Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-07 / 5. szám

M®6. Január 7. 2 Péntek A kormány Tájékoztatási Hivő- fala közli: A Minisztertanács csütörtökön égést tartott. Meghallgatta és tu­domásul vette Apró Antalnak, a kormány elnöklhelyettesenek tá­jékoztatóját . a magyar »lengyel ga-rriasáPi együttműködési bizott­ság soron következő VI. üléssza­kának előkészítéséről. A SZOT főtitkárának előterjesz­tése alapján a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Taná­csának elnöksége együttes hatá­rozatot hozott az 1966. évi terv ismertetéséről. A Magyar Vöröskereszt főtitká­ra beszámolt az árvízkárosultak megsegítésére indult társadalmi gyűjtés eredményeiről és a segé­lyek szétosztásáról. A Miniszter­tanács a beszámolót megvitatta és tudomásul vette. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett an­nak a vizsgálatnak a tapasztala­tairól, amely a népművelési célo­kat szolgáló pénzügyi eszközök felhasználásával foglalkozott. A kormány a jelentést megtárgyalta, elfogadta és kötelezte a művelő­désügyi minisztert, hogy a vizs­gálat megállapításainak figyelem­bevételével a pénzügyi eszközök célszerűbb felhasználáséira ebben az évben terjesszen elő javaslato­kat a Minisztertanácsnak. A Baranya megyei Tanács V.B. elnöke a megye termelőszövetke­zeteinek helyzetéről, megszilárdí­tásáról, eredményeiről és még megoldást igénylő problémáiról számolt be. A kormány a tájékoz­tatót megvitatta és tudomásul vette. Az Országos Vízügyi Főigazga­tóság vezetője a vizek minőségé­nek védelmében tett intézkedé­sekről adott jelentést. A kormány a jelentést tudomásul vette, s ha­tározatokat hozott. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. # * • A Magyar Forradalmi Munkás —Paraszt Kormány, a Szakszer- vezeték Országos Tanácsának el­nöksége az 1966. évi tervfelada­tok sikeres megvalósítása céljá­ból az alábbi együttes határozatot hozta: A miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői bizto­sítsák, hogy a vállalatoknál a mű­szaki konferenciákat január vé­géig, a termelési tanácskozásokat pedig febr-uár végéig tartsák meg. Fordítsanak az eddigieknél na- j gyobb gondot a termelés lehető legjobb feltételeinek biztosítására. A vállalati tervekből az egyes egységekre háruló feladatokat, a munkaverseny célkitűzéseit a gaz­dasági vezetőkkel és az üzemi dolgozókkal mindenütt konkrétan ismertessék és vitassák meg. Igé­nyeljék és hasznosítsák a dolgo­zók észrevételeit, javaslatait. A vállalatoknál a bérügyi in­tézkedésekre rendelkezésre álló összegeket — béremelés, bérfej­lesztés, tartós létszámcsökkentés­ből adódó megtakarítás, bértarta­lék —, valamint a prémiumot koncentráltan, a kitűzött célok­nak megfelelően használják fel. Biztosítsák, hogy megfelelő tar­talékok álljanak rendelkezésre az anyagi ösztönzőknek a vállalati és népgazdasági érdekkel összehan­golt alkalmazásához, a dolgozók jövedelmének további emeléséhez. A Minisztertanács és a SZOT elnöksége felhívja az állami és gazdasági vezetőket, hogy az egy­séges cselekvés, az eredményes munka érdekében szorosan mű­ködjenek együtt a szakszervezeti szervekkel, vezetőkkel. Az irá­nyító szervek — a minisztériu­mok, az országos hatáskörű szer­vek, a trösztök — vezetői és ve­zető beosztású dolgozói e rendel­kezések végrehajtását személyesen is segítsék az üzemeknél, a válla­latoknál és az intézményeknél. A Minisztertanács ülése A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának határozata alapján múlt