Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-30 / 25. szám
Január 39. 4 Vasárnap A tudományos eqyesű’eti éle* éves mérlege: Ötvenegy rendezvény ezerhétszázhetvcn résztvevővel (Tttdósitónktál) A Textilipari Műszálai és Tudományos Egyesület Békés megyei csoportjának múlit évi munkájáról szóló beszámoló jefLemitést lapozgatom. önkéntelenül is arra gondolok, hogy nem lébst túlságosan nehéz olyan beszámolót „összehozná”, amelynek számadatai mögött valóban initenzáv társadalmi tevékenység húzódik meg. Mindjárt az elején szembetűnik, hogy az óv végén 183 tagot számláló megyei csoport tavaly mindössze haititaa gyarapodott, mdnősé- giüag azonban annál inkább, noha a létszám megtartása sem bizonyult lekicsúnylendő feladatnak. A megyei csoportot ugyanis négy extilgyár dolgozóiból toborozták, s az 1964 végén a Pamuttextilművek Békéscsabai Gyárának 29 tagú üzemi csoportja tulajdonképpen csak papíron létezett. Ám a megyei csoport vezetősége ebbe korántsem nyugodott bele. fis. párt, a szakszervezet és a MTESZ segítségévei 1965. július -án újra életre hívták a pamut- szövő üzemi csoportját. A 24 tagú új gyári csoport újjászervezésében tevékenyen közreműködött a .söpört -összekötője, Csiernyik András és Mitykó János, a gyár műszaki vezetője is. Az összetétel minőségi színvonala is javult, hiszen a kilépették helyére jórészt leohnikumi, illetve egyetemi végzettségűeket vettek feiL Négy központi, 32 üzemi előadás, 12 klubnap, két filmnap és égy belföldi, tanulmányút, összesen ötvenegy rendezvény jelentei. . e a csoport tavalyi tevékenységének legfőbb stációit, amelyeken 1770 tag és érdeklődő vett részt, ami megközelítőleg 35 fős remdez- vényenkónti átlagnak felel meg. A iátogaíottság növekedésével párhuzamban az az örvendetes tény is megállapítható, hogy az összejövetelek színvonala is jelentékenyen nőtt, s ugyancsak növekedett az aktivitás és a résztvevők igénye is. A sokféle rendezvény közül is kiemelkedett a március 8 és 13 kö. zött a Békés megyei Műszaki Fej. esztési Hét keretében megrendezett előadássorozat, a júniusi Megyei Ffimnapok és az októberi Műszaki Hónap. Az év legsikerültebb előadását A vezető és beosztottjainak kapcsolata címmel dr. Molnár Imre tartotta. Több más előadással együtt ez kiváltképpen olyan érdeklődést keltett, iiogy témakörén még hetek múltán is vitáztak a résztvevők, s a megyei csoport az idén tervbe vet. te az előadás megismétlését. A filmnapok a MTESZ megyei .mtéző bizottságával karöltve kerültek megrendezésre. A levetített hímek témaanyaga zömmel a belső anyagmozgatás és a gazdaságos energiafelhasználás területét ölelték fel. Sajnos, kifejezetten textiles témájú filmek nincsenek. A tagság részéről éppen ezért felvetődött egy olyan igény, hogy a Külföldi társegyesületeik film-tárából központilag kellene biztosita- nd ilyen filmeket, annál is inkább, mert a tagság kifejezetten igényli az oktatófilmek vetítését. A szeptemberben lebonyolított kétnapos tanulmányúton 43- an vettek részt. Ez alkalommal a Nyergesújfalui Viscosa Gyárba látogattak. A kirándulásoknak osztatlan sikere volt, a résztvevők egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy az jól szolgálta a szakmai látókör bővítését. A megyei csoport vezetősége éppen ezért az idén is kilátásba helyezte