Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-27 / 22. szám
ÍM6. január 27. 3 CsQtftrtök Műszaki konferencián értékelik a múlt évi tervek teljesítését, ismertetik az idei feladatokat A Eékés megyei Gabonáiéi vásárló és Feldolgozó Vállalatnál január 28-án, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel tartják meg a műszaki konferenciát. A tanácskozáson a vállalat vezető beosztású dolgozód, az igazgatóhelyettesek, az osztályvezetők, a kirendeltségek, a malmok és a takarmánykeverő üzemek vezetői vesznek részt. Bánki Béla, a vállalat igazgatója beszámolójában értékeli a gabonafelvásárlás és feldolgozás múlt évi tapasztalatait, eredményeit, majd ismerteti az idei feladatokat. A beszámolót vita követi, majd a műszaki konferencia után munkahelyenként februárban tartják meg a termelési tanácskozásokat. Műszaki konferenciára készülnek az ÉM Békés megyei Állami Építőipart Vállalatnál is. Itt február 8-án délelőtt rendezik meg ezt a fontos tanácskozást a vállalat békéscsabai, Trefort utcai munkásszállójának éttermében. Ezen az értekezleten a vállalat vezetői szintén számot adnak a múlt évi termelés tapasztalatairól, majd az idei feladatok ismertetésére kerül sor. Ugyancsak ezen a tanácskozáson értékelik a vállalat múlt évi intézkedési tervének végrehajtását, majd előterjesztik az 1966. évi intézkedési tervet, amely a vállalat legfontosabb tennivalóit és végrehajtásának módját tartalmazza. Az értekezletet követően munkahelyi termelési tanácskozásokon ismertetik és vitatják meg az idei feladatokat. Tizenöt új üzemanyagtöltő állomást adnak át az idén Az ÄFOR az idén tizenöt új és egy kibővített kút üzembe helyezését tervezi. Vidéken Balatonfü- red, Esztergom, Tapolca, Kiskunfélegyháza, Miskolc-Hejőcsaba, Békéscsaba, Békés, Sátoraljaújhely, Mátészalka, Kunszentmik- lós, Dombóvár kap új töltőállomást. Az idegenforgalmi gócokban épülő kutakat az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt meg az ÁFOR kiemelt beruházásként kezeli és mindent elkövet, hogy a nyári idegenforgalmi idényre valamennyi elkészüljön, s enyhítse a kutak előtti torlódást. Különösen nagy súlyt helyeznek a balatonfüredi új kút üzembe helyezésére. Ezenkívül húsz új töltőállomás építése kezdődik meg ebben az évben. Építésük 1967-ben fejeződik be, kedvező esetben azonban lehetséges, hogy egyet-kettőt még az idén üzembe helyeznek. A nemzetközi kempingek üzemanyagellátását. is továbbb javítja ez évben az ÁFOR. Már tavaly három, úgynevezett versenyszolgálatos gépkocsi (tankautóval ösz- szekapcsolt utánfutó, amelyen két kútoszlop van) járta ezeket a táborhelyeket, az idén nyáron pe- ,dig legalább hatot helyeznek forgalomba. Tervezik, hogy esetleg törpe benzinkutakat is felállítanak a forgalmasabb sátortáborokban. (MTI) ikulásánák, fogalmának meghatározásakor is elsősorban a tulajdonviszonyokból kell kiindulni. A lenini osztályismérveket azonban nem lehet mechanikusan alkalmazni. Mindenek'-* előtt figyelembe kell venni azt, hogy a társadalmi osztály fogalma nem minden esetben alkalmas arra, hogy az egyének hovatartozását minden egyes esetben egyértelműen el tudjuk dönteni. A társadalmi osztály fogalma történelmi léptekkel mérhető társadalmi folyamatokat fejez ki és ezres vagy milliós nagyságrenddel mérhető társadalmi csoportokat jellemez. Tehát ez a fogalom elsősorban a társadalmi folyamatok belső tartalmát, minőségét tárja fel a minőségi elemzés eszköze, és csak bizonyos korlátok között alkalmas a folyamatok mennyiségi vonatkozásainak a kimutatáséra. Napjainkban egyre szaporodnak azok a társadalomtudományi kutatások is, amelyeknek a mennyiségi elemzés a feladatuk. A