Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-07 / 5. szám

W66. január 4 Péntek Á hétköznapok alakítói A Hazafias Népfront kerületi bizottságainak tevékenysége Békéscsabán A LEGUTÓBBI NÉPSZÁMLÁ- •LÁS adatai szerint az ország össz­lakosságának 43 százaléka él a városokban. Ez az arány me­gyénkben néhány tized százalék híján 50 százaléknak felel meg. Még érdekesebb számot kapunk, ha a növekedés ütemét vizsgáljuk. A népszámlálási adatok szerint 1049—1960 között a megye össz­lakossága 0.8 százalékkal csök­kent, a megyeszékhely, Békéscsa­ba lakossága viszont 19,2 száza­lékkal növekedett Békéscsabán jelentékeny szá­mé volt kisiparos és kiskereske­dő réteg található. A mezőgazda­ságban dolgozók aránya megha­ladja a lakosság 10 százalékát és nagy számuk bent él a városban. Az összlakosság 18 százaléka vi­szont a tanyán él. A tanyai la­kosság számos tagja ipari munkás vagy egyéb foglalkozású, tehát nem a mezőgazdaságban dolgozik. A lakosság áramlásának ez az üteme n ágy ban meghatározza a népfront munkamódszerét, a forr- mák sokaságát, differenciáltságát, a különböző — a város jellegéből fakadó — rétegekhez való igazo­dást E tényből indult ki a népfront városi bizottsága, amikor elhatá­rozta a népfrontmunka kerületek­re való decentralizálását. A Ha­zafias Népfront II. kongresszusá­nak előkészítése során minden kerületben létrejött a kerületi bi­zottság. E BIZOTTSÁGOK önállóan szervezik a tanácstagi beszámoló­kat, a kerületekben kivitelezésre kerülő kommunális létesítmények­hez — járda-, vízvezetéképíté®, parkosítás stb. — a társadalmi munka szervezését, a TIT-tel kö­zösen az ismeretterjesztést, a né­pek közötti béke és barátság ápo­lása érdekében a barátsági este­ket A decentralizáltság módot nyújt arra, hogy a kerületi népfrontbi­zottságok nagyobb súllyal foglal­kozzanak a választókerületek problémáival, mely a tanácsi munka alapja, a tömegkapcsola­tok bázisa. Azokban a választóke­rületekben, ahol a tanácstag ' igyekszik megvalósítani azt a jel­szót, hogy a tanácstag a választó- kerület „kis tanácselnöke” és a kerületi bizottság ezt az elvet elő­segíti, akkor valóban megvalósul a tanács mint államhatalom és a lakosság harmonikus egysége. Ennék az elvnek a megvalósu­lását egyik legkifejezőbb formá­ban a társadalmi munka értéké­nek évről évre való növekedése bizonyítja. Példák sora mutatja, hogy ahol a tanácstag és a nép­Érontaktivisták, valamint a kerü­letekben dolgozó egyéb társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak egyformán értelmezik a kerület — ezen belül a választókerület — problémáit és közösen keresik a megoldást, ott az eredmény nem marad el. A Bartók Béla út fel­újítása alkalmával a Bánszki ut­cai lakótelep mintegy 150 lakója vett részt a régi kövezet felsze­désében. Vagy az Áohim. utca la­kói a modem út építésében. De sorolhatnánk például a Kulich Gyula Lakótelep lakosainak meg­mozdulását, a Kolozsvári utca kö- vesútjának felújítását és más számtalan ilyen jelenséget. Ma mái- polgárjogot nyert az az elv, hogy a járda, a vízvezeték, a szennyvízelvezető csatornák épí­tésében az utcák lakossága kol­lektiven vesz részit. A műszaki szakemberek a terveket társadal­mi munkában készítik el, E tény­kedésekben nyilvánul meg talán legkifejezőbb formában a külön­böző társadalmi rétegek közös te­vékenysége. A