Jueoinló tanulmányút szervezését. Ami az egyes üzemi csoportok munkáját illeti, azok közül elsősorban a Gyulai Harisnyagyár kcdlekilívája érdeméi dicséretet. Dr. Sípos Sándor és Laczkó Lajos vezetésével itt a klubéletet oly magas szintre emelték, amilyennél a megyében egyetlen egyesületnél sem találkozunk. Kéthetenként rendeznek klubesteket, amelyekre neves előadó, és képzőművészeket, tudósokat, kiváló szakembereket hívnak meg előadónak. A két lelkes tag vezetésével rendkívül jó, összeforrott egyesületi kollektíva fejlődött ki Gyulán. Tagszervezésben a ruhagyári csoport tett nagy előrelépést, ahol a taglétszámot tavaly harminchét, ről negyvenkilencre növelték. Rendezvényeiket céltudatosan rendezték: azok egyrészt elősegítették a gyár műszaki problémáinak megoldását, másrészt pedig a tagság aktivizálását. A színvonal e számottevő fejlesztéséből tekintélyes részt vállalt Tóth Gyula, az üzemi csop^. titkára. Hasonló tervszerűséggel és intenzitással tevékenykedett a kötöttárugyári üzemi csoport is, noha Lippai Mária üzemi titkárnak gyakorta gondot okozott a különféle rendezvények időpontjainak összehangolása. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége keretében működő társegyesületekkel is tovább mélyült a TMTE kapcsolata. Rendezvényeiket kölcsönösen látogatják. A textilesek elsősorban az energiai és gépipari egyesületek összejöveteleit keresték fel szívesen és rendszeresen, de igen intenzív volt kapcsolatuk a Nyomda- és Papíripari Műszaki Egyesület megyei csoportjával is, amelytől tekintélyes anyagi és erkölcsi segítséget kaptak. Íme néhány szemelvény az éves beszámoló jelentésből, amely tartalmas és színvonalas társasági munkáról árulkodik. Erdős Károly, a megyei csoport elnöke és Adamik Kálmán megyed titkár alkalmasint jó érzéssel, elégedetten j írta alá ezt a jelentést. Kazár Mátyás L ab oraíüriumJb an Télen is dolgoznak a talajjavító vállalat szarvasi kirendeltségének laboratóriumában. Képünkön Melis Judit labortechnikus a talaj PH meghatározását végzi. Fotó: Malmoß •■••■■■•■■■■■■■•■■■■■■HaimMmMMumMMuiianiniiimnHMHHHMauiiHan Egy jegyzőkönyv margójára Elegendő és korszerű növényvédőszereket hoznak forgalomba A tavalyi rossz időjárás miatt komoly kár érte a mezőgazdaságot. Sajnos, az idei tél sem sok jóval kecsegtet. A mezőgazdaságnak tehát erőteljesebben kell felkészülnie az 1966-os esztendőre. Megkérdeztük a növényvédőszereket forgalomba hozó AGRO- TRÖSZT növényvédőszer főosztályát, milyen lesz a mezőgazdaság idei védőszerellátása. Dr. Konkoly István főosztályvezető a kővetkezőket mondotta: — A korszerű mezőgazdasági termelés egyre nagyobb mennyiségben igényli a különböző növényvédő-, gyomirtószereket A fokozódó igények időbeni kielégítése céljából a kereskedelem a korábbi éveknél nagyobb mennyiségű ilyen anyag beszerzését irányozta elő. Gondoskodtunk .arról, hogy az ismertek mellett a nálunk ez ideig csak kisebb mennyiségben forgalomba került korszerűbb, jó hatású növényvédőszerekhez is hozzájuthassanak a mezőgazdasági termelők. A kártevők elleni eredményesebb védekezés, valamint a szükséges egészségvédelmi óvórendszafoályok következtében egyes szerekből csökkentjük a mennyiséget. így a múlt évinél kisebb mennyiségű DDT-tartalmú porozó- és permetezőszer kerül