időszakban tegyék meg a szükséges intézkedést a gépek javítására, hogy a főszezonban a kapkodásnak elejét vehessék. A Mezőgazdasági Értesítő idei első számában miniszteri rendeletet közöl a mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásainak és felújításainak rendjéről. A miniszteri rendeletet az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügy-, az építésügyi és a földművelésügyi miniszter együttesen hozta. Ebben összegezik a beruházások, felújítások eddigi gyakorlatát, tapasztalatát, támpontokat adnak a beruházó gazdaságoknak a feladahatóság. Ezen belül a kiemelkedően nagy hőszolgáltatási beruházások meghaladják a kétmilliárd forintot. Vidéken elkezdik és ebben a tervidőszakban be is fejezik a komlói erőmű átalakításának második szakaszát a távfűtés kiterjesztése céljából, azonkívül a székesfehérvári erőmű távfűtő rendszerének bővítését. A soproni hőszolgáltató erőmű szintén bővül. A különböző tárcák ipari erőművei közül a mezőhegyest, az ácsi, a sarkadi, a Kaposvári Cukorgyár és több más ipari Ü2em erőművét bővítik. Ezeknek a munkáknak a tervei részben már elkészültek, részben most dolgoznak rajtuk az EGI-ben. tok ellátására. A miniszteri rendelet többek között utal arra, hogy egy ötmillió forinton felüli beruházáshoz a termelőszövetkezet köteles gazdaságossági számítást készíteni és ezt a beruházás programjához csatolni. A most megjelent rendelet egységbe foglalja a korábbi miniszteri utasításokat, közülük többet — így 16 jogszabályt is részben vagy egészben — hatályon kívül helyez. Gyorsítsák meg a növényvédő gépek és az öntözőmotorok javítását szemben eddig mindössze 16 önMiniszferi rendelet a tsz-beruházások és felújítások rendjéről és egy részűik elmaradt a követelményektől. Az üzemek többségében egyre erosbödik az a törekvés, hogy fiatal szakemberekkel erősítsék a vezetést, például a konzervgyárban a vezetők nyolcvan százaléka fiatal szakember. Több helyen azonban a megtalálható szakmai féltékenység, lebecsülő magatartás hátráltatja a fiatal káderek fejlődését. Többek közt ennek is következménye, hogy jól képzett mérnökeink, szakembereink* egy része — az elmúlt két évben 11 — más városba, illetve más szakterületre távozott. A szakmai felkészülés mellett a politikai fejlődésre is komoly gondot kell fordítani. Igen fontos a párt- és KISZ-, illetve szakszervezetek ez irányú tevékenysége. Szakembereink egy része a szakmai képzést tekinti elsődlegesnek, mert az anyagi előnyöket biztosít. Politikai képzésük, mivel az „csak” önkéntes, nemegyszer csupán komoly rábeszélésre érvényesül. Pártszervezeteink általában foglakoznak a személyzeti munkával, egy-egy káderproblémát közösen megbeszélnek. Esetenként elvi á’lásfog’alással irányítják a munkát. Pártvezetőségi ülésen vagy taggyűlésen azonban ezt a kérdést már nemigen vitatják. Pedig a személyzeti munka szervesen összefügg a párt politikájával és így a pártszervezeteknek nemcsak joguk, hanem kötelességük is, hogy e téren érvényre juttassák a határozatokban megjelölt célkitűzéseket. A személyzeti munka adminisztratív feladatai közt igen jelentős a káderek írásbeli minősítése. A dolgozókat' elsősorban szakmai képzettségük, tehetségük, emberi magatartásuk, végzett munkájuk, a közösséghez való viszonyuk alapján bírálják el. A minősítések jó része körültekintő ismeretek megszerzése után készül. A vezetők egy része azonban még ma is szívesen használ „fino- rnabb" megfogalmazásokat. Az általuk készített minősítések — bár a személyzeti