Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-08 / 6. szám
tSttö, Január g. 4 Szombat II munkakönyvét ki kell adni — Ki a felelősi a balesetért? — Jár-e a bérpótlék? — Munkaügyi perekben döntött a bíróság Egy vállalat ellen volt munkása pert indított. Előadta, hogy kilépésekor munkakönyvét négy hónapig visszatartották, és emiatt nem tudott elhelyezkedni. Azt is elpanaszolta, hogy munkabéréből jogtalanul levonásokat eszközöltek. Az első sérelemmel kapcsolatban a bíróság a következőket mondta ki: beosztották volna, a 'munkafolyamatot bemutatták neki, a veszélyhelyzetekre azonban kellően nem figyelmeztették, *— Mindezekből következik — hangzik tovább az ítélet —, hogy a szükséges kiokta tás elmaradása miatt a gyárat mulasztás terheli. Figyelembe véve azonban, hogy a mumkásnő nagy gyakorlattal ren-’ órabére emelését követelné, ez esetben sem fordulhat bírósághoz, mert a Munka Törvénykönyve értelmében a munkabérnek — a munkakörre meghatározott bértétel határai közt történő — megállapítása ellen bírósághoz fordulni nem lehet. * H. E. Két megye legjobb ifjúsági brigádja Az elmúlt évben a Békés és Csongrád megyei állami gazdaságokban dolgozó fiatalok között indított munkaversenyben kiváló eredmények születtek- A Mezőhe- gyesi Állami Gazdaság fiataljai különösen jól dolgoztak. Az elmúlt évben tizenhárom ifjúsági brigádból a két, megye legjobb brigádja Tóth Anna 24 tagú kollektívája' lett. A munkaverseny legjobbjainak nemrég ünnepélyes keretek között adták át a 8000 forint jutalmat. Tóth Anna brigádja Peregpusztán dolgozik és közülük került ki a legjobb ifjúsági traktoros, Bajnóczi István is, aki kiváló munkájáért 400 forint jutalmat kapott. Az idén ismét beneveznek a munkaversenybe és újabb brigádokat is szerveznek. A legjobbakat a pénzjutalmon kívül az állami gazdaság fényképes tablókon is népszerűsíti, ezzel ösztönzi a többieket arra. hogy minél többen vegyenek részi a munka versenyben. Csak jogerős határozat alapján — A Munka Törvénykönyve ériemében a vállalat a munkaviszony megszűnésekor a munkakönyvét azonnal köteles kiadná. Akár önkényes kilépéssel, akár más módon szűnik meg a munkaviszony, a munkakönyvét semmiféle jogcímen visszatartani nem szabad. Amikor tehát a vállalat a munkakönyvét jogtalanul nem adta ki, ezzel volt dolgozójának kánt okozott, amit megtéríteni köteles. Azonban a munkást kár_ enyhítés! kötelezettség is terhelte. Ha az elvárható gondossággal hatósági szervekhez fordult volna, például az ügyészséghez, bizonyos, hogy munkakönyvét egy hónap alatt megkapja. Ezért a bíróság a munkakönyv jogtalan visszatartása miatt csak egyhavi atlagjKreseténak megfelelő összegű kártérítést állapított meg részére. Ami a másik panaszt illeti, a munkaviszony megszűnésekor a gyár ruhataitozás s bérelőleg címén 835 forintot levont, a ruha árából még megmaradt összeget fjedig rávezették a munkás MIL- lapjára. A bíróság mindenekelőtt azt tisztázta, joga volt-e a vállalatnak a levonáshoz. Ezzel kapcsolatban a következő álláspontot foglalta el: a vállalat bírósági (hatósági) foglalás nélkül, tehát közvetlen úton csak a fizetési elő. leget, a tévesen kifizetett munkabért és a megállapított kártérítést vonhatja lé. Egyéb címen levonni csak akikor lelhet, ha azt külön jogszabály megengedi vagy jogerős hatósági határozat elrendeli. Ebben az esetben tehát a levonás csak a bérelőleg erejéig volt jogos. A munkaruha-tartozással kapcsolatban nem. mert a vállalat nem rendelkezett olyan jogerős határozattal, amely