Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 24. szám
január 29. Szombat 3 Tanácskozott a Békéscsabai Városi Ifjúsági Parlament Tegnap, január 28-án tanácskozott a megyeszékhelyen, a Kállai Éva Űttörőházban a Békéscsabai Városi Ifjúsági Parlament. Az ülés elnökségében helyet foglalt Babák György elvtársi, az MSZMP városi bizottságának tagja, Kovács Gyula elvtárs, a városi tanács képviselője, Szabó Eszter elvtársnő, a megyei KISZ-bizott_ ság munkatársa. A parlamenten részt vevő KISZ-fiatalokat, ifj úkommunistákat és a meghívott eivtársakat Futó Sándor elvtárs, a városi KlSZ-b'izottság ágit. prop. titkára üdvözölte, majd a jelenlevők a parlament elnökéül Fabulya Balázs elvtársat, a városi KlSZ-bi- zottság titkárát választották meg. Vitaindító előadást Richweisz Ferenc ól v társ, a városi KISZ-bi- aott* lg termelési osztályának vezetője tartott. Beszélt többek kö_ zötlt aiz ifjúsági parlamentek ösz- szehívásának céljáról, elemezte a város ötezer KlSZ-tagjának és 13 ezer KISZ-korú fiataljának tevékenységét, élet- és munkakörülményeinek fejlődését, s beszélt a gondokról. A fiatalok pályaválasztásáról szólva megállapította, hogy ezen a területen á jövőben többet kell tenni a KISZ-nek és az úttörő- szövetséginek. A helyes pályaválasztásnál, megfelelően kell találkoznia az egyén és a társadalom érdekeinek. Ma már nemcsak a fehér köpeny jelent egzisztenciát a társadalomban, hanem minden szakmának egyformán megvan a becsülete. Ezjutám az ipari tanulók képzéséről, a fiatalok oktatásáról, az ifjúság szabad idejének célszerű eltöltéséről és a városi sportolási lehetőségekről beszélt Richweisz elvtárs, majd a KISZ termelést segítő tevékenységét értékelte. A fiatalok az elmúlt évben is több ezer óra társadalmi munkával járulták hozzá a békéscsabai gyárak, üzemek, termelőszövetkezetek gazdagításához, építéséhez. Helyes lenne, ha a jövőben az üzemi KISZ -szervezetek minél több helyi jellegű termelési versenyt rendeznének, például üzem. részek vagy ifjúsági brigádok kö. zöfct, vagy pedig egyik fiatal kollektíva versenyre hívná ki a másikat. A vitaindító beszámoló befejezéseként a KISZ politikád és szervezeti óletérői szólt az előadó. A városi ifjúsági parlament ezután nyolc szekciót alakított, s megválasztotta ezek vezetőit. Az ifjúság éleit- és munkakörülményeit, az oktatás, a sport helyzetét, a KISZ kulturális, termelő tevékenységét, a tömegszerveze- tekkei, a gazdasági vezetéssel való kapcsolatát, valamint a KISZ belső életét és a tanulóifjúság helyzetét vizsgáló szekciók tagjai külön-külön tanácskozást tartottak. Délután két órától a szekcióvezetők plenáris ülésen tájékoztatták a parlament résztvevőit a tanácskozásokon elhangzottakról, s tizenöt küldöttet választottak a január 31-én és február 1-én sorra kerülő Békés megyei Ifjúsági Parlamentre. A csanádapácai Haladás Tsz három esztendeje Mióta hozzákezdtek a zárszámadás elkészítéséhez, a szövetkezeti gazdák minduntalan faggatják a fiatal elnököt, Pacsika Ferencet, hogy mennyit ér majd egy munkaegység. Igyekezett megnyugtató, de kitérő válaszokat adni. A megerősítés előtt két nappal is, amikor már szinte végleges kép rajzolódott ki a múlt évi gazdálkodás eredményeiről, azt válaszolta az érdeklődőknek: „Ha 45 forinton alul lesz, akkor a járási tanácstól nem haza, hanem másfelé veszem az irányt.” Ezen jót kacagtak azok, akik hallottak, mert, ha az