Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-22 / 18. szám
1W6. Januar 22. 5 Szombat Igazán sajnálom mindazokat a „filmbarátokat”, akik a TIT filmmúzeumi előadásaira valamilyen oknál fogva most nem vették meg a bérletet az első előadásra. Nagy élménytől fosztják meg magukat. Ugyanis a kezdő programban szerepel a Húszévesek szerelme c. film, amely olyan kitűnő alkotás — különösen a film kedvelői számára —, -hogy ezt kihagyni és nem megnézni vétek. A film őt epizódból áll. Francia, olasz, japán, német és lengyel fiatalok szerelméről szól, de olyan szépen, stílusosan s olyan tömői- nemzeti jelleggel, hogy azt szinte ésak csodálattal lehet emlegetni. Külön élményt jelent Truffaut, a neves francia rendező, akinek filmjét még nem láthatta a csabai közönség, de hírből már sokat hallott róla. Jellemzően „barokkos” az olasz részlet, amelyben benne van egy kicsit a „Dolce vita” stílusparódiája, németesen precíz a müncheni szerelem, megdöbbentő és iszonyatos a japán, és csak felső fokon leltet beszélni Wajda remekléséről. Nem tagadta meg ebben a filmben sem önmagát, csodálatos kontrasztot hozott a mai húszévesek és a mai 35—40 évesék generációja között. Ezt az ellentétet talán legszemléletesebben szimbolizálta az a kép, amikor a film végén két fiatal önfeledt kergetőzését látjuk a to- ,mos buckákon — s a háttérben ott állnak az új, modern épületek. Egy élménnyel szegényedik az„ aki szereti a jó filmet, s nem fog tudni találkozni Truffaut- val és Wajdával. Péter László Muzsikáló téli esték — Zenei szabadegyetem az orosházi járásban — Az orosházi járásban a TIT művészeti szakcsoportja háromévi munkája után egyre színesebb, váltdzatosabb zenei és egyéb művészeti programot valósít meg. „Művészeti zenei akadémia”, „Nagy zeneszerzők és műveik” című összeállításaik. gépi és élőzenéi illusztrálásokkal megteremtették annak az alapját, hogy az idei télen a járásban Muzsilcálö téli esték címen falusi zenei előadássorozatot indítsanak. Ennek keretében négy előadás és egy idényzáró díszhangverseny megrendezésére kerül sor. A többi között olyan előadók tartanak bevezetőt, vagy kommentálják a rendezvényeket, mint Fassang Árpád, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola igazgatója, Szo- kolay Sándor Erkel-díjas zeneszerző, Kovács József, a „Szocialista kultúráért” kitüntetéses zeneiskola-igazgató. Ez a program nem csupán a felnőtteknek ad értékes szórakozást — szorosan kapcsolódik, az iskolai ének-zenei oktatáshoz is. A házasságok nem az égben köttetnek Őszintén sajnálom Kedves' fényét is, melyek egyre több Sarkad, Kőtegyán és Sarkadkeresztiir vezet — „ gyengélkedik ” Méhkerék Társadalmi munka a sarkadi járásban zata, így igen sokam jutottak jó| Barátom. De higgye el, hogy hamarosan helyére kerül minden a most még felzaklatott lelkében. Körülbelül ezekkel a szavakkal váltam el a közelmúlt egyik nyilvános táncestjének befejezése után attól a fiatalembertől, akiszoba falán táncolhattak a frissen meszelt és hengerelt, a szivárvány minden színében játszó falakon. Üj mester érkezett a faluba, akire évek óta várt a község. Szobafestő és mázoló. Rengeteg munkája volt. Sokszor még nek az élete úgy látszott alakulni, j dolgozott, csakhogy minhogy ugyanezen az estén lakó-, denkinek jót tegyen. Hamar megA korábbi években a sarkadi járás megyénkben nem dicsekedhetett valami előkelő hellyel a társadalmi munka tekintetében. Az elmúlt évben már hozott