Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-26 / 21. szám
TMB. január 26. üss 4 Szerda Kulcskérdés a munkafegyelem A mérleget február 7-én vizsgálja felül a járású tanács mező- gazdasági osztálya, a zárszámadási közgyűlésre az ezit követő napokban kerül sor a 4313 holdas szarvasi Táncsics Tsz-ben. Kiss Istvánnak, - a szövetkezei: párttitkárának a közgyűlést megelőző párbtaggyűlés előkészítése a legnagyobb gondja. Már készül rá, de a legközvetlenebb feladata az e havi taggyűlés beszámolójának az összeállítása, amelyen a tervezés idei feladatairól és a munkaerőhelyzetről lesz szó. A szövetkezeit vezetősége előzőleg tárgyalt erről a pártvezetőséggel. Növénytermesztésben a búza mellett a kukorica és a szálas takarmányok kerülnek előtérbe. Búzából a vetésterület, marad 1450 hold, de vegyszeres gyomirtással a termésátlagot növelni akarják. Kukoricából sem lesz több. de az idén olyan helyen tervezik a vetést, ahol magasabb terméshozam várható. Őszi árpát 600 holdon vetett a tsz, ami 200 holddal több a tavalyinál, míg a tavaszi és őszi takarmánykeverékek területét 20, a silókukoricáét, pedig 80 holddal növelik. A tavaly vetett 40 hold műrét js az idén teljes termőre íorduL Mindez megteremti az alapot ahhoz, hogy a hízómarha-álio- mányt 70-nel növeljék és kellő mennyiségű takarmányt biztosítsanak a tehenészetinek is. Ugyancsak lehetővé válik a libatenyész- «*> jövedelmezőbbé tétele. Az új felvásárlási árak alapján a tsz előzetes számítások szerint csaknem félmillió forint többletbevételre tehet szert, ami megteremti az amortizációs alapot. Hogy eléri-e ezt az összeget, az persze a szövetkezet vezetőin és legfőképpen a gazdáin múlik. Mert miről is van szó tulajdonképpen? Arról, hogy a helyes tervezés, szervezés és a munka más feltételeinek biztosítása még sohasem vezetett eredményre, ha hiányzott a megfelelő végrehajtás. A pártvezetőséget éppen az foglalkoztatja, hogy kevés a munkaerő. Nem csupán a létszám miatt, hanem azért is, mert egyesek időnként alig veszik ki a részüket a munkából. Kiss elvtárs — többek között — Bogyis Mihály, Ma- tusik János, Rideg Mátyás, Grafik István, EÜjadesz András nevét említi meg. akik csak akkor szeretnek dolgozni, ha jobban lehet keresni. Fél is teszi mindjárt a kérdést: — Hogyan tehet így tervezni? Kimondja, hogy megvan a takarmány egész télre, de most például nincs ember, aki szecskázna és darálna. Ha nem tudják a ta- kaiményszalmét szecskázni, szálasam kénytelenek adná a marhának, ami miatt persze, csökken a tejhozam. Kinek származik kára belőle? Nyilvánvalóan minden gazdának; de az országnak is. Ha egyszer-egyszer ez nem is mutatkozik jelentősnek, sok kicsi azomSportolnak Hírt hallottunk arról, hogy Csorváson a KISZ-bizottság és a sportkör elnöksége téli sportnapokat szervez. Szabados Bélától kértünk rövid tájékoztatást erről az eseményről. — Még decemberben határoztuk el, hogy az év első hónapjában „megmozgatjuk” a község sportszerető fiatalságát. Létrehoztuk a versenybizottságot és meghirdettük a versenyt. Kellemes meglepetés volt az, hogy a január 5-től 18-ig tartó határidő alatt hetvennégy fiú és huszonhat leány jelentkezése érkezett be a bizottsághoz. — Milyen sportágba« versenyeznek a résztvevők? — Asztaliteniszben és sakkban mérik össze erejüket, illetve tudásukat a résztvevők. Kiesési rendszerben bonyolítjuk le a vetélkedőket, lesz egyéni, páros, ve> a