elnök ennyit mond, akkor inkább többet ér a munkaegység. Márcsak azért is, mert ennyit ért az utóbbi két évben is. Bezzeg azelőtt ennek csak a felét vagy annyit sem évek hosszú során át. Mi történt a csanádapácai Haladás Tsz-ben, hogy egyik évről a másikra megduplázódott a jövedelem? Az, hogy az új elnök nyomban megválasztása után kijelentette: „Olyan javadalmazási formát alakítunk ki, amely lehetővé teszi, hogy aki többet termel, az többet is kap:on. Mintegy két hétig tizennyolcan- huszonketten töprengtek, vitatkoztak, alakítgatták az azóta is érvényben levő jövedelemelosztási formát. Aztán közgyűlési határozatot mondtak ki, hogy a munkaegységre a jövedelemnek csak a 75 százalékát osztják ki, a többit pedig progressiven emelkedő prémiumként. Például kukoricából a többlet arányában a megtermelt összmennyiség 16—24 százaKorszerű telepeket igényel mind nagyobb termésű gabona tisztítása Tavaly eléggé megkéstek a megye gépállomásai a Békéscsabán rendezett kombátjnszérű-bemuta- tóval, s aztán eléggé késedelmesen, vontatottan láttak hozzá termelőszövetkezeteink is a nekik legmegfelelőbb típusú tisztítótelep kialakításához. A nehézséget csak fokozta a vártnál jóval magasabb termés, de az elég gyakori esőzés is. Most talán még túlságosan korainak látszik a kombájnszérűkről beszélni, hiszen a naptár még csak január végét jelzi. Ennek ela jövő tanévi szakmunkástanuló-felvételekről és az emelt szintű oktatásról A fiatalok pályaválasztási kérdéseiről tájékoztatták a sajtót a Munkaügyi Minisztérium illetékesei pénteken délelőtt a Magyar Sajtó Házában. Havas Ottóné, a minisztérium pályaválasztási csoportjának vezetője elmondotta, hogy a pálya- választási tanácsadás ma már az egész magyar tanulóifjúságra kiterjed. Kívánatos lenne, hogy pszichiáterek is segítsenek a tanácsadásban — mondotta. Horváth Géza, a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának helyettes vezetője az 1968—67. tanévi szakmunkástanuló-felvételeket ismertette. Összesen 73 500 elsőéves szakmunkás- tanulót vesznek fel a következő tanévben. Ebből 34 500 az állami nagyiparban, 6500 a helyiiparban, ezer a termelőszövetkezeti képzésben, 4800 pádig a magánkis- íparban készül választott szakmája elsajátítására. A különböző szaktárcák 19 400 fiú és lány szakmai oktatását kezdik meg az új tanévben. A Köny- nyűipari Minisztérium iskolái 5150, a belkereskedelemé 5400, az élelmiszeriparé 800, az építőiparé 800, a Földművelésügyi Minisztériumé 6000 a SZÖVOSZ-iskolái 1100 tanulót vesznek fel. Az érettségizettek közül 6000 kaphat helyet a szakmunkástanuló-intézetekben, a leányok közül pedig 19 000, Budapesten 20 000 fiatal jelentkezését várják szakmunkás- tanulónak. Ezután a szakmunkásképzés új formáját, a középiskolai végzettségre lehetőséget adó emelt szintű oktatást ismertette a főosztályvezető-helyettes. Az új oktatási mód úgy valósul meg, hogy a szakmunkástanuló-iskolák 1—3. évfolyamán a szakmai elméleti és gyakorlati anyagok mellett a fiatalok megtanulják a középiskolák 1—2. évfolyama közismereti tananyagának jelentős részét. Az elméleti, gyakorlati oktatás arányát a jelenlegi 23—77 százalékról 35 —65 százalékra módosítják. Az új oktatási formát csak hosszabb idő alatt lehet elterjeszteni az egész szakmunkásképzésben, mert any- nyi új tanterem és pedagógus kell hozzá, amennyi jelenleg még nem áll rendelkezésre. (MTI) lenére azt