Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-28 / 23. szám
í. jamtar 2 Péntek (Folytatás az 1. oldalról) SKiék. Az állami építőipar feladata 2,5 százalékkal nő. A közlekedés árUszállítási teljesítménye 5 százalékkal bővül. A mezőgazda- sági termelés 1965. évi várható eredményeihez mért növekedése S—5,5 százalék, ami az elmúlt érek átlagos( fejlődési üteménél magasabb ugyan, de az 1965. évi alacsony zöldség- és gyümölcstermés miatt reálisnak tekinthető. A mezőgazdasági felvásárlási árak emelése csak részben szolgál a közvetlen személyi jövedelem növelésére, s minden bizonnyal ösztönzőleg hat a termelésre. Az ipari és mezőgazdasági termelés alakulásával összhangban a tai Ikereskedelmi forgalom 6—8 Dr. Tímár Mátyás beszéde százalékkal haladja meg az előző évit. A ■ költségvetés bevételeinek mintegy 80 százalékát az állami vállalatok befizetései nyújtják, amelyek 76 milliárd forintot tesznek ki. Számolunk azzal, hogy a munkaszervezési intézkedéseket, amelyeket vállalataink 1965 folyamán megkezdték, továbbfejlesztik. Meg kell akadályozni az adminisztratív létszám növekedését. Nagyobb figyelmet kell fordítani — elsősorban a kohó-; és gépipar területén — az anyaggazdálkodásra, az anyagfelhasználásra. A készletek terén még mindig jelentősek a tartalékok Szólni kell néhány szót a készletekről is. Az elemzések azt mutatják, hogy vállalataink jelentős ítészénél az 1966-os termelési feladatok megoldhatók változatlan nagyságú készlettel. Ezért az anyagi érdekeltség eszközeivel vagy szükség szerint adminisztratív intézkedésekkel is — a termelést irányító minisztériumoknak, a bankoknak el kell érniük, hogy ne halmozódjanak fel indokolatlanul készletek és biztosítsák a szükségletre történő termelést, az összetétel kedvező irányú változását. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a készletek terén még mindig jelentősek a tartalékok, s elsősorban a vállalati vezetés feladata, hogy ezeket megfelelő szervezési és értékesítési módszerekkel felszabadítsa. A költségvetés bevételi oldalán a kisipari és földművesszövetkezetek adóbefizetése több mint 3 milliárd forint. Ennek zöme a kisipari szövetkezeteket terheli. Termelésük 1966-ban 8,5 százalékkal haladja meg az előző évit. Az adóbevétel akonban nem emelkedik ilyen arányban, mert a szövetkezetek exporttermelése — örvendetesen — az össztermelésnél nagyobb mértékben (mintegy 13 százalékkal) nő, ami forgalmi adó mentes és jövedelemadó kedvezményben részesül. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetési előirányzata — jövedelemelosztási formákat, hogy azok szorosan kapcsolódjanak a végzett munkához és ne okozzanak üzemen belüli aránytalanságokat. Meg kell akadályozni minden olyan juttatást, amely mögött nem áll tényleges teljesítmény. A lakosság befizetései összesen 6291 millió forintot tesznek ki, ami a költségvetés összbevételeinek 6,6 százaléka. Ez évben adórendszerünkön néhány változtatást eszközlünk, amelyek előreláthatólag mintegy 150 millió forintos többletbevételt eredmétesznek ki. Ezenbelül elsősorban a nyugdijak növekednek. Ebben az évben 1 186 000 állami és szövetkezeti nyugdíjas ellátásáról gondoskodik államunk. A nyugdíjkiadások teljes összege 7350 millió forint, míg a nyugdíjjárulékból eredő bevétel — az újonnan bevezetett progresszióval együtt — 5460 millió forint. A hiányt az államháztartás biztosítja. Ugyancsak a költségvetés fedezi a tsz-nyugdíjalap 330 millió forintos hiányát is. A társadalom- biztosítási kiadásokra fordított teljes összeg — figyelembe véve a bevezetésre kerülő intézkedéseket is — az előző évinél 2 milliárd forinttal lesz magasabb. A szónok elmondotta, hogv egészségügyi ellátásra 