Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-15 / 12. szám
január 13, szombat Huszonegymillió forintot költöttek a boltok és vendéglátóipart egységek korszerűsítésére Előzetes számvetés a föJdmiívesszövetkezetek tavalyi munkájáról Pali bácsi nyugdíjba ment Számos intézkedési hozott a múlt év első hónapjaiban a Föld- művesszövetkezetek megyei Központjának Igazgatósága. Ilyen, volt többek között a létszám-, bér- és költséggazdálkodás csökkentésére való törekvés, s ezzel párhuzamosan a vezetés színvonalának növelése. Ennek eredményeként hat földművesszövetke- zetnél és egy járási központnál került sor 1965-ben vezetőcserére, amely a megye földmű vesszővel,- kezeti mozgalmára kedvezően hatott. A MÉSZÖV igazgatóságának másik alapvető intézkedése a fel- vásárlási üzemágon belül sorra került átszervezésben jutott kifejezésre, vagyis abban, hogy a ve' gyes cikkek felvásárlásával a íöldművesszövetkezeteket. míg a burgonya, zöldség termeltetésévéi és felvásárlásával a Megyei Értékesítő Központot tette felelőssé. Gyakorlatilag ez art jelentette és jelenti, hogy a MÉK áruforgalmi vezetői minden erejüket a zöldség, gyümölcs felvásárlásának lebonyolítására tudják fordítani A mérleg pontos számadatai még ismeretlenek. A bolti kiskereskedelem előzetes jelentése szerint a 101,0 százalékos teljesítés szorgalmas munkáról tanúskodik. A vendéglátóipar várható múlt évi bevétele eléri a 320 millió forint forgalmat, amely megfelel a terv teljesítésének. A burgonya-, a zöldség- és a gyümölcsfelvásárlási terv teljesítése viszont elmaradt a kívánalomtól- Burgonyából és vöröshagymából mintegy 18—20, vegyes zöldségfélékből 30 százalékos tervlemaradással zárták a földművesszövetkezetek és a MÉK, valamint kirendeltségeik a múlt esztendőt. Az említett cikkek esetében ugyanis mintegy 18 százalékkal tudtak kevesebb területre termeltetési szerződést kötni megyénk termelőszövetkezeteivel, mint 1964-ben. Nehezítette a termeltetést az említetteken túl a burgonya-vetőgumó hiánya. Ebből következett, hogy a MÉK a zöldségfélék exporttervét. 60 százalékra tudta teljesíteni. Vöröshagymából különösen * rosszul alakult a felvásárlás: a 900 vagonos exporttervvel szemben csak 300 vagon árut tudtak a külföldi megrendelőknek szállítani. Ennek ellenére tavaly november végén a helyi ellátásra betárolt 224 vagon burgonya, a 23 vagon fejes káposzta, az 57 vagon téli zöldségféle és a 49 vagon gyümölcsféleség a megye három városának és a járási székhelyek lakosságának téli .szükségletéi kielégíti. Igen kedvezőnek ígérkezik azonban az idei év. Ugyanis burgonyából a felemelt ár és a vetőgumókészlet lehetővé teszi a szerződéses termeltetést, illetve a felvásárlási árufedezet biztosítását. A vegyes cikkek felvásárlása változatosan alakult. Baromfiból Ste százalékosnak ígérkezik a terv teljesítése, míg a 69 millió tojás 121 százalékos teljesítést ígér. ,Nem jutott előbbre ugyanákkor tavaly sem a sokat emlegetett bab, széna és ci- rokszakáll szerződéses termeltetése. 1 «z említett tevékenységek mellett jelentős eredményeket értek el a megye földművesszövetkezetei a házi- és zártkertek, illetve a háztáji gazdaságok növényvédelmében. a terméshozam növelésében. Jól példázza ezt az a 800 ezer forint termelési és szolgáltatási alap, amit a múlt évben permetezőgépek. permetlékeverő- kádak és egyéb növényvédelmi eszközök, felszerelések beszerzésére képeztek. Így tavaly már 300 háti permetező állt a hártkert-tu- lajdonosok rendelkezésére. s ugyanakkor 17 brigád munkáik..- ' dott a növényvédelem sikenéér! Az említett termeltetési és szolgáltatási alap megteremtésének eredményeként a múlt évben mintegy tíz községben bemutató- kertet létesítettek, hat helyen pedig házikert-, illetve gyümölcs-, szőlőkiállítást rendeztek. A málna- és a szamócatermelés meghonosításához a háztáji termelők részére anyagi hozzájárulást adtak a földművesszövetkezetek, hogy a szaporítóanyagokat be tudják szerezni. Többszörösére nőtt a m últ. évben a házi kerte k gyümölcsfaellátása is: három állandó, 53 ideiglenes földművesszövetkezeti lerakat közvetítésével a múlt év tavaszán 30 ezer, az őszi hónapokban