javasoljuk, hogy most ütemezzék be megyénk termelő- szövetkezetei — természetesen amelyekben még nincs — a megfelelő kapacitású kombájnszérűk megvalósítását, bővítését a kon- dorosi Vörös Csillag, a szarvasi Táncsics Tsz példájára, amelyek az óránkénti 80—100 mázsás kapacitású Tischlyar-féle szabadal- mazású magtisztítótelepet már megrendelték. De az sem árt, ha a telekgerendási Vörös Csillag Tsz példáját követik. Ez a szövetkezet ugyanis elhatározta, hogy a túlságosan magas, s ezért mindkét oldalról könnyen beázó csővázas színeket körülfalazzák, hogy ezáltal megvédjék a tisztításra odahordott gabonát a beázástól. Senki sem akarja meghatározni azt, hogy megyénk termelőszövetkezetei milyen típusú kombájnszérűt alakítsanak ki. A választék eléggé nagy. A típus megválasztásánál azonban ne felejtsék el, hogy a kenyérgabonát nem elég csak a szükséglethez mérten megtermelni, hanem meg is kell óvni a befülledéstől a romlástól, ahhoz, hogy jó minőségű kenyér készüljön belőle. Ezt csak úgy érik el, ha olyan kombájn szérűkre' gondoskodnak, amelyek nap min* nap elgyőzik az öt-hat kombájn által aratott gabona tisztítását. Ilyen, az aprómagvak tisztítására is jól felhasználható telepek már működnek a Felsőnyomási Állami Gazdaságban, a dobozi Petőfi Tsz. ben, a szarvasi Dózsa, az eleki Lenin, a kondorosi Dolgozók és még jó néhány szövetkezetben. Ezeknek a tisztítótelepeknek nagy előnyük az, hogy öt-hat férfi vagy ugyanennyi asszony is könnyűszerrel, vagyis kevés erőfeszítéssel szolgálhatja ki a tisztítógépeket. Ezek a villanymeghajtású gépek ráadásul kicsi helyet foglalnak e’ a csővázas színből, mindössze három méter hosszúságot, s feleslegessé teszik cséplőszekrények és az ezek üzemeltetéséhez szükséges erőgépek alkalmazását. Igaz, hogy 80—90 ezer forintba kerül egy-egy ilyen szérű felszerelése, azonban ez a költség már az első esztendőben . megtérül, amellett, hogy nem rövid, hanem hosszú időre elvetik vele a gabona és a különböző magvak tisztításának gondját. lókát is megkaphatta egy-egy család. Más növényekért a forintérték bizonyos százalékát kapták meg azok, akik a termelési technológiában meghatározott módon hagyták meg a tőszámot, s aszerint ápolták, kapálták. Ezt is és a jogtalan eltulajdonítást is szigorúan ellenőrizték. Volt, akitől egy főzetmyi paradicsom miatt 400 forint prémiumot vontak le. Akad olyan is, aki 300 forint érték eltulajdonításának kísérlete miatt 7 ezer forint prémiumot vesztett el. Kezdetben, vagyis 1963-ban, még pattanásig feszültek a szenvedélyek a közgyűléseken, mert a i rajtakapottak és a prémiummegvo- násban részesültek ugyancsak dühösen átkoeódtak, fenyegetőztek. De ahogyan érett a fegyelmezett munka gyümölcse, úgy csillapodó tak a kedélyek. Év végén aztán teljes volt az elégedettség, amikor kiderült, hogy az előző 27 forint helyett 45,70 forintra ugrott fel egy munkaegység értéke. A termésátlagok úgy emelkedtek, mintha kicserélték volna a földeket. Addig 8—9 mázsa búzát, 110—120 mázsa cukorrépát, 60—70 mázsa hagymát, 30—32 mázsa csöves kukoricát takarítottak be holdanként. Ezzel szemben 1963-ban 110 mázsa hagymát, 31,5 mázsa morzsolt kukoricát, 229 mázsa cukorrépát termeltek. A búzán akkor már nem tudtak segíteni, meg kellett elégedni 9,5 mázsa átlagterméssel. A következő évben azonban felugrott a búza-átlagtermés 14,6-ra, tavaly pedig 19 mázsára. A további számok mellőzése