Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-07 / 5. szám
tWB. január X 3 Péntek öt perc telefon: Mezőgazdasági könyvek vásárára készül a csabai könyvesbolt Szerepelt-e a karácsonyi ajándékozások listáján olvasnivaló? Mutatkozik-e érdeklődés január elején könyvek iránt? — Ilyen és hasonló kérdésekkel fordultunk telefonon a békéscsabai Radnóti Miklós Könyvesbolt vezetőjéhez, Poroszlai elvtárshoz. — A nemrég zárult esztendő decemberében forgalmunk jóval nagyobb volt, mint a hatvannégyes év azonos hónapjában. Ajándékozási időszakról lévén szó, elsősorban a szépirodalom fogyott, főként az ifjúsági és az ismeretterjesztő művek. — Mi az új év első napjaiban a helyzet? — Meglepő. Annak ellenére, hogy a közönség nemrég jutott túl a vásárlások és kiadások csúcshónapján s tulajdonképpen a „csu1 kottabb erszény” korszakát éljük, boltunkban emelkedik a forgalom, amit joggal tulajdonítunk az olvasókedv fokozódásának és örömmel könyveljük el a bevétel erkölcsi és művelődési rovatában. — Ehhez mi is őszintén gratulálunk! — Lesz-e, várható-e a közeljövőben érdekesebb hír, esemény? —- A minden év februárjában ismétlődő mezőgazdasági könyvvásárra készülünk. Éppen ma kaptunk meghívót a megyei könyvbarát akcióbizottságtól s abban értesítenek bennünket, hogy január 12-én, a Hazafias Népfront megyei bizottságának csabai székházában ülést tartanak. Közben raktárilag is készülünk az erőpróbára. Már jó néhány olyan gazdaságtudományi, technikai, gépesítési, növénytermesztési, kertészeti, állattenyésztési, erdőgazdasági, természettudományos és általános művet biztosítottunk vásárlóinknak, melyek valamilyen szempontból a szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodáshoz feltétlenül szükségesek. — Ha már erőpróbáról van szó, miként sikerült a múlt évi iskolai könyvterjesztés? — A tankönyveket most nem említem, hiszen nélkülözhetetlenségük miatt az utolsó szálig elfogytak. Ellenben boldogan közölhetem, hogy az általános és a középiskolák tantestületei, tanulni a múlt évben Békéscsabán nem kevesebb, mint 70 ©zer forint értékben vásároltak szépirodalmat és olyan szakkönyveket, melyek a gyakorlati oktatásban és a szakköri tevékenységnél nagy segítségükre szolgálnak. Ehhez még azt fűzném, hogy kedves szokásként a diákok ballagáskor egy-egy jó és szép könyvvel ajándékozzák meg egymást emlékül. Ilyen célra az 1965-ös esztendőben Csabán 23 ezer forint értékű szépirodalmi mű lelt gazdára. — Befejezésül még annyit, hogy ugyanebben az időszakban, az író—olvasó-találkozók alkalmával a városban tíz helyen könyvesboltunk látta el aktivistái segítségével az alkalmi könyvvásárokat, kiállításokat. Egyébként pedig a csabai iskolákban, üzemekben, hivatalokban könyvhetek, irodalmi események alkalmával összesen 35 helyen állandó megbízottként, 25 helyen pedig időszakosan könyvterjesző- ink és propagandistáink tevékenykednek. Működésük nagyban hozzájárul az irodalmi érdeklődés fenntartásához és .fokozódásához. — Éj — VEZETES / b VEZETŐK A Járási vezetés és a tsz-ek A mezőgazdaság szocialista át- ! tői függő gazdálkodás mindenszervezése több ezer termelőszövetkezet megalakításával ment végbe. Magától értetődik, hogy az életre hívott nagyüzemeknek mesz- szemenő és sokoldalú támogatásra, útbaigazításra volt és van szükségük. Azzal ugyanis, hogy megalakult a termelőszövetkezet, a szocialista nagyüzemi társasgazdálkodásnak