Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-12 / 9. szám

1M& Januar 12, 3 Szerda Mit várhatunk a vas- és műszaki kereskedelemtől 1966-ban? Lesz elegendő villanytűzhely, javul a gázkészülék- és főzőedény-ellátás A Belkereskedelmi Minisztéri­um Vas-műszaki Főigazgatóság vezetőinek tájékoztatása szerint 1966-ban villanytűzhely lesz ele­gendő, s nagymértékben javul a gázkészülék-ellátás. A tavalyi nyolcvanezerrel szemben az idén 180 000 gáztűzhely és boyler ke­rül forgalomba, gázkályhából vi­szont a növekvő igények ellenére csak a tavalyi mennyiségre, négy­ezerre lehet számítani. Elsősor­ban importtal és választékcseré­vel javítják a zománcedény-ellá- fcást, hiszen a hazai ipar 650 ton­nával kevesebbet ad a megren­deltnél. Több alumínium-főző­edény, ezen bélül százötvenezer „Kukta” kerül forgalomba. A hű­tőszekrény összmennyisége már elegendő lenne, azonban ezeket egész évben egyenletesen eloszt­va és nem olyan összetételben kapja a kereskedelem, mint aho­gyan a lakosság igényli. Egész évben folyamatosan lesz hetvenliteres Lehel és Saratov. A szükségesnél kevesebb a százhúsz literes, az Igló. A mintegy 162 000 televízió elegendőnek ígér­kezik. Főképpen Favorit, Hori­zont és Sztár készüléket talál a közönség az üzletekben. S lesz valamennyi Delta és Sima is. Nagyjából elég lesz a mintegy 160 000 rádió is. A kereskedelem mintegy húszezer magnetofont kért, a KGM mindössze négy és fél ezret ígért. A hiány enyhíté­sére tárgyalnak a baráti orszá­gokkal. örvendetes viszont, hogy évek óta először kielégítőnek ígérkezik az izzólámpa-ellátás, az eddigi­eknél hétmillióval többet kap a kereskedelem. Kerékpár- és zseb­lámpa-izzóból viszont még min­dig csak több milliós importtal sikerül az igényeket kielégíteni. Kevés lesz az Unipress elektro­mos kávéfőző. A szerelési anya­gok, az úgynevezett egészségügyi berendezési cikkek és a szerszá­mok — mindezekből százhúsz­millió forinttal kevesebbet ad az ipar — sajnos, lassan már klasz- szikus hiánycikké válnak, ugyan­úgy, mint a lakat, a zár, a kulcs. A hiány mindössze hétmillió fo­rint, de százezreknek okoz majd bosszúságot ebben az évben is. A major telepítési tervek jelentősége a termelőszövetkezetek fejlődésében A NAGYMÉRETŰ MEZŐGAZ­DASÁGI ÜZEMEK kialakulása, valamint a mezőgazdasági terme­lés rohamos technikai, technoló­giai fejlődése megyénkben is ar­ra kényszerít bennünket, hogy gyökeresen felülvizsgáljuk az el­avult mezőgazdasági építkezése­ket és épülettel építés eket. A mezőgazdaságban az elmúlt 20 évben számos űj beruházást hoztunk létre, azonban ezek elhe­lyezése és az építkezés megvaló­sítási módja, elaprózódása vitat­ható. Az adott időszak történel­mi körülményei tükrözik azt a helyzetet, amelyben a termelő­szövetkezeti fejlődés volt. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN SOK Jól bevált az új szerződéses rendszer kelkáposztából 1-9,3, illetve 21,1 százalékkal biztosítanak többet a szerződések a tervezettnél. A ter­vezettnél 9,6 százalékkal nagyobb mennyiségre kötötték meg máris a szerződéseket a nyári időszak „nagy cikkére”, a zöldpaprikára is. Egyes cikkeknél — mint pél­dául az uborka és a vöröshagyma — viszonylagos elmaradás ta­pasztalható. Az elmúlt év második felében lényeges változások történtek az ország burgonya- és zöldségellá­tását biztosító termelési szerződé­sek rendszerében. Az új rendszer gyakorlati főpróbája — az 1966. évi burgonya- és zöldségtermelési szerződések kötése. A legfrissebb statisztika szerint a termelők a lakosság ellátásához elegendőnek ítélt — tehát felvásárlásra terve­zett — 115 200 holdnyi burgonyá­ból már ez ideig 105 365 holdat le­kötöttek. Ez a tervezett terület 91,5 százaléka. A zöldségfélékből az idén 108 731 hold termését