Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-26 / 21. szám

i A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA N 1966. JANUÄR 26., SZERDA Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM A kötelesség teljesítését kérjük EzieKben a heteidben minden termelőszövetkezet elkészítette vagy elkészíti 1965. évi zárszám­adását, valamint az 1966. évi ter­melési tervét. A termelőszövetke­zeti tagok, a termelőszövetkeze- tekiben dolgozok érdeklődésének középpontjában állnak az említett események. Az érdeklődőik között ott találjuk a fiatalokat is. A gazdasági beszámolót nagy körültekintéssel kell elkészíteni, ment egy év munkájáról számot adni nem könnyű feladat. A be­számoló összetevői között van éa kell is, hogy legyen a fiatalok munkájának értékelése is. Sajnos, volt rá példa, hogy a fiatalok munkájáról nem esett szó a köz­gyűlésen. Az ilyen közgyűlés nem érheti, de nem is éri el célját. Ha lehetőség van arra, hogy példá­ul néhány vállalat munkáját, tsz­el való kapcsolatát értékelje a beszámoló, akkor igenis a kisze­dek, a fiatalok munkájának érté­kelésére időt, fáradtságot kell biz. tosiítand. Nem a vállalatok ellen szólunk, hanem az ilyen beszá­molók ellen! Nem lehet jónak mondani az olyan beszámolót, amely nem foglalkozik a fiatalok munkájának értékelésével. Ezt a fiatalok, a KISZ elvárja, mert a magyar ifjúság kommunista ne­velése van rábízva, más részről a fiatalok munkája is benne van az eredményekben. A fiatalok ne­velését a KISZ egymaga nem tud­ja megoldani, szükséges ez eset­ben a termelőszövetkezet segítsé­ge­Minden termelőszövetkezet ve­zetősége teremtse meg a lehető­ségét annak, hogy a KlSZ-alap- szervezet titkára vagy a vezető­ség valamelyik tagja mondja el a fiatalok véleményét a közgyűlé­sen. Tudott dolog, hogy KISZ-tdt- káraink, KISZ-vezetőink nem minden esetben képesek ilyen feladatot a teljesség igényével megoldani. Ilyen probléma viszont csak abban a termelőszövetkezeti KISZ-alapszervezetben lehet, ahol nem foglalkoznak megfele­lően a KISZ vezetőivel, a KISZ- iagökkai. Ahol figyelembe ve­szik a KISZ-aJapszervezetefcet, ahol tesznek — és tegyük hozzá, hogy jól — a fiatalokért, ott nincs ilyen probléma, mert megvan a jó vezető, míg élén a legráter­mettebb fiatal mint titkár, aki­nek megteremtették a lehetősé­get a jó tájékozottsághoz, a KISZ különböző fórumokon történő képviseletéhez és a fiatalokkal va­ló foglalkozáshoz, ügyeik intézé­séhez. Az ilyen KlSZ-alapszerve- zet úgy politikai, mint gazdasági vonatkozásban bázis a termelő- szövetkezetekben — és tegyük hozzá, hogy itt szívesen dolgoz­nak a fiatalok. Az 1966. évi termelési tervék kidolgozása ezekben a hetekben befejeződik. A kidolgozott tervek közgyűlésen lesznek megvitatva és elfogadva. A tervtárgyaló közgyű­lésen a tsz vezetősége mondja el, hogy mit várnak a KIS?-tői, a fiataloktól. A kiszesek is elkészí­tik 1966. évi terveiket, amit ak­cióprogramnak nevezünk. A KISZ KB az elmúlt év eredmé­nyeinek, hiányosságainak figye­lembevétele mellett két jelszóban foglalta össze a KlSZ-alapszerve- zetek feladatait: „Tervezzünk és cselekedjünk együtt!” ..Szót kér a KISZ-tag!” A két jelszó lényege. Az első jelszavunk alatt mindenekelőtt azt értjük, hogy alapszervezete­ink készítsék el akcióprogramju­kat. Az akcióprogramnak tartal­maznia kell, hogy egy-egy alap­szervezet mit vállal az adott te­rület politikai, gazdasági, kultu­rális és sporttevékenységéből. Ez a folyamat a „tervezzünk együtt”, míg a „cselekedjünk együtt” ré­sze a jelszónak az akcióprogram végrehajtását jelenti. A másik jelszavunk azt jelenti, hogy a KISZ-tagok mindig őszintén mondják el az észrevételeiket, hogy ezzel is segítsék a terveink