Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-22 / 18. szám

1W6. Januar 22. 5 Szombat Igazán sajnálom mindazokat a „filmbarátokat”, akik a TIT filmmúzeumi előadá­saira valamilyen oknál fogva most nem vették meg a bérletet az első előadásra. Nagy élmény­től fosztják meg magukat. Ugyanis a kezdő programban szerepel a Húszévesek szerelme c. film, amely olyan kitűnő al­kotás — különösen a film ked­velői számára —, -hogy ezt ki­hagyni és nem megnézni vétek. A film őt epizódból áll. Fran­cia, olasz, japán, német és len­gyel fiatalok szerelméről szól, de olyan szépen, stílusosan s olyan tömői- nemzeti jelleggel, hogy azt szinte ésak csodálattal lehet emlegetni. Külön élményt jelent Truf­faut, a neves francia rendező, akinek filmjét még nem láthat­ta a csabai közönség, de hírből már sokat hallott róla. Jellemzően „barokkos” az olasz részlet, amelyben benne van egy kicsit a „Dolce vita” stí­lusparódiája, németesen precíz a müncheni szerelem, megdöbben­tő és iszonyatos a japán, és csak felső fokon leltet beszélni Wajda remekléséről. Nem tagadta meg ebben a filmben sem önmagát, csodálatos kontrasztot hozott a mai húszévesek és a mai 35—40 évesék generációja között. Ezt az ellentétet talán legszemléleteseb­ben szimbolizálta az a kép, ami­kor a film végén két fiatal ön­feledt kergetőzését látjuk a to- ,mos buckákon — s a háttérben ott állnak az új, modern épüle­tek. Egy élménnyel szegényedik az„ aki szereti a jó filmet, s nem fog tudni találkozni Truffaut- val és Wajdával. Péter László Muzsikáló téli esték — Zenei szabadegyetem az orosházi járásban — Az orosházi járásban a TIT művészeti szakcsoportja három­évi munkája után egyre szí­nesebb, váltdzatosabb zenei és egyéb művészeti programot va­lósít meg. „Művészeti zenei akadémia”, „Nagy zeneszerzők és műveik” című összeállítása­ik. gépi és élőzenéi illusztrálá­sokkal megteremtették annak az alapját, hogy az idei télen a járásban Muzsilcálö téli esték címen falusi zenei előadássoro­zatot indítsanak. Ennek kereté­ben négy előadás és egy idény­záró díszhangverseny megren­dezésére kerül sor. A többi között olyan előadók tartanak bevezetőt, vagy kom­mentálják a rendezvényeket, mint Fassang Árpád, a buda­pesti Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakiskola igazgatója, Szo- kolay Sándor Erkel-díjas zene­szerző, Kovács József, a „Szo­cialista kultúráért” kitüntetéses zeneiskola-igazgató. Ez a program nem csupán a felnőtteknek ad értékes szóra­kozást — szorosan kapcsolódik, az iskolai ének-zenei oktatás­hoz is. A házasságok nem az égben köttetnek Őszintén sajnálom Kedves' fényét is, melyek egyre több Sarkad, Kőtegyán és Sarkadkeresztiir vezet — „ gyengélkedik ” Méhkerék Társadalmi munka a sarkadi járásban zata, így igen sokam jutottak jó| Barátom. De higgye el, hogy ha­marosan helyére kerül minden a most még felzaklatott lelkében. Körülbelül ezekkel a szavakkal váltam el a közelmúlt egyik nyil­vános táncestjének befejezése után attól a fiatalembertől, aki­szoba falán táncolhattak a fris­sen meszelt és hengerelt, a szi­várvány minden színében játszó falakon. Üj mester érkezett a fa­luba, akire évek óta várt a köz­ség. Szobafestő és mázoló. Renge­teg munkája volt. Sokszor még nek az élete úgy látszott alakulni, j dolgozott, csakhogy min­hogy ugyanezen az estén lakó-, denkinek jót tegyen. Hamar meg­A korábbi években a sarkadi járás megyénkben nem dicseked­hetett valami előkelő hellyel a társadalmi munka tekintetében. Az elmúlt évben