Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-07 / 5. szám
W66. január 4 Péntek Á hétköznapok alakítói A Hazafias Népfront kerületi bizottságainak tevékenysége Békéscsabán A LEGUTÓBBI NÉPSZÁMLÁ- •LÁS adatai szerint az ország összlakosságának 43 százaléka él a városokban. Ez az arány megyénkben néhány tized százalék híján 50 százaléknak felel meg. Még érdekesebb számot kapunk, ha a növekedés ütemét vizsgáljuk. A népszámlálási adatok szerint 1049—1960 között a megye összlakossága 0.8 százalékkal csökkent, a megyeszékhely, Békéscsaba lakossága viszont 19,2 százalékkal növekedett Békéscsabán jelentékeny számé volt kisiparos és kiskereskedő réteg található. A mezőgazdaságban dolgozók aránya meghaladja a lakosság 10 százalékát és nagy számuk bent él a városban. Az összlakosság 18 százaléka viszont a tanyán él. A tanyai lakosság számos tagja ipari munkás vagy egyéb foglalkozású, tehát nem a mezőgazdaságban dolgozik. A lakosság áramlásának ez az üteme n ágy ban meghatározza a népfront munkamódszerét, a forr- mák sokaságát, differenciáltságát, a különböző — a város jellegéből fakadó — rétegekhez való igazodást E tényből indult ki a népfront városi bizottsága, amikor elhatározta a népfrontmunka kerületekre való decentralizálását. A Hazafias Népfront II. kongresszusának előkészítése során minden kerületben létrejött a kerületi bizottság. E BIZOTTSÁGOK önállóan szervezik a tanácstagi beszámolókat, a kerületekben kivitelezésre kerülő kommunális létesítményekhez — járda-, vízvezetéképíté®, parkosítás stb. — a társadalmi munka szervezését, a TIT-tel közösen az ismeretterjesztést, a népek közötti béke és barátság ápolása érdekében a barátsági esteket A decentralizáltság módot nyújt arra, hogy a kerületi népfrontbizottságok nagyobb súllyal foglalkozzanak a választókerületek problémáival, mely a tanácsi munka alapja, a tömegkapcsolatok bázisa. Azokban a választókerületekben, ahol a tanácstag ' igyekszik megvalósítani azt a jelszót, hogy a tanácstag a választó- kerület „kis tanácselnöke” és a kerületi bizottság ezt az elvet elősegíti, akkor valóban megvalósul a tanács mint államhatalom és a lakosság harmonikus egysége. Ennék az elvnek a megvalósulását egyik legkifejezőbb formában a társadalmi munka értékének évről évre való növekedése bizonyítja. Példák sora mutatja, hogy ahol a tanácstag és a népÉrontaktivisták, valamint a kerületekben dolgozó egyéb társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak egyformán értelmezik a kerület — ezen belül a választókerület — problémáit és közösen keresik a megoldást, ott az eredmény nem marad el. A Bartók Béla út felújítása alkalmával a Bánszki utcai lakótelep mintegy 150 lakója vett részt a régi kövezet felszedésében. Vagy az Áohim. utca lakói a modem út építésében. De sorolhatnánk például a Kulich Gyula Lakótelep lakosainak megmozdulását, a Kolozsvári utca kö- vesútjának felújítását és más számtalan ilyen jelenséget. Ma mái- polgárjogot nyert az az elv, hogy a járda, a vízvezeték, a szennyvízelvezető csatornák építésében az utcák lakossága kollektiven vesz részit. A műszaki szakemberek a terveket társadalmi munkában készítik el, E ténykedésekben nyilvánul meg talán legkifejezőbb formában a különböző társadalmi rétegek közös tevékenysége. A város lakosságának áldozatvállalása, a tanácstagok és a népfrontaktivisták szervező munkája közösen gyümölcsözik, így vált lehetővé az 1964-es évben a több mint 2 millió forint társadalmi munka érték megteremtése. SZÉP EREDMÉNYEKET érnék el a kerületi bizottságok az ismeretterjesztő munkában is. A TIT közreműködésével 1965 év őszén — a II. kerületet kivéve — valamennyi kerületben megindult a már hagyományossá vált ismeret- terjesztő előadássorozat November és december hónapokban 15 előadás hangzott el, melyen több mint 1500 dolgozó jelent meg. Ezen a téren jelentős előrehaladást mutat az V. és VI. kerület, ahol kerületenként két helyen van előadássorozat. Ez is bizonyítja, hogy a lakosság igényeihez való igazodás, a kerületek sajátosságainak figyelembevétele, feltétlen eredménnyel jár. Sajátos színfoltja ennek a munkának az irodalmi estek rendezése, ahol irodalmunk legszebb alkotásaiból kapnak szemelvényt a hallgatók és találkoznak íróinkkal, költőinkkel. A népfront kerületi bizottságainak egyik legszebb feladata a népek közötti béke és barátság erősítése, a más népek