eredményt a jobb szervezés és irányítás. Ennek megfelelően 1965-ben 570 ezer forint értékű ivóvízhez. Az utak és átereszek tisztítására több mint negyedmillió forint értékű segítséget adott a lakosság. Sarkadon és Köte- gyánban a parkosításra 25 ezer forint értékű munkát végeztek. Biharugrán klubhelyiséget alakítársadalmi < munkával járultak , tottak ki és itt 967 a társadalmi községeik fejlesztéséhez a járásiak. Egy lakosra tehát több mint 16 forint jutott. A korábbi évek- ben ez a statisztika a járás egy lakosára nézve 10 forintot jelez. Legtöbb társadalmi munkáit Sár. ltod (egy, lakosra 25,41 forintot), Kőtegyán (19,48 forintot). Sar- ioadkeresztúr (17,65 forintot) lakosai végeztek. Viszont nem dicsekedhet Méhkerék lakossága, amely a tervezett 30 ezer forint helyett mindössze 4200 forint értékben ., csinosította” községét. Ez agy lakosra számítva mindössze 1,67 forintot jelent. Pedig itt igazán lenne mit tenni, szükség lenne a társadalmi munkára. Áltálában a vízvezetékhálózat bővítésében, az utak, átereszek tisztításában és karbantartásában vetitek részt a községek lakói. És lényegében társadalmi munkának tulajdonítható, hogy a múlt évben majdnem 10 kilométerrel, bővült a járás törpevízmű-hálómunkaóra száma. Sarkadon az autóbuszváró megépítésénél 242 órát dolgozott a lakosság. (Cs. V.) dalmas társaság asztalfőjén ül élete párja mellett, kivel együtt mondják majd ki a boldogító igent a házasságkötő szerv képviselője, és a megjelent tanúk előtt. Ez volt a szerelem és a szeretet diktálta terv, s hogy minder, másképpen sikerült, annak nagyon szomorú oka, sőt okai vannak. Hogy jobban megértsük e rövid beszélgetést követő búcsút, melyet Barátomhoz intéztem, egy kicsit lapozgassunk bele az előzményekbe. Szobafestő és mázoló nélkül volt a község évek óta. A tavaszszál kiragyogó napsugár új színfolttal gazdagította nemcsak a természet, hanem a nyitva álló ablakokon beszökikenő napsugaAz Operaház építője Felelőtlen felelősségkeresés Január 18-án délelőtt a békéscsabai Erzsébethclyen, az Orosházi út egyik oldaláról a másikra igyekezett egy járókelő, de a síkos úttesten elesett, s eszméletét vesztette. Az arra haladó emberek nem tudtak segíteni rajta, így a közeli ön- kiszolgáló boltból mentőért akartak telefonálni. Erre azonban nem kerülhetett sor. mivel a bolt vezetője nem engedélyezte » telefonálást, mondva: „Ki vállal a mentők kihívásáért felelősséget?” így csak egy távolabbi helyről értesíthették a mentőállomást, ahonnan szinte pillanatok alatt a helyszínre értek a mentők, s beszállították a kórházba az eszméletlen járóké* löt. Szomorú és sajnálatos dolog, hogy ilyen esetben egyesek a felelősségvállaláson meditálnak ahelyett, hogy mindent megtennének a bajba jutottért. V. K. Háromnegyed évszázada, 1891. január 22-éin hunyt el a magyar építőművészet egyik legkiválóbb mestere, az Operaház, a régi képviselőhöz, a budapesti Bazilika és még vagy háromszáz jeles hazai épület alkotója, Ybl Miklós. ,Űgy emlékezünk most ró, mint a századvég sokat vitatott építészetének vitathatatlanul zseniális művészére. Tehetségével és energiájával valójában győzelemre segítette a múlt század magyar építészetének mindhárom jelentős korszakát; a klasszicizmusban, a romantikában és az eklektikában egyaránt jelentős emlékeiket hagyott ránk. Az 1814-ben született művész nagyon fiatalon kezdte működését, húszéves korában — zsebében a bécsi műegyetem diplomájával — már