pedig nyolcezer gyümölcsfacsemetét adtak el a megye községeiben. A tél beállta előtt több mint 30 ezer gyümölcsfacsemetét tároltak a megye földmű vesszövetkezetei a tavaszi hónapok igényeinek kielégítésére. A korábbi évekhez hasonlóan, 1965-ben is eredményesen folytatták a szakmunkásképzést. A felnőtt, kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók közül további 393-an tettek sikeresen vizsgát és szerezték meg a szakmunkásbizo- nyítványt. Az idei évre 391 dől gozó kérte beiskolázását a kereskedelmi és vendéglátód pari tanfolyamokra. A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban 120, a gyomai gimnáziumban pedig 80 fiatal, aki az általános ismereteken túl, a szakközépiskolai osztályokban a felvásárlási, valamint az élelmiszer- és: vegyesiparcikk szakmákat sajátítják él. Ezeket a fiatalokat érettségi bizonyítványuk megszerzése után várja a földművesszövetkezeti mozgalom. Twáfab korszerűsítették 1963-ben a boltokat és a vendéglátói pari egységeket. Erre a célra — beleértve az idei évre áthúzódó beruházásokat is — csaknem 21 millió forintot fordítottak. Áthúzódó beruházásként kerül átadásra az idei első fél évben Nagyszénáson a másfél millió Ft-os költséggel épülő étterem és presszó. Végegyházán egy élelmiszerboltot, és a falatozót, Békéssámsonban a ruházati és vas-edény boltot nyitják meg. Az előbbi 360 ezer, az utóbbi 410 «ser forintos beruházással létesül. Mindent egybevetve: megyén^ földművesszövetkezeteinek egész apparátusa nagy akarással dolgozott 1965-ben. Balkus Imre Csányi Pál kél éves korában el vesztette édesap ját, aki mint váltókezelő dolgozol i a vasútnál. Iskoláit nagyon nehezen tudta elvégezni. Tizenhat éves korában került a vasúthoz dolgozni. 1327-től pályamunkás volt. Igyekezett tanulni, s így később mini forgalmi szolgálattevő, majd á'l- lomásivezető Mezőhegyesen, Makón, Szegeden és még sok más helyen dolgozott: a vasút kötelékében. Mezőhegyesen számadó és házipénztár*® is volt egy időben a vasútállomáson. A felszabadulás után Szegedre került a MÁV Igazgatóiság politikai osztályára és ott dolgozott egészen 1955-ig. 1956-ban innen került Békéscsabára, ahol mint voU Gazdag program gyomai ifjúsági klub műsorán A KISZ gyomai ifjúsági klub. a vitát rendeznek. Ezenkívül zene- ez év első félére igen gazdag pirog- j történeti előadások és további ramot állított össze a f iatalok részére, Többek között irodalmi és 'képzőművészeti ismeretterjesztő előadásokat tartanak, találkozókat szerveznek művészekkel. Február 10-re például Koszta Róza festőművészt hívják meg, aki tájékoztatja majd a klub tagjait a magyar festészetről, valamint .saját munkásságáról. Február 17-én vidám farsangi klubestet rendeznek szellemi vetélkedővel egybekötve. A klub műsorában a fiatal asz- saonyok és lányok is megtaláljak az érdeklődési körüknek megfelelő témákat. Többek között március 3-án az ízlésről, a divatról szellemi vetélkedők tarkítják klub munkáját. I nalfőnök azóta is itt teljesített szolgálatot. Nyolc gyermekét nevelt fel, Udk közül négy vasutas. Mint vonalfőnököt mindenütt szerették & szeretik. A vasútnál ezután is, nint eddig, min- ienkd Pali bácsija marad. Január 12-én, 40 évi szolgálat után az ő szamára is el érkezet1 a jól megérdemelt pihenés. Ezer. a napon ment nyugdíjba. A munkától azonban ezután sem válik meg, mert minit pórtfunkcioné- rius 1947 óta dolgozik, s jelenleg is a városi revíziós bizottság tagja. Leányával együtt a kiváló munkásőrök közé tartozik. Többször tüntették ki, mert mint vasutas is kiváló volt, 1954-ben önfeláldozó munkájáért, amelyet a dunai árvíznél fejtett ki, szintén kitüntetést kapott. Pali bécsi elbúcsúzott munkahelyétől, dolgozótársaitól, ismerőseitől és mindazoktól, akik szerették és szeretik őt. Nyugdíjba vonulása alkalmából szeretettel búcsúzunk tőle és kívánunk neki erőt és egészséget. Boldizsár GyuUi Naponta 400 - 600 bacsaloiásl szednek össze a gondolok a Szarvasi Kísérleti Halastavak kacsatetepén A ífearvasi Kísérleti Halastavak évek óta kiváló eredményeket ér el a halastavi pacsenyekacsa- nevelésben. Az. ala panyagot a saját törzsállomány tojásaiból maguk