Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-12 / 9. szám

1966. január 12. 5 gierda város sem látja kárát A 3500 holdas békési Október 6 Tsz gazdáit is foglalkoztatja az a központi intézkedés, ami az ár- és bérrendezésekre vonatkozik. Amikor először hallottak róla, meglepődtek. Nem számítottak ró, mert olyan tájékoztatósok is el­hangzótok, amelyek cáfolták az ilyenfajta lehetőséget. Amikor afetán az intézkedést áttanulmá­nyozták, mérlegelni kezdték a helyzetet. Helyeselték a felvásár­lási árak emelését, ami a közös gazdaság erősödését szolgálja és természetesen közvetve az egyé­nekre is kihat. -A családi pótlék rendezésével, vagyis azzal, hogy a korhatárt 10-ről 14 évre emelik és kiterjesztik a kétgyermekes tsz-családokra is, mindenki egyet­ért, hasonlóan a társadalombiz­tosítási ellátásra vonatkozó ren­delkezéssel is Több élelmiszert adjunk az országnak Negatív hatása nincs az ár- és bérpolitikai intézkedések egyet­len részletének sem, mert össze­gezve, a parasztság életszínvona­lának emelkedését is maga után vonja. Egyesek ugyan feltették a kérdést: hogyan fogadják az ipari munkások? Nem hat kedvezőtle­nül a munkás-paraszt szövetség­re? Buzi József, a tsz párttitkára már kezdetben igyekezett megér­tetni a következő időszakban sor­ra kerülő intézkedések jelentősé­gét. így magyarázta: — A munkások és a parasztok nem elszigetelten élnek egymás­tól. A város és a falu közötti jövedelemkülönbségek fokozatos felszámolása a két osztály köl­csönös érdeke. Ez a feltétele an­nak, hogy a következő években több élelmiszert adjunk az or­szágnak. Az új árak mindnyájun­kat ösztönöznek majd erre. Bizonyos, hogy a háztáji gaz­daságoknak most igen jók a ki­látásai arra, hogy többletbevé­telre tegyenek szert. A sertés- és marhahús árának emelése után nagyobb fogyasztásra lehet szá­mítani baromfiból, aminek az árát a kínálat-kereslet aránya szabja meg. Érdemes tehát a ba­romfineveléssel is jobban foglal­kozni. Legyen több belőle, a vá­ros nem látja a kárát. Az új rendelet megjelenése után a vezetőség módosította az 1966. évi tervre vonatkozó elgon­dolását. Mivel a tsz-nek 600 hold szikes területe van és viszonylag kevés a kukorica, kevesebb ser­tést és több hízó marhát nevel­A tavalyinál száztíz vagonnal több baromfit, tízmillióval több tojást kap az első negyedévben a kereskedelem A baromfiipar idei legfontosabb feladata, hiogy egész évben folya­matos ellátást biztosítson. A hús árának emelkedése miatt vár­hatóan növekvő baromfi- és to- jásigényt az év minden szakában kielégítik. Az iparág tervei sze­rint elsősorban belföldre adnak elegendő baromfit és tojást, s csaik a felesleget szállítják külföldre, így is arra számítanak, hogy a hagyományos exportpiacokat meg tudják tartani. A baromfifelvásárlás folyama­tos, s a készletek is bőségesek, fe­dezik még az ugrásszerűen nö­vekvő szükségleteket is. A ter­vek szerint az első negyedévben a tavalyinál 110 vagonnal több, ösz- szesen 400 vagon baromfit és 10 millióval több, összesen 84 mil­lió tojást ad a Baromfiipari Or­szágos Vállalat a kereskedelem­nek. amennyiben többre lenne szükség, növelni tudják az ellá­tást. A következő hónapokban is teljes lesz a választék, csirke, tyúk, kacsa, pulyka, liba egyaránt kerül az üzletekbe. (MTI) térbe kerülni. Hisz a Klán fi­gyelmeztetett: „Jó lesz óvatosnak lenni!" így hát csupán néhány ven­déget hívtunk meg, főleg Don Joséék rokonait. A cselédség viszont annál nagyobb dáridót csapott, mert apósom két mar­hát vágatott; le és két hordó ja­maicai rumot veretett csapra külön az ő számukra. Egy év múlva megszületett kisfiúnk, aki a keresztvíz alatt a Don Esteban Escamillo nevet kapta. Fekete lurkó volt. Telje­sen