csorvásiak gyespáros és csapatbajnokság. Ügy a sakkozók, mint az asztaliteniszezők részére már biztosítottuk a megfelelő felszerelést és a kellemesen fűtött helyiségeket. — Kik vehetnek részt a versenyeken és mit kapnak? — Egyesületi igazolt sportoló kivételével mindenki. Az első három helyezetteket komoly jutalmakban részesítjük. A versenyeket különben január 23 és 30 között tartjuk, míg a döntőkre feb rurár 6-án kerül sor. — Kik a főrendezők? —• A községi KISZ-bizottság titkára, Totorán János, a sportegyesület elnöke, Búzás János, valamint a versenybizottság tagjai, Pelesz János, Izsák János, Pásztor József és Kovács János irányítják az egész mozgalmat s máris sokat tettek a siker érdekében. Zs. j: Elkészült a mezőgazdasági könyvhónap bucsai programja (Tudósítónktól) A bucsai művelődési bizottság, valamint a könyvhónap lebonyolítására alakult előkészítő bizottság elkészítette a mezőgazdasági könyvhónap bucsai programját. Eszerint az ünnepi megnyitó február 6-án lesz. Ezen a napon a pártszékházban előadás hangzik el, valamint könyvkiállítással egybekötött könyvvásárt tartanaik. A könyvbarátmozgalom tagjai ekkor tagokat toboroznak a Mező- gazdasági Könyvbarátok Körébe. Az egyhónapos esemény ideje alatt két mezőgazdasági előadást taJtianak az fmsz-székházban: a Mbfeégfeiák termesztéséről és a háztáji szőlő telepítéséről, gondozásáról. Vasárnaponként kiállítással es közvéleménykutatással egybekötött könyvvásárt rendeznek a község autóbusz-várótermében, s ekkor keresik fel otthonukban a termelőszövetkezetek gazdáit mezőgazdasági könyveket tartalmazó kosarukkal a könyvbarátörs tagjai. A községi könyvtár is rendez kiállítást az őszi és a téli mező- gazdasági könyvúj donságökból, s a helyi földművesszövetkezet központi áruházában a ikönyvhónap egész ideje alatt kiállítással egybekötött könyvvásár lesz. Sz. A. ten sokra megy, ezer. tízezer forintok vesznék el. A tsz-vezetőség nemrég egy kartonlapot adott ki minden gazdának, hogy írják rá, hány munkanapot akarnak az évben dolgozni és mennyi kukoricát, cukorrépát vállalnak. Volt olyan a növénytermesztők (nem az asszonyok) között, aki egy hold kukoricát, 400 négyszögöl cukorrépát és 60—70 munkanapot jegyzett be mindössze. (Ebben benne van a kukorica és cukorrépa művelésére, betakarítására szánt idő is.) Egyesek nem vállaltak kukoricát és cukorrépát sem, de akadt, aki a kartont vissza sem küldte. Ezzel kapcsolatban két kérdés merül fel. Az egyik ismét csak az: hogyan lehet így a vezetőségnek tervezni? A másik sem mellékes: miből élnek majd meg azok, akik csak 60 napot, vállaltak? A kommunisták példásán látják él a rájuk bízott feladatokat, s így megvan a jogcímük arra, hogy bírálatot gyakoroljanak azok felett, akik akadályozzák a szövetkezet munkáját, előrehaladását. Rájuk hárul ugyanakkor az is, hogy megmagyarázzák párton- kívüiM társaiknak: kárt okoznak a csoport és az összességi érdeknek, ha megbontják a i-endet, fegyelmet. Szükséges, hogy alaposan ismerjék az 1966. évi népgazdasági terv célkitűzéseivel együtt nyilvánosságra hozott jövedelem- növelő és csökkentő intézkedéseket, hogy ezekkel összefüggésben elemezhessék a konkrét helyzetet. Képviseljék egységesen a párt álláspontját és a tények, érvek erejével agitáljanak. Kiss István, a szarvasi Táncsics Tsz párttitkára ezekkel a gondolatokkal készíti az e havi taggyűlés beszámólóját, mert kulcskérdésnek