forgalomba. Helyette a jól bevált Lindán és kombinált DDT-Lindán tartalmút lehet használni. A múlt évinél nagyabb meny- nyiségben áll rendelkezésre a lisztharmat ellen jól bevált Thio- vit kéntartalmú permetezőszer is. A peronoszpóra elleni védekezéshez a hagyományos rézgálic mellett nagyobb mennyiséget tudunk a termelők rendelkezésére bocsátani az újabb, korszerűbb egyéb gombaölőszerekből. így a tavalyinál nagyobb mennyiségű Or- thocid, Zineb és rézoxiklorid tartalmút tartunk raktáron. Az elmúlt években népszerűvé vált talajfertőtlenítőszerből, az aldrinos szuperfoszfátból az idei évben kétféle minőség, 1 és 2 százalékos hatóanyagú kerül forgalomba, mintegy 16 000 tonna mennyiségben. A kalászosok gyomtalanításához megfelelő mennyiségű Diko- nirt, illetve Dikotex gyomirtószer van a kereskedelem raktáraiban. Ugyancsak gondoskodtunk arról is, hogy a vegyszeres gyomirtással egyidőben elvégzendő karbamidos lombtrágyázáshoz elegendő mennyiségű karbamid nitrogén műtrágyát kapjanak a mezőgazdasági üzemek. A kukorica gyomtalanításához használt Hungasin gyomirtószerből mintegy 1300 tonna beszerzését irányoztuk elő. Egyes nagyüzemi burgonyatermesztő gazdaságok részére már tudunk biztosítani az új burgonya gyomirtószerből is. A Mer- kazinból jelentkező igényeket azonban előreláthatólag nem tudjuk teljes mértékben kielégíteni. Jegyzőkönyv tanúsítja, hogy a békéscsabai Jókai Színház műszaki átadás-átvétele alkalmával a szakszervezet 50, az SZMT munkavédelmi bizottsága pedig 20 pontban összefoglalt észrevételt tett. Ezek közül az egyik a színház műszaki személyzetének a szociális ellátottságát hiányolja. A műszaki személyzet munkája nem könnyű és nem is a legtisztább. Az előadások és a próbák alatt valahol tartózkodniuk kell és a mosdás, fürdés is nélkülözhetetlen. A tervezőiroda azonban erről, úgy látszik, megfelejtkezett, mert sem helyiség, sem pedig fürdő nem épült számukra. Ehelyett most a színpad melletti kis raktárt „alakítják” át, ami alig lehet több 10 négyzetméternél, hidegpadlás, nem fűthető és a tisztálkodási lehetőség sincs meg. A fűtést pótlólag bevezetik, a padlót azonban kicserélni nem lehet, csak műanyag borítást tesznek rá. Tisztálkodásra az emeleten levő tusolót bocsátják rendelkezésükre. Ez utóbbi nem éppen a legjobb megoldás, mert amúgy is kevés a tusoló, de mást nem lehet tenni. Ha a tervező a munkája végre hajtásához tanácsot kér Kremper Bélától, aki mint műszaki felügyelő nyugdíjazásáig a színháznál dolgozott, bizonyára nem utasítja vissza a segítséget. Márcsak azért sem, mert ma is szívügye a színház. Már a felszabadulás előtt ilyen munkakörben dolgozott, később pedig részt vett több budapesti, a szegedi, a veszprémi, a debreceni, a szolnoki és más szín. ház helyreállításában. Talán a színház is javasolhatta volna őt, hiszen a nyugdíjasok gyakorlati tapasztalatainak a felhasználása bármilyen vonatkozásban igen hasznos lehet és csak a társadalom javát szolgálja. Most már persze késő erről beszélni, de azért kár lenne elhallgatni is. És valamilyen következtetést le kell vonniuk azoknak, akik felelősek ezért a nagy költséggel végrehajtott rekonstrukciós munkáért. —er Adóm Éva: A Ml FIÜNK! Csak .