Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-21 / 17. szám
IM«. Januar 21. 3 Péntek A tavaszi feladatokról tanácskoztak a gyulai járás termelőszövetkezeti vezetői A szokásos sablontól eltérően — s éppen ezért érdekesen — tanácskoztak a gyulai járás termelőszövetkezeteinek vezetői, szakember« a tavaszi feladatokról, az ez évi termelés módszereiről. Lényegében tapasztalatcserének 1« nevezhetnénk ezt a tanácskozást. mivel Bozó József, az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet főagronómaisa számolt be filmvetítéssel tarkítva arról, bogy milyen módszerekkel igyekeznék növelni egy« növények termésátlagát, ae állatállomány hozamait. Az újfcígyősi Aranykalász Tsz a gyulai járás egyik bemutató gazdasága. Jó a választás, hiszen ez a község egész határára kiterjedő szövetkezet televénye a kísérleteknek, a már kikísérletezett termelési módszerek bevezetésének. Bozó József főagronómus ezen a tanácskozáson is invitálta a járás termelőszövetkezeteinek vezeMár a februári tanácsülésre készülnek a gyulai járásban Február 22-én három napirendi pontról tart ülést a gyulai járási tanács. A többi között a mezőgazdasági szakmunkásképzés, a termelőszövetkezetekben folyó munkaverseny, és a szocialista brigádr mozgalom helyzetéről készül előterjesztés az ülésre. Ebben az előkészítésben felkérés alapján a KISZ járási bizottsága is részt vesz. Szó esik a tanácsülésen a járási Népi Ellenőrző Bizottság múlt évi munkájáról is. Marton Miklós, a napirendi pont előadója, a NEB elnöke megjelöli az idei év feladatait is. Ezen a tanácsülésen számol be a járási tanács egészségügyi, szociálpolitikai állandó bizottsága is tavalyi tevékenységéről. Mindhárom napirendi pont előterjesztését január 28-ig elkészítik. tői) tapasztalatcserére. Március- j ban a szállítás olcsóbbá tételének módszereiről, júniusban a kombájnok által aratott gabona tisztításáról, közben a szarvasmarhatenyésztésről, a zöldlucema gépesítéséről, s etetési kísérletekről tanácskoznak majd Újkígyóson szervezett formában. Bozó József fő mondanivalója a tavaszi munkáikra való felkészülés volt. A tavaszi vetés' lényegében nem egy nehéz kampányfeladat. Sikere attól függ, hogy a szövetkezeti vezetők hogyan szervezik meg a gépek és a fogatok munkáját. Ha nem is nagy feladat a tavaszi munka, mégis az egész évi gazdálkodásra kihat a kapkodás vagy a késedelmesség. A gyulai járás termelőszövetkezeteinek nagy gondja az, hogy nyolcezer hold föld maradt szántatlanul, s ennek egy részén lábon, vagy kúpban áll a kukoricaszár. Bozó József felihívta a figyelmet, hogy amikor csak lehet szántassanak lánctalpas traktorokkal. Emellett igyekezzenek előre elkészíteni a tavaszi talajműveléshez szükséges összes szerszámokat. A tavaszi szántások nemcsak különös gonddal végzett elmunkálást, hanem fokozottabb vegyszerezést is igényelnek. A vetést természetesen meg kell előzze a gabonáik ápolása: a fejtrágyázás, a küllcskapázás és a vegyszeres gyomirtás. Ez az utóbbi feltétlenül fontos, mert a búzák a késői vetés miatt eléggé gyengén keltek, és ezért nagy bennük a gyomosodás veszélye. Bozó József szerint elengedhetetlen a vegyszeres gyomirtás mellett a küllőskapázás, ami a tapasztalatok szerint sokkal jobban bevált, mint az egyesek szerint nagy előszeretettel alkalmazott fogasolás. A tavaszi vetés alapja nemcsak a talajelőkészítés, hanem a vetőmag biztosítása is. Bozó József felhívta a figyelmet, hogy a szövetkezeti szakemberek vegyenek mintát az ólomzárolt vetőmagvakból is, s igyekezzenek megállapítani a csírázóképességét. Ennek fontosságát olyan példákkal bizonyította, amelyekre az újkígyósi különféle engedményékre kényszerültek. Rockefellerek elégedetten látták, mekkora repedések támadtak a belga gazdasági -fellegvár bevehetetlennek hitt falain. Résen állottak. Szakadatlanul áramlottak a távirati ügynökségek telex-szalagjai New Yorkba. Es a Rockefeller szervezte politikai osztály nagy szakértelemmel dolgozta fel az értesüléseket. Özönlöttek természetesen titkos jelentések is az öt fivér ma gán-kómszerveze tőtől.' Nem lehetett kétséges: komoly események érlelődtek Kongóban. Éppen ezért a nyugtalan légkör megkövetelte, hogy a helyszínen tanulmányozzák a valóságos helyzetet. Tehát? A legifjabb Rockefeller, David, azonnal útra kelt. Ez az ambiciózus „ifjú” közgazdaságilag kitűnően