5 680 millió forintot, a kulturális kiadásokra 9 920 millió forintot fordítunk. A, tanácsok költségvetése az előző évvel szemben 360 millió forinttal emelkedik. Gazdálkodási rendszerünkben 1966-ban számos változás következik be, így szélesedik az átengedett bevételek köre. Ez évtől kezdve a tanácsok bevételi leírásait növeli a földadó, valamint az illetékbefizetések jelentős része is. A helyi szervek előirányzatai a korábbi a dotációk csökkentése, a fogyasztás összetételének bizonyos változtatása. Közismert, hogy húsáraink lényegesebben alacsonyabbak, mint számos szocialista országban és általában a tőkés országokban. Mivel a hús fogyasztási ára, s ennek következtében felvásárlási ára is alacsony volt, ez nem ösztönözte megfelelően az állattenyésztést. Ugyanakkor az alacsony árral összefüggően 1957 óta 30 százalékkal nőtt a fogyasztás. Ugyancsak tudott dolog ma már, hogy például a fővárosi közlekedésnél az állami dotáció évenként 600 millió forint, azaz az önköltség 23 százaléka. Ismert az is, hogy a textíliák egy része nálunk lényegesen drágább, mint más országokban. Ezeket az aránytalanságokat, amelyek a termelést, a keresletet és a kínálatot nem megfelelő irányban befolyásolják, előbb vagy utóbb rendezni kell. Kétségtelen, hogy a jövedelemnövekedés inkább az alacsony keresetű, a csökkenés pedig a magas jövedelmű családoknál mutatkozik. Bár ez a jövedelmek differenciálásával szemben hat, úgy véljük, hogy a jövőt illetően a differenciálás helyes elvét nyeznek. Ezek az intézkedések el- ! szükséges összegek nagyobb réösszesen 1625 millió forint — az «állami költségvetés fininszírozza előző évihez képest némi emelkedést mutat. A kenyérgabona felvásárlási áremeléséből származó bevétel egy részét adókedvezmény tormájában kapják meg a szövetkezetek. Gondoskodni kell a költségvetést megillető adóbefizetések és a hitelvisszafizetések pontos teljesítéséről. A termelőszövetkezeteknél úgy kell továbbfejleszteni az ösztönző sősorban a magas jövedelmű kisiparosokat, kiskereskedőket és szabad foglalkozásúakat érintik. Az államháztartás bevételei szempontjából ez viszonylag nem jelentős összeg, az intézkedések mégis szükségesek a jövedelem- elosztás aránytalanságainak mérséklése végett. Bizonyos — nem széles — rétegnél ugyanis olyan kirívó aránytalanságok mutatkoznak, amelyek nem indokoltak és nem is engedhetők meg. Az adóemelés nem fogja érinteni a kis jövedelmű szolgáltató, javító és más iparosokat. A népgazdasági beruházásaink ossz volumene 1966-ban 45,1 milliárd formt, mintegy 5—7 százalékkal több az előző évinél. Erinek több mint felét — elsősorbam a nagyobb létesítményeket gyakorlattól eltérően magukba! ^ent kell tartani és lehetőséget! kell biztosítani a bérezési és anyagi érdekeltségi rendszeren keresztül ennek érvényesítésére. Február 1-ével életbe lép a textil árleszállításra vonatkozó határozat is, amely azt jelenti, hogy számos ruházati cikket — foglalják az év során megvalósuló új egészségügyi, szociális és kulturális intézmények működéséhez szét, amit a múltban a minisztérium^ költségvetése tartalmazott. A községfejlesztési alapot illetően január 1-én életbe lépett a kormány rendelete az állami hozzájárulási rendszer módosításáról. Ennek alapján elsősorban a városok helyzete javul. Az állami hozzájárulás 130 millió forinttal nő. Tímár Mátyás kiemelte, hogy a fogyasztási alap a terv szerint 2,5—3 százalékkal nő. A reálbéreknél az emelkedés 1,5 százalék. A megjelent rendeletekböl és nyilatkozatokból ismeretes, hogy a Központi Bizottság és a kormány határozata alapján hozott árintézkedések célja az értéket jobban kifejező árarányok megteremtése, a termelés ösztönzése, többek