a nagy előd, Pollák. Mihály mellett „inasiko- dik”, s később maga is a Pollák által kiteljesedett stílus, a klasz- sziciamus jegyében építi első alkotásait. A mindig haladó Ybl a Pollák- nál töltött évek, a Nemzeti Múzeum építésénél ledolgozott négy és fél esztendő után bejárja fél Európát, s hazatérve, 1845-tol már az új stílust alkalmazza, a romantika felfogását, amely antik hagyományok helyett már o középkor, a román és a gótik us építészet hagyományait élesztgeti, s. négy-ötszáz éves katedráli- sok, paloták kőosipkéif, csúcsíves ablakait rakja a korabeli épületekre. Az eklektikus korszakban elszabadulnak az építészeti indulatok. Ybl vállalja az új felfogást, s munkássága valójában ekkor teljesedik ki. Fő müve a budapesti Operaház, ez a maga nemében valóban tökéletes alkotás, amely építésének korában (1873—84) művészi, technikai, szcenikai téren egyaránt vetekedett a legkitűnőbbnek tartott külföldi épületekkel. Az eklektikát, Ybl fő működésének korszakát bírálja a mai művészetszemlélet, amely már világosan látja, hogy a modern épületet nem szabad történelmi kosztümbe öltöztetni. De Ybl Miklós nagysága, tehetsége előtt ismerte az egész község. Tudták, hogy az a mosolygós képű, a felekkel illedelmesen tárgyaló, létrával a vállán kerékpárral száguldó fiatalember — Ö. A történet most következő része nem egyedi, sokszor megismétlődött már, s míg fiatalok lesznek, minden bizonnyal még nagyon sokszor meg fog ismétlődni. Ismeretség egy kislánnyal, séták, mozi, bál, szerelem — eljegyzés. Nagyon büszkén mutatta messze] összecsapott tenyerén a csillogó karikagyűrűt, mikor ösz- szetalálkoztunk az állomáson, ahol arra a vonatra szállt, mely arájához vitte, aki városon, gyárban dolgozott, s albérletben lakott. Az esküvő napját ment végképp lefixálni, ruhát venni meg a már nyomdában levő esküvői meghívókat kiváltani. A vonat elvitte. A taxi az albérleti lakás előtt állt meg. Ottnek van joga ahhoz, hogy így ke resztülhúzzon egy életre eltervezett számítást? Hát igen I Most jön a történetnek az a része, melyért az egészet talán érdemes közreadn . így nevek nélkül, mert az ese; nem egyedi. Megjelenési formái.., forgatókönyve talán egynek sem azonos, de a rendezői utasításé sok tekintetben megegyeznek. Jelen esetben az ok: a lányt kétnapi keresgetés után a már-már minden reményről lemondó vőlegény megtalálja annak a fiúna a lakásán, akivel elment otthon ról, s akivel együtt dolgozik a gyárban. Lejátszódik a szokás« jelenet, sok-sok kölcsönös szemre hányással, s mindkét fél féltve őrzött és hivalkodva kérkedő jc gainak hangoztatásával és a gyűrűk ismét visszakerülnek erede;: tulajdonosukhoz. A kétségbeese szélén álló fiatalember, aki hat éves korában árva maradt, apa é- anya nélkül, aki még csak nem i. állami gondozottként küzdötte te. magát szakmunkássá, most isme úgy áll az Élet nagy kérdőjeles k púja előtt, mint mikor elhagyf a kereskedelmi iskolát. Vonatr ült, s itthon mindent elmesélt a lányos háznál. A szülők sajnálkoznak, s végül kijelentik; jobb is lesz ez így, szól az apa, hisze. hon senki. A házi néni már két ®n m^r elhagytam a hatvanat, jo, menő, jól berendezkedett rádió hete nem látta. Korán ment, későn jött. Legutóbb egy fiúval látta elmenni, aki szintén abban a gyárban dolgozik, ahol a menyasszony, akinek egy hónap múlva a taxival érkező vőlegénnyel lakodalma lesz. Nem lett, azazhogy lett, csak műszerész vagyok, s úgy tudón az új