Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-12 / 9. szám
l%t. január 12. 4 Szerda Miért lennének hasznosak a munkaközi szünetek a textiliparban ? Napjainkban a gazdasági élei mindem területén sok szó esik a gazdaságirányítás új rendszeré- l ói, a gazdasági media n izmus legkülönbözőbb kérdéseiről. Nem kétséges, hogy a különféle fórumokon folyó vitáik, tanácskozások — ha más-más témakörben is ■ végső soron a gazdasági mechanizmus reformjának szükséges - ségéi húzzák alá. Van azonban egy témakör, amellyel viszonylag keveset foglalkoznak, noha a termelőmunkában nem iekiesiny- lendő szerepet jáitszák. Ez a mun. kaiközj szüneteik 'kérdése. Az amber nem gép "Munkalélektani kutatásokkal sok országban már évtizedekkel ezelőtt kimutatták, hogy egy rnuníkás — legyen az bár fizikai vagy szellemi — nem képes munkaidejének minden órájában azonos teljesítményt nyújtani, sőt még a hét különböző napjain is más és más a teljesítménye. Miért? Sok egyéb körülmény közrejátszó sa melléül nagy szerepe van ebben a munka közben fellépő fáradtságnak. Kísérleteik hosszú sora igazolja, hogy megfelelő in- fézíkfidésekkel csökkenteni lehet a munkások fáradtságát, aminek következtében, mind mennyiségi, mind, pedig' minőségi tel jesítmé- nyük növekednék, munkájuk tér. melókényebbé válnék. Sokait beszélünk a dolgozóik munkakörülményeinek javításáról. Am arra már kevesebben gondolnak, hogy a technikai, műszaki munkafeltételek biztosítása mellett a fáradtság leküzdésére i*> figyelmeit kell fordítani. Vannak olyan gazdasági vezetők is, aikik a munkaidő kihasználásának helytelen értelmezéséből vagy egyéb — úgymond gazdaságossági — megfontolásokból helytelenítik a munkaközi szüneteket. Pedig nyilvánvalóan kedvezőbbé válnának a munkások munkakörülményei, ha munkájúikat időnként hivatalosain” szakíthatnák meg, ha munka közben pihenhetnének. E vonatkozásban nagyon is fontos szerepet nyer a sokat pufogiatott frázis, miszerint az ember nem gép. A kérdésnek nagy jelentősege van minden iparágban. Kiváltképpen pedig a textiliparban, ahol nagy többségben nők dolgoznak és váltakozó műszakokban nehéz, álló, sőt; járkáló munkát, végeznek a gépek kiszolgálásánál. Hasznos kezdeményezés Hazánkban még igen kevés iparágban alkalmazzák a munkaközi szüneteket. S aihol megvalósították, ott is inkább csak egyéni kezdeményezésből tették azt, de hatását nean figyelik, tudományosan nem elemzik Nincs is tulajdonképpen az országban olyan felelős fórum, amely e kérdést, illetve az ez irányú munkát összefogná, irányítaná. Ezért csak elismeréssel lehet szólni a MTESZ Ipargazdasági Bizottságának kezdeményezéséről. Ez a társadalmi szerv vállalta, hogy a pszichológusok, fi zoológusok, műszakiak, közgazdászaik és üzemszervezők összefogásával. és a SZOT munítavédelmi osztályának közreműködésével ráirányítja a. közfigyelmet: erre az elhanyagolt problémaikörre. Senki sem vitathatja, hogy az egyfolytában ledolgozott 8 órai munkaidő alatt a munkás fáradtsága következtében csökken a munkaintenaítá®, romlik az általa termelt áruk minősége, növekszik a betegségből eredő mulasztások száma, fokozódik a baleseti veszély. S az sem kétséges, hogy apátiával, rossz hangulattal és levertséggel kiváltképpen a munkaidő második részében találkozhatunk. Éppen ez utóbbi felismerés kell, hogy késztesse a gazdasági vezetőket a munika közben fellépő fáradtság kiváltó okainak és megszüntetési lehetőségeinek tudományos elemzésére. Külföldi tapasztalatok Ojabban már a hazai szakirodalom is gyakrabban foglalkozik a munkaközi szüneték külföldi kutatás? eredményeivé!. Ismertté vált egyebek között, hogy például a Szovjetunióban a legtöbb textilgyárban a szövőnők 20 percet pihennék a .munkaidő negyedik órájában. Más gyárakban meg a szünetekben váltják egymás* oiyként, hogy míg a dolgozóik egyik fele pihen, a másik fele kezelj társai gépeit is, s így tulajdonképpen a munkaidőből percnyi kiesés sincs. Figyelemre méltó megoldás ez. Csehszlovákiában a néhány éve bevezetett új normázásí metodika szerint a tízperces személyi szükségleten