között olyan keresett arukat, mint egyes ágyneműk, körkötött női harisnya, kártolt gyapjúszövetek, szintetikus és műselyem kötöttáru, néhány cipőfajta és más áru —, mintegy 15—20 százalékkal olcsóbban vásárolhat a lakosság — mondotta, majd így folytatta: — Az 1966. évi népgazdasági terv és költségvetés sikeres megvalósítása szempontjából jelentősek a Központi Bizottság határozata nyomán ez évben bevezetésre kerülő gazdaságirányítási intézkedések. A kormány nem írt elő teljes termelési mutatót az ipari tárcák számára, ami elősegíti a szüklégletre termelés jobb érvényesítését. Előremutató intézkedés a szállítási szerződések reformja is. A kidolgozott új jogszabály megszünteti a terv és a szerződések, illetőleg a tervidőszak és a szerződési időszakok mechanikus kapcsolatát. Néhány új rendelkezés lép életbe a beruházások, felújítások lebonyolítási rendszerében. Tovább fejlesztjük a prémium- és nyereségrészesedési rendszert, a vállalatok érdekeltségét a devizagazdálkodásban. A gazdaság- irányítási reform céljaival összhangban 1966-ban javítjük a költségvetési szervek tervezési és gazdálkodási rendszeréi is. Vállalatainknak az új gazdaságirányítási intézkedésekkel kapcsolatban már 1966-bsn fokozott figyelmet kell fordítaniuk a piacra, az itt jelentkező szükségletekre. Az a vállalat, amely erre időben felfigyel, anyagilag nem fog rosszul járni. A legnagyobb feladatok a vezetőkre hárulnak Az elmondottakból is kitűnik, i re hárulnak mind az államappa- hogy az 1966. évi gazdálkodás- j rátus intézményeinél, mind a ban már számos vonatkozásban érvényesítjük a Központi Bízott-! ság által megerősített irányelveket. A jelentősebb intézkedésekre azonban 1967-ben és főleg 1968. január elsején kerül sor, amikor a reform teljes egészében életbe lép —jelentette ki Tímár Mátyás, majd befejezésül többek között ezeket mondotta: — Terveink végrehajtásában a legnagyobb feladatok a vezetőkvállalatoknál. Rajtuk áll, hogy kihasználják azokat a hatalmas lehetőségeket, amelyek a szoeia- ; lista rendszerben, a tömegek munkájában rejlenek. Tímár Mátyás expozéja után vi- ; ta kövekezett. A vitában többen ; felszólaltak. Többek között Kovács József Békés megyei képviselő is. Az országgyűlés ma folytatja tanácskozását. — mondotta és megemlítette, hogy új tételként jelennek meg — egymilliárdos keretben — az export- növelő és importcsökkentő kisebb beruházások. Ezek számára egyszerűsített engedélyezési és bonyolítási eljárást biztosítunk, ami lehetővé teszi, hogy viszonylag gyorsan elkészülő létesítményekkel kedvező irányba befolyásoljuk külkereskedelmi mérlegünket. Az ifjúság a mi aranytartalékunk Kétmilliárddal több társadalombiztosításra Az elmúlt napokban a békés- Mi az igazság? Azt hiszem nem csabai városi párt-vb ülésén a taglétszámban kell keresni a I tárgyalta a KISZ munkáját az megoldást, hanem a hatékonyság ifjúmunkások között. dönti el, jól vagy rosszul dolgozE nehezen megfogalmazott előb- nak-e a KISZ-szervezetek. Az bi mondat azt jelenti, hogy a párt- erre adott választ ismételten vb tulajdonképpen arra volt ki- újabb kérdésekkel szaporítja az A termelőszövetkezeti beruházások megvalósításához hosszú és zak, takarmányelőkészítők. Gép- állomási díjkedvezmény címén 829 közép lejáratú hitelek formájában millió forintot, a gyenge termelő4 472 millió forintot, beruházási és üzemviteli juttatásokra pedig 4 434 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Termelőszövetkezeteink 1966-ban a felvásárlási áremelés nyújtotta bevételi többletek felhasználásával amortizációs alapot létesítenek. Az alap — egyelőre — gépek és gépi berendezések pótlására és fejlesztésére használható fel. Az alap képzése