megbecsülésére való nevelés, a szocialista ha- zafiság és a prodetárnemzetközi- ség eszméjének ápolása. Minden kerületben .esemény a baráti népek képviselőinek látogatása, a más népek életéről, szokásairól szóló élménybeszámolók, a szocialista országok eredményeiről, helyzetéről szóló tájékoztatók. A KERÜLETI BIZOTTSÁGOK a nemzetközi élet változásaira 4. f 0 r 1 rt I re r t a korszerű családi házat személyautóval, garázzsal; a 12 napos, 2 személyes egyiptomi társasutazást; a különböző személyautókat, köztük a 408-as Moszkvicsot, televíziókat, hű tőszekrényeket rádiókat stib VÁSÁROLJON 4,— FORINTÉRT SZERENCSE-SORSJEG YET' HOZÁS A JÖVÖ HÓNAPBAN megszerezheti gyorsan reagálva; rendszeresen tájékoztatják a lakosságot. Szép példái a népek szolidaritásának a kerületek tiltakozó akciói az imperialista provokációk ellen. Ezt mutatta az is, amikor az V. kerületben a vietnami hét megnyitása alkalmával több mint ötszáz „ja- minai” dolgozó hallatta szavát a vietnami nép békéjéért, a Nemzeti Felszabad!tási Front harcának támogatásáért. E fő feladatok mellett a kerületi bizottságok számtalan helyi problémával is foglalkoznak. Az emberségesség, az ifjúságunk egészséges fejlődéséért való aggódás és segítőkészség elve alapján segítik a tanács gyermek- és ifjúságvédelmi állandó bizottságának kerületi albizottságai által végzett megelőző munkát. Számos családban hozott változást, megnyugvást a segítő szándékú érdeklődés, tanácsadás és intézkedés. Az albizottság aktivistái tártak fel sok olyan problémát, mely az illetékes hatóságok közbenjárásával megnyugtató módon oldódott meg. A NÉPFRONT kerületi vezetői, aktivistái, azok a nyughatatlan emberek, akik mindenütt megfordulnak, szerveznek és ha kell, veszekszenek a kerület érdekeiért, a lakosság problémáinak megoldásáért. Az elmúlt 4—5 év az emberiség történelmében múló pillanat, a kerületi bizottságaink életében pedig a döntő munka kezdetét jelentette. Az első bizonytalan lépések után ma már elmondhatjuk, hogy a tanács államhatalmi és államigazgatási munkájának biztos segítőivé és kiegészítőivé váltak. Megfelelő partnerek a mindennapi élet sokirányú tevékenységének szervezésében. a lakosság gondjainak megismerésében és megítélésében. Ezúton is illesse köszönet a hétköznapok ismeretlen munkásait, a közjó szervezőit, városunk arcula tának alakítóit Kendra Jávas Csempekályhák, szerszámok és magaspályák Változatos profil — magas nyereség Az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat — előzetes adatok szerint — több mint 101 százalékra teljesítette 1965. évi termelési tervét Ámbár -— csempehiány miatt — egyik legfontosabb cikkében, a csempekályhák gyártásában 158-cal adós maradt a kilenc- ezres tervhez képest, de egyéb termékeit a terven felül sikerült gyártani és értékesíteni, hagyományos cikkük a közvetett exportra készülő kézi szerszámok: párhuzamos satuk és csiszolóberendezések. Tizenhétezer helyett tizennyolcezret készítettek az elmúlt évben. A legnagyobb érdeklődés a húsipari üzemek számára készülő úgynevezett magaspályák iránt nyilvánult meg. (Vas- szerkezetű szállítószalagok ezek.) A budapesti, ceglédi, tatabányai, kiskunfélegyházi és sátoraljaújhelyi vágóhídnak szállítottak ilyen berendezéseket, Győrben, Debrecenben és Szentesen pedig a baromfifeldolgozó vállalatnál szereltek fel hasonlóakat. Összesen 4970 ezer forint értékben. Az orosházi vállalat az országban a második legnagyobb kapacitású eloxálóberendezéseket működteti. Különböző nagyüzemek az elmúlt évben 2 800 000 forint értékben rendeltek meg fémkiké- szítésű munkákat az éloxáló- üzemben. A vas- és kályhaipari vállalatnál két százalék létszám- megtakarítást értek el, s a vállalati eredményesség olyan jelentős, hogy a dolgozók az elmúlt évben kifizetésre kerültnél még nagyobb nyereségre számíthatnak az idén. Intézkedtek a cikk megjelenése után Lapunk 1965. december 9-i számában „Kunágotai gondok, amelyek az őszi betakarítási munkákat is gátolják” címmel közöltük Szilágyi Istvánnak, a Kunágotai Községi Tanács V. B. elnökhelyettesének cikkét. Szilágyi élvtárs a minap hozzánk küldött levelében arról tájékoztatta a szerkesztőséget, hogy írásának volt foganatja. Amint írja: a cikk megjelenése után az illetékesek megkeresték a községi tanács végrehajtó bizottságát, s bejelentették, hogy most januárban megkezdik a termelést a korábban leállított