tartja: sikerül-e megerősíteni a munkafegyelmet? Ezen múlik most elsősorban az a félmillió többletbevétel, amire a tsz gazdái becsületes munkával jogosan számíthatnak és amely az elkövetkezendő időkben, elsősorban nekik kamatozik. Pásztor Béla Emberek A Sárrét síkságán nem éppen gond nélkül élvezi az ember a telet. Ott nem suhanhat a szán, mert a derékig érő sártenger méteres sziklacsúccsá fagyott. Keményen ellenáll a gépnek, embernek. Az ember mégis vállalkozik, hogy leküzdje. Ha nem jön a vonat, akkor a pusztán nincs kenyér. A bolt zárva van, mert a boltos sem jön. A háztartásiba« ilyenkor kevés a só, a paprika, nincs élesztő, sem egy kis melegítő. Az asszonyok mondják, menjünk, telefonáljunk, jöjjenek. A zúzmara terhétől elszakadt a drót. Oda az egyetlen éltető kapcsolat. Sárrét magára marad. Az orvos sem jön. Ha valamelyik anya szül, asszonyok •bábáskodnak. Magunk kötjük sínbe az eltört kezet, lábat. Az iskolás gyerekek várják a vonatot. Ha a vonattal elutaznak, vajon este visszajönnek-e? — aggódnak a szülők. S ha a vonat végképp nem jön, szánkóra teszik a gyerekeket, kanyargós vargabetűket tesznek az iskoláig, mely kétórás útra van. Járjuk az istállókat. Hajnali három órától este nyáléig, mint máshol, itt sincs megállás. A dolgozók kérdésekkel árasztanak el, Ha bajban vagy Békéscsabán a Tanácsköztársaság útján egy Warszawa kerekei egy fagyos mélyedésbe szorultak. Se előre, se hátra nem megy a kocsi. Ráadásul keresztben is áll az úttesten. A forgalom nagy. Autóbuszok tülkölnek, személykocsik jönnek, mennek, akárcsak a járókelők. Hirtelen egy régi közmondás jut az ember eszébe: segíts magadon, az isten is megsegít. A gépkocsi vezetője azonban hiába fohászkodik és nyomja a gázpedált, a kocsi sem előre, sem hátra nem indul. A nyűglődő gépkocsihoz lép egy ember. A motor ereje és az odalépő egyetlen valakié elegendő volt ahhoz, hogy a percek óta egy helyben pergő kerék kijusson a jégvályúból. A havazás idején láttam, hogy a ruházati bolt vezetője és az üzlet férfidolgozói lapátolták a havat. Ott dolgoztak, ahol nekik nem kellett volna. Az üzlet előtt ez a feladat ugyanis a házmesteré. A házmester idős ember, miért ne segítsenek rajta? — mondotta az üzlet vezetője. Egy másik eset ugyancsak ebből az időszakból. A Békéscsabai Kertészeti Vállalat MTZ-trak- tort is felszerelt hókotró alkalmatossággal. Amikor késő éjszaka hóban, sivító szélben egy autós a traktor vezetőjéhez fordult, segítse haza, a traktorvezető indította a motort és ment, utat húzott a félméteres hóban. Apró-cseprő dolgok ezek, mégis igen jelentősek. Ha a Warszawa nem kap segítséget-, talán még mindig ott erőlködik. Ha a ruházati bolt dolgozói az idős házmesterre várnak a hó eltakarításában. a járókelők jéggé taposták volna a járdára hullott fehér pelyheket. Karja zsibbadásáig haltázhatta volna az idős embe^ Ha a kertészeti vállalat traktorosa nem húz utat a hóban, sem akkor éjszaka, sem azóta nem hajthatott volna haza a segítséget kérő • Azért jelentősek ezek az apró-cseprő dolgok, mert az élet forgatagában a pillanatnyi helyzet megoldásában születtek. Jól példázzák: ha bajban vagy. mások készek a segítésre. (dupsi) Vadászrepülők A repülőtéri készültségi szolga- \ lat tagjai közül Dudás Ferenc őrnagy azonnali felszállásra kapott parancsot. Pillanatok alatt eltűnt a szürkés felhők fölött. A harc- álláspontról rádión közölték vele a repülés