lényegében csak a keretei jöttek létre, amelyeket azután kellett és kell megtölteni megfelelő tartalommal. Vonatkozik ez a szövetkezeti élet és munka megszervezésére éppenúgy, mint az eredményes működéséhez szintén nélkülözhetetlen gazdasági, anyagi feltételekről történő gondoskodásra. A maga erejéből sem az egyiket, sem a másikat nem lett volna, nem lenne képes megoldani a parasztság. Ez az egyik oka annak, hogy államunk kezdettől fogva segíti a termelőszövetkezeteket. A másik fontos ok az, hogy a mezőgazdasági termelés lehetőségeit és a népgazdasági igényeket feltétlenül össze kell egyeztetni. Egyaránt érdeke ez az országnak és külön-külön mindegyik termelőszövetkezetnek is, hiszen a tervszerűtlen, az esetlegességekSzázharminc százalékra teljesítette műit évi lakossági tervét a Vésztői Építőipari Ktsz A Vésztőd Építőipari Ktsz 1965- 1 vésztői fiókjának, a kultúrotthon- ben Békéscsabán, a Mokri utca- I male, a szeghalmi könyvtárnak és ban négy lakást, Békésen, a mezőgazdasági szakiskolában étkezdét, konyhát, raktárt, Vésztőn és környékén pedig nyolc családi házat épített. A lakossági tervét ISO százalékra teljesítette. Felkészült a téliesítésre is. Az OTP De ő bátorítóan és cinkosan rám kacsintott, majd visszafordult és a mögötte lihegő emberére ordított: — Gyorsabban! Mint a villám .futott rajtam keresztül'a felismerés. A hangja! Ez a recsegő hang, amely olyan, mintha dörzspapírt rágna! Hiszen akkor Boundy.. .és a Nagy Mágus... egy és ugyanaz a személy! Most már megértettem, miért kacsintott rám! De azt is, miért szökött meg tőlem Edit és éppen Boundyval! De nem volt időm a további töprengésre. Menekülnöm kellett, mégpedig a lehető leggyorsabban. Az állomásra! Csak a harmadik utcáig kell eljutnom. Ott már vár a kocsi. Az utcákon tetőfokán állt a pánik. Alig tudtam átvergődni a sikongó, tolongó, menekülő embersokaságon. De így legalább nem keltettem feltűnést rohanásommal. Már csupa víz voltam. Ingemet facsarni lehetett volna. Gombjaimat leszaggatták. Nyakkendőmet én magam dob am el. Ügy szorított, mint a kötél. Majd megfulladtam tőle. Végre, kimerültén, megtépázva és lihegve elértem a begyújtott motorral várakozó kocsit. Bedobtam magam a hátsó ülésre és elterültem, mint egy agyonhajszolt vad, amelyet üldözői halálosan kimerítettek. A sofőr szótlanul indított. A kocsi a következő pillanatban előreszökkent és száguldó iramban robogott az állomás felé. Amikor kissé magamhoz tértem, gyorsan hozzáfogtam az átöltözéshez. Leszaggattam magamról az összetépázo'.t ruhát és sietve magamra öltöttem azt, amelyik előre oda volt készítve a hátsó ülésre. Az állomás előtt lefékező kocsiból pedig már egy teljesen új ember szállt ki, nem az, aki pár perccel azelőtt beszállt. Nem John Bolton, vagyis Sasszem, hanem új papírjaim szerint Don Pedro Espinoza y Vicento hon- durasi ültetvényes, aki többéves emigrációból van hazatérőben Tegucigalpába, hazája fővárosába, hogy ott részt vegyen az új rezsim megszilárdításában. Simán eljutottam Houstonba, ahol egy Hondurasba induló hajóra kellett szállnom. Bár útközben kétszer is igazoltatáson estem át. Egyszer a Dallas—Houston közt közlekedő expresszen, egyszer pedig a hajóra szálláskor. Az utóbbinál a rendőrtiszt hosz- szasan vizsgálta papírjaimat majd amikor visszaadta őket, erősen a szemem közé nézett: — All right, mr. Espinoza! — mondta jól kihangsúlyozva új nevemet. Aztán