Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-07 / 5. szám
WW. Január *1. 5 Péntek Nagyarányú és éssserű parkosítási tervek Békéscsa bán A tagság kétharmada nem jelent meg a városi népművelési tanács első ez évi ülésén Tavaly ősszel alakullak meg a Az első napirend során a tanács jelenlevő tagjai érdekes tájékozErősítsük tovább a magyar—szovjet barátságot sága, és egyre többen ismerjék városi és járása népművelési tanácsok, miután a megyei népművelési tanács is létrejött és meghatározta feladatait. A békéscsabai népművelési tanács alakuló ülésén a megvitatott és elfogadott munkaterv célja a városban folyó népművelési tevékenység ösz- szetbangolása volt, s ezt szolgálta a különböző albizottságok meg. alakítása is. A népművelési tanács első, novemberi, összejövetelén különösen nagy érdeklődés nyilvánult meg a meghívottak, körében olyan tömegkulturális és más művelődési kérdések iránt, melyek a megyeszékhely lakóit élénken foglalkoztatják. A javasolt munkaterv kiegészítése és az egyes ülések napirendjének elfogadása után várható volt, hogy a városi népművelési tanács 1966- ban valóban hatásosan tevékenykedő testületté válik. A tanács január 5-én délutánra összehívott első ez évi ülése azonban — egyelőre — cáfolni látszik ezt a várakozást, ugyanis tagjainak mindössze egyharmoda jelent meg azon, az egyharmadot is túlnyomórészt azok adták, akiknek hivatalból ott kellett lenniük. A nagyfokú részvétlenség azonban nem akadályozta meg az ülésen részt vevőket abban, hogy alaposan és mélyen elemezve megvitassák a város parkosításának tervét, a szabadtéri színpad nézőterének felújítási javaslatát és a színpad nyári programvázlartát. Meg kell azonban mondani azt, hogy a városi népművelési tanács első ülésén mégsem vizsgázott jól, tagjainak zöme azon nem jelent meg, és ezzel az első megbeszélés hatása és hatóköre annyira leszűkült, hogy félő, azt ott elhangzottak — megfelelő mértékben — gyümölcsöznek-e majd? állunk szemben Az általános az, hogy ez a fejlesztés valóban a korábbinál fejlettebb műszaki színvonalon történik (nagyobb teljesítmény, nagyobb pontosság stb.). Ilyenkor a felszereltség emelkedése munkamegtakarítást eredményez. Ámde mi a helyzet olyan ágazatokban, melyek nagyrészt a külföldi piacokon értékesítik tenné, keiket? Ezekben az ágazatokban nem elégséges, ha a korábbi színvonalhoz viszonyítva történt előrehaladás. Tegyük fel, hogy üzembe helyezünk a korábbinál korszerűbb kapacitást; ez kétségtelenül növeli a munkatermelékenységet. Am, ha a külföldi versenytárs ennél is korszerűbb kapacitást helyez üzembe, úgy elmaradásunk valójában nőtt, a szóban forgó termék cserearányai kedvezőtlenebbül alakulnak, a termelékenység nemzetközi szintű összehasonlításában hátrányosabb „besorolást” érünk el. Ezért a kifejezetten exportágazatokban a mérce: a számításba jöhető versenytárs technikai színvonala. Ezzel szorosan összefügg a nép- gazdasági szerkezet dinamikus átalakítása. A versenytársak színvonalát csak úgy tarthatjuk, ha eszközeinket megfelelően koncentráljuk néhány versenyképes ágazatunk fejlesztésére. Ez a „kiemelt” ágazatok dinamikus fejlődésével, ezzel szemben más ágazatok (ezen belül esetleg termékcsoportok) lassúbb ütemű növekedésével jár együtt. Így megtörténhet, hogy például egy bizonyos időszakban az ipari termelés volumene ugyan egyáltalán nem vagy csak kismértékben növektatót kaptak a város parkosítósá- nak tervéről, főleg a parkosítás és a parkok fenntartásának anyagi igényeiről, mélyet még ezután hagy jóvá a városi tanács vb. A tervezet egyes részei közül figyelmet megragadó, hogy ez évben a Széchenyi