Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-21 / 17. szám

1M6. január 31.

4

Péntek

újkígyóson nyílik meg a megyei mexőgaxdasági kónyvliónap

A Megyei Könyvbarát Akció- btacuttság rendezésében február 4- é», az újkígyós] Aranykalász Ter- inelő&zövetkezet közreműködésé- vsel ünnepélyes kereteik között nyílik meg Békés megyében a mezőgazdasági könyvhónap,

Varga Lajos, a megyei tanács fóagronómusa mond ünnepi becsiedet, majd a szakkönyveiről már ’ismert szerző, Sárközi Péter, a Magyar Mezőgazdaság forrnin- icatársa tart előadást A szántó- löfcti szövetkezeti termelés címűid.

A könyvhőiiap nemcsak látogatottság tekintetében, hanem a Mezőgazdasági Könyvbarátok Kőiének mozgalommá fejlesztésében ts főleg a már működő 22 mező- gazdasági szakkör tagjaira szántót; de ugyanígy várja, segítségét a könyvtáraknak is.

Az orosházi, a gyomai és a sarkad! járás könyvtáraiban kizárólag mezőgazdasági könyvekből rendeznek ez időszak alatt kiállítást, a földmű vesszővel kezetek pedig megszervezik az iskolások segítségével a már jól bevált háztól házig való kiönyvárusítást.

Ez alatt az egy hónap alatt kerül sor a termelőszövetkezetekben a könyvállomány felülvizsgálására, s a ritkán vagy egyáltalán nem forgatott, idejétmúlt szak- könyvek kicserélésére, újak beszerzésére a járási könyvtárak ajánló bibliográfiája alapján.

A mezőgazdasági könyvhónap célja, hogy növelje a mezőgazda- sági szakirodalom olvasóinak, tanulmányozóinak számát, s a propaganda eszközeit felhasználva eljuttatni a legújabb haszpos szakkönyveket azokhoz, akiknek erre legnagyobb szükségük van: a szövetkezeti gazdákhoz.

Az árutermelés növelésére serkentik a háztáji bizottságokat a sarkad! járásban

Az tette időszerűvé az elmúlt években a termelőszövetkezeti háztáji bizottságok életre hívását hazánkban, hogy a népgazdaság ipari és élelmezési szükségletének egy részét ez idő szerint még a háztáji gazdaságok biztosítják a nagyüzemi gazdaságok mellett. A háztáji gazdaságok a közös gazdaság szerves részeként egyrészt alapanyagot: kocasüldőket, borjúkat ne vélnek a közösnek, másrészt megfelelő szervezés mellett, segítenek a közös gazdaság áru- értékesítési tervének teljesítésében.

Népgazdasági érdek tehát, hogy a háztáji gazdaságok gazdálkodása és árutermelése tervszerűen és azon a szinten történjék, ahogyan azt megkívánják a fogyasztás és az export igényed. Nem elhanyagold

Barátunk, Magyarország

ßß

iűlinteznivalóm akadt a2 irkutsz- ki 23. számú általános iskolában. Tanítás után érkeztem. A folyosókon, csend, fogadott, a tantermekből pisszenés sem hallatszott Egy ajtó mögül monoton, gyerekzsivaj szűrődött ki. önkéntelenül benyitottam. A terem úgy nézett ki, mint egy szerkesztőségi szoba kügyetlenül zárás előtt. Az asztalokon, a padlón fotók — fekete-fehérek és színesek — rajzlapok, tusfcihúzók és ecsetek hevertek költői rendetlenségben.

— Hát tj mit csináltok?

Az úttörők elmondták: fotókiállítást csinálnak Magyarországról... A kiállítás címe ez lesz: „Barátunk, Magyarország”.. Kezdetben nem volt anyaguk, de aztán kaptak a Szovjet—Magyar Baráti Társaság irkutsziki tagozatától számos budapesti és magyarországi fotót™ hogy a sikeres premier utáin a kiállítás ..végigvándorol” majd az egész irkutsziki területe«.,.

Ezzel a gyermekek újra belemerülték szemmel láthatóan élvezetet nyújtó munkájukba.

Megértettem hogj- én itt mos! felesleges vagyok, így tehát a tanáriba siettem, ahonnan telefonon találkozót kértem Venjamin DoJzsnyib professzortól, az ir- kutszki népgazdasági főiskola rek- iórától, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság városi tagozatának elnökétől.

A professzor szobájában ott találtam German Vendrihet, a főiskola pedagógusát, a tagozat elnökhelyettesét. A két aktivista egymást felváltva sorolta Trkutszk hét: külföldi baráti társaságából a iegifjabbnak az első ténykedéseit, első lépéseit;

A Szovjet—Magyar Baráti Társaság irkutsziki tagozata, meglehetősen fiatal, de máris több ezer tagja van, sőt, olyan üzemeket sorolhat kollektív tagjai sorába, mint például a Kujbisev nehéz- gépgyárat, amely gyakran teljesít magyarországi megren dőléseket vagy a városi lakásépítő vállalatot.

Tevékenyen kiveszi részét, a munkából a városi értelmiség ■ is. Borisz Zonov földrajztudós, az ir- kutszki egyetem professzora például a múlt évben Antal Zoltán magyar tudóst látta vendégül. Ar- kagyij Vicsugzsanyin irkutszki festőművész féléves tanulmányútan volt Magyarországon. A neves festőművészt megválasztották a Szovjet—Magyar Baráti Társaság városi tagozata vezetőségének tagjává. A művész gyakran beszél a szibériaiaknak arról, hogy »H látott és tapasztalt magyarországi útja során, -népszerűsíti a magyar művészetet és beszél „magyarországi” munkáiról,

A népgazdasági főiskola szintén a társaság kollektív tagja — mondotta Dolzsnyih professzor. Számos főiskolai hallgató levelez magyar diákokkal. A magyar ünnepek vagy nevezetes évfordulók alkalmából a különböző fakultásokon baráti esteket rendezünk. Ir- kutszkban nem kell különösebben agitálni senkit sem, hogy részt vegyen a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tagozatának munkájában. Mi ugyanis régein ismerjük és szeretjük a magyarokat. Már a szovjet hatalom hajnalán, a polgárháború éveiben, amikor Irkutszkban kegyetlen. harcok folytak az ell enforradalrnárokik al, a város utcáin és környékén ott küzdöttek a fiatal szovjet köztársaságért az orosz forradalom állal kiszabadított magyar hadifoglyok. A szomszédos Csitai területen, a Tungir folyón van egy gázló, amely minden szibériai térké- pan „Magyarok gázlójáéként van feltüntetve. Itt. ennek a gázlónak a térségében, 45 évvel ezelőtt hősiesen harcolt és az utolsó töltényig kitartott az ellenségtől körülvett magyar internacionalisták csoportja. Ezen a helyen két évvel ezelőtt emlékművet állítottak az akkori hősöknek.

Irkutszkban ma is élnek magyarok — a polgárháború résztvevői, akik fegyverrel kezükben szabadították fel a szovjet földet az ellenforradalmár söpredék megszállása alól. A példáért nem is kell messzire menni. Este egy barátságos kis lakásban jártunk. A házigazda, magas, teljesen ősz, kissé fáradt hangú idős férfi, enyhén idegenes akcentussal elmesélte, hogy fél évszázaddal ezelőtt őt, Nakovic Jánost hogyan hívták be az osztrák—magya r hadseregbe és hogyan dobták ki az első világháború lövészárkaiba.

' — Megparancsolták, hogy lőjek az orosz katonára — mondja Nakovic János. — Én pedig azt gondoltam: már miért kell nekem rálőni? Mi rosszat tett nekem? Talán ő vette el apám földjét? Ö szakított el engem családomtól? ö ütötte ki kezemből az ácssze- kercét és adott helyébe puskáit? Én a fegyvert eldobtam és átmentem a frontvonalon.

Nakovic Jánosnak jóra fordult az élete. Az irkutsiZki nemzetközi ezred harcosa lett. majd a esekis- ták osztagaiban a szibériai erdőkben harcolt az eHeníorradalmárok .ellen. Amikor egész Szibéria a

szovjeteké lett, János megint az asztalos- és ácsszenszámofc után nézett. Itt maradt, családot alapított. A múlt évben a Magyar Nép- köztársaság párt- és kormányküldöttségének irkutszki látogatása alkalmából Nakovic János találkozott Kádár Jánossal, aiki meghívta őt Magyarországra. Nakovic Magyarországon felkereste szülei sírját és saját szemeivel győződhetett meg a szocialista életforma gyümölcseiről, amelyért annak idején Szibéria sztyeppéin harcolt.

De ez nem az egyetlen példája a szovjet és a magyar nép vérségi rokonságának. Népeink gazdag, majdnem félévszázados liagyomá- nyaival rendelkező barátságát nevelik ma a fiatal szibériaiakba, akik iskoláik tantermeit annak a több ezer kilométerre fekvő országnak az életét ábrázoló fényképekkel díszítik, amelyet még soha nem láttak, de ismerik és szeretik.

Sstani/iszkm Iljin

landó az arányosság és a törvényesség betartása sem a háztáji gazdaságokban, hogy túlzások ne forduljanak elő. Többek közt ne történjen meg a háztáji munkaerő elvonása a közös munkától, de a háztáji föld nagysága se haladja meg a törvényes mértéket, ami pedig még gyakori eset.

E sokrétű célok nem ismeretlenek a háztáji bizottságok előtt a sarkad! járásban sem. Mégis a járási tanács végrehajtó bizottsága azt állapította meg minapi ülésén, hogy a járás 16 háztáji bizottsága 1965-ben lényegében csak formailag, 1—9 taggal alakult meg, de eredeti és fentiekben vázolt hivatását még nem tudta betölteni. Ennek okai közt található az is, hogy a termelő- szövetkezetek vezetőinek, igazgatóságainak egy része — például a zsadányi Búzakalász, az újszalon- tad Béke, a mezőgyáni Magyar— Bolgár Barátság, a méhkeréki Ni- cólae Balcescu termelőszövetkezetekben — nem tulajdonít a háztáji bizottságoknak olyan jelentőséget, amilyen a fentiék alapján országosan jelentkezik. A bihar- ugrad Felszabadult Föld Termelőszövetkezetben pedig a háztáji bizottságokra csupán a háztáji földek kiosztását bízták, de még azt sem kívánták meg hogy annak törvényes mértékét — a belsőségek beszámításával — ellenőrizze. Holott ez volna az egyik fontos tennivalója. Meg az, hogy a biharugrai nagy zártkerti háztáji gazdaságok szervezése és korszerűsítése, a szőlők és gyümölcsfák utánpótlása még nincs intézményesen biztosítva.

A Sarkadi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a mezőgazda- sági osztállyal együtt beismerte, hogy kellően nem is foglalkozott az elmúlt évben ezekkel a háztáji bizottságokkal és nem ellenőrizte személyi összetételüket siem, pedig erre is szükség lett volna a méhkeréki példa alapján, ahol önző

szemlélet, jellemezte a bizottság szűk körű működését.

A hozott határozatok intézkedéseket tartalmaznak mind az említett mulasztások és fogyatékosságok, helytelen szemléletek kiküszöbölésére, mind pedig a járásban levő háztáji bizottságok 1966-ban megfelelő szintű és eredményes működésének biztosítására.. Ezek között szerepel a március 31-ig megtartandó járási szintű ankét a háztáji bizottságok ez évi feladatairól és az alkalmazandó módszerekről, a termelő- szövetkezet szerveivel: az igazgatósággal, az ellenőrző bizottsággal és a közgyűléssel való szoros együttműködéséről, valamint a felvásárló szervekkel való kooperációról. Ezért a járási tanács vb felkérte a járási felvásárló szerveket, hogy a háztáji gazdaságokkal történő szerződéskötések, áru- felvásárlások során támaszkodjanak bátrabban a háztáji bizottságokra,

A háztáji bizottságok — a helyi sajátosságok alapján — a szakosításra és társulásra is hívják fel a figyelmet. Többek közt az apróallat: a nyúl-, a baromfi- és a méhtenyésztésié, valamint a nemesebb gyümölcstermelésre is Törekedni kell az árutermelés szempontjából a legjobb fajták meghonosítására és elterjedésére, ehhez az alapanyag beszerzésére és a takarmánybázis biztosítására. Legyen gondjuk a háztájikban a gazdasági épületek jó kihasználására és karbantartására is, mert még nem minden tsz rendelkezik elegendő férőhellyé], ezért szükség van a háztáji gazdaság férőhelyeire (például tuberkulózis-gyanús tehenek elkülönítéséhez). Figyelmet érdeméi az a határozat is, hogy a háztáji bizottságok serkentsék, segítsék azokat a termelőszövetkezeti tagokat, akik még nem foglalkoznak korszerű háztáji gazdálkodással.

Máraí György

és

a

A szükségletek termelés összhangja

Jfétmilliárd forint nagy ösz- " szeg, még népgazdasági méretekben is. Ez az összeg tulajdonképpen rendelkezésre állna, ha sikerült volna megvalósítani a felesleges készleteik csökkentése érdekében egy évvel ezelőtt hozott határozatot, illetve azt, hogy az ipar — a szocialista termelés céljának megfelelően — csak a szükségletek kielégítésére termeljen

A termelés es a szükséglet összhangjának biztosítása nem újkeletű feladat. Magyarországon, de a többi szocialista országban is n közgazdászok miunkájuk jelentős részét fordítják e probléma megoldására.

S hogy mégsem sikerűit ebben a tekintetben alapvető javulást elérni, annak több oka van. A szubjektív okok közül kétségkívül az a legjelentősebb, hogy a vállalatok vezetői a termelés fejlesztésével nem mindig tartják magukat a párt- és kormányhatározatokban megjelölt feladatokhoz, s a népgazdasági érdeket gyakran a vállalati érdek mögé helyezik.

■ z objektív okok közül az el- sőnek kell említeni azt, hogy tervezési rendszerünk ma már nem felel meg az ország gazdasági fejlettsége színvonalának. A szocialista országok, s köztük hazánk gazdasága éppen a termelőerők gyors fejlődése miatt olyan periódusba érkezett, amikor a szükségletek egyre differenciáltabbak, sokoldalúbbak lettek, s amikor ezek kielégítése a termelők, különösein a tervező szervek részére egyre nagyobb körüi- telöntést igénylő, egyre nehezebb feladat. A termelőerők mostani fejlettségi színvonalának nem megfelelő a túlságosan részletes, felülről kapott tervutasítások rendszere, s így az indokoltnál centralizáltabb gazdasági vezetés során a termelés és a szükségletek közelebb hozása kevésbé biztosítható.

A termelés és szükségletek közötti összhang hiányát nemcsak az említett és a szocialista tervgazdálkodást tévesen értelmező, a tervgazdálkodást bürokratikus elemékkel telitűzdelt szemlélet okozta. Hibás, túlzó vólt a termelés primátusának értelmezése is.

A termelés primátusa vitathatatlanul helyes megállapítás, amelynek értékét — mint a nemes borét — az idő csak növeli. Egyáltalán nem e fogalom hibája, hanem a miénk, hogy beE

tőle egyidőben túlzott következtetéseket vontunk le, amelynek zösngéi bizonyos fokig még ma is élnek tudatunkban.

hibás következtetésnek az egyike — nagyoltan fogalmazva* — az volt, amely a termelés primátusát — persze nem kimondva, do a gyakorlatban — úgy értelmezte, hogy az nem eszköz valamilyen fontos cél elérésére, hanem — a cél maga.

A termelés primátusa elvének elferdítése, az úgynevezett „fogyasztási” szemlélet elleni túlzott hadakozás nagyon is érzékelhető módon megnehezítette a szocialista gazdasági rendszer előrehaladását. Ebből a szemléletből fakad ugyanis az, hogy sokan és sokáig azt gondolták, hogy a termelés fokozásának, hatékonyabbá tételének előmozdítói csak a termelés szférájában találhatók. Ügy vélekedtek, hogy a termelés kizárólag attól válik intenzívebbé, ha maximálisan növeljük a termelési eszközöket előállító ágazatokat.

Ennek az elvnek az a része hogy a bővített újratermelés hosszabb időszakon nem képzelhető el a termelési eszközök gyártásának megfelelő optimális növelése nélkül, ugyancsak helyes. Azt gondolni azonban, hogy a termelés hatékonyabbá tétele egyedül a nehézipar maximális ütemű fejlesztésével megoldható, már tévedés.