biz­tosították, illetve szándékoznak biztosítani a szerződéssel. A már megkötött — 1966. évi — szerződések szerint korai bur­gonyából háromezer-háromszáz- hetvenöt vagon átvételére készül­nek fel. A kora tavaszi időszak legkenesettebb cikkéből, a zöld sa VÁLTOZÁS következett be. A mezőgazdaság területén mind a saját, mind a baráti országok ta­pasztalatai alapján rögzítődött a szakosított állattenyésztési irány­ba való fejlődés szükségessége. Az állami gazdaságok példája nyomán mind nagyobb számban jöttéik létre olyan termelőszövet­kezetek is, amelyeknél figyelembe lehet venni a szakosítás irányába való haladást. Megközelítően le­het már megállapítani azokat a birtoknagyságokat, amely felé a várható fejlődés mutat. Kiala­kulhattak azok a helyes elképze­lések, amelyek egy-egy telep komplett kiépítéséhez szükséges, valamennyi járulékos létesítmény ésszerű, gazdaságos kialakítását a túlzott elképzelésektől mentesen biztosítják. Több olyan kérdés tisztázódott, aminek alapján — az egyes állattenyésztő telepek gazdaságosabb épületelhelyezését figyelembe véve — a közművesí­tés, úthálózat és felületi vízelve­zetés problémáira megoldási mó­dokat adhatnak. ÉPPEN EZÉRT HALASZTHA­TATLANUL SZÜKSÉGES, hogy a távlati fejlődés ismeretében minden községben elkészüljenek a módosított tsz-majortélepítési tervek, hogy azok figyelembevé­telével valósuljanak meg az elkö­Közvélemény kutatás az étrendről Mit fogyaszt reggelire, ebédre, vacsorára, s ha ön lenne a kony­hafőnök, hogyan állítaná össze a naponkénti étrendet? — ezt kér- ! dezték az Egészségügyi Felvilágo- ,. . I sításí Központ munkatársai több latabol 26 519 000 fej, a tervezett- | szakszervezeti üdülőben, összesen né! 9,6 százalékkal több kerül csaknem 400 vendégtől. A táplól­majd a hazai piacokra, illetve ex­portra. Az ugyancsak a primő­rök közé tartozó parajból 7,5 szá­zalékkal, a korai fejes, illetve kozási szokások megállapítását célzó felmérés érdekes eredmé­nyeket hozott. Kitűnt például, hogy sokan ugyan a korszerű lés viszonylagos elmaradásának A jelenlegi mezőgazdasági ár- relések ára mintegy 23 százalék- a tsz-ek fejlődését akadályozó té- rendszer alapvetően 9 évvel ez- kai emelkedett. Közben a mező- nyezőknek — ez világos — nem előtt alakult ki és a kötelező be- gazdaság eszközfelhasználása lé- a szocialista mezőgdzdaság, a sző- szolgáltatás eltörlése után elosegí- nyegesen gyorsabb ütemben növe- vetkezeti forma az oka, hanem tette a mezőgazdasági termelés kedett, mint a termelése. Ez pe- azok gazdaságirányítási rendsze- növelését, a szocialista átszerve- dig tovább növelte azt a már rünk hiányosságaiból adódnak. zést. A mezőgazdasági termékek egyébként is meglevő különbsé- A gazdaságirányítás átfogó re- felvásárlási árszínvonala 1957— get, amely a mezőgazdasági fel- formjának alapvető részét képezi 58-ban alakult ki, amikor a mező- vásárlási árszínvonal és a társa- az árrendszer helyes kialakítása, gazdaságban még az egyéni gazda- dalmilag indokolt ráfordítások ál- A kormány mostam intézkedései ságt>k voltak túlsúlyban. Azokban ^ meghatározott szükséges ár- is első lépéséit jelentik annak a , g<;m hai3am , színvonal között fennállt, folyamatnak, amely magában fog- f* , ' ’ P”8 ...... , , , lalja az általános termelői árren- heto8éS nem volt a beruházások A Minisztertanács határozata az dezést és a fogyasztói árak helyes növelésére, a fejlettebb technika egyes mezőgazdasági felvásárlási arányának a kialakítását alkalmazására. Ezért a mezőgaz- arak felemeléséről jelentős lépést M iért van szükség a jelenlegi dasag fejlesztésére szükséges be- jelent tehát a szövetkezetek ön- árrendszer átalakítására? ruhazasokat akkor — tekintet nél- allo gazdálkodásának a fejleszte- Alfalában azért mert a