az anyja. Nagyon szépen fej­lődött. No hisz meg is adtunk neki mindent, amit szeme-szája megkívánt. Donna Esmeraldának a szülés egyáltalán nem rontotta el az alakját. Sőt, arca mintha még jobban megszépült volna. Kávé- és cukomádültetvé- nyeimen évről évre bő termést szüreteltem. Jövedelmem ugrás­szerűen emelkedett. Ekkor újabb üzenetet kaptam a Klán­tól: kezdjem el politikai tevé­kenységemet. Míg a levelet olvastam, azon töprengtem, vajon ki lehet a Klan hondurasi, vagy talán in­kább tegueigalpai embere? De nem tudiain semmi értelmeset kiokoskodni. Egy nap levelet kaptam Füty­köstől, vagyis senor Lope2tői Caracasból/ Azt írja, jól van, az Anaconda RT jól jövedelmező vállalat, megválasztották az igazgatóság alelnökéül és meg­nősült. Csaknem egy napon volt az esküvőnk. A miénk után egy héttel, újévkor egy híres cara- casi ügyvéd, az Anaconda RT jogtanácsosa Carmencita nevű lányát vezette oltár elé. Fütykös levele eszembe juttat­ta igazi hazámat, az Államokat. Gyorsan átnéztem a lapokat, de semmi említésre méltót nem ta­láltam bennük. Szépen elcsen­desedett minden. A közvéle­mény már rég belenyugodott abba, hogy Gil Omold az el­nökgyilkos, ő viszont „elvette méltó büntetését”. Billy barátomat, miután az Államok leghíresebb elmeorvo­sai tetőtől talpig megvizsgálták és kijelentették egyöntetűen, hogy pillanatnyi elmezavaróban követte el tettét, óvadék ellené­ben szabadon bocsátották. Egyszóval, minden rendben volt, vagy ahogy minálunk Te­xasban szokás mondani: minden oké! Fellélegeztem s minden idő­met Donna Esmeraldának és a kis/ lurkónak szenteltem. Mon­danom sem kell, hogy példás családi életet éltem. Mintha vi­lágéletemben Don Pedro Espi­noza lettem volna, és soha sem­mi közöm sem lett volna John Boltonhoz, aki valaha voltam , . . (Folytatjuk) nek anélkül, hogy a hús mennyi­sége csökkenne. Búzából többet termelnek. — Számoltunk: a felvásárlási ár különbözeiéből 350 ezer fo­rinttal lesz több a közöst gyara­pító bevételünk, amit főként fej­lesztésre fordítunk. Ennek az eredménye jövőre már a munka­egység értékébe is beleszól — vé­lekedik Buzi elvtárs. Sok mindent meg kell értetni a gazdákkal Helytelen lenne, ha a tsz-gaz- dák az életbe lépő ár- és bérpo­litikai intézkedéseket úgy magya­ráznák, hogy most majd a fel­vásárlási árak emelkedéséből ere­dő többletbevételt eloszthatják. Nem erről van szó. A különbözetet az amortizációs alap létesítésére kell fordítani, amellyel a termelő- szövetkezet gazdálkodása erősít­hető, továbbfejleszthető a párt és a kormány mezőgazdaságot se­gítő gazdasági politikája. A pa­rasztság anyagi érdekeltségének érvényesülésével és a termelőszö­vetkezetek gazdasági erősödésével megteremtődik a jövőben mégva­lósítható életszínvonal-emelés alapja. Buzi elvtárs úgy látja, hogy a pártalapszervezetnek — gazdasági kérdések mellett — most fokozot­tabban kell a politikai munkával foglalkoznia. Sok mindeht meg kell értetni a gazdákkal ahhoz, hogy az 1966. évi népgazdasági terv megvalósításából a tsz ered­ményesen vegye ki a részét. Ezt a célt szolgálja a téli politikai és szakmai oktatás is, amelyben csaknem; minden párttag részt vesz. Ugyanakkor növelni kell a kommunista vezetők felelősségét. Ügy szervezzenek, irányítsanak, hogy legyen jövedelmezőbb a ter­melés. A szövetkezeten belül ér­vényesüljön jobban az anyagi ér­dekeltség elve. Kedvezően hatna többek kö­zött, ha a gépcsoportban dolgo­zók, akiknek a munkáját tel­jesítményben számolják él, ha­vonta (készpénzben) kapnák meg a keresetüket. A pártvezetőség ezt mái megtárgyalta, egyetértett vele és a szövetkezet vezetősége így terjeszti a közgyűlés elé. A munkás-paraszt szövetség erősítését szolgálja Ugyancsak