irányát, magasságát, sebességét. Az üldözés rövid volt. A repülőtér harcálláspontja biztosan, hozzáértően végezte a rádióirányítást és Dudás őrnagy gyorsan felfedezte a célt. Végrehajtotta a kapott feladatot: egy eltévedt gépet visszatérített megszabott útvonalára. Mialatt azonban a repülőgép vezetője a légtérben teljesítette feladatát, odalent váratlan, viharos széllökésektől kísért heves hózápor zúdult a repülőtérre. A leszállás életveszélyessé vált. A vadászrepülők nem hagyják cserben egymást. Dudás őrnagy sem maradt egyedül e nehéz helyzetijén. Kozmács István őrnagy a pusztán S a legfőbb: hogyan jut el ‘a tej a varosba? A hó esik, a szél fúj. Gyalog indulunk a szomszédos pusztára. Gyűjtjük az adatokat, hogy az állami gazdaságok központjában időre megkapják a jelentést. Megállunk a fudéri határon és belenézünk az atyaszigeti síkságba. A sűrűn hulló hóban pislogva látjuk a távoli juhhodá- lyokat. Mintha élet sem volna. De van! Hogyan élnek, hogyan vannak, vajon . mi. hiányzik, miben segíthetnénk az itt élő embereknek? Biztató szavak hangzanak. A téllel vívott csatát meg kell nyernünk, ha kevesebb emberrel is, de nekünk' kell győznünk! A sárréti tél kemény gondot, erőpróbát jelent, nem pedig, mint máshol, örömet. Akik itt élnek, vállalták a küzdelmet még akkor is, ha rossz a közlekedés. Lehelne itt ezen a gondon javítani, na az állami gazdaság kapna egy 13 kilométeres bekötő utat. Ennek hiánya okozza a legfájósabb sebet. Akkor talán nem lenne hiábavaló egy újsághirdetés agronómusra, állattenyésztőre, könyvelőre, akiket a sárréti világ vár. Reménnyel beszélünk erről, reménnyel hajtjuk fejünket álomra minden este, majdcsak eljön ennek is az ideje. Sst. — hóviharban j időben elfoglalta helyét indulásra kész gépében és íelszállási parancsol kért. A harcállásponton tudták, hogy Kozmács őrnagy gyakorlott pilóta, aki zord időjárás esetén is megállja a helyét. Dudás őrnagy viszont fiatalabb, kevesebb a tapasztalata. Szükség van a segítségre, csakhogy hóviharban a felszállás sem veszélytélen. Rövid megfontolás után engedélyezték a felszállást. S a két gép percek múlva találkozott a hóterhes felhők fölött. — Itt nem lehet leszállni —közölte Kozmács István társával, Dudás Ferenccel. Irány a másik, a legközelebbi repülőtér! Kozmács István biztosan vezette a géppárját az általa jól ismert repülőtérre. A vadászrepülőknél nem rendkívüli az ehhez hasonló eset. Számukra nincsen benne semmi kü- lünös. Nem is állítják, hogy a hóviharban történt felszállás Kozmács Istvánnak életveszélyt jelentett. Pedig jól tudják, hogy igen. De hát közülük bárki megtette volna ugyanezt, ha valamelyik ■ társuk segítségre szorul. Hiszen a vadászrepülők az életveszélyt más normákkal mérik, mint mások. Az ő normáik szigorúbbak és önfeláldozóbbak. Azért vadászrepülők. (Bertalan) Kezdődnek megyénkben a járási MHS aktívaérlekezletek A Magyar Honvédelmi Sportszövetség alapszabálya értelmében az idén megyénk minden járásában megrendezik a járási MHS-aktívaértekezletet. Ezeken az elmúlt évi küldöttértekezleteken hozott határozatok végrehajtásáról tanácskoznak. Járási aktívaértekezletet tartanak február 11-én Szarvason, 18-án Gyomén és Szeghalmon, 19-én Békésen és Orosházán, 22-én Mezőkovácshá- zán, 25-én Gyulán. A sarkadi járási MHS-áktívaértekezletre február 22 és 25 között kerül sor, míg a békéscsabai városi értekezlet időpontja február 25.