végett még csak annyit, hogy 1962- ben 2,9 millió, tavaly pedig 4,6 millió forint volt a szövetkezet tiszta jövedelme. A többletnek a felét a tagok nagyobb igyekezete, munkafegyelme eredményezte. Ezt a törekvésüket nemcsak a tavalyi 60 mázsás csöves kukorica, a 19 mázsás búza- és a 221 mázsás cukorrépatermés bizonyítja, hanem az is, hogy a múlt évben szinte tétlenségre volt kárhoztatva a fegyelmi bizottság. A kialakult rend és fegyelem feU ér az eddig elért nagyszerű terméseredményekkel. A csanádapácai Haladás Tsa- ben természetesen nemcsak a növénytermesztés vált eredményesebb, hanem az állattenyésztés is. Az új vezetőség bátran és merészen alkalmazta ott is az új módszereket, az addig kihasználatlan gépek felhasználásával könnyebbé tették az állatok vízellátását, takarmányozásét. Az érdekeltté tett gondozók is hozzáadták a maguk igyekezetét, szorgalmát. Ennek tudható be, hogy míg a korábbi években mindössze 500—600 sertést tudtak értékesíteni évente, s azt is úgy, hogy 12 hónapig tartották, a hizlalási időt 1963 óta 7 hónapra csökkentették, s ezekből a fiatal állatokból évente 970—1000-et értékesítettek 110 —120 kilogramm súlyban. Az elmúlt három évben nemcsak a rend és a fegyelem alakult ki, hanem megvetették a még eredményesebb gazdálkodás alapját is a különböző beruházásokkal, gazdaságuk komplett gépesítésével. A többtermeléshez nemcsak feltétel, akarat, hanem megfelelő egyetértés is van a vezetők és a szövetkezeti gazdák között. K. t a szakszervezett politikai iskolák propagandistái részére Az SZMT agitációs, propaganda. és kultúrbizottsága a szak- szervezeti politikai iskolák propagandistái részére február 1-én 9 órai kezdettel Békéscsabán, az 1. számú téglagyár kultúrtermében egész napos előkészítő oktatást tart. Az 1966-os népgazdasági tervről, az ár- és bérpolitikai intézkedésről, valamint a szociális kérdésekről Bányai Béla ad tájékoztatást. Az első évfolyam- beli hallgatók propagandistáinak Molnár József, az SZMT kúltúr- bizottságának tagja ismerteti a Takarékos nép, gazdagabb ország, valamint A falu szocialista fejlődése című anyagot. A II évfolyambelieknek Vizsnyiczai János, az SZMT kultúrbizottsá- gának tagja Az üzemi demokrácia és a népi nemzeti egység címen tart előadást. A Kutas-csatorna nem okoz meglepetést 1962-ig a Kutas-csatorna gyakran okozott meglepetést azon a szakaszon, ahol Szeghalom szomszédságában a Berettyóba ömlik. Az itt felgyülemlett belvíz ugyan, is addig csak gravitációs úton csatlakozott a Berettyóhoz. Ha a Berettyó vízállása a Kutas-csatornáénál magasabb volt, hosszú időn át az előbb említett belvíz- levezető főcsatornában, ä Kutasban magas volt a vízállás, gyakran fenyegette kiöntéssel a környéket, a termelőszövetkezeteket és az állami gazdaságokat. A Ti-! szántúli Vízügyi Igazgatóság 1962. J ben határozatot hozott, mely sze-1 rint 10 nagy teljesítményű szi-l vattyút helyeztek el a Kutas- csatorna torkolati részén. Ezzei egyidőben hozzáláttak egy új nagy teljesítményű szivattyútelep építéséhez is. Ezzel a munkával a következő években készülnek el. Addig a korábban felállított ideiglenes 10 szivattyú- állás a Kutas-csatorna felesleges vizét a Berettyóba átemeli. A Kutas-csatorna belvízelvezetés szempontjából rendkívül fontos. A jövőben éppen ezért gondot fordítanak a mélyítésére, továbbá a Kutasba torkolló csatornarendszerek iszaptalanítására tisztítására