város lakosságának áldozatvállalása, a tanácstagok és a népfrontaktivisták szervező munkája közösen gyümölcsözik, így vált lehetővé az 1964-es év­ben a több mint 2 millió forint társadalmi munka érték megte­remtése. SZÉP EREDMÉNYEKET érnék el a kerületi bizottságok az isme­retterjesztő munkában is. A TIT közreműködésével 1965 év őszén — a II. kerületet kivéve — vala­mennyi kerületben megindult a már hagyományossá vált ismeret- terjesztő előadássorozat Novem­ber és december hónapokban 15 előadás hangzott el, melyen több mint 1500 dolgozó jelent meg. Ezen a téren jelentős előrehala­dást mutat az V. és VI. kerület, ahol kerületenként két helyen van előadássorozat. Ez is bizo­nyítja, hogy a lakosság igényeihez való igazodás, a kerületek sajátos­ságainak figyelembevétele, fel­tétlen eredménnyel jár. Sajátos színfoltja ennek a mun­kának az irodalmi estek rendezé­se, ahol irodalmunk legszebb al­kotásaiból kapnak szemelvényt a hallgatók és találkoznak íróink­kal, költőinkkel. A népfront kerületi bizottságai­nak egyik legszebb feladata a né­pek közötti béke és barátság erő­sítése, a más népek megbecsülésé­re való nevelés, a szocialista ha- zafiság és a prodetárnemzetközi- ség eszméjének ápolása. Minden kerületben .esemény a baráti né­pek képviselőinek látogatása, a más népek életéről, szokásairól szóló élménybeszámolók, a szoci­alista országok eredményeiről, helyzetéről szóló tájékoztatók. A KERÜLETI BIZOTTSÁGOK a nemzetközi élet változásaira 4. f 0 r 1 rt I r­e r t a korszerű családi házat személyautóval, garázzsal; a 12 napos, 2 személyes egyiptomi társasutazást; a különböző személyautókat, köztük a 408-as Moszkvicsot, televíziókat, hű tőszekrényeket rádiókat stib VÁSÁROLJON 4,— FORINTÉRT SZERENCSE-SORSJEG YET' HOZÁS A JÖVÖ HÓNAPBAN megszerezheti gyorsan reagálva; rendszeresen tájékoztatják a lakosságot. Szép példái a népek szolidaritásának a kerületek tiltakozó akciói az im­perialista provokációk ellen. Ezt mutatta az is, amikor az V. kerü­letben a vietnami hét megnyitása alkalmával több mint ötszáz „ja- minai” dolgozó hallatta szavát a vietnami nép békéjéért, a Nem­zeti Felszabad!tási Front harcának támogatásáért. E fő feladatok mellett a kerületi bizottságok számtalan helyi prob­lémával is foglalkoznak. Az em­berségesség, az ifjúságunk egész­séges fejlődéséért való aggódás és segítőkészség elve alapján segítik a tanács gyermek- és ifjúságvé­delmi állandó bizottságának kerü­leti albizottságai által végzett megelőző munkát. Számos csa­ládban hozott változást, megnyug­vást a segítő szándékú érdeklődés, tanácsadás és intézkedés. Az al­bizottság aktivistái tártak fel sok olyan problémát, mely az illeté­kes hatóságok közbenjárásával megnyugtató módon oldódott meg. A NÉPFRONT kerületi vezetői, aktivistái, azok a nyughatatlan emberek, akik mindenütt meg­fordulnak, szerveznek és ha kell, veszekszenek a kerület érdekeiért, a lakosság problémáinak megol­dásáért. Az elmúlt 4—5 év az em­beriség történelmében múló pil­lanat, a kerületi bizottságaink éle­tében pedig a döntő munka kez­detét jelentette. Az első bizony­talan lépések után ma már el­mondhatjuk, hogy a tanács ál­lamhatalmi és államigazgatási munkájának biztos segítőivé és kiegészítőivé váltak. Megfelelő partnerek a mindennapi élet sok­irányú tevékenységének szervezé­sében. a lakosság