a közvetlen levonást, illetve a MIL-lapra rávezetést megengedte volna. A MIL-lapra ugyanis csak a levonás útján törlesztendő tartozásokat iéhet rávezetni. A vállalat a fizetési előleg levonása után fennmaradt 668 forint munkabért köteles kifizetni. ttyolcvanszázalékos kártérítés Egy textilgyári munkásnő jobb kezét a gép elkapta és összezúzta. A gyár ellen indított kártérítési perében a vállalat azzal védekezett, hogy a baleset bekövet kezésében a munkásnő is hibás, mert figyelmetlenül dolgozott. A Központi Kerületi Bíróság meg is állapította gondatlanságát és ezért a gvárat csak a kár ötven százalékának megfizetésére kötelezte. Fellebbezésre az ügy a magasabb bíróság elé került, amely kimondta: a munkásmő magatartásának elbírálásánál mindenekelőtt a munkakörülményeket kell vizsgálni. Az asszony korábban munkáját kifogástalanul látta el, s vezetői ineg voltak vele. elégedve. A gépen, amelyen a szerencsétlenség történt, a baleset előtt csak rövid ideig dolgozott. Mielőtt a gépre delkezett, s a korábbi kioktatások alapján tudnia kellett, hogy mozgó alkatrészek közé kézzel nem szabad nyúlni, ezzel a vétkes magatartásával a balesett előidézésében közrehatott. Ez a vétkessége azonban csak. kisebb súlyú. Az j összes körülményeket figyelembe véve a bíróság a gyárat nyolcvan- százalékos kártérítésre kötelezte. Meddig lesz ilyen — mint amilyen most — a kunágotai tőutca ? A felelős beosztás fokozott követelményekkel jár Egy gyár töt jsztviselőjéről kiderült, hogy vállalattá anyagból, s részben vállalati munkaerővel le- párlöberendezést. készíttetett, melyet hazavitt, továbbá a vállalat anyagából egy dömper homokot hazaszállíthatott, ezenkívül egy használt öblítőt vásárolt, a gyárban kijavíttatta, de amikor ki akarta vinni, tetten érték. Ezek után fegyelmileg elbocsátották, a büntető bíróság pedig felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte. A fegyelmi határozat hatályon kívül helyezéséért a tisztviselő a vállalat ellen part indított. A bíróság a keresetet a következő indokolással utasította el: — Annak elbírálásánál, hogy a fegyelmi büntetés súlyos-e vagy sem, azt kell vizsgálni, vajon arányban áll-e a tisztviselő cselekményének súlyával, nevelő hatású-e reá és a többi dolgozóra. A tisztviselő felelős beosztásban dolgozott, ezért cselekménye súlyosabb elbírálás alá esik, a munkaerkölcs és a munkafegyelem terén fokozott követelmény támasztható vele szemben. A tisztviselő a személyi motozás alól mentességet élvezett, de ezzel a kedvezménnyel visszaélt. Jogpolitikai elveink a társadalmi tulajdon védelmének fokozott mértékű .szem előtt tartását és a munka- fegyelem megszilárdítását igényli. Ezek megtartása elsőrendű érdek, amit minden dolgozótól meg kell követelni, de különösen a> felelős beosztásútól, akinek üzemi magatartását és hibáinak elbírálását az egész kollektíva figyelemmel kíséri. Az a körülmény, hogy a főtisztviselő eddig fegyelmileg büntetve nem volt, és hogy újabb munkahelyén jól dolgozik, nem olyan nyomatékos ok, amely enyhébb büntetés kiszabását indokolná. Egy gyári munkás veszélyességi pótlék fizetéséért vállalata ellen pert indított. A bíróság végzésében a következőiket szögezte le: az ügy eldöntése nem tartozik bírói hatáskörbe. A Munka Törvénykönyve értelmében a vállalat igazgatója bérpótlékot engedélyezhet, ha a dolgozó a munkát meleg vagy egészségre ártalmas egyéb körülmények között végzi és ezt az alapbér megállapításánál nem vették figyelembe. A vállalati igazgató diszkrecionális