gyakorlati politika területén nő az igény, hogy nagyobb teret kapjon a társadalmi, politikai folyamatok mennyiségi viszonyainak az elemzése. Az egyes egyének társadalmi-strukturális hovatartozását a statisztikának, illetve szociológiának kell megoldania. Ezek csoportképzési elvlei azonban nem iebetnek ellentétesek a társadalmi osztályhoz tartozás alapelvei-/ vei. Nem valami tilalom következtében, hanem azért, mert a társadalmi osztály lenini ismérveinek a feladása nem közeledést jelent a társadalmi folyamatok lényeges meghatározóihoz, hanem eltávolodást azoktól. A tulajdonviszonyokból való kiindulás mellett az egységes szocialista szövetkezeti parasztosztály fogalmának meghatározásakor figyelembe kell venni azt is, hogy ez az osztály most van kialakulóban, s kialakulása egy történelmi időszakot foglal magába. Ez a folyamai az egységessé válás fő tendenciája mellett régről maradi és újonnan keletkezett ellentmondásokat is tartalmaz, olyan tendenciákat, amelyek ellene hatnak az egységessé és szocialistává válás folyamatának. M indezek alapján a kialakulóban levő egységes szocialista szövetkezeti parasztosztály fogalmába jelenleg vitathatatlanü beletartoznak a tsz-tagok és azok eltartott vagy a tsz közös munkáiban rendszeresen részt vevő családtagjai. De az egységes szocialista szövetkezeti parasztság kialakulási folyamatában elméletileg és politikailag is számba kell venni a tsz-ek alkalmazottait és a termelőszöyetkezeti csoportok tagjait. Ezek a rétegek ugyanis átmeneti társadalmi képződmények. A legtöbb tsz-alkalmazott ma még a raunkadíjazés színvonala és módja, valamint a beteg- biztosítás, a nyugdíj és egyéb szociális kedvezmény különbözősége miatt áll alkalmazotti viszonyban a tsz-sz£l. Nyilvánvaló, hogy a visszatartó tényezők megváltozása után — amikor régebbi anyagi helyzetükhöz viszonyítva nem jelent ez visszalépést — a jelenlegi alkalmazottak is tsz-tagként dolgoznak majd tovább a tsz-ekben. A termelőszövetkezeti csoportok viszont fokozatosan- tsz-ékíké fejlődnek, s alakulnak át, ha megteremtődnek ennek gazdasági és egyéb feltételei. A jelenleg egyénileg gazdálkodó parasztok többségére is úgy tekinthetünk, hogy előbb-utóbb tagjai lesznek a tsz- elcnek. Az egységes szocialista szövetkezeti parasztosztály kialakulása és majd a létezése is elválaszthatatlanul összefügg a szocialista termelési viszonyok termelőszövetkezeti formájával. Ha a tsz-ek tulajdonviszonyai átalakulnak össznépi tulajdonná, akikor megszűnik a szocialista tulajdon két formája, így a szocialista társa dalom kél alapvető osztálya is. ÍJ rend a termelőszövetkezeti beruházásokban Január 1 óta új rendelet érvényes a termelőszövetkezeti beruházások, felújítások szabályozására. A négy országos főhatóság vezetőjének — az Országos Tervhivatal elnökének, a pénzügy-, építésügyi és földművelésügyi miniszternek — együttes rendelete részletesen szabályozza a terme- 'őszövetkezetek, az államigazgatási szervek, a tervező és építőipari vállalatok tsz-beruházásokkal kapcsolatos feladatait, jogait és kötelességeit. Ezekről az intézkedésekről beszélgettünk Kazareczki Kálmánnál, a Földművelésügyi Minisztérium Beruházási Igazgatóságának vezetőiével. — Mi tette szükségessé a rendelet megalkotását, milyen célokat szolgálnak az intézkedések? — A termelőszövetkezetek be- "uházási tevékenységének rendezése több éve megoldatlan, hiszen mindeddig nem volt egységes jogszabály. Most megszűnt ez az állapot és a január 1-én életbe lépett rendelet egységes jogszabályba foglalja a beruházások, felújítások rendjét. Jellemző, hogy az új ■endelet összesen 17 korábban érvényben levő jogszabályt