gondjainak meg­ismerésében és megítélésében. Ez­úton is illesse köszönet a hétköz­napok ismeretlen munkásait, a közjó szervezőit, városunk arcula tának alakítóit Kendra Jávas Csempekályhák, szerszámok és magaspályák Változatos profil — magas nyereség Az Orosházi Vas- és Kályha­ipari Vállalat — előzetes adatok szerint — több mint 101 százalék­ra teljesítette 1965. évi termelési tervét Ámbár -— csempehiány miatt — egyik legfontosabb cik­kében, a csempekályhák gyártásá­ban 158-cal adós maradt a kilenc- ezres tervhez képest, de egyéb termékeit a terven felül sikerült gyártani és értékesíteni, hagyo­mányos cikkük a közvetett ex­portra készülő kézi szerszámok: párhuzamos satuk és csiszolóbe­rendezések. Tizenhétezer helyett tizennyolcezret készítettek az el­múlt évben. A legnagyobb ér­deklődés a húsipari üzemek szá­mára készülő úgynevezett magas­pályák iránt nyilvánult meg. (Vas- szerkezetű szállítószalagok ezek.) A budapesti, ceglédi, tatabányai, kiskunfélegyházi és sátoraljaújhe­lyi vágóhídnak szállítottak ilyen berendezéseket, Győrben, Debre­cenben és Szentesen pedig a ba­romfifeldolgozó vállalatnál sze­reltek fel hasonlóakat. Összesen 4970 ezer forint értékben. Az orosházi vállalat az országban a második legnagyobb kapacitású eloxálóberendezéseket működ­teti. Különböző nagyüzemek az el­múlt évben 2 800 000 forint ér­tékben rendeltek meg fémkiké- szítésű munkákat az éloxáló- üzemben. A vas- és kályhaipari vállalatnál két százalék létszám- megtakarítást értek el, s a válla­lati eredményesség olyan jelen­tős, hogy a dolgozók az elmúlt évben kifizetésre kerültnél még nagyobb nyereségre számíthatnak az idén. Intézkedtek a cikk megjelenése után Lapunk 1965. december 9-i szá­mában „Kunágotai gondok, ame­lyek az őszi betakarítási munká­kat is gátolják” címmel közöltük Szilágyi Istvánnak, a Kunágotai Községi Tanács V. B. elnökhelyet­tesének cikkét. Szilágyi élvtárs a minap hozzánk küldött levelében arról tájékoztatta a szerkesztősé­get, hogy írásának volt foganatja. Amint írja: a cikk megjelenése után az illetékesek megkeresték a községi tanács végrehajtó bi­zottságát, s bejelentették, hogy most januárban megkezdik a ter­melést a korábban leállított he­lyi sütőüzemben. Tizennyolc mii helyben 4 millió forint értékű munkagép felújítása A Mezőberényi Gépjavító Állo­más körzetében működő termelő- szövetkezetek 18 helyen adtak szállást a gépjavító állomás szer­számainak, szerelőinek, traktoro­sainak, hogy azokat a gépeket j újítsák fel, melyek szalagszerű H.NF városi titkár' javítását a gépjavító állomáson a kisebb meghibásodás következté­ben nem szervezték meg. A Me­zőberényi Gépjavító Állomás 50 állandó szerelőt foglalkoztat az említett 18 műhelyben. Vala­mennyi helyen jó ütemben halad a munkagépek felújítása. Népgazdaságunk fejlesztésének módszerei »Az extenziv jellegű fejlődés sági szempontból egyaránt — az tartalékai ma már kimerülőben vannak, helyenként már kimerül­tek. Mindinkább át kell térnünk az intenzív fejlődésre...” hangoz­tatta a Központi Bizottság novem­beri ülésén tartott beszámolójá­ban Nyers Rezső. Ez a kérdés nemcsak az új gaz.daságirányítósi rendszer kidolgozásával kapcso­latban merül fel, hanem a köz­gazdasági élet egyik, úgyszólván mindennapos témája. Ennek az a magyarázata, hogy az áttérés a gazdasági fejlődés egyik