helyi sütőüzemben. Tizennyolc mii helyben 4 millió forint értékű munkagép felújítása A Mezőberényi Gépjavító Állomás körzetében működő termelő- szövetkezetek 18 helyen adtak szállást a gépjavító állomás szerszámainak, szerelőinek, traktorosainak, hogy azokat a gépeket j újítsák fel, melyek szalagszerű H.NF városi titkár' javítását a gépjavító állomáson a kisebb meghibásodás következtében nem szervezték meg. A Mezőberényi Gépjavító Állomás 50 állandó szerelőt foglalkoztat az említett 18 műhelyben. Valamennyi helyen jó ütemben halad a munkagépek felújítása. Népgazdaságunk fejlesztésének módszerei »Az extenziv jellegű fejlődés sági szempontból egyaránt — az tartalékai ma már kimerülőben vannak, helyenként már kimerültek. Mindinkább át kell térnünk az intenzív fejlődésre...” hangoztatta a Központi Bizottság novemberi ülésén tartott beszámolójában Nyers Rezső. Ez a kérdés nemcsak az új gaz.daságirányítósi rendszer kidolgozásával kapcsolatban merül fel, hanem a közgazdasági élet egyik, úgyszólván mindennapos témája. Ennek az a magyarázata, hogy az áttérés a gazdasági fejlődés egyik szakaszáról a másik szakaszra, minőségi változást jelent, amely egy sor feltétel megteremtését — például éppen új irányítási módszereket — és egy sor újszerű probléma megoldását követeli. A gazdaságfejlesztés extenziv módszerei azt jelentik, hogy a gazdasági növekedés fő módszere a termelés mennyiségének növelése, zömmel új munkaerő munkába állításával, új munkahelyek létesítésével, a termelői kapacitások növelésével. A magyar népgazdaság 1949-toi lényegében napjainkig ezt az utat járta. A különböző gazdaságfejlesztési módszereknek gazdaságilag és történelmileg megvan a maguk létjogosultságuk. Olyan körülmények között, amikor hazánkban a tőkés rendszer hagyatékaként nagyfokú munkanélküliség volt, a legkézenfekvőbb volt — szociális és gazdaannak idején böviben levő munkaerőforrás felhasználása. Félreértés ne essék: az extenziv fejlesztés sem engedi meg a bőségesen rendelkezésre álló erőforrásiok) pazarlását. Az extenziv fejlesztést is a lehető legcélszerűbben kell végrehajtani. Erre azért kell felhívni a figyelmet, mert van olyan felfogás, amely azt sugallja, mintha az extenziv fejlesztési módszerek „lazább” gazdálkodást indokolnának. Miért mondjuk, hogy ezekben az években a gazdaságfejlesztés extenziv módszeréről át kell térmelékenyBégének fokozott ütemű emelése. Az intenzív módszerek jellemző vonásai: a) a munka technikai ellátottságának, felszereltségének fokozása: b) a dinamikus szerkezeti átalakulás; e) a technológiai módszerek tökéletesítése; d) a termelés technikai feltételeivel összhangban levő muitka- és üzemszervezés. Meg kell jegyezni, hogy „az intenzív fejlődés szakasza” nem zárja ki az extenziv fejlesztés lehetőségét. Továbbra is szükség lehet új bányák nyitására, egyéb kapacitásbővítésre stb. Arról van szó; hogy a gazdasági növekedés fő forrása az intenzív fejlesztési módszerekből fakad. Miután fontos feladattá válik a munkaerő felszabadítása és helyettesítése, ezt a munka fotko- érhetjük el. nem mindegy, ni a gazdaságfejlesztés intenzív módszereire? Azért, mert elérkez- ££ gépesítésével“ tunk egy olyan fejlődési szakasz. Természetesen hoz. amelynek az a jellemzője, hogy az élő munkát milyen sor- hogy a munkaerő kezd szűkös rendben, hol helyettesítjük holt erőforrássá válni, amikor tehát a munkával (miután a beruházási gazdasági növekedés nagymérték- erőforrások is korlátozottak). Ez ben attól függ, milyen mértékben szorosan összefügg a népgazdaság vagyunk képesek gépesítéssel, ágazati szerkezetével, fejlesztési technológiai módszerek tökélete- kérdéseivel. sítesével élő munkát felszabadíta- De ezen túlmenően: nem kö- ni, illetve helyettesíteni. A körül- zörmbös, hogy az élő munka tech- ményekre jellemző, hogy a mun- nikai ellátottságát, felszereltségét kaképes korú lakosságból az aktív (ezt általában az egy munkásra keresők aránya (nyugdíjasok nél- jutó állóalapok értékével fejezzük kül számítva) immár 82 száza- ki) milyen minőségű, korszerű Pólókra emelkedett. Ügy tűnik, en- gű gépekkel, berendezésekkel nek az aránynak a további lénye- fokozzuk. Az ellátottság azonos ges emelése már nem lehetséges, (tehát a régi) technikai színvona- Ezért a gazdasági előrehaladás ion is nőhet és ebben az esetben kulcsa.: a munka társadalmi tér- lényegében extenziv fejlődéssel