fontosnak tartja Buzi elvtárs a KISZ-alapszervezet segítségét. A vezetőséget nemrég újjáválasztották, remélhető, hogy a fiatalok most tevékenyebben, szervezettebben vesznek részt a politikai és gazdasági munkában. A tsz. mint az előző években, az idén is 360 holdon termel zöld­borsót, ami az ifjúság „profiljá­ba” tartozik. — Az 1966. évi terv eredményes végrehajtásában igen fontos fel­adat hárul a pártcsoportvezetők­re, akiknek egy-egy termelőegy­ségben szinte a pórttitkór szere­pét kell betölteniük. Mindén te­vékenységüket az adott területen hassa át a felelősség tudata — mondja Buzi elvtárs. Igen, , a felelősség a közösért, ami egyúttal a munkás-paraszt szövetség erősödését szolgálja. A politikai munka végül is a gazda­sági eredményekben mutatkozik meg, vagyis abban, hogy több élelmiszer jut a dolgozók asztalá­ra és természetesen exportra is. A feltételek az új intézkedések alapján megvannak hozzá, az eddig kihasználatlan tartalékok a felszínre kerülnek. Elsősorban a kommunisták feladata, hogy ez megvalósuljon. Pásztor Béla II szocialista demokratizmus továbbfejlesztése tanácsi szerveinknél 3 sarkad! járási tanács leg- utóbbi ülését a Hazafias Népfront járási bizottságával együttesen tartotta meg. A napirendi pont jelentését já­rási tanácstagokból ás járási Ha­zafias Népfront-bizottsági tagok­ból alakult ideiglenes bizottság terjesztette az együttes ülés elé. Az ideiglenes bizottság beszá­molója igen nagy érdeklődést és aktivitást váltott ki. Nem véletle­nül. Napjaink legizgalmasabb kérdéseinek egyike: hogyan tud­juk tovább növelni, szélesíteni a szocialista demokráciát, hogyan tudunk előrehaladná az egyete­mes népi állam kialakulása felé vezető úton? Erről a fő területről tárgyaltak az említett tanácsko­zásom. Nagymértékben függ előrehala­dásunk attól, hogy a tanácsok és szerveik hogyan teszik színvona­lasabbá munkájukat a tanácsok állandó bizottságainak, a tanács­tagoknak, különböző tömegszer­vezeteknek; és társadalmi szerve­zeteknek, valamint a dolgozók széles rétegeinek az ügyek inté­zésébe történő bevonásával. Az ideiglenes bizottság jelenté­séből igen részletes kép tárult elénk arra vonatkozóan, hogyan állunk jelenleg 'a sarkadi járás­ban, Nézzük csak a fejlődést elő­ször a számok tükrében. Amíg 1961-ben 561 álb-tag és aktíva 135 ellenőrzésit végezve, 200 javaslatot terjesztett elő, addig 1965-ben 769 áb-tag és ak­tíva tevékenykedett a különböző állandó bizottságokban, akik összesen 298 ellenőrzést végeztek, és 353 javaslatot juttattak el ille­tékes helyre. A tanácstagok útján előterjesztett közérdekű bejelen­tések száma 1961-ben 495 volt, 1965-ben 1529. 1961-ben hatósági jellegű ügyek intézésében 501, nem hatósági jellegű (gazdasági szervező, kulturális nevelő stb. jellegű) ügyek intézésében 119 zsetben kapcsolódtak be társadal­mi aktívák. 1965-ben viszont már hatósági jellegű ügyek intézésé­be 1344, nem hatósági jellegű ügyek intézésébe 238 esetiben vontak be társadalmi erőket. A tanácstagok közreműködésé­vel szervezett társadalmi munka értéke 1961-ben 245 ezer, 1965- ben viszont több mint a duplá­ja, 504 ezer forint volt. E számok önmagukért be­szélnek! Természetesen nem fejezhetnek ki mindent. Vi­lágosabb a kép például, ha azt vesszük figyelembe, hogy ma már tisztán kialakult azoknak a ha­tósági és nem hatósági ügyeknek a köre, amelyben a döntés tér­het egységes, mindenhol egyfor­ma eredménnyel használható re­ceptet adni, mégis hasznos és feltétlenül szükséges megismerni a szerzett tapasztalatokat, alkal­mazott jó módszereket. Érdemes például közelebbről megismerni a kötegyániák szerve­zési módszereit, amellyel ige: i szép eredményt értek el a szülők akadémiája