ielenleei kül a termelési eredményekre — se útján. Lehetővé teszi, hogy a árrendszerben az árak indokolat- központi útján kapta meg mezőgazdasági árszínvonal tük­lanul eltérnek a társadalmilag a mezőgazdáig. rözze a társadalmilag szükséges _____............................................._ .... ............. s zükséges ráfordításoktól. Az ipari ^ tsz-ek létrejöttével azonban ráfordításokat, s ezen belül fe- j kek, tojás stb. Kevésbé helyesel­egészségügyi követelményeknek megfelelően, a helyes arányokat megközelítően képzelik el a napi menüt, a gyakorlatiban azonban rendszerint eltérnek ettől — jólle­het az üdülőben többféle étrend között válogathattak. A közvélemény étlapjára példá­ul húsos, zsíros ételek mindössze 30,4 száza’ékban kerültek — reg­gelire, ebédre, sőt vacsorára is ennél mégis jóval magasabb szá­zalékban fogyasztottak sonkát, szalonnát, különböző húsokat, s még a levesek közül is a zsíro­sabbakat, nehezebbeket részesí­tették előnyben. Sóik beutalt foglalt állást a könnyű, kímélő étrend mellett — de elsősorban másokra vonatkoz­tatva, mert ezekből valamennyi vizsgált üdülőben jóval kevesebb fogyott, mint ahényan javasolták, A vendégek készí tette étlap és -a fogyasztás között különösen a va­csoráknál tapasztaltak tetemes különbséget a felvilágosítási köz­pont munkatársai. A vendégek kétharmad része ugyanis hetente két vasy több alkalommal hideg vacsoráit javasolt, ténylegesen azonban csupán 10—12 százalékuk elégedett meg felvágottal és más hidegétellel. örvendetes tapaszta­lat azonban, hogy a javasolt ét­rendekben és a va’óban elfogyasz­tott vacsoramenükben egyaránt bőségesen szerepeltek tejtermé­árak általában magasabbak, a elhárultak a korábbi akadá- dezetet nyújtson a termeléshez ' hető viszont, hogy a megkérde­mezőgazdsági termékek árai pedig lyok a mezőgazdaság termelőerői- felhasznált álló- és forgóeszközök zetteknek mindössze 17,8 százaié­...... Iro íroi-to /■'jiítr/vfv-wM Vio oo alacsonyabbak, mint azt a társa- nek gyors ütemű fejlődése élőL — kezdetben legalábbis egy részé- dalmilag szükséges ráfordítások Lehetségessé, sőt szükségessé vált, nek — pótlásához, a mezőgazda­indokolnák. hogy a termelés pótlásához, bővx- Ságban dolgozók anyagi érdekelt- téséhez szükséges eszközökhöz a ségének megfelelő érvényesítésé- tsz-ek most már ne központi el- hez szükséges személyi jövede­hát azt célozza, hogy az úTárak °sztás útíán jussanak, hanem azo- lemhez és tartalmazza az átlagos kát — termelési eredményeik társadalmi tiszta jövedelmet, alapján — maguk a tsz-ek bizto- ^ mostani árintézkedések még A mezőgazdasági termékek fel- vásárlási árainak a felemelése te­közelítsenek a társadalmilag szükséges ráfordítások által meg- .......................... , ... „ __ követelt árszínvonalhoz és ezzel sltsak sajat őszükre. Erre azon- « nem biztosítják a tsz-ek egyben ösztönözzenek a mezőgaz- ban a mezőgazdasági árszínvonal önálló gazdálkodásához szükséges dasáffi termelés növelésére Az nem adott lehetőséget, mert lé- teljes pénzügyi fedezetet, ezért »SnyTví," U.Í S agyán- - »Unl«gy 2. «ia*k- „gy lovibbr, i, érvénybe» is nem biztosítják, hogy a gazda- kal “ alacsonyabb volt, mint azt marad a mezőgazdaság támoga- ságok a bevételeikből fedezni tud- a ráfordítások indokoltak volna, tási rendszere. Ebből következik, ják a kiadásaikat, megfelelő jő- A nehézségeket fokozta még az h°Sy az intézkedések csupán az vedelmet biztosítsanak dolgozóik- is, hogy amíg 1958 és 1963 között dső - kétségtelenül igen jelentős nak, s lehetővé tegyék a termelés a mezőgazdasági felvásárlási ár- ~ lépéseket jelentik a tsz ek ön­bővítését. Ezek tehát nemhogy színvonal 11 százalékkal/a mező- álló gazdálkodásának a megvaió- ösztönöznék a többtermelést, ha- gazdasági