Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-09 / 7. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' ^ Világ proletárjai, Ml JANUAR 9., VASÁRNAP Ara 8« fillér XXI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Kapcsolat ­Hányadán fs állunk manap­ság a kritikával, a szocialista építőmunka egyik kellékével, a demokratizmussal, az emberek észrevételeinek, javaslatainak figyelembevételével, ezek fel- használásával, a társadalmi cél­kitűzés valóra váltásával, a munkások, parasztok, értelmi­ségiek aktivitásával? Az ezzel kapcsolatos nézetek, vélemé­nyek különbözőek. A társada­lom más-más rétegei más és más módon ítélik meg a kriti­kai megjegyzéseket. Több he­lyen már helyt adnak a kriti­kának, néhány helyen viszont még manapság is félreállítják azokat, akik a társadalmi nor­mák betartására intenek, akik taggyűlésen, termelési tanács­kozáson, munkaértekezleten szembehelyezkednek a helyte­len módszerekkel, szemléletek­kel, az emberekkel való • meg nem engedhető bánásmóddal, a harácsolással. Ma is előfordul, hogy a bíráló a rövidebbet húz­za. Egyes vállalatok, intézmé­nyek, ipari üzemek, hivatalok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és gépjavító állomá­sok területén nemigen szeretik a vezetők, ha a beosztottak gon­dolkodnak, véleményt alkotnak erről vagy arról, ami éppen hátráltatja a terv teljesítését, a munka lendületét. Miként le­hetséges, hogy egyesek a bí­ráló szó hallatán nyomban ál­lásuk felkínálásával állnak elő? Miért lehetséges, hogy 1966- ban ezzel gyakorolhatnak nyo­mást felfelé is és lefelé is — ha úgy tetszik — a kritikai szellem elsorvasztására? Meg­esik, hogy a legdurvább mód­szert, a létszám feletti indokot szedik elő és az elbocsátást is felhasználják beosztásuk védel­mére. Az utóbbi időben is több kritikus került kapun belül is és kívül is a munkanélküliek listájára. Mi azt tartjuk: a feladatok megoldásának legcélravezetőbb módszerét a vezetés a dolgozók javaslatának figyelembevételé­vel találja meg, alakítsa ki. Valljuk, hogy egy üzem terme­léséért, egy intézmény rendjé­ért, fegyelméért elsősorban a benne dolgozók együttesen fe­lelnek. S ott van rend, fegye­lem, ott növekszik ténylegesen a munka intenzitása, a terme­lékenység, ahol a dolgozók is­merik az üzem, az intézmény helyzetét, ahol a gondolatokat nyíltan szóvá tehetik, ahol az élet produkálta érvekkel agitál­hatnak a termelés útjába ke­rült akadályok leküzdésére! Ez a nézőpont a dolgozók túlnyo­- felsőfokon mó többségének megfelel, ez adja a bátrabb kritikai légkört. Igen ám, de ilyen eszményi munkahely nem sok van. Az embereket elsősorban a közvet­len kereseti lehetőség foglal­koztatja, nem pedig áz önálló véleményalkotás és nyilvání­tás. A vezetés több helyen ugyanis arra szoktatta a beosz­tottakat, hogy csak dolgozza­nak, ne törődjenek azzal, ami a másik munkapadnál történik. Akinek valami baja van, az az igazságot kaparja magának ki. A demokratizmust, a bírála­tot egyesek sajnos, nem egyér­telműen marxista szemszögből értelmezik, noha a párt és a kormány irányelvében — az 1966. évi népgazdasági felada­tokról — egyértelműen utalnak a dolgozók, vagyis nemcsak a vezető beosztásúak véleményé­re, sevítő szándékára, a töme­gek támogatásában rejlő hatal­mas erőre. Csak azokban az üzemekben nincs vita, önálló, nyílt véleménye a dolgozóknak, ahol a vezetés erre nem tart igényt. A kritika végső soron a vezetés és a beosztottak ma­gas fokú munkakapcsolata! Ahol mellőzik, elnyomják vagy elhallgatják a bírálatot, ott az előbb említett munkakapcsolat kialakítását akadályozzák. Az ember nem alkatrésze a gyár­nak, az intézménynek, hanem tulajdonosa. A