szaka­száról a másik szakaszra, minősé­gi változást jelent, amely egy sor feltétel megteremtését — például éppen új irányítási módszereket — és egy sor újszerű probléma megoldását követeli. A gazdaságfejlesztés extenziv módszerei azt jelentik, hogy a gaz­dasági növekedés fő módszere a termelés mennyiségének növelése, zömmel új munkaerő munkába ál­lításával, új munkahelyek létesí­tésével, a termelői kapacitások növelésével. A magyar népgazda­ság 1949-toi lényegében napja­inkig ezt az utat járta. A külön­böző gazdaságfejlesztési módsze­reknek gazdaságilag és történel­mileg megvan a maguk létjogo­sultságuk. Olyan körülmények között, amikor hazánkban a tőkés rendszer hagyatékaként nagyfokú munkanélküliség volt, a legkézen­fekvőbb volt — szociális és gazda­annak idején böviben levő mun­kaerőforrás felhasználása. Félreértés ne essék: az exten­ziv fejlesztés sem engedi meg a bőségesen rendelkezésre álló erő­forrásiok) pazarlását. Az extenziv fejlesztést is a lehető legcélsze­rűbben kell végrehajtani. Erre azért kell felhívni a figyelmet, mert van olyan felfogás, amely azt sugallja, mintha az extenziv fejlesztési módszerek „lazább” gazdálkodást indokolnának. Miért mondjuk, hogy ezekben az években a gazdaságfejlesztés extenziv módszeréről át kell tér­melékenyBégének fokozott ütemű emelése. Az intenzív módszerek jellem­ző vonásai: a) a munka technikai ellátott­ságának, felszereltségének foko­zása: b) a dinamikus szerkezeti át­alakulás; e) a technológiai módszerek tö­kéletesítése; d) a termelés technikai feltéte­leivel összhangban levő muitka- és üzemszervezés. Meg kell jegyezni, hogy „az in­tenzív fejlődés szakasza” nem zárja ki az extenziv fejlesztés le­hetőségét. Továbbra is szükség lehet új bányák nyitására, egyéb kapacitásbővítésre stb. Arról van szó; hogy a gazdasági növekedés fő forrása az intenzív fejlesztési módszerekből fakad. Miután fontos feladattá válik a munkaerő felszabadítása és he­lyettesítése, ezt a munka fotko- érhetjük el. nem mindegy, ni a gazdaságfejlesztés intenzív módszereire? Azért, mert elérkez- ££ gépesítésével“ tunk egy olyan fejlődési szakasz. Természetesen hoz. amelynek az a jellemzője, hogy az élő munkát milyen sor- hogy a munkaerő kezd szűkös rendben, hol helyettesítjük holt erőforrássá válni, amikor tehát a munkával (miután a beruházási gazdasági növekedés nagymérték- erőforrások is korlátozottak). Ez ben attól függ, milyen mértékben szorosan összefügg a népgazdaság vagyunk képesek gépesítéssel, ágazati szerkezetével, fejlesztési technológiai módszerek tökélete- kérdéseivel. sítesével élő munkát felszabadíta- De ezen túlmenően: nem kö- ni, illetve helyettesíteni. A körül- zörmbös, hogy az élő munka tech- ményekre jellemző, hogy a mun- nikai ellátottságát, felszereltségét kaképes korú lakosságból az aktív (ezt általában az egy munkásra keresők aránya (nyugdíjasok nél- jutó állóalapok értékével fejezzük kül számítva) immár 82 száza- ki) milyen minőségű, korszerű Pó­lókra emelkedett. Ügy tűnik, en- gű gépekkel, berendezésekkel nek az aránynak a további lénye- fokozzuk. Az ellátottság azonos ges emelése már nem lehetséges, (tehát a régi) technikai színvona- Ezért a gazdasági előrehaladás ion is nőhet és ebben az esetben kulcsa.: a munka társadalmi tér- lényegében extenziv fejlődéssel

Next

/
Thumbnails
Contents