Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-22 / 18. szám
(. Jttmrai 2*. 4 Szombat Szerszámgyár a vágóhídon — Pénztár az aktatáskában — Új gyár 78 millióért — Lapkaforrasztás középfrekvenciával Bemélgetés Bakó Ignác igazgatóval a békéscsabai szerszámgyár új telepének építéséről A történet régi, valamikor 1950 táján kezdődött. A drámai bonyodalmaik egymást követték, de a kibontakozás egészen mostaniig ké- KeitU Moe< végire megkezdődik. A imáié 1963-ban esedékes. De vegyük csak az eseményeiket sor- jábao. 1950-beíi a Nepgiazdaság') Ta.. «■ám határozatot hozott, hogy Békéscsabán, a mezőmegyeri úton aíjelöít helyen forgácsoló szerszámgyárat létesítsenek. Azóta »ok minden történt, csak éppen a mezömegyeri úton nem épült semmiféle gyár. A jóváhagyott ki- vi felezésn, tervek érteiméiben viszont április 15-én kezdik cl a Békéscsabai Konzervgyár melletti területen a szóban forgó üzem létesítésének munkálatait. Mi történt a két — 1950-es és 1960- 00 — dátum között? Mi a perspektívája az építendő új üzemnek? Erről beszélgettünk a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár igazgatójával. Bakó Ignác- «á. — Hogyan is kezdődött? — Mivél az eredeti beruházási tervekről kiderült, hogy akkor (1950-ben) a népgazdaság nem bírja el ezt a megterhelést, úgy látszott, hogy a békéscsabai szerszámgyárból nem lesz semmi. Köziben 1951 nyarán a volt vágóhíd kihasználatlan, elhanyagolt épületest kaptuk meg. hogy tanműhelyt szervezzünk a leendő gyár szakmunkásgárdájának oktatására, Ósdi gépekkel 120 átképzés tanítása folyt itt, a Vand- hati úton. — És mi volt az első fordulat? — Amikor befejeződött a szakmunkások képzése, de gyár nem volt még sehol. Csak mindig későbbre húzódó ígéretek: hogy majd épül. Azt mondtuk: ha már kiképeztünk dolgozókat, van valamelyes gépparkunk, néhány tol- dozott-,foldoizot.t épületünk is. akkor már csináljunk valamit. Termeljünk, Az illetékesek beleegyeztek, s voltaképpen így indult meg a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár tevékenysége. A körülmények roppanj kezdetlegesek voltak. A pesti központból kéthetente aktatáskával hordtam a fizetéseket. Ez az — eléggé kopott, de jó öblös — disznóbőr táska, játszatta a pénztár szerepét. A büntetéseket azonban — amit azért róttak ki, mert az adott körülmények között képtelenség volt a munkavédelmi szabályokat betartani — saját zsebből kellett az igazgatónak fizetnie. — Azóta mi történt? — Termelői lészámu nk felére csökkent, az üzem területe megkétszereződött. Amennyire leshetett, emberibb körülményeket teremtettünk. És közben újabb meg újabb tervmódosítások is születtek. De az építendő gyár évről évre mégiscsak papíron maradt. Ezért örülünk, hogy az illetékesek jóváhagyták az 1966 második negyedévében meginduló munkák végleges beruházási programját, elkészült a teljes tervdokumentáció, és ha az időjárás közbe nem szól, április 15-én most már valóban megkezdik az éj gyártelep építését. — Hallhatnánk néhány adatat az építendő üzemiről? — Békéscsaba új i partok-pnesi körzetében, a konzervgyár -mellett jelölték ki a helyét. Az összes beruházás értéke 78 millió forint. A gépállomány korszerűsítésére ebből 35 milliót fordítunk. A konzervgyári erőmű rekonstrukciója után az, fogja energiával ellátni .mindkét telepet. Az új üzem hatalmas méretű, korszerű műhelycsarnokával, elektromos fűtésű edzőberendezósével, technológiai laboratóriumával, szociális létesítményeivel a város legmodernebb