helyezett hatályon kívül. Ám a nagyszámú jogszabály ellenére több Myan része volt a beruházásoknak, amelyet rendelet nem szabályozott. Igen hiányosak voltak íz intézkedések például a beruházásokkal kapcsolatos szerződések megkötésére, tartalmára és ‘eljesítésére. A hiányosságokra figyelmeztetett bennünket. az is, hogy rendkívül megnőtt a beruházásokkal kapcsolatos peres jgyek száma és a bíróságok — ogységes jogszabály híján — gyakran csak elvi állásfoglalást hoztak. A visszás helyzet miatt a beruházások megvalósításában a ‘ermel őszövet kezetek gyakran károsodtak. A tsz-ek sem a megyei beruházási irodák, sem a külön- réle kivitelező vállalatok tevékenységét nem voltak képesek megfelelően elbírálni, ellenőrizni, mert a sokféle jogszabály között nem tudtak kellően eligazodni. — Az új rendelet egyik legátfogóbb célja, hogy biztonságos alapra helyezze a termelőszövetkezeti beruházásokat. Egyik alaptétele, hogy a vállalatok és a termelőszövetkezetek egyenlő jogú partnerként kölcsönös megállapodások alapján működnek együtt; a beruházások tervezésére és megvalósítására szerződéseket kötnek, amelyek betartása egyaránt kötelező mind az állami vállalatokra, mind a termelőszövetkezetekre. Ilyenformán egyenlő jogviszony alakul ki. A rendelet tehát már tartalmaz olyan elemeket, amelyek átmenetet képeznek az új gazdaságirányítási rendszerbe, például: figyelembe veszi a vállalatok és a termelőszövetkezetek növekvő önállóságát. —A beruházások új rendje megköveteli, hogy mind az állami szervek és vállalatok, mind a termelőszövetkezetek megfontoltabb beruházási döntéseket hozzanak. Ezért is fontos a rendeletben az önállóság jogi alátámasztása. Az intézkedés kimondja, hogy csak olyan beruházásokat szabad megtervezni és megvalósítani, amelyeket a termelőszövetkezet határoz el. Nincs joga egyetlen állami szervnek vagy vállalatnak sem például arra, hogy a termelőszövetkezeti tagság akarata és szándéka nélkül beruházásokat, felújításokat szorgalmazzon. Az önállóság növekedése fejeződik ki abban is, hogy ezentúl csak a nagyobb arányú, több koordinációt igénylő tsz-beru'házásökat kell megyei szinten jóváhagyatni. A többiek állami megerősítése járási szinten történik. — Fontos szerepet játszik a beruházások megvalósításában a gazdaságosság. Ennek érvényesítése egyik alapelve a rendeletnek, melynek mellékletei segítséget nyújtanak a gazdaságossági számítások elvégzéséhez. Ezeket a számításokat minden egymillió forintnál nagyobb beruházás esetében elvégzik és közgyűlés előtt ismertetik. Ilyen módon a termelőszövetkezetik tagjainak módjában áll érdemi vitát folytatni a beruházások célszerűségéről, várható eredményességéről. — A rendelet — az eddigi gyakorlathoz képest — több egyszerűsítést is tartalmaz, csökkenti a beruházási bürokráciát. Azokban a termelőszövetkezetekben példaSzáznál több traktor és több száz munkagép a gépeladás listáján Megyénk gépállomásai ebben az évben tovább folytatják a traktor és a munkagép eladását. is több erőgépet, munkagépet visszatartanak, hogy a gyenge adottságok között gazdálkodó Július 30-ig száznál több trak-; tsz-ek munkáihoz továbbra is tor és több száz munkagép közt segítséget nyújthassanak, válogathatnak a termelőszövetkezetek. Olyan erőgépeket, mint a DT—413-as, a T—28-as és az U—28-as nem adják el azért, mert lefutott szériák, ráadásul a javításhoz szükséges pótalkatrész-ellátás egyáltalán nincs megoldva. Ugyanakkor több lánctalpas traktort — Sz— 80-as és Sz—100-as kivételével MTZ-t és UTOS-t szintén eladnak. A munkagépek közül a kombájn kivételével valameny- nyit áruba bocsátják. A gépeket jól kijavított, üzemképes állapotban