képzett szakember volt, amellett tetterős, vakmerő és elhatározott. Kiváló erényei ültették a Chase Manhattan elnöki székébe — jutalmul sikeres és nagyszabású pénzügyi műveleteiért. Ez a David Rockefeller foglalkozik egyébként az Egyesült Államokban tanuló külföldi diákok tanulmányi ügyeivel is. Jól tudja, hogy a Chase Manhattan további terjeszkedése az idejében kinevelt ás befolyásolt új szakemberek be- «ÜÉláftói függ. Aranykalász Tsz-ben alaposan rá- S fizettek az elmúlt évek folyamán, jj Az egyes növények termelési ■ technológiáját is elsorolta Bozó £ József. Mondanivalóját azzal fe- £ jezte be, hogy a szövetkezetek ve- £ zetői készíthetnek bármilyen csil- £ lógó tervet és termelési technoló- £ giát, nem érnek el eredményt, £ hogyha a tennivalókat nem be- 5 szelik meg részletesen a szövet- t kezet gazdáival. A téli időszak ! nagyon alkalmas arra, hogy a sző- : vetkezet vezetői, elsősorban az el- • nők és a főagronómus brigádon- : ként tájékoztassa az embereket a • múlt évi termelés tapasztalatai- ! ról, az ez évi termelési elképze- • lésekről. Az újkígyósi Aranyka- ■ lász Tsz-ben már hagyománnyá £ vált a brigádonkénti beszélgetés, £ vitatkozás s ez gazdálkodási ered- £ menyeik fő forrásának bizonyult. £ K. I. £ A megyei tanács gyermekkórházában évről évre sok száz gyermeket ápoltak, s adtak vissza a nyugodt, gondtalan életnek. 1965-ben 2265 gyermek távozott gyógyultan a kórházból. Képünkön dr. Kormos Ilona Molnár Pistit, az ijedt reformátuskovácsházi kisfiút vizsgálja. Fotó: Malmos David egyébként nyugodt ember és nem sieti el a dolgait. Nem siette el Afrikában sem. Sorra meglátogatta Afrika különböző országait, szívélyesen mosolygott mindenkire és megnyitotta a Chase Manhattan Bank első fiókját az appartheid fészkében, a Dél-afrikai Köztársaságban. Ez a bank — a Rockefeller Brothers — több fióküzlet megszervezését tervezte Nigériában, Ghánában és másutt. Világos, David nem kerülhette el Kongót sem. Ott maga a főkormányzó fogadta, mégpedig a legnagyobb tisztelettel. David megtekintette az Inga folyón tervezett vízi erőmű színhelyét, s szívélyesen bólogatott, amikor kiderült, hogy az erőmű felépítésére 9 milliárd dollárt kell igénybe venni. Jó üzlet az ilyesmi és újabb kapukat nyit — még jobb üzletek felé. A lehetőségek határtalanok, az ell ínfelek sebezhetők, nem szabad időt veszteni. David hazarepült. Azonnal beszámolt a családi nagytanácsnak tapasztalatairól. És kimondták: elérkezett a cselekvés pillanata — döfni kell! B. K. Következik: Egy robbanás és a következményei. Teljesítette múlt évi feladatait a tanácsi ipar SZMT V. B. Vörös Vándorzászló a munkaverseny legjobbjainak Kedden délelőtt a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén megtárgyalták az 1965. évi munkaverseny végrehajtásáról és az 1966-os feladatok meghatározásáról készült beszámolót. Az értekezlet voltaképpen kibővített ülés ■ volt, ahol a Szak- szervezetek Békés megyei Tanácsának képviselői is részt vettek. Megyénk iparának feladatairól és ezen belül a szocialista munkaverseny eredményeiről készült be. számolót együttesen dolgozták ki Csepregi Pálnak, a tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesének és Lipták Pálnak, az SZMT vezető titkárának irányításúval. A kibővített vb-ülés megállapította, hogy a könnyűipar és az élelmiszeripar vállalatai elmúlt évi termelési tervüket teljesítették, azonban az 1965. évi munkaverseny a kiemelt cikkek egynémelyi- kében nem érte el a kívánt eredményt. Így például nehézséget okozott az év első felében a száj- és körömfájás; a kályhacsempe- gyártásban csak 97,4 százalékot értek el, a lemaradást az égetőkemencék elavult állapota indokolja; ugyancsak gátolta a vasönt. I vények termelésének tervteljesí- tését az öntödei rekonstrukciók elhúzódása. A kötöttáruk közül a gyapjú- és pamutharisnyák készítésében, a bútoriparban egészében jelentősen túlteljesítették az előirányzatot. A ruhaipari konfekciónál már bizonyos lemaradás mutatkozott egyrészt az alapanyag-beszerzés nehézségei, másrészt értékesítési gondok miatt. (A jövőben mind fokozottabban érvényesül az az elv, hogy nem raktárra, hanem csakis a fizetőképes kereslet — azaz a fogyasztók — szükséglete szerint lehet irányítani a gyártást. Körültekintőbben és gondosabban kell tehát a könnyűipari vállalatok vezetőinek