vasipari, üzeme lesz. Háromszor akkora termelési értéket állítunk itt elő, mint a mostani üzemben. A jelenlegi 330_ as létszám helyett pedig az új üzemben több mint ötszázan dolgoznák majd. — És a mostani munkahely? —■ Részben megmarad. A mostani nál. kisebb létszámmái továbbra is itt fogják gyártani a komp rész. szorszelepeket. Az új gyárban pedig teljes kapacitással megkezdődik legfőbb profilunk, a forgácsoló szerszámok gyártása. Hogy mikor? A tervek szerint 1968 májuséban. — Milyen újdonságot jelent a .gyártmányok vonatkozásában a felépítendő üzem? — Kiterjed a szerszámok skálája a különféle marókések, metszők. dörzsárak és fúrók mellett az esztergiakésekre jg. Teljesen új technológiát jeleni számunkra a kentényfém-lapkáfl eszterga- kések gyártása, melyet csak a legmodernebb nagyüzemi módszerekkel gazdaságos előállítani. A tervdokumentációban belga gyártmányú középfrekvetnciás iapkaforraszitó berendezés is szerepel. — A n i unkaeropirjölémára nem gondolnak előre? — Minél több ipari, tanuló képzésével igyekszünk felkészülni a jövőre. Ebben az oktatási évben például százan tanulnak szakmáit nálunk és az idén ősszel annyi ipari tanulót kívánunk felvenni, amennyi képzésére módot találunk. Más vállalatok, így a DÁV is segít az oktatásban. Természetesen az új gyárban sok betanított munkásra is szükség lesz, ezért toként női. munkaerőkre számítunk — mondotta befejezésül Rakó Ignác igazgató Vajda János Vau tennivaló Mi foglalkoztatja a kommunistákat a szeghalmi járásban? Az 1966. évi népgazdasági terv célkitűzéseivel együtt nyilvánosságra hozott jövedelemnövelő és csökkentő intézkedéseket a decemberi párttaggyűléseken ismertették. Mint minderiütt, a szeghalmi járásban is nagy érdeklődéssel hallgatták, sőt egyesek mindjárt papírt, ceruzát vettek elő ás számolgattak. Mi jelent pluszt és mi mínuszt:. Mire a tájékoztató befejeződött, néhány „családi mérleg” is elkészült. Akadtak, akiket egy kissé lehűtött: az, hogy a felvásárlási árak emeléséből eredő többletbevételt az amortizációs alap képzésére kell fordítani. Persze csak olyanokat. akik kevésbé járatosak gazdasági kérdésekben. A legtöbben, köztük a tsz-brigádvezetők, agranómusok és más vezetők azonban józanul gondolkoztak. Mindjárt a gazdaság stabilizálását, biztonságát helyezték előtérbe. A pártvezetőségek persze igyekeztek azt is megmagyarázni, hogy milyen hatást gyakorolnak a rendelkezések a háztáji gazdaságokra. j^oikan azt mondták, hogy a paraszti munka iránti megbecsülés, ami szóban eddig megvolt, most majd anyagilag is érezhetővé vélik. A nyugdíjasok —ha nem is türelmetlenül, de — felvetették, hogy a 3. ötéves terv nem Csökkent az áthúzódó munkák száma az építőiparban Az ÉM Békés megyei Építőipari Vállalat mintegy 260 millió forint értékű munkát végzett az elmúlt évben. Az előzetes adatok alapján biztosra vehető, hogy az építőipari dolgozók eredményesen zárták az 1965-ös esztendőt, teljes termelési tervüket teljesítették. Bár anyaghiány miatt néhány építkezést (mezőberényi gimnázium) nem tudtak programszerűen befejezni, mégis eredménynek számít, hogy a korábbi évekhez képest jelentékenyen csökkent, a tarvszerűtlenül áthúzódó munkák száma. Az építőipar több fontos, kiemelt építkezést fejezett be a Mérnök- és művezető-továbbképzés- Az állattenyésztés gépeinek javításszervezése — Előadások, tapasztalatcserék a GTE mezőgépész szakosztályának idei programjában Gazdag program megvalósítására készül ebben az