liget átalakítását befejezik, és a ligetet modem kőkerítéssel veszik körül. Tovább folytatódik a Körös parti részek és az V. kerületi piactér megfelelő rendezése. Több más, kisebb munkálat mellett az utcák fásítása és két új játszótér (a helykijelölés ezután történik meg) szerepel még a tervben, mely közel 5 millió forint felhasználásával számol. A tanács ezután a szabadtéri színpad felújításának elgondolásairól hallgatta meg a tanács elnökének, Babák Györgynek beszámolóját, majd a szabadtéri színpad nyári programtervezetét vitatták meg, a lehetőségek között igen részletesen. Javaslat hangzott el arról, hogy 1967-ben a Békés megyei Jókai Színház is igénybe vehetné a szabadtéri színpadot, mégpedig olyan, formában, hogy évadjának befejező előadásait (mintegy 6—B előadást) itt tartana meg. A javaslattal kap. csői atban, olyan igény, is felmerült, hogy a választott darab ne operett legyen, hanem megfelelő értékű, szabadtéren kitűnően játszható prózai alkotás, melyet azután a színház vidéki szabadtéri színpadokon is bemutathatna. A szabadtéri színpad programjának kidolgozását rövidesen megkezdik, és azt a népművelési tanács legközelebbi ülésén újból megvitatják. A megbeszélés Babák György elnök zárószavaival ért véget. S. E. szik, ezzel szemben az iparban termelt nemzeti jövedelem jelentősen emelkedik: ez a gazdaságosabb termelési szerkezet eredménye, annak a következménye, hogy elhagyunk néhány kevésbé „fizető” terméket és a felszabaduló kapacitásokon mási, gazdaságosabb termékek gyártását kezdjük el. így tehát anélkül is növelhetjük a nemzeti jövedelmet, hogy a termelés volumenét is emelni kellene. Ez a jelenség az intenzív gazdaságfejlesztés jellemvonása. (Extenzív fejlesztés esetén — e^zel szemben — a termelési volumen növelése áll az előtérben.) A technológiai módszerek fejlesztése — mint az intenzív fejlesztés feltétele — kézenfekvő. A technológia fejlesztésének előnye, hogy viszonylag kis ráfordítással nagy eredmény áll szemben. A technológiai folyamatok tökéletesítése jelentős élő és holt munka megtakarítást eredményez (például a forgácsolási eljárás helyettesítése sajtolással), javítja a termék minőségét (pontosságát, ellenállóképességét srt.b.). Tehát a technológia fejlesztése a munkatermelékenység emelésének jelentős tartaléka. Ma már mindennapos dolog, hogy új, korszerű berendezésekei, gépeket helyeznek üzembe. Növekszik a munka technikai felszereltsége, a gépesítettség színvonala. És eredményeink — elsősorban a termelékenység alakulásában — nem arányosak ezekkel a változásokkal. Ennek okait keresve azt találjuk, hogy a termelés műszaki fejlesztését gyakran nem A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnökségé január 7-én konferenciát tart, melyen megvitatja az eddigi munkát és meghatározza a jövőbeni feladatokat. Ez alkalomból a lap munkatársai felkeresték az MSZBT három aktíváját, hogy beszélgessenek velük eddigi tevékenységükről, további céljaikról, a két nép közötti barátság elmélyítéséről. Minél többen tanuljanak oroszul — Az orosz nyelv tanulásában a Szovjetunió iránti baráti érzés is kifejeződik — mondja meggyőződéssel Pribojszki Mihály orosz és német szakos gimnáziumi tanár, aki a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökségének tagja. Régen bekapcsolódott már az MSZBT munkájába, van ennek vaigy tizenöt éve. Mint az orosz nyelv jó ismerője, felnőttek tanítását vállalta. Meggyőződéssel hirdette és hirdeti ma is, hogy a magyar nép mélységes hálával tartozik a szovjet népnek, amely súlyos véráldozatok árán szabadította fel az országot a fasizmus igája alól. A barátság