fórjjelölt is az. Legalább nem szűnik meg a folytonossá^ Szóval, érti? Érti, nagyon is érti, hogy még mindig kísért az anyagiakkal ősz szetákolt „boldog” frigy lidérct mely már éppen elég igaz szert lem lángját oltotta ki, s hagyok nyomokat a. r.em vele, hanem ezzel a másikáé eklektika legkövetkezetesebb ’ kai, akivel elmenni látták. De mi- J ^törölhetvén ellenfelei is meghajolnak. Nem- j ért és hogyan? Miért lehet, »kell | . vagy mindkét fél freiem csak halálának évfordulóján, |az érzelmekkel így cicázni? tKi- ^ Bewtetre> társra vágyó leik ben. A fiatalember zsebébő gyűrött esküvői meghívót vett ele még egyszer megnézte, s aztán ei. dobta. Kiléptünk az ajtón. A hó csikorogva roppant lépteink alatt A szállingózó hópelyhek lakoda ■ más zenét hoztak az éteren át. é „sors” véletlenje folytán ez mo másnak szolt... Szilárd Ádáv Vagy még kihez...? Előttük a sor, de egyik sem fogyasztja. Mind a három idős bácsi 1 mereven néz a békési büfé falán függő táblára. Csóválják a fejüket, így él, is odanézek. Ezt bizony elég végigolvasni is! Tessék figyelni; a felfüggesztett táblán a következő olvasható: „Fontosabb panaszaival és észrevételeivel forduljon felsőbb szerveinkhez: Állami Kereskedelmi Felügyelőség, Békéscsaba, Sztálin út 14. M'ESZÖV Keresk. Főoszt. Vendéglátó- ip. Oszt. Békéscsaba. Petőfi út 3. Földművess zövetkezeték Békési Járási Központja Békés, Szánthó A. u. 20. Békés és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Békés, Szánthó A. u. 2.” Itt ér véget a tábla. — Most oszt melyik panasz hova tartozik ? — néz egymásra a három ember. — Mer’ a múltkor nekem egy kicsivel kevesebbet mértek, de szóltam a vezetőnek, rög tön hozzátették, ami hiányzott. Minek ehhez „Felsőbb Szerv”? Igaza volt, feltétlen igaza volt bátyánknak, mert mi is lenne az a „fontosabb” panasz vagy észrevétel?' Véleményünk szerint elég lenne feltüntetni egyetlen egyet a sok közül, azt, amelyik közvetlen felettes hatósága a nevezett üzletnek. J elen esetben valószínűleg a lista végén szereplő Békés és Környéke Körzeti Föidművesszövetke- zet. Ha valaki elégedetlen lenne az elintézés módját illetően, „fontos panaszára” való tekintettel, majd ott megmondanák. hogy hová forduljon! Így ez a felsorolás kicsit olyan, mintha azt mondanák az embernek: „Panaszkodni alkar? Tessék csak! Fordul- i jón ahová akar, ne- j künk teljesen mind- ’ egy! S ha nem intézik el? Akkor... jaj, a többi szerv nem fórt a táblára, de akkor is fordulhat még az úristenhez is...” A mai ember- tudja, hogy hová for-’ dúljon, ha közösségi érdek éllen vétőkkel találkozik, akkor is, ha a társadalmi tulajdon rongálását észleli, de abban az esetben is, ha őt magát károsítják meg. f S valljuk be őszintén, van ebben a táblában egy kis svindli is. Mert S ugyan hová forduljak „fontos panaszommal”, inikor Sztálin út nincs is Békéscsabán ?! meg a megyei mezőgazdaság könyvhónapot Február 4-én, Újkígyóson, az Aranykalász Termelőszövetkeze. közreműködésével rendezi meg megyei könyvbarát akcióbizo.l ság a mezőgazdasági könyvhó nap megyei megnyitóját. Varga Lajos, a megyei tánác főagronómusa mond ünnepi be szedet, majd Sárközi Péter, Magyar Mezőgazdaság főműnk;1 társa tart előadásit A szántóföle szövetkezeti termelés címmel. A könyvhónap időszaka alatt ; sarkadi, orosházi és gyomai járás., ban a könyvtárak rendeznek ki állításokat, kizárólag a gyakra I használt, közkézen forgatott mezőládám) gazdasági szakköny vekből.