már hozott eredményt a jobb szervezés és irányítás. Ennek megfelelően 1965-ben 570 ezer forint értékű ivóvízhez. Az utak és átereszek tisztítására több mint negyedmil­lió forint értékű segítséget adott a lakosság. Sarkadon és Köte- gyánban a parkosításra 25 ezer forint értékű munkát végeztek. Biharugrán klubhelyiséget alakí­társadalmi < munkával járultak , tottak ki és itt 967 a társadalmi községeik fejlesztéséhez a járá­siak. Egy lakosra tehát több mint 16 forint jutott. A korábbi évek- ben ez a statisztika a járás egy lakosára nézve 10 forintot jelez. Legtöbb társadalmi munkáit Sár. ltod (egy, lakosra 25,41 forintot), Kőtegyán (19,48 forintot). Sar- ioadkeresztúr (17,65 forintot) la­kosai végeztek. Viszont nem di­csekedhet Méhkerék lakossága, amely a tervezett 30 ezer forint helyett mindössze 4200 forint ér­tékben ., csinosította” községét. Ez agy lakosra számítva mind­össze 1,67 forintot jelent. Pe­dig itt igazán lenne mit tenni, szükség lenne a társadalmi mun­kára. Áltálában a vízvezetékhálózat bővítésében, az utak, átereszek tisztításában és karbantartásá­ban vetitek részt a községek lakói. És lényegében társadalmi munká­nak tulajdonítható, hogy a múlt évben majdnem 10 kilométerrel, bővült a járás törpevízmű-háló­munkaóra száma. Sarkadon az autóbuszváró megépítésénél 242 órát dolgozott a lakosság. (Cs. V.) dalmas társaság asztalfőjén ül élete párja mellett, kivel együtt mondják majd ki a boldogító igent a házasságkötő szerv képviselője, és a megjelent tanúk előtt. Ez volt a szerelem és a szeretet diktálta terv, s hogy minder, másképpen sikerült, annak nagyon szomorú oka, sőt okai vannak. Hogy job­ban megértsük e rövid beszélge­tést követő búcsút, melyet Bará­tomhoz intéztem, egy kicsit la­pozgassunk bele az előzményekbe. Szobafestő és mázoló nélkül volt a község évek óta. A tavasz­szál kiragyogó napsugár új szín­folttal gazdagította nemcsak a természet, hanem a nyitva álló ablakokon beszökikenő napsuga­Az Operaház építője Felelőtlen felelősségkeresés Január 18-án délelőtt a bé­késcsabai Erzsébethclyen, az Orosházi út egyik oldaláról a másikra igyekezett egy járókelő, de a síkos úttesten elesett, s eszméletét vesztette. Az arra haladó emberek nem tudtak segíteni rajta, így a közeli ön- kiszolgáló boltból mentőért akartak telefonálni. Erre azon­ban nem kerülhetett sor. mivel a bolt vezetője nem engedélyez­te » telefonálást, mondva: „Ki vállal a mentők kihívásáért fe­lelősséget?” így csak egy távo­labbi helyről értesíthették a mentőállomást, ahonnan szinte pillanatok alatt a helyszínre ér­tek a mentők, s beszállították a kórházba az eszméletlen járóké* löt. Szomorú és sajnálatos dolog, hogy ilyen esetben egyesek a felelősségvállaláson meditál­nak ahelyett, hogy mindent megtennének a bajba jutottért. V. K. Háromnegyed évszázada, 1891. január 22-éin hunyt el a magyar építőművészet egyik legkiválóbb mestere, az Operaház, a régi kép­viselőhöz, a budapesti Bazilika és még vagy háromszáz jeles hazai épület alkotója, Ybl Miklós. ,Űgy emlékezünk most ró, mint a századvég sokat vitatott építé­szetének vitathatatlanul zseniális művészére. Tehetségével és ener­giájával valójában győzelemre se­gítette a múlt század magyar épí­tészetének mindhárom jelentős korszakát; a klasszicizmusban, a romantikában és az eklektikában egyaránt jelentős emlékeiket ha­gyott ránk. Az 1814-ben született művész nagyon fiatalon kezdte működését, húszéves korában — zsebében a bécsi műegyetem dip­lomájával — már