erősítését szolgálja egymás megismerése. — Találkozzunk minél többéit szovjet emberekkel! Ha pedig valaki oroszul beszél és kijut a Szovjetunióba, könnyen kiismeri magát — vélekedik és elmondja, hogy nemrég ő is járt ott. Az MSZBT 9 napos jutalomutazásban részesítette, így jutott cl Moszkvába és Kijevbe. A legjobban az emberek köz- vetűensége, segítőkészsége ragadta meg a figyelmét. — Nagyon melegszívűek azokhoz, akiket barátaiknak tekintenek, s a magyarokat különösen szeretik — szűri le egy mandatköveti az új technikának megfelelő korszerűbb munka- és üzem- szervezés. Pedig hiába helyezünk üzembe, mondjuk, egy nagy termelékenységű automata présgépei, ha az anyagellátást (a gép „táplálását”) és a késztermék gépi úton való elszállítását nem szervezzük meg. Egyik esetben a gépet az akadozó anyagellátás miatt nem lehet kihasználni, a másik esetben a félkész vagy késztermék elszállításához az eddiginél lényegesen több munkaerőre van szükség. Ebben az esetben tehát a szervezés hibájából elveszítjük a gépben rejlő magas termelékenységi lehetőségeket. Ezért az intenzív fejlesztés feltételezi az ugyancsak intenzív, magas színvonalú szervező munkát. Ha valóban gazdaságos megoldásra és az új technika optimális kihasználására törekszünk, akkor a szervezőmunkának meg kell előznie az új gép, berendezés üzembe helyezését. A rekonstrukció, a gépfelújítás nemcsak beruházási művelet és nemcsak kivitelezési terveket igényel. Az ideális állapot az, ami kor ezekkel a tervekkel egyidejűleg elkészítik az új szervezési megoldásokat. Amint látjuk, az intenzív fejlesztés tartalmi vonásai valóban aktív termelékenységi politika irányában hatnak és jelentősen eltérnek a gazdaságfejlesztés korábbi, extenzív módszereitől. Többek között gazdasági fejlődésünk jellegének ez a minőségi változása is indokolja, hogy gazdaságirányítási rendszerünkbén lényeges változtatásokra kerüljön sor. Dr, Varga György ban a kint szerzsett tapasztalatait. Ügy érzi, többet kellene tenni az orosz nyelv megtanításáért. Nem ártana, ha egyes vezetők, akik segítséget tudnák nyújtani hozzá, elgondolkoznának ezen. Főként példamutatást vár tőlük. Tegyenek így is hitvallást! Szeretné azt is, ha a TIT és az MSZBT mielőbb beszerezné az audiovizuális oktatáshoz szükséges eszközöket és az aplikációs táblákat. Gyorsítaná a nyelvtanulást és fokozná a kedvet is. Reméljük, eljön ennek az ideje. Addig is minél többen tanuljanak oroszul. Hivatalból és anélkül Hófehér haj, fiatalos arc. Micsoda kontraszt! És ilyen az élete is, ilyen ellentmondásos. Bár már nem tartozik a fiatalok közé, mégis tele van ambícióval, frisseséggei. Hajnali ötkor a hivatalban találná a hét bármelyik napján, ha valaki ilyen korán bekukkantana a mezőhegy esi posta ablakán. Esténként pedig a különböző társadalmi funkció betöltése telíti meg szabad idejét. Az MSZBT munkájában évek óta részt vesz. Volt járási titkár is — társadalmi alapon. Járta a községeket, előadásokat tartott, ankétokat, kiállításokat szervezett. A legnagyobb eredményt a Szovjet Híradó előfizetődnek szervezésében érte el. Hivatalból és anélkül is agitált e kedves, színes nyomású lap mellett. Hogy miért? Szerinte ez ismerteti meg a legjobban a szovjet nép életét a magyar közönséggel. Ezenkívül a különböző rétegek egyformán megtalálják benne az érdeklődési körüknek megfelelő írásokat, tudósításokat. Ez teszi népszerűvé. Zeiei Dezső, a mezökovácsházá posta vezetője és mindazok, akik segítették munkáját, elérték, hogy 1961-ben a Szovjet Híradó terjesztésében Mezökovácsházá országosan az első lett. A posta vezetője ma is aktívan vesz részt a