előadássorozat meg rendezésével (folyamatosan mint­egy 230 hallgató vett részt rajta!', vagy az ingyenes véradás meg­szervezésével (163-an adtak vért!). E sikerek nyitja, hogy tényle­gesen jó az együttműködés a Ha­zafias Népfront helyi bizottságá­val. Jó módszer itt — s még né­hány községben —, hogy a ta­nácstagok félévenkénti beszámo­lóit a földművesszövetkezeti ta­nácskozásokkal együtt szervezik. Sok szó esett az együttes ülésen arról, mennyire fontos, hogy a ta­nácstag választókerületéne:: „központi alapja”, lelkiismerete­sen munkálkbdó „gazdája” le­gyen, akihez mindig bizalommal fordulnák választói, a választóke­rület lakói különböző egyén gondjukkal, panaszukkal vagy közérdekű bejelentéseikkel, ja­vaslataikkal. Különösen a Hazafias Népfront képviseletében többen hangsú­lyozták, hogy a tanácstagnak ösz- szekötő kapocsnak kell lenni a la­kosság és a tanács között. Ter­mészetesen e jó kapcsolat csak kölcsönös bizalommal teremthető meg. A bizalmat a lakosság a választásikor előlegezte a tanács­tagoknak, azt odaadó, áldozat­kész munkával kell az egész idő alatt kiérdemelni. Sajnos, töb­ben — sokszor még vb-vezetök is — elfelejtkeznek erről. Vissza­élnek a bizalommal és azt hi­szik, hogy őértük van a lakos­ság és nem fordítva. ÍVA egállapította az együttes * ülés, hogy ma még sajnos, helyenként a közéleti tisztaság, a példamutatás hiánya, a bürok­rácia is akadályozza a szocialis­ta demokratizmus eredményesebi; kibontakoztatását. Továbbra is szemünk előtt kell tartanunk a pártunk VIII. kongresszusán ho­zott határozatot: „Küzdeni kell a szocialista demokrácia fejlődését akadályozó, a lakosság öntevé­kenységét korlátozó bürokratikus szemlélet és ügyintézés ellen”. Váradi Lajos elvtárs, az ideig­lenes bizottság elnöke, a napiren­di pont előadója nagyon tömö­ren és találóan jelölte meg a szo­cialista demokratizmus tovább; fejlesztésének feltételeként min den közügyben tevékenyked állampolgár által betartandó ko­sza- tisztesség sadalmi közreműködés nélkül el­képzelhetetlen. Ilyen példáid az állandó és rendkívüli szociális se­veteiményeket a következő vakkal: „Becsület, gély megállapítása, szociális ott­honi elhelyezés, adómérséklés, adótörlés, tartási és életjáradéki szerződések ellenőrzése, birtokhá- borítási ügyek intézése, állami gondozásba vétel, illetve állami gondozásba vétel megszüntetése, gyermekelhelyezés, kiskorúak há­zasságkötésének engedélyezése, közsegélyezettek elbírálása, köz­ségfejlesztési hozzájárulás mér­séklése, törlése, kiskorúak és gondnokoltak vagyonkezelése, csa­ládi és társadalmi ünnepek szervezése, röntgen-emyőképszű- rés és önkéntes véradás szerve­zése, tisztasági mozgalom szeive- zcse, öregek napjának megrende­zése, TIT-előadások szervezése stb. A társadalmi erők bevonásá­nak formái és módszerei a sar­kadi járásban is igen változato­sak. Az együttes ülés megálla­pította, hogy bár a különböző formák és módszerek sematikus ' lemásolása nem kívánatos, hi­szen nyilvánvaló, hogy nem is le- j őszinteség, egyenes út, egyéni é- közösségi helytállás”. Dr. Bertalan Ferenc A szakmunkásképzés ' " :* tárgyal a megye tanács munkaügyi állandó bizottsága Január 19-én délelőtt 10 óra kezdettel a megyei tanács műn kaügyi állandó bizottsága Gyulán az iparitanuló-intézetben tárgya a megye szakmunkásképzésénél- helyzetéről és a további felada tokról. Megbeszéli az 1966—67. év; szakmunkásképzésre vonatkoz< tervjavaslatot, hogy az iskolai é\ végén kikerülő nyolcadik osz­tályt végzett tanulóknak a vá­lasztható szakmákat ajánlani le­hessen. Az ülés után az állandó bízott ság tagjai megtekintik az ipari tanuló-intézetben folyó oktató­nevelő munkát. I l \ 01221921

Next

/
Thumbnails
Contents