teljesítésének akadályait elháríta. ni. A KlSZ-alapszervezetek akció­programjának elkészítéséhez, an­nak végrehajtásához nagy segít­séget várunk és kérünk termelő­szövetkezeteink vezetőitől. A segít­séget elsősorban a termelés vo­natkozásában várjuk, j A segítsógkérós nem öncélú, ez több annál— termelőszövetkezeti, társadalmi ügy és kötelesség is. Oláh József Szovjet vendégek Székesfehérvárott Kedden Székesfehérvárra láto­gatott az MSZBT kongresszusán részt vett szovjet küldöttség: J. V. Sikin, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Revíziós Bizottságának tagja, a Szovjet­unió népi ellenőrző bizottságának elnökhelyettese, F. J. Oszkolov, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság f'elelÖ6 titkára, L. K. Kudxjavce­va, a minszki városi tanács nép­művelési osztályának vezetője. A küldöttséget a város és me­gye vezetői fogadták. A vendé­gek megtekintették a város ne­vezetességeit, majd ellátogattak a Székesfehérvári Villamossági, Televízió- és Rádiókészülékek Gyárába. (MTI) Három hónappal előbb átadták az építők a nagyszénást szociális ottbont Nagyszénáson január 24-ón, hétfőn a különböző szervek kép­viselőinek jelenlétében átadták a 200 ágyas szociális otthon épüle­tét. A létesítmény tervezője a Középület Tervező Vállalat volt, kivitelezője pedig az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Válla­lat. A csaknem 12 millió forintos építkezési beruházásból három szárnyból álló, központi fűtéssel, saját konyhával, étteremmel, mo­sodával, társalgóval ellátott épületitömböt emeltek, ahol a szó. ciális otthon lakói kényelmes kö­rülmények között élhetnek. Aggasztóan csökkent a lucerna és a vöröshere termőterülete Lucernatermesztési ankétokat rendeznek országszerte I960 és 1964 májusa között az ország lucematermő területe 503 700 holdról 733 300 holdra nőtt, majd 1965 decemberéig hirtelen — főleg az előző évi nagy pocokká­rok miatt — 450 000 holdra esett vissza. Ugyancsak aggasztó je­lenségek tapasztalhatók a vörös- heretermesz tésben is: az 1960. évi 303 000 holdnyi vöroshere- termőterület 1965 májusáig 103 200 holdra csökkent, ami 66 százalé­kos kiesést jelent. A múlt évben telepített, kereken 90 000 hold új vöröshere valamit javított a hely­zeten, de a tényleges szükségle­tekhez képest még mindig nagy a hiány. A szinte pótolhatatlan fehérje- takarmányt termő lucerna- és vöröshere-területek bővítésére, s ezen belül a magfogás javítására tett vagy tervezett intézkedéseket, az egyes tájakon felmerülő szak­mai problémákat, speciális nö­vényvédelmi feladatokat január és február folyamán tárgyalják meg az illetékes vezető szakembe­rek az érdekelt gazdaságok képi- viselőivel. A Földművelésügyi Mi­nisztérium tájékoztatása szerint Szolnokon február I-én, Debre­cenben február 2-án, Egerben feb­ruár 4-én, Békéscsabán február 8-án, Szegeden február 9-én, Veszprémben pedig február 11-én rendeznek tanácskozást a lucer­na. és a vörösiheretermesztés problémáiról, az időszerű tenniva­lókról. (MTI) Amint arról Paulay Mihály, a vállalat termelési oszitályának vezetője tájékoztatta szerkesztő­ségünket, a szociális otthon be­fejezési határideje eredetileg 1966. április 30-a volt. Ezt azonban a hétfői átadással több minit három hónappal lerövidítették. Az egy­emeletes épületbe előreláthatóan február elején költöznek be a la­kók, amikorra a szociális ott­hont teljesen berendezik. Vidéken is megalakulnak a Magyar Könyvtárosok Egyesületének szervezetei Az idei év lesz az első, amely­ben mór önálló társadalmi szer­vezetként tevékenykedik a Ma­gyar Könyvtárosok Egyesülete. A november óta függetlenné vált Kétmillió-hatszázezer munkanap a földeken Rét- és legelőtisztítás 431000 