munkában s mint mondotta: igen örül annak, hogy megyei konferencián is tárgyalják a magyar—szovjet barátság ápolásával kapcsolatos tennivalókat. — Ez nagyon időszerű — jegyezte meg, amikor erről beszélgettünk, mert az utóbbi időben valahogy háttérbe szorult e munka. Pedig most még többen bekapcsolódnának, hiszen különösen az elmúlt két évben sókan jártak a Szovjetunióban és ezek az emberek személyes tapasztalataik, élményeik ismertetésével sokat tudnának tenni azért, hogy tovább erősödjön a két nép barát. Az üzemi szakszervezeti bizottságok és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aktívái közreműködésével január hónapiban előfizetésgyűjtés indult meg a Szovjet Híradó című képes lapra. Az igen keresett színes lap — mint a Szovjet—Magyar Baráti Társaság folyóirata — aktuális képes riportokban, sokrétűen mutatja be a szovjet nép politikai, gazdasági, társadalmi életét és mélynyomásos műmellékletekbén az orosz és szovjet művészetet. meg a Szovjetunió fejlődését, virágzását. A személyes élmény erősiti a két nép barátságát A Szovjetunióban tanult több évig. Megismerte a szovjet embereket, tenndakarásukat, barátságukat. A személyes élmények, tapasztalatok vezették oda, hogy itthon is teljes szívvel és odaadással ápolja a két nép barátságát. Varga István, a Mezőhegyes: Állami Gazdaság föagronómus- helyettese a gyakorlat embere. Amit kint tanult, azt itthon hasznosítja. Munkájáról, a magyar és szovjet nép barátságának elmélyítéséről beszélgetünk, de mindig visszatér a termeléshez. Ez érthető is. hiszen a kettő valahogy ebben az esetben összefügg. A szovjet módszerek alkalmazásával ugyanis kiváló eredményeket ért el és van-e jobb módszer a barátság erősítésében, mint az, hogy bebizonyíthatja a gyakorlatban a másik nép tudását, eredményeit? A hibrid kukorica termesztésében különösen kiemelkedő eredményeket értek el a gazdaságban. A holdankénti átlagtermés már az első időkben elérte a 25 mázsát májusi mór Zsoltban átszámítva. Az idén 27 mázsa lett, de volt már példa a 40 mázsás termésre is. Varga István az így szerzett tapasztalatait átadja másoknak. Az MSZBT munkájában úgy vesz részt, hogy előadásokat tart személyes élményeiről, a szovjet módszerek alkalmazásában szerzett tapasztalatairól. Előadások, ankétok és ismét előadások követik egymást, különösen a téli hónapokban. Segítő társad is akadnak, főleg azok közül, akik már szintén jártak vagy tanultak a Szovjetunióban. E kis csoport a szívén viseli a magyar és szovjet nép barátságának erősítését és mindig talál alkalmat erre. Emlékezetes még az idén júliusban megtartott ankét, melyen a Szovjet Híradó szerkesztője találkozott a mezőhe- gyesi olvasókkal. Hazánkban sok szovjet gyártmányú géppel dolgoznak, különösen a mezőgazdaságban. Ügy gondolják a mezőhegyesiek, hogy igen hasznos lenne a két ország néhány gépészszakemberénék tapasztalatcseréje, ankétja. Egy ilyen találkozót akarnak megszervezni a közeljövőben. — E találkozó bizonyára nagyon hasznos lenne mindkét fél számára, és ez is hozzájárulna a barátság erősítéséhez — mondot- I ta Varga elvtárs a beszélgetésünk I végén. Kasnyik — Pásztor Ápolja a magyar néphez fűződi barátságot. A közreműködők célul tűzték ki — az előfizetések gyűjtésével is —, hogy havonta több mint 11) ezer olvasóhoz jusson el rendszeresen a lap. Az előfizetés gyűjtésének elsősorban az a célja, hogy az emberek ezen a színes lapon keresztül is közelebb kerüljenek egymáshoz határainkon innen és túl, s megismerjék egymás munkásságát, életét, segítve és erősítve a két nép barátságát. i Előfizetésgyüjtés indult a Szovjet Híradó címfi lapra