keltetik és nevelik. Eredetileg Ausztriából importáltak évekkel ezelőtt nagy testű, porhanyóé húsú kacsatörzset. Azóta maguk váloíilmvetítéssel egybekötött ankétet | gatták össze a legszebb egyedek- tartanak. Barátság, .szerelem, i bői a négyezres törzsállományt. A saekszuális élet címen március j helyszínen kükisérletezett kaesatá- 17-én filmvetítéssel egybekötött | pok is nagyszerűen beváltak: tavaly átlag 130 tojást adtak a kacsák, de a kísérleti tálkák közöli 200-on felüli teljesítmény is akadt. A szarvasi kacsatelepen tojnak a kadsák. A hideg idő ellenére jól érzik magukat, vígam lubickolnak az artézi vízzel töltött tóban s naponta 400—600 tojást szednek össze a gondozók. Úgy tervezik, hogy 1966-ban saját felnevelésre 200 ezer kiskacsát keltetnek. a társ-tógazdaságoknak és termelő- szövetkezeteknek pedig újabb százezer tenyésztő jóst adnak. SKHKÓZ/qYVU Mennyit érdemes költeni a villámhárítóra? — Magyar módszer a villámcsapás valószínűségének kiszámítására — Elméleti módszert dolgozott ki j legfőbb szempontja az, hogy mt- dr. Horváth Tibor, a Budapesti j Jyik az a legközelebbi pont, ahon- Műszaki Egyetem docense a vii- j nan a legkönnyebben bír a föjiámcsapások és így közvetve a villám károk valószínűségének kiszámítására. Ez a kérdés minded- ’ dig csak a gyakorlati tapasztalatok, a „villámstatisztika'’ oldaláról látszott megközelí thetőnek. A magyar kutató ott fogta meg a problémát, ahol a villám a föld felé közeledtében 50—lOü méteres magasságban — minél nagyobb az áramerőssége, annál magasabban — „kiválasztja” becsapásának helyét. Választásának doh minden irányban szétoszlani. Az új magyar számítási eljárásnak — amelyre 1 külföldön, is felfigyeltek — legfőbb jelentősége az. hogy meg lehet vele határozni, mennyit érdemes költeni valamilyen létesítmény építésekor a villámcsapások elleni védekezésre, hiszen a ráfordítás gazdagé- j gosságát éppen az határozza meg, j hogy mekkora ott a villám beeső- j pásénak valószínűsége, Egy ej jel valaki felgyújtotta cukornád-ültetvényemet. Arató* előtt álltunk éppen. Porig égett az egész termés. Sejtettem, hogy kinek a keze van ebben. Aztán rámgyújtották a kastélyt. Ha nincs a hűséges sánta mesztic, akinek a fiam szétlőtte a térdét, és nem ment ki az égő házból, odaégek. Ez-t követően a bank dobra verte ingatlanaimat és zárolta követeléseimet. Csupán azt a ke véske földet hagyták meg nekem, ami a fiam nevén volt. Bármely gauchóm nagyobb darab pau Hái mondhatott a magáénak. Ekkor már a delirium tremens határán jártam. De még így is volt annyi józan eszem, hogy rádöbbenjek: ez a sok szerencsétlenség nem a véletlen műve! Mert hát miféle hondu- lasi ellenségeim lehettek nekem? Az ellenzéki pártok képviselői meg a kommunisták. Lám pák, ä kommunisták! Rájuk nem gondoltam. De aztán eszembe jutott, hogy eddig még sohasem lehetett rájuk bizonyítani aj gyújtogatásokat. És egyre jobban érlelődött bennem a gondolat: hijfha mégis a Klan? Mert ki ismerhette volna jobban a módszerüket, mint én, a hajdani texasi Klan-vitéz. Ez a meggyőződés napról napra erősödött bennem. Amikor pedig egy este hazafelé tartottam és golyó fütyült el a fülem mellett, megmaradt csepp józan eszemmel elhatároztam: eltűnők a vidékről, mert ha nem. előbb-utóbb utolér a Klan bősz -zúdító keze! Elvégre örökös kocsmázásaimmal megszegtem a Klan parancsát, amely óva intett az efféle kilengéseiktől. Viselkedésem kezdett veszélyessé válni a számukra. Éjszaka volt. Elcsendesedett a kastélynak még épen maradt szárnya, amelyben én és a negyedére megcsappant személyzet lakott. Kiosontam a garázshoz. A kocsim még megvolt. Kitoltam az országúira, és amikor mér jó messze voltam a haciendámtól, begyújtottam a motort és elrobogtam Tegucigalpába. Volt még némi készpénzem és beültem a Colibribe. Reggel túladtam a kocsimon és a pénzen albérleti szobát vettem ki egy vén mulatt banyánál a nyomornegyedben Ügy szomjaztam már a pálinkára, mint az aszályos föld az esőre. S folytattam a kocsma- zást. Egyikből ki, a másikba be. Ittam, mint a kefekötő. És csakis a külvárosi lebujokban. Késő éjszaka tértem haza a vén kéri tőnő házába és befeküd i