tulajdon jogán igenis bele kell szólnia közös dolgaink alakulásába! A demokratizmus, a dolgo­zók véleményének, akaratának figyelembevétele szerves ré­sze építőmunkánknak. Az utób­bi időben egyes trösztök sok intézkedést gyártottak, továb­bítottak a vállalatoknak. A sok utasítás elfedi az embert, nem ad módot az önálló vélemény- alakításra. Népgazdasági és egyéb érdekről írnak, s erről élő szóban adott helyen bizony keveset beszélnek. Gyakran megesik, hogy az igazság, a ha­misítatlan valóság feltárását a beosztottak kizárólag a felsőbb szervektől várják. Ez a kritikát- lan légkör egyik következmé­nye! A bíráló légkör pedig éle­tet, bizalmat erősít, önbizalmat ad, hiszen a bíráló szó mögött minden esetben segítő szándék áll. Csak azt az embert bírál­ják, akit szeretnek, becsülnek, aki megérdemli a segítő szót. Csak az az igaz barát, aki az élet minden helyzetében kész segítséget adni. A gazdasági irányítás reform­jában a felsőbb szevek nemcsak feltételezik, hanem a gyorsabb erősödés alapvető részének te­kintik a vezetők és beosztottak szabad véleménycseréjét. Fel­nőtt erre a mi társadalmunk. Dupsi Károly Képek az MSZBT megyei konferenciájáról A veteránok nagj figyelemmel hallgatják a beszámolót, A tanácskozáson az eddig vég­zett munka értékelése és elisme­rése mellett elhatározták a Szov­jetunió eredményeinek szélesebb körű ismertetését, a baráti kap­csolatok fokozását. Részt vettek a konferencián szovjet vendégek és a megye ve­teránjainak — régi harcosoknak — számos tagja. Pénteken tartotta a Magyar— Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége konferenciáját, melyen a megye különböző területeiről több mint száz aktivista vett részt. Dr. Juba Adolfné, Bella István és Buzi József a tanácskozás szünetében. Íz Orosházi Ovfigoyárból ;e!enTjüli: Megkezdik a harmadik automata gépsor próbaüzemeltetését Kifizetik a bérmegtakarítás 75 százalékát Az újonnan épülő IV-es hutá­ban december közepén kezdte meg két új automata gépsor a próbaüzemelést, a jövő héten a harmadikat is munkába állítják. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az automaták jó imunkát végeznek és a teljes üzem megindulása után ellátják a megrendelőket 7 dl-es zöld palac­kokkal. A gyár vezetősége a technikai színvonal fejlesztése mellett más A megye régi barátja, Alokszej Korzin elvtárs, a Szovjet Híradó loszcrkesztöje szeghalmi és sarkad! aktívákkal beszél­get. Fotó: Kocziszky vonalon is sokat tesz a gazdasá­gos termelés érdekében. Egy ta­valy megjelent kormányhatáro­zat gyümölcseként most a gyár ■mintegy hatszáz dolgozója része­Gyártmány fejlesztési munkabizottság alakult a Békéscsabai Kötöttárugyárban sül „különprémiumban”. A hatá rozat előírja ugyanis, hogy az üzemek munkabérmegtakarítása nak hetvenöt százalékát ki lehet űzetni a legjobb eredményt elérő űzi kai dolgozóknak. Ennek értel­mében — a határozat megjelené se óta már másodszor — a jövő héten osztják ki a 3—800 forintot prémiumokat Néhány hete adtunk hírt arról kiállításról, amelyet a Békés­csabai Kötöttárugyár által ez év­ben gyártandó mintakollekcióbó Ulítottak össze. A több mint 150 kimintázott új gyártmány terve­zőinek jó ízléséről tanúskodik s a kereskedelem szakértőinek tet- zését váltotta ki. A mindinkább fokozódó belke­reskedelmi és exportigényeik azon­ban még intenzívebb gyártmány- fejlesztést követelnek. Éppen azért a gyár vezetőinek tegnapi .anácskozásán úgy határoztak, hogy e fontos tevékenység elő­mozdítására gyártmányfejlesztési munkabizottságot hívnak életre, amely elősegíti majd az újabb ki­mintázások műszaki feltételeinek biztosítását. (—Zárj

Next

/
Thumbnails
Contents