joga a bérpótlék engedélyezése és ennek összegének meghatározása. Ebből viszont az következik, hogy a bérpótlék iránti jogot bírói úton követelni nem lehet. Amennyiben A SZÓBAN FORGÓ FŐUTCÁN, amely a Rákóczi út nevet viseli, régebben 4 méter széles hengerelt út volt, s ezen bonyolódott le a község általános forgalmának 75—80 százaléka az akkori lovasfogatokkal. A felszabadulást követő években az újonnan földhöz juttatott parasztok fokozatosan lovasetnberek lettek, és ezzel megnövekedett a forgalom a község főutcáján. 1948-ban a község gépállomást kapott. Ezzel megjelentek a szántó és szállító erőgépek, s így jelentősen növekedett a főutcán a forgalom. Ezenkívül nap mint nap mind több és több nagy teljesítményű tehergépkocsi kapcsolódott be a község forgalmába. Az ezt követő években autóbuszjáratot kapott községünk. Ezután az illetékesek tervezték a főutcán levő kövesút kiszélesítését. Ténylegesen meg is kezdték, és* egy bizonyos távolságig másfél méterrel szélesítették, de nagyobb részén a szélesítés elmaradt. Egy időben arról volt szó, hogy azért maradt el az út további szélesítése, mert a megnövekedett forgalom megköveteli az út újjáépítését és annak megfelelő kiszélesítését. Ezzel kapcsolatosan egy-két esetben ígéretet tettek a megyei felelős beosztásban levő elvtársak is, 1958-ban a tanácsok újraválasztása előtt, és más esetekben is. Ígéretükről azonban megfeledkeztek. Ügy gondolom, a múltban tett ígéretük felidézése nem helytelen dolog. A KÖZSÉGBŐL négy irányba lehet autóbusszal közlekedni. Ezek a komoly személyszállító járművek a 4 méter széles kockaköves úton közlekednek. Két szembejövő jármű nem fér meg rajta, ezért vagy az egyiknek vagy a másiknak, sok esetben mindkettőnek le kell térni a kövezett részről. Ekkor kezdődik a letért jármű előre-hátra kapaszkodása, hogy valamilyen formában a köves részre visszatérjen. Sok esetben ez nem kevés időbe telik. Volt mór olyan eset is, hogy a szállító tehergépkocsit csak 1—1 száíitótraktor, illetve Szuper-Ze- tor tudta kivonszolni az agyig érő szurkos sárból. NEHÉZ HELYZETBEN vannak a járművek vezetői. A legnehezebb helyzetben azonban azoknak a személyszállító járműveknek vezetői vannak, akiknek 40—50 és még ennél is több utas életéért és testi épségéért kell felelniük a kunágotai úton való átutazás során is. Nem lehet irigyelni a kerékpárosokat sem, hiszen az úttest már nem egyenletes, s a rajta levő víz, habarcs vagy sár takarja a mélyedéseket, s. könnyen elcsúszhatnak, baleset következhet be. A község vezetőinek kellene tenni valamit, hogy ezt az. állapotot a főúton megszüntessük. Tennének is, ha ehhez a náluk illetékesebb megyei vezető élvtarsak segítségüket adnák. A községi vezetés az 1959—60-as években tervezte, hogy a főutcán húzódó kövesút melletti nyárfákat kitermeli. Számítás szerint mintegy 350—400 ezer forintot kapott volna a kitermelt fáért. Akkor ezt tervezte: községfejlesztési költség- vetésből pótolja, a kockakövet felszedi, összezúzatja (töreti) és megfelelő szélességben újjáépíti társadalmi munka segítségével. Tervezésünk dugába dőlt, mivel akkor tudomásunkra adták, hogy a főutcán levő kövesút megyei út, s nem a község tulajdona. Az út két oldalán levő fák, amelyeket még 1937-ben a községi vezetés ültettetett, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium tulajdonát képezik, azokat a községi tanács nem szedetheti ki. Az illetékes minisztériumhoz fordultunk abban az időben, s kértük a főutcán levő kövesút