felül továbbá 15 perces munkaközi szünetet kell biztosítani pihenés céljára s a munkaidő 5,75 százalékát pótlékként számolják ei. Van olyan textilgyár, ahol a munkások e szünetet gyáron kívül tölthetik, másutt! meg az üzemben. Ez utóbbi esetben is azonban zajmentesem pihenhetnek, mert ilyenkor a gépeket leállítják. A Német Demokratikus Köz- íársaságban a Munka Törvénykönyve intézményesen kodxk arroi, hogy a munluudői a dolgozók pihentetése érdekében szünetekkel kell megszakítani. Ezeknek a szüneteknek a számát és időtartamát mindenkor az adott munka természete és a mun. kafeltéíelék mérlegelése alapján szabják meg. A Munka Törvény- könyve akként intézkedik, hogy a dolgozó egyfolytában, szünet nélkül legfeljebb négy és fél órát dolgozhat. A legtöbb német gyárban a dolgozóra van hízva, hogy a munkaközi szünetet mivel tölti. Tapasztalatok igazolják, hogy a tex_ tilmunfcásnök többsége a szünetet az ebédlőben, étkezéssel tölti el. Több olyan helyen, ahol a dolgozók ülve végzik munkájukat, a munkaközi .szünet egy részét tevékeny pihenéssel (tornával) töltik el. Ez is követésre méltó példa. Szükség van a munkaközi szünetekre! A munkaközi szünetek alkalmazása sok nyugati országban is dívik. Szaki rodatimunkból megtudhatjuk, hogy például Olaszország, ban a textáidparbain hét és fél órái dolgoznak s munka közben fél órát pihennek, miközben a gépeket leállítják. Amerikában már 1919-ben 104 üzemiben kezdték el a munkaközi szüneteli alkalmazását. Az utólagos elemzés kimutatta, hogy a módszer eredményesnek bizonyult: növeltedéit a teljesítmény, .javult a minőség. A csupán szemelvényként felsorolt példáik egyértelműen igazolják, hogy igenis, szükség van a munkaközi szünetek megfelelő alkalmazására. A gazdaságirányítási reform küszöbén még inkább időszerűvé válik, hogy megyénk tekintélyes textiliparának veze- j tői — és természetesen más iparak szakemberei js — fontoló-1 :ra vegyék hasonló célirányos! módszerek alkalmazását. Kazár Mátyás Füleljük le a deviza- és vámcsalókat Sok olyan visszaélésről hallunk mostanában, melyeknek elkövetői kijátszani igyekeznek a hivatalos szerveink által engedélyezett külföldi turistauta- kat. Csupán az utóbbi időből idézünk sok esetet, amikor belügyi szerveinknek a határtól vissza kellett utasítaniuk a deviza- és vám-szabálysértőket. Az illetékes szervek nemrég a megyei tanács, az Orosházi Üveggyár, a TÜZÉP megyei központja által szervezett csoportok több tagjai akadályozták meg a külföldre utazásban, ugyanis azok jelentősebb összeget próbáltak kivinni külföldre. Még ma is sokan beszélnek L. M. békéscsabai gépkocsivezetőről, aki mint a megyei tanács dolgozója 509 nyugatnémet márkát vásárolt Ä. P. ugyancsak békéscsabai lakostól, hogy azzal devizacsalást kövessen el. Bár egyes ..jól értesültek” arról papolnak, hogy a rendőri szervek semmit nem tettek ebben az ügyben, tájékoztatást kaptunk ennek ellenkezőjéről, miszerint mindkét személy ellen eljárás indult, s a bíróság előtt kell felelniük tetteikért. Még a múlt év őszén Kucsera András, volt békéscsabai lakos. aki jelenleg Svédországban él. két darab használt gépkocsit „ajándékozott” két békéscsabai személynek, akik 15 000. illetve 23 000 forinttal „honorálták” az ajándékot. Nem kelt nagy képzelőtehetség ahhoz, hogy világosan lássuk: hamis módon devizabűntettet követtek el az említett személyek, ami miatt természetesen büntető eljárást folytattak te ellenük. A deviza- és vámcsalásoknak egy másik formája, amikor árut csempésznek be az országba és azt itthon értékesítik. Balázs Lajos eleki lakos a múlt évben 20 ezer forint értékű csempészárut értékesített községében. Sok esetben előfordul az is, amikor külföldi állampolgároknak magyar pénzt adnak or- kánkabátokért, órákért és más árucikkekért. Nyilván ilyen esetben sem ússzak meg a tettesek büntetlenül, Sajnálatos, hogy különböző üzemekben, hivatalokban szinte nyílt kiárusítás folyik az illegálisan behozott cikkekből. S egyes vezetők, társadalmi szervezetek, ahelyett, hogy megfelelő eljárást kezdeményeznének a „kereskedők" ellen, maguk