tisztelgett és az én szívemről nagy kő zuhant le. (Folytatjuk) három családi háznak a belső munkáit a kőművesek és a szakipari részlegek dolgozói januárban és februárban folytatni tudják. A központi telepen vasszereléssel és betonelemek előregyártásával készülnék a tavaszi munkák megkezdésére. A szövetkezet tervbe vette, hogy az idén szállítószalagot, betonkeverő gépet, vibrátort vásárol és beszerez egy vasvázas, összerakható elemekből álló felvonulási épületet, amely könnyen áttelepíthető és így igen gazdaságosan használható fel a munkaterületek változtatásánál. Ugyancsak idei terv: teljesítménybérezést vezetnek be a szakipari részlegeknél is, re stb. Mindezek alkalmasak és elegendők is arra, hogy az állam tervszerűen befolyásolja a termelőszövetkezetek gazdálkodását. Tűrhetetlen tehát az, hogy bárki az érvényes közgyűlési határozattal ellentétesen intézkedjék a tsz-ben. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy előírja a termelőszövetkezetnek, kit válasszon meg elnöknek, vezetőségi tagnak, milyen beruházásokat valósítson meg, hány sertést hizlaljon, mennyi baromfit tartson. A termelőszövetkezeti tagokra, a közgyűlésre tartozik annak az eldöntése is. hogy milyen munkadíjazási, jövedelemelosztási módszert honosítanak meg. Ha valamelyik járási vagy akár megyei szerv parancsszóval próbálja keresztülvinni az elgondolását az említett, vagy a tsz hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben, akkor túllépi hatáskörét. A termelőszövetkezet ilyen esetekben teljes joggáf utasítja vissza az illetéktelen beavatkozást. Számtalanszor bebizonyosodott egyébként, hogy az efféle módszerek nem vezetnek jóra. Nagyon sok előny származik viszont abból, ha a járási tanács és a bankfiók értékes tanácsokat ad a termelőszövetkezeteknek a helyi lehetőségek jobb hasznosítására, bevált termelési módszerek bevezetésére, átgondolt közgazda- sági számításokon alapuló gazdálkodási megoldásokra. Ilyen segítségre van szükségük a termelő- szövetkezeteknek. A munkaszervezet kialakítása, üzemszervezési tanácsok, gazdasági elemzés, jövedelmezőségi számítások, a költségek ésszerű csökkentésének módjai: ezek azok a lehetőségek, amelyek minden járási tanács és bankfiók dolgozóinak kínálkoznak bármelyik termelőszövetkezetben. Ahhoz természetesen, hogy a vázolt és más hasonlóképpen lényeges problémákkal foglalkozzanak a járási szervek, esetleg a tsz-ek állami irányításáról vallott a tanácsadás, az egyenrangú fe- ■ régebbi felfogásukat is módosítalak véleménycseréjén alapuló ni keU. Ma még jó néhány olyan meggyőzés. Az eszközök pedig, amelyek a közvetett irányításhoz a járás rendelkezésére állnak: az árpolitika, a beruházási és hitel- politika, valamint a termelési és értékesítési szerződések rendszeképpen káros volna. Jól átgondolt, a helyes elveknek megfelelő, egészséges fejlődés csak akkor lehetséges a mezőgazdaságban, a termelőszövetkezetek csak akkor boldogulnak, ha semmilyen vonatkozásban sem nélkülözik szocialista államunk segítségét. Ennek a segítségnek a rendszerében kiemelkedő szerepük van a járási tanácsoknak és a Magyar Nemzeti Bank járási fiókjainak. Igaz, más szervek és intézmények is közreműködnek az állami irányításnak és támogatásnak a megvalósításában, de a járási tanács és a bankfiók tehet és tesz legtöbbet a termelőszövetkezetek további erősödéséért. Rengeteg múlik azonban azon, hogy miképpen