megépítését, kiszélesítését. A minisztériumtól kapott legutolsó válaszban tudomásunkra adták, hogy a tervezés során megfelelő időben főutcánk útját kiszélesítik, megépítik. Azóta hat év telt el. Lehet, hogy a tervezésben már bennefog.1alta- tiik községünk kövesútjának kiszélesítése, újjáépítése* azonban mi még erről pem tudunk. Jó volna, ha így lenne. Ha pedig mégsem, akkor meghallgatnák kérésünket a megyei illetékes elvtársak, és segítséget adnának ahhoz, hogy tervezést nyerjen a községünk főutcájának kiszélesítése, újjáépítése. MI VAN HAT a kunágotai főutcán? Négy méter széles kövesút, két oldalt 3—3 méter szélességű földpadka. Ezen a földpadkán, mintha lánctalpas traktorral 50—60 centiméter mély barázdákat hasítottak volna, melyekben sáros víz, agyig érő szurkos sár van. A kövezett részt sár- habarcs borítja él. A szállítójárművek és kerékpárosok legtöbbször úgy néznek ki, mintha a sárban fürödtek volna meg. A főutcán életveszélyes a közlekedés Nyomdafestéket nem tűrő mondások „szállnak” a községi vezetők, továbbá más illetékes szervek és személyek felé. A községi vezetés hatáskörét meghaladó intézkedések megtételét kérjük az illetékes felsőbb szervektől, hogy megteremthessük az egészségesebb és biztonságosabb közlekedést a kérdéses útvonalon Szilápyi István i, .községi tanács vb elnök helyettese, Kültagot* Mit láthatnak a látogatók 1966-ban a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban ? Az elmúlt évben a békéscsabai múzeumot mintegy harmincezren látogatták meg, ami havanként 2500 körüli vendéget jelent. Ezt a viszonylag élénk látogatottságot a múzeum annak köszönhette, hogy a nagy sikerű állandó kiállítás mellett gyakran „csalogatta” a közönséget színvonalas időszaki kiállításokkal is. 1965-ben 15 időszaki kiállítás volt a múzeumban, melyek közül különösen nagy sikere volt a hagyományos „Békés megyei festőművészek kiállításának”, Csabai Wagner József békéscsabai származású festőművész kiállításának, de valamennyi kiállítás sok-sok látogató érdeklődését felkeltette és alkalmat adott az élményszerzésen túl a véleménynyilvánításra is. A múzeum igazgatósága a tapasztalatok megfontolásával igyekezett az 1966. évi kiállítási programot elkészíteni, mellyel arra törekszik, hogy sokrétű, változatos kiállítási anyagokkal szolgálja a látogatóközönség igényeinek kielégítését. Ebből a programból emelünk ki néhány pontot, hogy már előre tájékoztassuk a múzeumlátogató közönséget. Február közepéig a hódmezővásárhelyi múzeum Tornyai képanyagából összeválogatott kiállítása tekinthető meg. Ezt kö vetően munkavédelmi kiállítás nyílik, majd a Kner Nyomda kiállítása van műsoron. Az idén is megrendezik az ipari iskolák és a gyakorlati oktatásban részt vevő középiskolások kiállítását, továbbá az ugyancsak hagyományos „Megyei pedagógus festők” és a „Megyei festőművészek grafikái” című kiállításokat. Gyűjteményes kiállítás nyílik a megyéből elszármazott Cs. Pataj Mihály festőművész és az ugyancsak Békéscsabáról induló Vidovszky Béla műveiből. A modern lakáskultúra kibontakoztatásának eszméjét szolgálja Janáky Viktor (csabai származású) kerámikus művész és Janákyné Marik Eszter textilművész, közös kiállítása. A felsoroltakon kívül a tervek szerint néhány külföldi festőművész alkotásaiból is nyílik kiállítás. Szeretné a múzeum igazgatósága, hogy -amilyen készséggel igyekszik a nagyközönség ízlésének megfelelő és azt nevelő munkát végezni, az eddigiekhez hasonlóan minél többen látogatnák a múzeum kiállításait. Beck Zoltán