év júni­usában társadalmi bizottság ala­kult az árvízkárosultak megsegí­tésére. A bizottság munkájában részt vettek a társadalmi és tömeg­szervezetek, az állami szervek A bizottság felhívása széles körű visszhangra talált a lakosság kö­rében. A társadalmi együttérzés és segítőkéi zség magas mértékét jelzi, hogy az e célra nyitott csekkszámlára 182 millió 8 ezer 911 forint adomány érkezett. Szép számmal érkeztek a bizottsághoz munkafelajánilások is. Sokan akarták az árvízkárosul­tak gyermekeit vendégül látni. Ezt köszönettel fogadta a bizott­ság, de nem vette igénybe, mert mintegy 120 ezer gyermek intéz­ményes nyaraltatásáira volt lehe­tőség: SZOT-üdülőkben tudta el­helyezni minden olyan árvízkáro­sult gyermekét, aki erre igényt tartott A bizottság megállapította a segélyek szétosztásának módoza­tait, irányította és ellenőrizte a segélyezés lebonyolítását A bi­zottság úgy határozott, hogy min­den ár- és belvízkárosult (veszte­ségétől és szociális helyzetétől függően) ingókáraira 5, illetve 10 ezer forintig, ingatlankárára pe­dig 50 ezer forintig, egyes indo­kolt esetekben felmerült tényle­ges költségeinek 80 százalékáig | kaphat segélyt. November végéig összesen 22 406 család kapott ingóságaira, 5792 család pedig ingatlanjára se­gélyt Összesen 157 millió 34 ezer és 735 forint került kiutalásra visz- sza nem térítendő segélyként. Az ingatlanokban esett károkat pótló segélyek kifizetése még fo­lyik. A kár megállapítása a ténylegesen felmerült és igazolt kiadások alapján történik. Né­hány községben a helyreállítás még nem fejeződött be — az ott kiosztásra kerülő segélyekre ke­reken 5 millió forintot irányoztak elő. A fennmaradó 20 millió fo­rint tartalékként áll rendelkezés­re azzal a céllal, hogy esetleges jövőbeni árvíz esetén a rászoru­lókat a leggyorsabban segélyben, támogatásban részesíthessék. A Minisztertanács köszönetét mondott a lakosságnak a legszéle, j sebb körben megnyilvánult áldo­zatkész segítségnyújtásért, egy­ben elismerését fejezte ki a bi­zottság tevékenységében részt vett szervezetek — közöttük a Magyar Vöröskereszt — tagjainak, továb­bá a gyűjtésben és a segélyezés le­bonyolításában részt vett vala­mennyi dolgozónak. * * * A Baranya megyei termelőszö­vetkezetek megszilárdításának ta­pasztalatairól szóló jelentés meg­állapította: a nagyüzemi gazdasá­gok kialakulásával a megyében is fejlődött a parasztság öntudata, javultak az életkörülményei, szi­lárdult a munkás-paraszt szövet­ség. A szocialista átszervezés óta a megye mezőgazdasági termelése közei 17 százalékkal nőtt. A fel­vásárlás a múlt évben csaknem másfélszerese volt az 1960. évinek. Kedvezően alakultak az átlagter­mések, 21 százalékkal nőtt a szö­vetkezetek bruttó jövedelme. A szövetkezetek közös vagyona a második ötéves terv. időszaká­ban csaknem megkétszereződött. Jelentősen hozzájárult ehhez az állami támogatás rendszere is. A gyengén gazdálkodó szövet­kezetek helyzetét és fejlődését ne­hezítik a mostoha természeti kö­rülmények. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága behatóan meg­vizsgálta, hogyan lehet a megyé­ben legjobban végrehajtani a kormánynak azt a határozatát, j amely az objektív okók miatt gyengén gazdálkodó szövetkeze­tek megszilárdításának feladatait szabja meg. Javaslatokat és terveket dolgoz­tak ki a művelési ágak megvál­toztatására, főleg a szántóföldi művelésre alkalmatlan, meredek termelés és az állattenyésztés kel­lő összhangjának megteremtésére. Kidolgozták a hegyvidéki gazda­ságok géprendszerét, munikadíja- zást és jövedelemosztási, módsze­reit; a gazdasági melléktevékeny­ségekre is születtek elgondolások. A kormány a jelentés alapján megállapította, hogy a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága és a járási tanácsok vég­rehajtó bizottságai kellő gonddal, eredményesen irányították, szer­vezték a termelőszövetkezeték fej­lesztését, a termelésit és a gaz­dálkodást, segítették a szövetke­zetek politikai megszilárdítását. Felhívta a megyei, a járási, és a községi tanácsok végrehajtó bi­zottságait, nyújtsanak továbbra is segítséget ahhoz, hogy a terme­lőszövetkezeti gazdaságokban lét­rejöjjön az adottságaiknak leg­jobban megfelelő termelési szer­kezet. * * * A vizek minőségének védelme érdekében folytatott munkáról Taskent Koszigin szovjet miniszterelnök csütörtökön délelőtt megbeszélé­seket kezdett a Tasken.tben tar­tózkodó pakisztáni és indiai veze­tőkkel. Elsőnek ezúttal Ajub Khan pakisztáni elnökkel folyta­tott megbeszélést, majd Sasztri miniszterelnökkel tárgyalt. Az indiai küldöttség egyik szó­vivője szerint — írja a Reuter helyszíni tudósítója — „Koszigin úr korrekt, rendkívül körültekin­20. Hirtelen remegés futott át egész testemen és erős hányin­gert éreztem. Legszívesebben csapot-papot otthagyva elro­hantam volna valahová nagyon messzire, ahol még emberek sincsenek. Csak itt ne legyek! Sürgősen vissza kellett nyer­nem a nyugalmamat, mert na­gyon nagy volt a tét! S egy pil­lanatra megjelent előttem a Nagy Mágus fehér csuklyás alakja. Gyorsan másra tereltem hát háborgó gondolataimat és hajtogatni kezdtem magamban: • „Meg kell halnod, áruló!” „Én nem lehetek boldog Peggymmel, te sem leszel bol­dog! Meghalsz!” Mindez a pillanat ezredrésze alatt zajlott le bennem. Nyugal­összeállitott jelentés — a többi között — az alábbiakat tartalmaz­za: Az egész világon mind nagyobb figyelmet és anyagi eszközöket fordítanak arra, hogy megvédjék a folyóvizek tisztaságát, megaka­dályozzák szennyeződésüket. Ma­gyarországon 1961-ben indult meg a szervezett védekezés a vi­zek szennyezése ellen. Kormány- határozat írta elő, hogy az ipar­telepeken építsék meg, illetve kor­szerűsítsék a szennyvíztisztító be­rendezéseket. Azóta üzemiben mintegy 140 millió forintot köl­töttek erre. Az utóbbi három évben a vá­rosi csatornaművek hiányzó szennyvíztisztító telepeinek kié­pítésére 120 millió forint beruhá­zást biztosított a kormány. Ennek keretében készült és a soroksári Duna-ág vizének minőségét javító délpesti szennyvíztisztító telep, továbbá Pécs és Balatonfüred kor­szerű szennyvíztisztító telepe. A vizek szennyezéstől való megóvása érdekében az Országos Vízügyi Főigazgatóságon közpon­ti vízminőségi felügyelet, a víz­ügyi igazgatóságoknál laboratóri­umok alakultak, amelyek rendsze. résén vizsgálják az ipartelepek szennyvizeit és a felszíni vizek minőségét. Eredményesen működ­nek — mint társadalmi szervek tő és mégis igen konstruktív sze­repet játszik” a tárgyalásokban, s jelenléte a találkozó igen fontos eleme. Az indiai és a pakisztáni fél nézeteltérése lényegében abban áll, hogy Sasztri a jelek szerint nem hajlandó Kasmír státusáról tárgyalni, mert az országrészt In­dia elidegeníthetetlen szerves ré­szének tekinti. Pakisztán viszont éppen Kasmír hovatartozásárak problémáját kívánja megvitatni. A csütörtöki Pravda a taskenti biztos kézzel fogtam a fegyvert. Hárman céloztunk: ketten a fejére, egyikünk pedig a szivé­re. Finley intett. Ez