holdon Kétmillió-hatszázezer munka­nappal segítették az őszi hóna­pokban a mezőgazdaságot a fia­talok. A KISZ Központi Bizottsá­gának felhívására szinte ifjúsá­gunk valamennyi rétege részt vál­lalt a betakarítás sokrétű felada­tának megoldásából. Fáradozásaik eredményeként több mint 170 000 holdról került tető alá a termés. Az ifjú kommun isták ezenkívül 500 szállítóbrigádot alakítottak, amelyek tagjai a raktárakban, il­letve a vasúti csomópontokon dol­goztak. A most elkészült statisztikából az is kiderült, hogy a kiszisták és az úttörők tavaly 431 000 hold rét és legelő tisztítását végezték el. összesen 117 000 kisdiák, valamint 55 000 ifjúkommunista áldozta szabad idejének egy részét az ön­ként vállalt feladat megoldására. Ezzel egyidejűleg az erdőtelepíté­sekben is jól kamatozott a fiata­lok segítőkészsége. Az ifjú társa­dalmi munkások csupán 1965-ben 9 és fél millió facsemetét ültettek el az ország különböző részeiben, segítségük értéke meghaladja a 900 000 forintot. Az elmúlt öt év­ben egyébként összesen 87 millió facsemete került földbe a kiszis ták munkája nyomán az erdők­ben, az utak mentén, a parkokban stb. A fiatalok erdőtelepí'ési verse­dében — a legutóbbi értékelés szerint — a Szabolcs-Szatmár me­gyei kiszisták kerültek az első helyre; 169 hektáron ültettek el facsemetéket, s ezzel kiérdemelték a KISZ Központi Bizottsága és az Országos Erdészeti Főigazgatóság 10 000 forintos jutalmát; második Veszprém megye, harmadikként pedig a Csongrád megyei fiatalok végeztek a versenyben. A jutal­makat ezekben a napokban adják át. (MTI) egyesület háromezer magyar könyvtáros érdekvédelmi, szak. mai testületé, amely más szerve­zetekhez hasonlóan segítséget, nyújt tagjainak a továbbképzés­hez, szakmai problémájuk megol­dásához, különféle rendezvényei­vel megteremti a kollektív társas­élet alkalmait. Az idén kiépítik az egyesületek vidéki csoportjait is a megyei könyvtárak mellett. Első­nek a Borsod megyei szervezet alakult meg, amely harminc könyvtárost tömörít. Az egyesület munkájának hom­lokterében a szakmai továbbkép­zés áll. Rendszeres időközökben a legilletékesebb szakemberek tar­tanak előadásokat és vezetnek an­kétek at a könyvtárosmunka kü­lönböző területeinek aktualitásai­ról. A vidéki csoportok megalaku­lása után ezeket a szakmai ren­dezvényeket a megyeszékhelyeken is megtartják. (MTI) Megnyílt A félhomály helyét világosság, a kopott, öreg berendezését újak foglalták el. Mindenfelé a frissen festett falak, ajtók, ablakok. A bé­késcsabai 3. számú posta átalakí­tási munkálatai befejeződtek és néhány hónapi szünet után ismét megnyílt a lakosság szolgálatára. A népes V. kerületből nem kell többé postaügyben a vasútállomá­son levő 2-es vagy a város bel­sejében működő 1-es hivatalba gyalogolni vagy autóbuszozni. Az erzsébethelyiek, ha úgy tet­szik „jaminaiak”, még a múlt év nyarán a Békés megyei Népújság útján adtak hangot kívánságuk­nak, hogy ideje lenne az ottani postahivatalt korszerűsíteni, mi­vel nagyon rászolgált már. A Sze­gedi Postaigazgatóság helyesléssel fogadta a felvetést és intézkedett. Csupán a szükséges építőkapaci­tás hiányán múlott, hogy nem előbb készült el az átalakítás. Az öröm a kerületiek körében azon­ban így is nagy, úgyszintén a 3-as számú posta dolgozóié is, hiszen a régi állapotokhoz mérten szinte felüdülés oda belépni s a munka is jobban halad. A nyitás napján az egyik ügy­fél mögött két asszony iparkodott ugyancsak befelé. Mikor udvaria­san maga elé akarta engedni őket. szabadkoztak: — Köszönjük, nem megyünk be egészen, csak körülpillantunk, hogy milyen lett a postánk. Hát ennyire várták az erzsébet- helyiek a nyitást! «=■ új *

Next

/
Thumbnails
Contents