évben is a GTE békéscsabai szervezetének mezőgépósz szakosztálya. Tovább folytatják a múlt évben elkezdett mérnöktovábbképzést. Minisztériumi főmérnököket, főosztályvezetőket, professzorokat hívnak meg, hogy a különféle alkatrészek felújításáról, az üziemfenntantás fontosságáról, szervezéséről, előadásokat halljanak. Tovább bővítik a szakmai képzést. Megszervezik a művezetők oktatásét is. Korábban erre nem fordítottak a mai értelemben szükséges gondot, noha tudvalevő, hogy egy gépállomásom vagy termelőszövetkezetben a művezetőnek, a gépcsoportvezetőnek jó felkészültséggel kell rendeikezme a feladatok ellátásához. A szakosztály ebben az év-ben napirendre tűzi — amint azt Badar Bálint elnök is említette — az állattenyésztés gépeinek javi- tessaervezéséf Ez a téma eddig nem került megoldásra. A növénytermesztés gépeinek javítását, felújítását a korábbi években a GTE mezőgépész szakosztálya igyekezett jól megoldani. Bár ez a mérnökök hivatali kötelessége is volt, de jobban ment a munka, mert a hivatali kötelmekkel járó feladatokat jól összehangolták, az egyesület programjába illesztették. Ma már a mérnökök által meghatározott, módszereket alkalmazzák megyénk tíz gépjavító állomásán a traktorok és a különféle fontosabb munkagépek felújításánál, karbantartásánál. Most arra kerítenek sort, hogy az állattenyésztés gépesítése, a gépek gondozása az eddiginél is több figyelmet kapjon. A GTE békéscsabai szervezetének mezőgépész szakosztálya a jól dolgozó kollektívák közé tartozik. Ezt tanúsítja az 1965. évi munkája is. A cirokvágás gépesítése, továbbá a kombájnszérűk (különböző típusúak) összeállítá- 1 sa munkájuknak olyan területe volt, amellyel a termelőszövetkezeti parasztság közvetlenül találkozott. Ugyanaz a mérnökcsoport speciális feladatokat is megoldott, többek között a gépjavító állomáson belül alkatrészfelújító üzemrészeket szerveztek, hengerfej és Diesel-adagoló javí főberendezéseket gyártottak, megtették az első lépést a műanyag felhasználására a mezőgazdasági gépek javításánál. Az említetteken kívül előbbre léptek az épületvillamo. sítás gépészeti részének megoldásában is. Ebben az évben az előadások mellett tapasztalatcseréket is szerveznek, tovább bővítik a komba jnszérűk gépesítését, az eddiginél több műszerrel látják el a szervizhálózatba vont gépkocsikat s célkitűzéseik között talán a legnagyobbnak számít: a termelő- szövetkezetekben működő technikusokat, gépészmérnököket is fokozatosan bevonják a mezőgépész szakosztály munkájába. múlt évben. így 499 lakást építettek, átadták rendeltetésének a 600 vagonos orosházi gabonatárolói, a Békéscsabai Konzervgyár tész- taüaemét, a Lenin Termelőszövetkezet 40 ezres baromfinevelő telepét, a csabai, békési, körösladányi techniifcumi és gimnáziumi épületeket. Az idén a tavalyihoz hasonló volumenű munkák várnak a Békés megyei építőkre. Az idén kerül teljes befejezésire a konzervgyári építkezésiek sorozata (irodaépület, szociális létesítmények, laboratórium), Békéscsabán és Szarvason 12 tantermes, Gyulán 9 tantermes gimnáziumot építenek. Orosházán befejezik a kórhózépít- kezést és mezőgazdasági kollégiumot létesítenek, valamint 170 lakás és sok termelőszövetkezeti gazdasági épület szerepel a vállalat ee évi programjában. Nyolcszáz különböző terméket készítenek a békéscsabai kosárfonók A Békés megyed Koséripari Vállalat békéscsabai üzeme ebben az évben a korábbinál is nagyobb választékban igyekszik a hazai és a külföldi megrendelők igényeinek eleget tenni. Mintegy 800 kü- lönbözőfajta kosár, és bútorféleségből tevődik, össze az üzem gyártmányainak széles skálája. Az 1965-ös év utolsó negyedét a termelési terv 6 százalékos túlteljesítésével zárták. Az idei első negyedben mintegy másfél millió forint értékben kívánnak különböző árukat — zömében nyugati exportra — készíteni. A külföldi megrendelésre szállított termékek választéka igen változatos. Norvégiának például ruháskosarakat küldenek, a svédek fűzfavesszőből font bölcsőket és t|uxus kivitelű pezsgőskosarakat rendeltek, az Egyesült Államokba kutyakosara kát. készítenek, Olaszországba különleges kivitelű nádfoteleket. oldja meg a gondjukat. Egyesek aggályoskodtak, mondván, hogy a városban is vannak kisebb kere setű munkások. Rájuk hogyan’ hatnak majd az intézkedések? — kérdezték. A termelőszövetkezetekben :<é- sízülő mérlegekből már arra lehet következtetni, hogy a szeghalmi járásban a meglehetősen rossz időjárási viszonyok miatt a közös gazdaságok — a búza kivételével — nem érték el az 1964. évi eredményt Egyes szövetkezetek takarmánygondokkal küzdenek, ami mérleghiányt okoz és a közös jövedelemből eredő egyéni bevételt csökkenti. A járásiban a körülmények figyelembevételével a gabona és egy-két ipari főnövény mellett most a szarvasmarha-hizlalás kerül előtérbe, airm szükségessé teszi a szemes és a tömegtakarmány területének növelését. Elengedhetetlen az új felvásárlási árak alapján a szövetkezetekben a termelés profiljának felülvizsgálása. A taggyűléseken elhangzott olyan vélemény, hogy a sajátosságoknak megfelelően számításba kell venni a konjunkturális szerződéses ajánlatokat is. A csoportérdek mellett azonban nem szabad megfeledkezni az összes ségi érdekekről sem. A pártszervezetek feladata most elsősorban a tartalékok feltárása Mik ezek? Kovács Hajós, a szeghalmi járás párttitkára véleménye szerint először is a jobb munkaszervezés, hogy időben kezdjék meg és fejezzék be az egyes munkafajtákat Elengedhetetlenül fontos a családtagok bevonása. \T an elég tennivaló a munka* fegyelem megszilárdítása terén is. Ha mindenki megérti., hogy végső soron az egyének fő jövedelmi forrása a közös gazdaság, tehát azt szükséges erősíteni elsősorban, akkor kevesebb lesz a baj. Nem kell majd vitatkozni azon, hogy mindenki azt a munkát végezze, amivel megbízzák. A pártszervezeteknek gondoskodniuk kell arról, hogy a legjobb dolgozók — az anyagiak mellett — erkölcsi megbecsülésben is részesüljenek. A munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom felkarolása a jövőben fokozottabban szükségessé válik, pem maradhat el a jó példák népszerűsítése. A gépek kapacitásának kihasználása, a terméshozamok növekedése, a költségszintek csökkentése és más gazdasági célok elérése nem utolsósorban a vezetés színvonalának emelésén múlik. A gazdasági vezetők azonban csak akkor tudják eredményesen megoldani a feladatukat, ha igénylik a kommunisták segítségét és minden tevékenységükben érzik, hogy van pártszervezet, amely mellettük áll. 17 ootos, hogy a kommunisták alaposan megismerjék a központi intézkedéseket, helyezkedjenek egységes álláspontra a különböző kérdésekben, álljanak ki mellette és mutassanak példát a munkában. A közös gazdaságok, megerősödésének a feltételei biztosítottak, aminek az egyénekre gyakorolt pozitív hatása — ha ki-ki tudása, képessége és akarata legjavát adja a munkába — már ebben az évben megmutatkozik. Pásztor Béla