gazdálkodniuk.) Az élelmiszeripar a lakosság ellátását megfelelő minőségben elégítette ki. A kenyérből és a péksütemények, bői az előző évhez viszonyítva 6,6, illetve 3 százalékkal több készült. Az úgynevezett helyiiparpolitikai feladatokat 1965-ben 107,8 százalékra teljesítették. A lakossági szolgáltatásokat a vegyesiparban 11,5 százalékkal növelték. A Békéscsabai Kertészeti Vállalat a város köztisztaságát a szemétszál. lításoál bevezetett teljesítménybérezéssel javította. Az Ingatlankezelő Vállalat a karbantartások megelőző munkálataival ért el jó1 eredményt. A Békés megyei Tervező Iroda általában határidő előtt szállította a műszaki tervdokumentációkat. A minőség javítá-' sára szakbíráló rendszert vezettek : be. Az építőipari vállalatoknál a brigádok közötti verseny további | kibontakoztatását az anyagellátás hiányosságai zavarják. A tatarozó vállalat építőipari gépkihasználása az előző évekhez képest javult, növekedett az építkezések koncentráltsága. Ugyanakkor az anyaggazdálkodás nem a legmegfelelőbb és a szállítási költségek a keresztszállítások miatt növeked. tek. Megtárgyalták az 1966. évi tervek teljesítésével kapcsolatos legfontosabb feladatokat. Megállapították, hogy fontos a fokozott terv- szerűség és javítani szükséges a műszaki feltételeket, az áruk minőségét, az önköltséget. Nagy gon. dot kell fordítani a beruházások és felújítások határidőn belüli és rendeltetésszerű kivitelezésére. A könnyűipari vállalatoknál az idei terv 4 százalékos, az élelmi, szeripari vállalatoknál 7,9 százalékos növekedést ír elő. Az egy munkásra jutó termelési érték a két iparágban 3,7, illetve 1 százalékkal magasabbra tervezett, mint az elmúlt évben. Ugyanakkor az átlagkeresetek is a könnyűiparban másfél, az élelmiszeriparban pedig 1,6 százalékkal növekednek. Az építőipar tervei — bár teljes termelési értékben nem írnak elő növekedést — a termelés hatékonyságát, a termelékenységei emelik. Ennek megfelelően növekedni fog a munkások átlagkeresete is, s ehhez még hozzájárul az építőipari bérpolitikai intézkedé sek hatása. Fontos feladat az idén az export növelésére, az eddig külföldre nem szállított, de egyébként jól bevált termékek rendelkezésére bocsájtása az illetékes külkereskedelmi vállalatoknak. E feladatot abban az esetben is szorgalmazni kell, ha o növekvő minőségi követelmények gyártástechnológiai változásokkal járnak. A sütőipari vállalatok elsőrendű feladata a lakosság igényeinek megfelelő minőségű és időben történő kielégítése. Az építőipar legfontosabb tennivalója a szerződések határidejének betartása, ha lehetséges, lerövidítése és a gépek kihasználásának növelése A tervezőknél pedig a gazdaságosság és a takarékosság betartása. A megyei tanács vb és az SZMT együttes ülésén elhatározták, hogy a munkaverseny eddig jól bevált formáit: az egyéni versenyt, a brigádok és üzemrészek versenyét továbbfejlesztik ebben az évben is. Javaslatot fogadtak el az SZMT V. B. Vörös Vándor- zászlaja alapítására, melyet a munkaversenyben legjobb eredményt elért könnyűipari, élelmiszeripari, építőipari üzemek és szolgáltató, illetve kereskedelmi vállalatok legjobb brigádjai kapnak. V. j. Cikkünk nyomán A Békés megyei Népújság és a Gyulai Hírlap 1965. december 24-i számában a 3. oldalon cikket közölt Felhívás — pazarlásra címmel Dupsi Károly aláírással. A cikk a Húsipari Tröszt 1966. évi iparági újítási feladattervének egyik pontját teszi bírálat tárgyává, nevezetesen a kombinált sertésforrázás megoldására vonatkozó felhívást. A cikk állítása szerint ez a probléma megoldott a Békés megyei Húsipari Vállalatnál már régen és ezért „a kombinált forrázás megoldásának nincs semmi keresnivalója az 1966-os év iparági újítási feladattervében” — „feladattervben közölt kiírás egyenlő a pazarlással, homlokegyenest ellentétben áll a kormány gazdasági és takarékossági intézkedéseivel” stb. A témával kapcsolatban a tröszt műszaki fejlesztési osztály vezetője 1966. január 14-én a Békés megyei Húsipari Vállalat igazgatójának és főmérnökének jelenlétében tájékoztatta Önöket arról, hogy a békéscsabai vágóhídon korábban alkalmazott megoldás nem alkalmas a kombinált forrázás megvalósítására, és sajátosságainál fogva nem fejleszthető oly értelemben, hogy a forrázást emberi beavatkozás nélkül megoldja. Köves Béla vezérigazgató, Húsipari Tröszt