a nagy előd, Pollák. Mihály mellett „inasiko- dik”, s később maga is a Pollák által kiteljesedett stílus, a klasz- sziciamus jegyében építi első al­kotásait. A mindig haladó Ybl a Pollák- nál töltött évek, a Nemzeti Mú­zeum építésénél ledolgozott négy és fél esztendő után bejárja fél Európát, s hazatérve, 1845-tol már az új stílust alkalmazza, a romantika felfogását, amely an­tik hagyományok helyett már o középkor, a román és a gótik us építészet hagyományait élesztge­ti, s. négy-ötszáz éves katedráli- sok, paloták kőosipkéif, csúcsíves ablakait rakja a korabeli épüle­tekre. Az eklektikus korszakban elsza­badulnak az építészeti indulatok. Ybl vállalja az új felfogást, s munkássága valójában ekkor tel­jesedik ki. Fő müve a budapesti Operaház, ez a maga nemében valóban tö­kéletes alkotás, amely építésének korában (1873—84) művészi, tech­nikai, szcenikai téren egyaránt ve­tekedett a legkitűnőbbnek tartott külföldi épületekkel. Az eklektikát, Ybl fő működé­sének korszakát bírálja a mai művészetszemlélet, amely már vi­lágosan látja, hogy a modern épü­letet nem szabad történelmi kosztümbe öltöztetni. De Ybl Miklós nagysága, tehetsége előtt ismerte az egész község. Tudták, hogy az a mosolygós képű, a fe­lekkel illedelmesen tárgyaló, lét­rával a vállán kerékpárral szágul­dó fiatalember — Ö. A történet most következő része nem egyedi, sokszor megis­métlődött már, s míg fiatalok lesznek, minden bizonnyal még nagyon sokszor meg fog ismétlőd­ni. Ismeretség egy kislánnyal, sé­ták, mozi, bál, szerelem — eljegy­zés. Nagyon büszkén mutatta messze] összecsapott tenyerén a csillogó karikagyűrűt, mikor ösz- szetalálkoztunk az állomáson, ahol arra a vonatra szállt, mely arájához vitte, aki városon, gyár­ban dolgozott, s albérletben la­kott. Az esküvő napját ment vég­képp lefixálni, ruhát venni meg a már nyomdában levő esküvői meghívókat kiváltani. A vonat elvitte. A taxi az al­bérleti lakás előtt állt meg. Ott­nek van joga ahhoz, hogy így ke resztülhúzzon egy életre elterve­zett számítást? Hát igen I Most jön a törté­netnek az a része, melyért az egé­szet talán érdemes közreadn . így nevek nélkül, mert az ese; nem egyedi. Megjelenési formái.., forgatókönyve talán egynek sem azonos, de a rendezői utasításé sok tekintetben megegyeznek. Je­len esetben az ok: a lányt kétnapi keresgetés után a már-már min­den reményről lemondó vőle­gény megtalálja annak a fiúna a lakásán, akivel elment otthon ról, s akivel együtt dolgozik a gyárban. Lejátszódik a szokás« jelenet, sok-sok kölcsönös szemre hányással, s mindkét fél féltve őrzött és hivalkodva kérkedő jc gainak hangoztatásával és a gyű­rűk ismét visszakerülnek erede;: tulajdonosukhoz. A kétségbeese szélén álló fiatalember, aki hat éves korában árva maradt, apa é- anya nélkül, aki még csak nem i. állami gondozottként küzdötte te. magát szakmunkássá, most isme úgy áll az Élet nagy kérdőjeles k púja előtt, mint mikor elhagyf a kereskedelmi iskolát. Vonatr ült, s itthon mindent elmesélt a lányos háznál. A szülők sajnál­koznak, s végül kijelentik; jobb is lesz ez így, szól az apa, hisze. hon senki. A házi néni már két ®n m^r elhagytam a hatvanat, jo, menő, jól berendezkedett rádió hete nem látta. Korán ment, ké­sőn jött. Legutóbb egy fiúval lát­ta elmenni, aki szintén abban a gyárban dolgozik, ahol a meny­asszony, akinek egy hónap múlva a taxival érkező vőlegénnyel la­kodalma lesz. Nem lett, azazhogy lett, csak műszerész vagyok, s úgy tudón az új fórjjelölt is