ülnek a meleg szobában. A rádió, a tv néma. Hosszú hallgatás után az ember szólal meg. A fojtott indulat régi vitáról beszél: — Milyen asszony az, akinek még gyereke sincs? Mehetsz! Nem kellesz! — De Gábor! Hát én tehetek arról, hogy így megvert az isten? — Ki más? — Csak te! Tudd meg, hogy te tehetsz róla, mert, ha akkor nem vetetjük el azt a drágát, akkor ma már itt szaladgálna körülötI ted és nem engem tennél tönkre, j akit úgyis tönkretett a kés! — Mit siránkozol? Mondtad te I nekem, hogy mivel járhat? Te voltál rajta, hogy fiatalok va- 1 gyünk, meg semmink sincs, és először vegyünk bútort meg televí- ! ziót, meg bundát, meg a szentség tudja mit! Ne óbégass! Válók. ! Elveszem azt, akinek lesz gyereke! I — Nem tehetsz ilyet. Nem teheted meg velem. Éveket éltünk egymás mellett, éveket gürcöltünk, hogy legyen mindenünk. Nem teheted meg, nem hagyhatsz el! — De nekem gyerek kell! Érted? — És nekem? Nekem nem kell? Akinek a szíve hasad meg, ha lá[ tom a többi asszonyt gyerekkocsit tolni? Csak neked? Ketten követtük el a gyermekünk ellen a bűnt, köteles vagy velem együtt vállalni a terhet! — Ide hallgass, Jóién! — a férfi széket húzott maga alá, lovagló ülésben ráült és mielőtt belekezdett súlyos mondanivalójába, úgy megrágta a sámlit, hoay ezer darabra zúzta vele a konyhaszekrény alsó üvegét. — öt éve várok. Jó, várunk. Mind a kerten. Mikor te a kórházból hazajöttél, egyetlen szóval sem mondtad, hogy vigyázz, lehet, hogy nem lehet több gyereked, ez lenne az első. Megmondtad te ezt nekem? Nem. Hallgattál róla. Megmondtad, hogy azt is mondta az orvos, hogy neked olyan gyenge a mé- hed, hogy nagyon kell vigyázni rád még ezzel a terhességgel is? Nem mondtad. Hallgattál. És most engem is felelőssé teszel? Mondd1 Kinek díszítettük a karácsonyfát! Ki örült az örömnek? Kinek szólt az ének? Kinek a zene a rádióban? Kié volt a karácsony? Az asszony az asztalra borulva zokogott. Hányszor elgyötrődö't már azon az ót év előtti tavaszi napon, amikor elment a bizottság elé és előadta a kérését. Hény álmatlan éjszakába került mar azóta az a nap! Hányszor be akarta már vallani a férjének, hogy bizony ö rontotta el a dolgot. De mikor úgy kellett minden! Egy ágyuk volt meg egy szekrényük. Arra gyereket? Vétek! Ezt mondta az anyja is. — Jolán! Milyen embef vagyok én? — nézett rá hirtelen a férje. — Jó. — Buggyant ki az asz- szonyból. — Milyen szakmunkás vagyok? — Jó — nézett rá csodálkozva az asszony. — Mikor vettük a lakást? — Négy és fél éve. Most telik la — Mikor vettük a bútort? — Hát... mindjárt az elején. Négyhónapi fizetésünkből. — Szóval, régen megvolt, mire megszületett volna a fiam! Én nem bírom, én nem élhetek úgy, mint valami magános, bogaras ember! Unom, hogy csak téged nézzelek, unom, hogy nem hallok gyerekkacagást! Unom! Érted? Lekapta a fogasról a sapkát, sálat tekerintett a nyakába, s csak a lépcsöházban vette fel a kabátot. Ment. Mindegy merre, csak otthon ne legyen. Mindegy hová, csak ne lássa az asszonyt, ne hallja a szomszédból a gyerekzsivajt. Jolán nem emelte fel feiét az asztalról. Zokogása már vinnyogássá fajult, úgy fájt. úgy marta a sok bántó szó, amit a férje hozzávagdosott. Szenvedett. Mint az állat. Tehetetlenül. A mosogatóban halomszám az edény. Vendégek voltak. Eljöttek a rokonok, azok is gyerektelenek, névnapot ültek. Gáborral nem lehet bírni. Csapkod, dühöng, át-