is támogatóikká válnak a csalásoknak. Még ha vámmentesen hoz is be valaki árut, azt akkor sem értékesítheti, mert nem jogosult a kereskedésre. abban az esetben pedig, ha nagyobb tételről van szó, üzérkedés bűntettéit követi el. Rendőri szerveink a deviza- és vámbűntetteknek, illetve szabálysértéseknek nagy részét felfedik és büntető eljárást indítanak az elkövetők ellen. Emellett azonban minden munkahelyen nagyobb szükség van a társadalmi ellenőrzésre, mert hiszen mégsem engedhetjük azt meg, hogy egyesek üzérkedéseikkel. deviza- és vámcsalásaikkal szegényítsék az országot. vagyis valamennyiünk kárára nyerészkedjenek az állam értékével. Varga Tibor tÁHKOZt gy{-Klán Kisregény — Jövendőbeli apósom vacsora közben vigyori képpel jelentette be a homdurasi nobilitások- r.ak eljegyzésünket Donna Es- meraidával. Egymást követtéli a hosszabb- nál hosszabb fosztok. Ha nincs mellettem Donna Esmeralda, a sok italtól és a hosszú beszédektől biztosan elalszom az asztalnál. Egész idő alatt egymás kezét szorongattuk. Hajnalban kerültem ágyba és szokás szerint az egész napot átaludtam. Egy hét múlva leutazlam vidéki haciendámra és most már Jobb aservexémel a MÁ 1,1 UT-kőslekedéat Hétfőn délután a Közlekedési es Szállítási Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége Ülést tartott, amelyen Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes értékelte a különböző közlekedési ágak munkáját és ismertette az idei feladatokat. 1966-Jbatn lényegesen nagyobb gondot fordítanak az eddig kissé elhanyagolt személyszállításra. Hat-nyolc vidéki nagyváros jó néhány autóbuszt kap, ugyanúgy, min* Győr kapott a múl* évben, ahol 15 új kocsi forgalomba állításával lényegesein javult a közlekedés. Akadnak 8—10 kilométer hosszú autóbuszé (v<maiak, ahol naponta több ízben is 3—4 utast szállítanak az autóbuszok. Ilyen vonalakról a jövőben átcsoportosítják a kocsika*. Óriásit fejlődött, az Autófenntartó Ipari Tröszt, azonban a minőségi munka terén akadnak hiányosságok. Az autójavítás gyorsítására a jövőben fokozottabban kérik a szabad kapacitással rendelkező gépállomások, tanácsi ja- vítóteiepek segítségét. Kiás Dezső miniszterhelyettes végezetül kifejtette, hogy az idén előtérbe kell helyezni a gazdaságosabb szállítás megteremtését, i s ehhez a munkaverseny lendítő erejét is fel kell használni j 24 Reggel frissen, vidáman ébredtem. Olyan jó kedveim volt, hogy nyulat lehetett volna fogatni velem. Mondanom sem kell, hogy ennek oka Donna Esmeralda közelgő esti látogatása volt. Peggy mai- eszembe sem jutott, csak az éjfekete hajú, gyönyörű Donna Esmeraldára gondoltam. A dallasi gyilkosság olyan távolinak tűn* hirtelen, mintha már fél éve történt volna. Gil Omold arca is elhomályosult előttem. De Finley és Jimmy tel-felbukkant emlékezetemben. Kissé hiányoztak. No meg a Riadó Klub a pókerpartikkal. Szegény Billy, vajon meddig kel) még a börtönben raboskodnia? ... Elolvastam az amerikai, angol és hondurssi lapokat. Meghallgattam *gy tucat rádióállomás híradását. Gil Omold a gyilkos és Gil már nem tud beszélni, Gil már halott. Finley, az öreg Klan-cimbora pedig érti a mesterségét, nem kell őt félteni! Este nyolcra tűztem ki a vacsoráidét. Donna Esmeralda, ha lehet, még szebb volt, mint a hajón. Ragyogó nagyestélyiben érkezett apja kíséretében. Természetesen a meghívottak közt volt a két kormánypárti képviselő, no meg a belügyminiszter úr őexcellenciája is. És még sokan mások a főváros előkelőségei közül. személyesen is birtokba vettem. Teljesen berendezett kastélyt találtam. Másnap délben megérkezett Tegucigalpaból az újonnan vásárolt ruhatáram. S ezzel beköltözésem véget is ért. Don Pedro Espinoza y Vicente megkezdte hondurasi földesúri életét... Karácsonykor megtartottuk a lakodalmat Don Joséék birtokán, amely alig pár kilométernyire feküdt az én haciendám- tól. Tehát szomszédok voltunk. Amilyen nagyszabásúra sikerült a második eljegyzésünk, olyan szerényen zajlott le az esküvőnk. Ez az ón személyes kívánságomra történt. Egyelőre nem óhajtottam túlságosan elő-