az. Legalább nem szűnik meg a folytonossá^ Szóval, érti? Érti, nagyon is érti, hogy még mindig kísért az anyagiakkal ősz szetákolt „boldog” frigy lidérct mely már éppen elég igaz szert lem lángját oltotta ki, s hagyok nyomokat a. r.em vele, hanem ezzel a másik­áé eklektika legkövetkezetesebb ’ kai, akivel elmenni látták. De mi- J ^törölhetvén ellenfelei is meghajolnak. Nem- j ért és hogyan? Miért lehet, »kell | . vagy mindkét fél freiem csak halálának évfordulóján, |az érzelmekkel így cicázni? tKi- ^ Bewtetre> társra vágyó leik ben. A fiatalember zsebébő gyűrött esküvői meghívót vett ele még egyszer megnézte, s aztán ei. dobta. Kiléptünk az ajtón. A hó csikorogva roppant lépteink alatt A szállingózó hópelyhek lakoda ■ más zenét hoztak az éteren át. é „sors” véletlenje folytán ez mo másnak szolt... Szilárd Ádáv Vagy még kihez...? Előttük a sor, de egyik sem fogyaszt­ja. Mind a három idős bácsi 1 mereven néz a békési büfé fa­lán függő táblára. Csóválják a fejüket, így él, is odanézek. Ezt bizony elég vé­gigolvasni is! Tessék figyelni; a felfüg­gesztett táblán a kö­vetkező olvasható: „Fontosabb pana­szaival és észrevéte­leivel forduljon fel­sőbb szerveinkhez: Állami Kereskedel­mi Felügyelőség, Bé­késcsaba, Sztálin út 14. M'ESZÖV Keresk. Főoszt. Vendéglátó- ip. Oszt. Békéscsaba. Petőfi út 3. Földmű­vess zövetkezeték Bé­kési Járási Központ­ja Békés, Szánthó A. u. 20. Békés és Vi­déke Körzeti Föld­művesszövetkezet Bé­kés, Szánthó A. u. 2.” Itt ér véget a tábla. — Most oszt me­lyik panasz hova tar­tozik ? — néz egy­másra a három em­ber. — Mer’ a múlt­kor nekem egy ki­csivel kevesebbet mértek, de szóltam a vezetőnek, rög tön hozzátették, ami hi­ányzott. Minek ehhez „Felsőbb Szerv”? Igaza volt, feltét­len igaza volt bá­tyánknak, mert mi is lenne az a „fonto­sabb” panasz vagy észrevétel?' Vélemé­nyünk szerint elég lenne feltüntetni egyetlen egyet a sok közül, azt, amelyik közvet­len felettes hatósága a nevezett üzletnek. J elen esetben való­színűleg a lista végén szereplő Békés és Környéke Körzeti Föidművesszövetke- zet. Ha valaki elége­detlen lenne az elin­tézés módját illető­en, „fontos panaszá­ra” való tekintettel, majd ott megmon­danák. hogy hová forduljon! Így ez a felsorolás kicsit olyan, mintha azt mondanák az em­bernek: „Panaszkodni alkar? Tessék csak! Fordul- i jón ahová akar, ne- j künk teljesen mind- ’ egy! S ha nem inté­zik el? Akkor... jaj, a többi szerv nem fórt a táblára, de akkor is fordulhat még az úristenhez is...” A mai ember- tud­ja, hogy hová for-’ dúljon, ha közösségi érdek éllen vétők­kel találkozik, akkor is, ha a társadalmi tulajdon rongálását észleli, de abban az esetben is, ha őt ma­gát károsítják meg. f S valljuk be őszin­tén, van ebben a táblában egy kis svindli is. Mert S ugyan hová fordul­jak „fontos pana­szommal”, inikor Sztálin út nincs is Békéscsabán ?! meg a megyei mezőgazdaság könyvhónapot Február 4-én, Újkígyóson, az Aranykalász Termelőszövetkeze. közreműködésével rendezi meg megyei könyvbarát akcióbizo.l ság a mezőgazdasági könyvhó nap megyei megnyitóját. Varga Lajos, a megyei tánác főagronómusa mond ünnepi be szedet, majd Sárközi Péter, Magyar Mezőgazdaság főműnk;1 társa tart előadásit A szántóföle szövetkezeti termelés címmel. A könyvhónap időszaka alatt ; sarkadi, orosházi és gyomai járás., ban a könyvtárak rendeznek ki állításokat, kizárólag a gyakra I használt, közkézen forgatott mező­ládám) gazdasági szakköny vekből.

Next

/
Thumbnails
Contents