kínálják eladásra. A gépeladásnál figyelembe ul, ahol távlati üzemfejlesztési tervek készülnék, amelyek hosz- szabb időre tartalmazzák a megvalósítandó beruházásokat is, a fejlesztési tárv jóváhagyása után nincs szükség külön beruházási eljárásokra. Vagy: ezentúl a tsz által elhatározott beruházás megerősítése, valamint a hitelnyújtás elbírálása együtt történik és egyúttal fedezetigazolásul is szolgál Az eddig szokásos majortelepitési tervek helyett áttérünk a telephely-dokumentációs rendszerre s ez is több egyszerűsítéssel jár. Ha például a termelőszövetkezet típus- vagy FM-ajánlott terv szerint épitkezik, akkor nem kell külön építési engedélyt kérnie. — A rendelettel kapcsolatban milyen tudnivalókra és feladatokra érdemes felhívni a termelőszövetkezetek, az államigazgatási szervek és a vállalatok figyelmét? — A legfontosabb, hogy mindenütt részletesen megismerjék a rendeletet és idejében tisztázzák mindazokat a problémákat, amelyek esetleg nem eléggé egyértelműek. Különösen azok a tsz-veze- tők tájékozódjanak részletesen, akik beruházásaikat maguk intézik. Fontos, hogy pontosan ismerjék jogaikat és kötelességeiket, mert a szövetkezetét egyaránt kár érheti, ha nem teljesíti kötelességeit vagy nem él jogaival. Különösen • időszerű a beruházási szerződéskötések rendjének tanulmányozása, hiszen a rendelet már az ez évi beruházások kivitelezésére is érvényes és az új tervezési szerződések megkötésénél alkalmazni kell. Egyébként az átmeneti intézkedések pontosan kimondják, melyek azok az esetek, amelyeknél még a régi gyakorlatot lehet követni. Ez az átmeneti időszak egyúttal jó alkalom arra is. hogy az illetékes szakemberek megfelelően felkészüljenek a gazdaságossági számításokra és egyéb új intézkedésekre. A tanácsok és vállalatok figyelmét arra érdiemes felhívni, hogy ők is őrködjenek a rendelet betartása, a termelőszövetkezetek érdekeinek védelme fölött. A megyei beruházási irodák tevékenységében jelentős hányadot képeznek a tsz-beruházások, amelyeket mostantól kezdve az új rendeletnek megfelelően kell lebonyolítaniuk. Kívánatos, hogy a jövőben növekedjék a beruházási irodák felelőssége, javuljon munkájuk Ennek segítésére mi rendszeres tájékoztatókat küldünk a vitás kérdések megoldására s ezeket fi tájékoztatóikat a Magyar Mezőgazdaság című hetilap Tanácsadó mellékletében is közöljük. Célunk és feladatunk, hogy tovább folytassuk a tsz-beruházások rendszerének javítását. Belépett a teljes műszaki ellátásba az ecsegfalvi Egyetértés Tsz is Egy több éve tartó vita zárult le az ecsegfalvi Egyetértés Tsz és a Dévaványai Gépjavító Állomás között. Néhány éve az ecsegfalvi Egyetértés Tsz vezetősége mindent feltett arra, hogy saját traktor- és munkagépparkját házi úton tartúton újítja fel, tartja karban, az, 50 százalékos állami támogatási nem kaphatja meg. Erre a kedvezményre csak azok a termelő- szövetkezetek jogosultak, amelyek a gépállomások, gépjavító állomások segítségévéi gondossá karban. Az 1965. évi gazdálko- kodnak a műszaki ellátásról dós eredményeinek számbavéte-; Ecsegfalván a mérlegeléssel ad- lénél ez a gazdaság mérleghiányos dig jutottak míg erre az évre szerződést kötöttek a Dévaványai lett, mégpedig ugyanannyi ősz- n. KcutnautiMMi szeggel, amennyit állami kedvezvették a gazdaságilag gyengébb . meny nélkül költöttek gépjavítás- ; Gepjavlto Állomással, a szovet ra. Egy fennálló rendelkezés ér- A'eze",t traktorparkjának, munka- (elmében ugyanis, ha a termelő- j gép-állományának teljes műszaki szövetkezet saját gépparkját házi j ellátáséra. ■ termelőszövetkezetek helyzetét, így a gyomai, a szeghalmi járásban, de a sarkadi járásban