és elszámolása fontos lépés az önálló gazdálkodós erősítését célzó intézkedések sorában. Növekszik a korábbi években megvalósított beruházásokkal, ültetvénytelepítésekkel kapcsolatos járulékos létesítményekre fordított összeg. Így az előző éveknél nagyobb mértékben létesülnek csomagolok, tórolószínek, tejhászövetkezetek állami támogatására — az előző évhez hasonlóan — 700 millió forintot biztosít a költségvetés. Az államháztartás a vállalatok forgóeszközszükségletének finanszírozására 2350 millió forint ősz- i szeget irányoz elő. A vállalatok pénzellátása keretében a költségvetés 4,8 milliárd forintot fordít külkereskedelmi árkiegyenlítésre. E hatalmas ősz- szeg a hazai és világpiaci árak eltéréseit fedezi, s arra figyelmeztet, hogy exportcikkeink önköltsége sok esetben megengedhetetlenül magas, gazdaságosságuk nem kielégítő. Tímár Mátyás elmondotta, hogy a költségvetési szervek kiadásai összesen 39,4 milliárd forintot váncsi, vajon milyen a KISZ befolyása az üzemi fiatalokra, van-e rétegpolitika, hatnak-e, s ha igen, milyen téves nézetek az ifjúságra, milyen mértékben látogatják a rendezvényeket a fiatalok, mi ad tekintélyt az ifjúsági mozgalomban és van-e vonzó a KISZ-ben, ha nincs, miért? Először egy adattal kell kezdeni; Békéscsaba lakosainak száma meghaladja az ötvenezret. Ebből KISZ-korú (azaz 14-től 26 évig) 13 ezer. A KISZ taglétszáma 4500—5000. Sokan vitatkoznak azon, hogy ez a szám elegendő. Kár lenne hígítani az ifjúsági mozgalmat csak azért, hogy tagok legyenek, de semmi közösséget ne erezzenek a mozgalom iránt. A másik vélemény viszont így jut kifejezésre: e taglétszám veszélyezteti a tömegszerv jelleget, vagyis kevés a KISZ-tag. vei kapcsolatban. Sokkal izgalmasabb az, amelyet ígv 'ehet megfogalmazni: tudomásul kell vennünk, hogy mi ötven év körüliek, sokszor elfelejtkezünk saját magunk ifjúságáról. Arról, hogy mi is türelmetlenek voltunk, minket is izgatott a tánc, a szórakozás, néha bizony tiszteletlenek voltunk az idősebbek iránt. E hozzászólás azzal volt teljes, hogy elmondotta; a mai fiatalok éppúgy szeretik a munkát és sokszor ők azok, akik a nagyobb nehézséget vállalják, még akkor is, ha ez szertelenséggel és bizonyos „csak azérttel” is párosul. Ugyanilyen szubjektív tényező azt hiszem az is, amiről kevesebb szó esett, hogy a KISZ-fiatalok tekintélye azért szenved csorbát, mert a kirakatban levő néhány renitens, esetleg Beatleseket utánzó egyén bírálata az egész ifjúsággal párusul. Azt viszont mindenki tudja, hogy nem ez a néhány renitens fiatalember alkotja az egészet, csak... hajlamosak vagyunk az általánosításra és a rosszat sokkal színesebben lehet előadni, sokkal imponálóbb szidelőbbieket. így például azzal, hogy az előbb sorolt taglétszámból miért csak 1400 az üzemi fiatalok száma? A válasz itt az: sók olyan tényező befolyásolja a KISZ munkáját, mint a helyiséghiány, az idősebbek részéről megnyilvánuló türelmetlenség, bizonyos perspek- tívátlanság és még jó néhány szubjektív és objektív tényező. Mert kár lenne tagadni, hogy a KISZ-munka éppúgy kötődik érzelmekhez, mint bármi más. Nem csupán tudat kérdése az, hogy valaki KISZ-tag-e, hanem szükséges ehhez olyan érzelmi szál is, amely cselekvőképessé te- ni a fiatalokat, mint dicsérni. szi magát a fiatalt, azaz az egyént, ezen keresztül a mozgalmat is. Nem kívánom részletesen ismertetni. hogy a vb-ü'^sen milyen érvek hangzottak el pró és kontra az ifjúsági mozgalom helyzetéPedig dicsémivaló is akad épp elég. A vb egyik tagja, aki felelős üzemvezető, íey mondotta el a példát: az idősebbek nehezen álltak rá, hog<- i családtól távol "foltozzanak. A fiatalok sem túlzottan tapsoltak, de mikor ismertet-