juttatják el a tsz-ekhez mindazt, amit az állam a fiatal nagyüzemi társasgazdaságok megszilárdítására fordít. A helyesen felfogott és gyakorolt állami irányítás részben közvetlen, részben közvetett. Az előbbi esetben az állam, illetve a járási tanács és a bankfiók hatóságként lép fel és gondoskodik a termelőszövetkezetekre nézve kötelező erejű jogszabályok betartásáról. Ellenőrzi, hogy a termelő- szövetkezet a törvényes rendelkezéseknek megfelelően gazdálkodik-e, s ha szabálytalanságot tapasztal, akkor megteszi a szükséges intézkedéseket. Természetesen vonatkozik ez arra is, hogy nemcsak joga, de kötelessége is érvényteleníteni az olyan intézkedéseket, esetleg közgyűlési határozatokat, amelyek hatályos jogszabályt sértenek. Az ilyen jellegű adminisztratív intézkedések indokoltak és szükségesek. Más a helyzet akkor, ha a járási tanács vagy valamelyik osztálya utasítással akar megoldani olyan feladatokat is, amelyeket csak a közvetett irányítás megengedett módszereivel szabad elintézni. Ilyen módszer a felvilágosítás, Kedvező ütemben halad a téli gépjavítás Adjon jobb minőségű cseremotort a Győri Gépjavító Vállalat Megyénk gépjavító állomásain — szám szerint 9 helyen — 1966. január 1-ig 37 százalékra teljesítették a téli gépjavítás előirányzatát. A 333 időarányosan felújításra tervezett gép helyett 393- al javítottak meg — közölte Kiss József a megyed igazgatóság mérnöke. A megye téli gépjavítási tervében 1418 traktor teljes felújítását kapták feladatként a gépjavító állomások. Valamennyi gépjavító állomás jól látja el munkáját. Ebben az idényben több helyen párhuzamos felújító szadult elő. Ez annak köszönhető, hogy az 1965. évi készletet az AGROKER-től időben megvásárolták. Jelenleg alátétből, szime- ringből és csavaráruból kevés a raktári készlet. A Zetor K—25-ös traktorok motorcserés javítása a tervhez képest nem kielégítő. Ennek az a magyarázata, hogy a Győri Gépjavító Vállalat, ahol a motorok generálozását csinálják, a terv teljesítésétől — mennyiség és minőség tekintetében — csaknem 50 százalékra elmaradt. Ahol az lagokat állítottak üzembe és előbb említett típusú gépeket jabővítették a gépjavító teret is. Az anyag-, alkatrészellátásban eddig különösebb gond nem formódszer él az irányítás gyakorlatában, amely annak idején szükséges, célszerű lehetett, ma azonban már elavult és hátrányos. A termelőszövetkezetek fejlődése új követelményeket támasztott nemcsak az elnökök, ag- ronómusok, könyvelők, hanem a járásiak munkájával szemben is. Magától értetődik, hogy ezzel nem csökkent, hanem növekedett a járási tanácsnak, s azon belül elsősorban a mezőgazdasági osztálynak a fontossága. S ha még nincsenek is meg azok a feltételek, amelyek az egyre sürgetőbben jelentkező igények jó kielégítéséhez kellenek, mindenhol van mód az Irányítás tökéletesítésére. A járási szervek tekintélyét az fokozza tovább, működésüket az teszi még hasznosabbá, ha nem fecsérelik el az erejüket apró- cseprő ügyekre, s olyanokra, amelyek nem is rájuk tartoznak, hanem a lényeges kérdések megoldásához adnak meg minden tőlük elvárható segítséget. A termelő- szövetkezetek vezetőinek és tagjainak pedig jól felfogott érdeke, hogy a gazdálkodás javítására vítják, 4—5 szerelőt is meg kel- • vonatkozó minden jó tanácsot, jalett bízni a Győrben felújított mo- j vaslatot köszönettel fogadjanak, torok újraszerelésével. | és hasznosítsanak.