termelésben felhasznált vitásához, nem gátolják. ipari eredetű anyagok és felsze- Dr. Dankovics László ka vette szívesen, ha asztalára es­te gyümölcs került. vetkezendő beruházások. Me­gyénkben jelenleg a majorok szá­ma lényegesen több, mint ameny- nyire rövid távlatilag is szükség lesz. Ezek teljes számban való fejlesztését a népgazdaságilag biz­tosított beruházási keretek sem teszik lehetővé és célszerűvé, rá­adásul a termelőszövetkezeteknek olyan beruházási kiadást jelent, amely nem szolgálja a távlati fej­lődését. Megyénk tsz-eiben egyre nagyobb volumennel jelentkeznek a járulékos beruházások — vil­lany, víz, egyéb közművesítés, be­kötő út, csatornázás stb. — ősz- szege. Nem mindegy a tsz gazda­ságos fejlődése szempontjából sem, hogy a fejlesztésre jelölt te­lepen vagy másutt valósítja-e meg ezeket. Másrészt, további beruházási károk elkerülése végett biztosí­tani kell a termelőszövetkezetek­nek, hogy az általuk is jóváha­gyott majortelepítésd terv szerint valósuljanak meg a beruházások. Ugyanis egy-egy, a létesítmény­tervtől eltérő elhelyezés felborít­hatja a tájolás, víz, út, villany, csatornázás, közművesítés, későb­bi gépesítés, védőtávolságok, szál­lítások, célszerű üzemeltetés stb. figyelembevételével megtervezett kialakítását. — MINDENNEMŰ MEGVALÓ­SÍTÁSRA KERÜLŐ létesítmény­re — akár saját erőből, akár hi­telekből épül — szükséges, hogy a megyei tanács vb mezőgazdasági osztály által történő kitűzést kér­jenek a tsz-ek és azt tartsák is be. Szükséges, hogy a beruházást az építési engedélyt kiadó ható­ságok is ellenőrizzék. Gyakran előfordulnak olyan esetek, hogy a község külterüle­tén létesülő nagyfeszültségű vil­lamosvezetékeket vagy egyéb kö­zületi nyomvonalas létesítménye­ket úgy jelölik ki és építik meg, hogy ezek a tsz-ek fejlesztendő telepeit keresztezik. Az ilyen ve­zetékek nyomvonalainak kijelölő bejárásokon a termelőszövetkezet és a bejárásokon részt vevő ha­tóságok — mivel tsz-majortelepí- tési terv birtokában vannak — észrevételeiket már ott jelezzék és a megfelelő védőtávolságot a teleptől biztosítsák. A NAGYÜZEMI ÉPÍTKEZÉS a termelőszövetkezetek műszaki, anyagi ellátásának, növelésének egyik nagyon fontos területe. Ezt szolgálja a majortelepítési terv, mely elsősorban' arra törekszik, hogy a meglevő állattenyésztő te­lepek a távlatban is jól kihasznál­ható nagyüzemi egységekké ala­kuljanak ki. Csupán néhány olyan tenniva­lót említettem meg, amely nagyon fontos körülmény. Ennek betartá­sával a termelőszövetkezetek megelőzhetik a későbbiekben esetleg jelentkező nagy károkat és ezzel is gyorsíthatják a nagy­üzemi termelés növeléséhez a leg­szükségesebb alapokat. Zahorán Mátyás megyei telepítési csop. vez. Húszmillió dollár értékű hulladékot gyűjtött össze 1965-ben a MÉH A diákok és az üzemekben dol­gozó fiatalok az elmúlt évben is eredményesen vettek részt a hul­ladékok gyűjtésében. Segítségük nyomán a MÉH-vállalatok tavaly 196 ezer tonna vas-, 11 000 tonna fém-, 51000 tonna papír, és 8000 tonna textilhulladékot adtak át a feldolgozó üzemeknek. Az össze­gyűjtött vashulladék olyan nagy mennyiség, hogy 39 000 D—4 k tí­pusú traktor készülhetne belőle. Sok tízmillió forintot ér a mint­egy 4C0 000 juh- és bárnyábőr, amelyet vidéken gyűjtöttek össze a MÉH-telepek. Az átvett juh- és óáránybőröknek több mint a fele szőrmeipari célra alkalmas. A csaknem egymillió házi- és mezei- nyúl-bőrt főként kalapgyártáshoz használják fel, egy részét azon­ban szintén a szőrmeipar rendel­kezésére bocsátják. Átvett a MÉH 200 000 marha- és borjú-, vala- Az összegyűjtött hulladék» y»gok mint tekintélyes íívmnyjségű értéke mintegy húszmillió dollár. I pézsma-, vidra- és ’vcstbürt is-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents