Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-21 / 17. szám
5 Péntek BH&ször az idén: Különböző szinten ifjúsági parlamenteket hív össze a KISZ Békés megyei bizottsága A KISZ Központi Bizottsága az )066. december 20-d ülésén kiadta a két alapvető jelszót, ami mon- ilanivalójában, mozgósító hatásában tartalmazza a KISZ VI. temgresszusának szellemét, határozatát. A „Szót kér a KISZ-tag” :elszó elsősorban azt jelenti, hogy as aktivisták és a. KlSZ-fiagok áll- !ia tagosabban. szilárdabban kép- Áseljék pártunk eszméjét. Ebben az értelemiben az egész tagsággal izeimben fokozná kell a követelményeket. A másik jelszó a „Tervezzünk és cselekedjünk együtt”. E két jelszó hatásának minél jobb érvényesülése érdekében a KISZ Békés megyei bizottsága összehívja megyénkben a községenként!, a városonkénti, majd a Békés megyei Ifjúsági Parlamentet. Máról tárgyalnak az ifjúsági parlamentben? A KISZ-tagok véleményt mondanak városuk, községük, üzemük, ijenmelöszövetke- '■zetük, gazdaságuk minden olyan kérdéséről, ami problémát jelent az ifjúság számára. Erre választ is kapnak majd, részben a parlamenti ülés során szóban, részben pedig a vélemények felhasználása és érvényesítése során a mindennapi munkában. Az ifjúsági parlament tanácskozó, konzultáló testület. Segít a nak, amiknek a KlSZ-munka, az ifjúságot érintő részfeladatok alapos áttanulmányozása lesz a feladatuk a felvetődött problémák alapján. Az ifjúság egyes rétegeinek, valamint az if jűsági nevelésének, a KISZ tevékenységének helyzetét tanulmányozó szekciók munkájának befejeztével plenáris ülésre kerül sor. A községi ifjúsági parlamenteket január 20 és február 25. a városiakat január 25 és 30 között hívják össze, míg a Békés megyei Ifjúsági Parlament időpontja január 31 és február 1. Egymillió forinttal túlteljesítene 1065 évi tervét a békéscsabai szőnyegszövő A Békéscsabai Szőnyeg és Takácsáru Háziipari Szövetkezet az 1965. évi felemelt tervét csaknem 1'millió forinttal túlteljesítette. A nyereség 2 millió forint, ami 900 ezer forinttal több az előző évinél. A tagság így több mint 3 heti keresetnek megfelelő összegű osztalékra számít. . Az idei terv a termelési értéket 31 millió forintban határozza meg, amelynek több mint kétharmada exportra kerül. Az év kezdete jó, anyaghiány miatt fennakadás nem volt, a tervtéljesítés biztosítottnak mutatkozik. Exportra legnagyobbrészt fésűs gyapjú, perzsa- és újszerű torontáli szőnyegek, valamint a kisebb mennyiségben már tavaly is gyártott népművészed gyapjú- szőttesek készülnek. Legyen pénz a gyereknél vagy ne legyen? Az Iskolatelevízió még a kísérletezés szakaszában tart; különösképpen kidolgozásra vár a televíziós órák módszere. Ennek kialakításához elsősorban a televíziót rendszeresen használó pedagógusok gyakorlati tapasztalatai nyújthatnak értékes segítséget. E tapasztalatok összegyűjtésére és elterjeszté- ___________ __ sére hirdet pályázatot általános K lSZ-münksa helyes arányainak ^ola1i„_ számára a Muvelodesugyi Minisztérium pedagógusoknak, a televíziós órák módszertani tapasztalatainak összegyűjtésére és munkaközösségek kialakításában, a KISZ kommunista és tömegszervezeti jellegének erősítésében, továbbítja a fiatalok véleményét, igényét a KISZ választott szerveinek. Tehát á parlamenten a jó KISZ- rritinka gyarapításának érdekében .szót átér a KISZ-tag, mint az ifjúság érdekképviselője. A parlament résztvevőit a KISZ-vezetőségek, illetve bizottságok bízzák meg, nevezik ki. A parlamentben úgynevezett szekciókat, vitacsoportokat alakítaKözoktatási Főosztálya és az Iskolatelevízió szerkesztősége. A pályázat címe; Hogyan használom az Iskolatelevíziót oktató-nevelő munkámban? Pályázni lehet egy konkrét televíziós óra (műsor) leírásával és elemzésével vagy valamely tantárgy nagyobb témakörét feldolgozó több Iskola- televíziós óra (műsor) tapaszta egyének is. A pályázat, amelyet két példányban 1966. április 10-ig kell megküldeni a Művelődésügyi Minisztérium Közoktatási Főosztályára (Budapest V. kerület, Szalay utca 10—14, III. emelet 63), jeligés. A borítékra ráírandó: Iskolatelevíziós pályázat. a pályamunkára pedig rá kell írni a jeligét, fel kell tüntetni a tantárgyat, amelyről a pályázat szól, és lezárt borítékban csatolni a pályázó nevét, munkahelyének (iskolájának) pontos címét. Egy pályamunka terjedelme legfeljebb tíz ritkáin gépelt oldal lehet. Pályadíjak: egy ezerötszáz forintos első, három, egyenként i ezerforintos második, és öt, 1 egyenként hétszáz forintos harlataival. Egy pályamunka csak madik díj. Az eredmény kihir- egy tantárggyal foglalkozzék, detésére az Iskolatelevízió tan- azonban egy pályázó több mun- j évzáró műsorában kerül sor. kát is beküldhet. Pályázhatnak I (MTI) Igen érdekes pedagógiai témával foglalkozott a minap a Népújság Sók a pénz a gyermekeknél című írásában Az említett cikkben arról van szó, hogy a szülők megváltozott szociális körülménye folytán egyre több pénzt lehet találni a gyerekeknél, ilyen vagy olyan okoknál fogva. Foglalkozik a cikkben a cikkíró azzal is, hogy a gyerekeknek adott pénzek forrása nem mindig ellenőrizhető, s ez lehetőséget ad eltévelyedésre, felelőtlenségre. A cikk kétségkívül komoly problémát érint, s úgy véljük, ez a jelenség sok gondot okoz a pedagógusoknak is. Az igaz, megtiltani nem lehet a szülőknek, hogy gyermekeiknek pénzt adjanak, de hadd folytassuk tovább az idézett cikk megkezdett gondolatait. A pedagógusi munkában nem kis helyet foglal el a tanulók jellemformálása, magatartásuk káros jelenségeinek — úgymond — nyesegetése, az okok feltárása, s a hibák megszüntetéséért folytatott küzdelem. Egy dolgot mindjárt le kell szögezni: az iskolai osztályok, közösségek olyanok, ahol a gyermekek száma. Egy-egy osztályban igen sokan visznek karórát, gyűrűt, értékes töltőtollaka: és egyéb tárgyakat, amelyeket ma még nem minden gyermeknek biztosíthatnak a szülei. Az csak természetes, hogy akinél: még nincsen, szeretne. De honnan? Hányszor megfigyelhető egy osztályban: amikor valamely!:: tanulótárs újdonsággal jeleni! meg, körülfogják tanulótársai kérdések özönével árasztják el, s még az is megfigyelhető, hogy többen dacból, irigységből félre- húzódnak annak a látszatát keltve — „engem nem érdekel” — pedig dehogynem. Sőt! Éppen ekkor születik meg az olyan elhatározás — „nekem is lesz, akárhogy is, de megszerzem”... És sajnos, lesz. De nagy árat kell érte fizetni! Az elhatározást tett követi, s egy óvatlan pillanat, egy hibás mozdulat és a lopás megtörtént... Nagyobb fiúknál és lányoknál ez már párosul bizonyos megfontolással, raffináltsággal, tudatossággal. Mert ezek a problémák korántsem csak az általános iskolások sajátjai. Csakhogy, amíg a kicsinyeknél egy legyintéssel vagy testi fenyítéssel el közösségi szellem még nem ala- {intézzük az esetleges csínytevés, kult ki magas fokon, de az osztá- két, a nagyoknál már nem meg}' iyok tanulói jó vagy rossz cse- ilyen könnyen. Ott már határoA termelés hatékonysága több szocialista előrehaladásnak együk nem elsősorban a szállítási szer- lenyezőtői függ. Ilyenek: fontos feltétele. Éppen ezért he- ződéssei igazolt megrendelésekre a termelési eszközökkel való jyesek és követendők azok a meg. kapjanak forgóeszközhitelt ellátottság és ezek kihasználá- gondolások, amelyek megszűnte- . , ... ,, , tsanak mértéké, tik a termetes primátusának, vul- . , , ... ... ... a munka termelékenységének gáris értelmezését, a mindén rész segleteík közelebb hozását célozza színvonala; letre kiterjedő központi tervezés 33 3 rendelkezes tó’ amely a ter* helyes népgazdasagi ara- mek* vállalatokat anyagilag erkülkereskedelmd bürokratikus kinövéseit, és ame nyok; lyek a társadalmi szükségletek öekeltte teszi a ezen tehUaz^etenjaro^aw**- maximális kielégítését tekintik a értékesítés gazdaságosságában. társadalom és a termelés első- Ezzel szeretnénk elérni, hogy a rendű feladatának. vállalatok ne csak azzal törődjeA szükségletek jöbb kielégítő- a termelési terveket se érdekében a közel múltban is teljesítsék, hanem azzal is, hogy Ez utóbW tényezö^ semrr.ihep- S2ület,te(k ^ a jövőben is sztüat- a termékeiket a piacon — különek különböző intézkedések. Ilyen n°sen a külföldi piacokon mi- például az az általános rendelke- nél jobb áron, minél jobb hatásfok — például a vegyipar — részaránya és mértéke, és végül; a fogyasztási cikkekkel való ellátottság. pen sem azonosítható a termelés primátusát tagadó, úgynevezett „fogyasztási” szemlélettel. Mái-- . , , ,. , , .... ... csak azért sem, mert a növekvő zés- hogy azoknak a miniszter,- fokkal értékesíthessek. fogyasztás az ember Igényéinek urnáknak a területein, ahol köz- Bár az említett 1S)06 évi inkielégítését szolgálja, azét az em- vétlenül ilyen rendelkezés nem D tézkedésék csak néhány lóherét, aki — mint Marx mondja történt, 1966-ban jelentősen csók- jelentenek a termelés és a — a legfontosabb termelőerő, kemtsék a kötelezően előírt terv- közelebb hozásához, Könnyű belátni, hogy a termelés, mutatók számat. S hogy a terme- s bár a döntő lépést itt a gazda- hatékonyabbá tételéhez, a moder- lés részleteit elsősorban a terme- mebb technikához nemcsak kor- lók és a fogyasztók közötti közszerű gépek, hanem fejlettebb em. vétlen kapcsolat szabályozza, berek is szükségesek. Az ilyen a szükségletek és a termelés emberek kialakításában pedig összhangját hivatott . segíteni a rendkívül nagy szerepe van a száu;tási szerződési rendszernek korszerű igények felkeltésének, és köaeljöv6ben történő megváltoz. ezek mind magasabb szinten va- . __ .___ l ó kielégítésének. A korszerű tatasa, aminek az a tenyege, hogy logyasztási cikkek bősége tehát az eddigi rendelkezésekkel szem- eppen egyik feltétele á termelés ^>en a fogyassák igényeinek ér- hatékonyabbá tételének, mini a dekvédelmet jobban képviseli, korszerű gép, a modernebb gyár- Ebbe az irányba jelent újabb ™ lépést a hitelek finanszírozásának az az új elgondolása, tási Módszerek. A szükségletek kielégítése termelési és fogyasztási amely szerint a termelő vállala- szükséglatek egyaránt — tehát a tok nem a termelési tervekre, hasági irányítás reformja fogja jelenteni, mégis e lépések igen fontosak. Hiszen mód van arra, hogy mindenki a maga munkaterületén — az új gazdasági irányítási rendszer általános bevezetése előtt is — érdekelt legyen megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek korszerűbb termelési eljárásokat, olyan korszerű termékek termelését eredményezik, amelyek a társadalmi szükségleteknek az eddigieknél jobb kielégítését szolgálják. Dr. Garant József lekedeteikkel befolyást gyakorolnak egymásra. Ezekben a közösségekben — főleg az általános iskolákról van szó — nem alakult ki a kritika, önkritika légköre. A nyolc-tíz éves gyermekek egymás tetteit nem tudják megítélni, nehezen tesznek különbséget jó vagy rossz között. Mi következik ebből? Ha a pénznél maradunk, azt is meg kell mondani, nem minden szülő tudja megtenni, hogy öt-tíz forintokat adjon nap mint nap gyermekének, de még azt sem, hogy napról napra a legínyencebb dolgokkal indítsa iskolába gyermekét. Ennek a következménye a vágyakozás, és még sok minden. Vegyünk egy példát. Egy osztályban néhány olyan gyermek található, aki rendszeresen csokoládét visz uzsonnára vagy bőségesen van pénze, hogy szünetben vásároljon. Ugyanakkor olyanok is vannak, akik az otthonról vitt szerény tízórait fogyasztják el, zsíros kenyeret vagy ami éppen odahaza került. No már most! Egymást látva, feltámad a gyerekben a vágyakozás, egyben az irigység is. De a gyerekeknél ismerős a dac, az olyaníéle elhatározás, hogy „én is megmutatom, vagyok olyan...” Ezután következik a cselekvés. Először csak annyi, hogy esetleg elcsenik egymás tízóraiját. Aztán következő lépés — elcsenni a boltból olyat, ami a másiknak volt; vagy különbet, mert van-e olyan gyerek, aki ne akarna különb lenni a másiknál. Ilyen kevés van. Nézzünk egy másik területet. Ma már az általános iskolákban is elszaporodott a különféle értékeket magukkal hordó Tavasz a télben... Amerre a szem ellát, minden a télre emlékeztet mesénkben. Napok óta hull a hó, néhol 70—80 centis fehér lepel borul a tájra. A . gyulai kertészet termálvízfűté- ses hajtatóházában azonban tavaszt idéz a gyönyörű látvány: hat színben pompázik az óriás szegfű. A gondos kertészek naponta 500—600 szál virágot csomagolnak vatta közé s Budapestre, Pécsre, Miskolcra és hazánk más tájaira szállítják a tavaszt varázsló szegfűt. zott célratörés van. Hány és hán. eset van, amikor kollégiumokba:) lopásokkal bajlódnak a pedagógusok, s nem ritkán rendőrségi beavatkozás is szükséges. Miből következik ez? A szülők követke zetlenségéből. Ismerünk eseteket, amikor a szülő a keresettel bíró iskolás gyermekét azzal bocsátja útjára, hogy „nem tartok igényt a keresetedre, azt csinálsz vele, ami* akarsz!” Más esetben a legmagasabb célprémiumokat ■ tűzik ki egy-egy feladat eredményes megvalósításáért, amit számtalan más szülő nem tud biztosítani ami viszont a gyermeknek egyébként is — tehetségétől függően — kötelessége. Jó, ez idáig rendben is van Aki teheti, az tegye. De az má: nincs rendben, hogy nem tanítják meg a gyermekeket a helyes gazdálkodásra, nem kérik számon, mi is történik azzal az ösztöndíjjal, csak akkor lepődnek meg amikor a gyermek rossz burátok közé keveredett, amikor nagyon komoly, káros jelensége* mutatkoznak. A hiba ott vau. hogy sok esetben későn veszik észre, milyen nagy hibát követte!*: el gyermekükkel szemben a számonkérés és ellenőrzés elmulasztásával. Hányszor lehet ilyen szülői ki- fakadást hallani? „Én nem is értem, mi történt ezzel a gyerekkel, pedig mindene megvolt, any nyi pénzt kapott, amennyi kellett.” S ez volt a baj! A példák sokaságát lehetne félsorakoztatni, amikor u szülők maguk rontják el gyermekeiket, s csak későn veszik észre, hogy elnéző, mindenkin tűi tenni akaró, alaposan meg neu fontolt cselekedeteikkel a gyere két olyan szakadék szélére so dorták, ahol nagyon nehéz a met állás. Következésképpen mill van végül is szó? Egyáltalán nei arról, hogy ne adjunk a gyereke kezébe pénzt. Adjunk, de ne so kát, és még azzal is tanítsuk mc- bánni! Kérjük számon: hová, mire költötte. Óvjuk attól, hogy elő nyösebb helyzetét nagyképűsködésre, társait lebecsülő magatartásra használja fel, mert ez előbb utóbb súlyosabb következmény két vonhat maga után. Háló Ferenc