vezetők vitája során néha módosulnak — jelentős része nem elég őszinte, a valóságot kedvezőbb színben tünteti fel, mint amilyen. Egyes vezetők a jogos magatartásbeli hibák bírálatát átadják a személyzetisnek vagy a párttitkámak. Sajnos, a felső szinten készített minősítések sem mindig példamutatóak. Sokszor elfelejtik a káderek magatartását, munkáját alaposan ismerő véleményét megkérdezni, és felülről kialakított mérlegelések, valamint megítélések szerint minősítenek. Ezek a hiányosságok is mutatják, hogy a minősítések őszinteségét, nyíltságát fokozottabban érvényre kell juttatni. A dolgozók formálásában, nevelésében nagy jelentőségű a vezetők példamuta'ósa. A legkiválóbb szakemberek sem oldhatják meg feladataikat, ha emberi magatartásukkal nem vívják ki környezetük megbecsülését. ^Vezetőink döntő többsége felkészültsége, gyakorlati tapasztalata alapjan igyekszik helytállni a termelés, a gazdasági és politikai feladatok terén. A politikai továbbképzésben, a társadalmi munkában egyes vezetőknél kényelmességet lehet tapasztalni. Magatartásuk nagymértékben befolyásolja a helyes légkör kialakítását, a szabad véleménynyilvánításit, a hibák feltárásának lehetőségét. Az a tapasztalat, hogy a termelést akadályozó hibák bírálata különösen a párt KB 1964. december 10-4 határozata óta jelentősen javult. Nem sokat léptünk azonban előre a személyes magatartásbeli hibák nyüt, őszinte feltárásában. Vezetőinknek a jó szándékú, segíteni akaró vélemények feltárását jobban kellene támogatni, mert bármilyen termeléssel kapcsolatos vagy magatartásbeli hiba bírálatát csak úgy lehet elvárni, ha intézkednek is azok kijavítására. Ez a felfelé elhangzó bírálatok kiszélesítésének alapvető követelménye A dolgozókban megvan erre a készség, de ehhez feltétlenül szükséges, hogy lássák is bírálatuk eredményét. Gazdasági, mozgalmi, személyzeti vezetőinknek, a párttagoknak sokat kell még munkálkodniuk azon, hogy a dolgozók széles tömegei mindjobban merjenek bírálatot gyakorolni beosztásra való tekintet nélkül és azt úgy fogadják, illetve alkalmazzák, hogy az szocialista rendszerünk javára váljék. Pál Zoltán az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottság munkatársa fogyasztókért Ma már az igények minden vonatkozásban magasak, differenciáltak. Iparunk, ha lépést akar tartami a kor követelményeivel, kiváló minőségű termékeket kell. hogy letegyen a fogyasztók asztalára. Az asztal szó azért is időszerű, mivel Békés megye iparának zöme mezőgazdasági termékeket feldolgozó élelmiszeripar. A megyei minőségvizsgáló intézet éberen őrködik afelett, hogy a különböző áruféleségek megfeleljenek a szabványban előírt követélményeknek, hogy a fogyasztókat a gyengébb alapanyagokba! vagy esetleg a nem elég körültekintő munkával készült termékek miatt ne érhesse károsodás. Az intézet az 1965-ös évben 1927 különböző vizsgálatot folytatott. A fotóriporter az intézet munkatársainak tevékenységéről lesett el néhány jellemző pillanatot. Kovács Gábor technikus a konzervféleségek fémtartalmát vizsgálja elektromos műszerrel. Kővári Géza és Fekete István technikus meghatározzák a tej zsírtartalmát és a túró nedvességtartalmát. A minőségvizsgálatnak kellemesebb oldalai is vannak! Kővári Géza és Szabó Ferenc az exportra kerülő zakuszkát kóstolgatják, azaz érzékszervi vizsgálatot folytatnak. Fotó: Malmos Szabó szakmunkásokat és varrónőket KERES FELVÉTELRE BEDOLGOZÓNAK a SZŐRME- ÉS KÉZMŰIPARI VÁLLALAT Békéscsaba, Berényi út 27. 37036 ■ V-A