volt a jel. És lőttünk. Az elnök az első golyót a nyakába kapta, pedig Fütykös a fejére célzott! Akkor küldtem én golyómat a lebpkó elnök fejébe. Halálordítás. Találtam! De a balkezes Finley, aki az elnök szívére célzott, ezúttal is hibá­zott és a helyéről épp akkor fel­ugró, saját életét mentő Donal- dy kormányzót találta el. Felüvöltött és ő is elterült a kocsiban. Kitört a pánik... A többivel már nem törőd­tünk, tudtuk, mi játszódhatik le odalent. Mentenünk kellett az a megyei vízvédelmi bizottságok. A káros szennyeződést okozó üze­mekre 1964-ben 40 millió, 1965- ben 25 millió forint úgynevezett szennyvíz-bírságot róttak ki. Ez a pénz is tisztítóberendezések építésére fordítható. Mindezek eredményeként sikerült a koráb­bi állapothoz képest jelentős elő­rehaladást elérni, s ma már el­mondható, hogy belföldi eredetű újabb nagyobb, tartós szennye­zés az utóbbi két évben nem ke­rült a vízfolyásokba. A Tisza vízgyűjtő területén ál­talában tiszták a vizek, de erő­sen szennyezett a Zagyva és a Sajó. A Duna vízgyűjtőjének vizei minőségi szempontból általában elfogadhatók. Kisebb javulás van a soroksári Duna-ágbam és néhány más kisebb vízfolyáson. A Duna vizében időszakonként átmeneti romlást észleltek, s ez esetenként veszélyeztette a budapesti felszíni vízmű üzemét is. A KGST-tagországok vizügyi szervei mind szorosabban együtt­működnek a vizek tisztaságának védelme terén: egységes módsze­reket dolgoztak ki a vizek minő­ségének vizsgálatára, eredmé­nyeket értek el a szennyvíztisztí­tás technológiájának fejlesztésé­ben is. A Minisztertanács a vizek tisz­taságának hatékonyabb védelme céljából a káros szennyeződések megszüntetését előmozdító újabb határozatokat hozott. (MTI) találkozóról azt írja, hogy India és Pakisztán érdekei megegyez­nek a legfontosabb dologban — egyik ország sem kívánja a konf­liktus kiújulását, mindkettő kí­vánja a béke és a jószomszédi kapcsolatok helyreállítását. A taskenti találkozó csak a kezdet ■— írja a Pravda. — Rész­vevőire nagy, bonyolult és nehéz munka vár. Ám ez a munka meg­tisztelő feladat, amelynek sikeres eredményeit az egész haladó em­beriség várja. irhánkat. Visszaugrottunk hát az ablakból, és a fegyvereket gyor­san szétszedtük. Omold, aki mögöttünk szin­tén fegyverrel a nyakában, de másmilyennél, mint a miénk, éles távcsövén figyelte a me­rényletet és jelezte a találato­kat. Most, a parancsnak megfe­lelően a lövések elhangzása után fegyverét a szobában hagy­va, leereszkedett a földszintre és elhagyta a házat. Ö volt a „falazó”, aki majd odakint izgatott viselkedésével magára tereli a rendőrség gya­núját, hagyja magát letartóztat­ni, de a Klan kiszabadítja a fogdából és külföldre szökteti. Én Omold fegyverét kesz­tyűs kézzel felemeltem és az ab­lakpárkányra helyeztem „bűn­jelnek”. Aztán, mint akik jól végezték a dolgukat, leszedtük az álarcunkat és egyenként lefe­lé indultunk. Útközben betér­tünk néhány limlom-raktárba és megbízható helyre rejtettük a fegyveralkatrészeket. Odalent a nagy zűrzavarban pedig Sury embereinek orra előtt szépen kisétáltunk a kapun. Ám az épület felé most újabb rend­őrök rohantak. Élükön Boundy futott, az a bizonyos Frank Boundy rendőrkapitány-helyet­tes, aki Editet megszöktette. Egy pillanatra megtorpantam. képviselői. területek erdősítésére, a növény­Koszigin megbeszélése az indiai és pakisztáni vezetőkkel SA'RKÖZ/qrvtA: ■ W Ku-klux-klan — Kisregény — * mám visszatért és már újból

Next

/
Thumbnails
Contents