Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-21 / 17. szám
!•*(). január 21. 2 Péntek A kormány Tájékoztatási Híva* tata közli: A Miniszitertaiiacü csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és tudomásul vette a. külkereskedelmi miniszter jelentését a KGST Icül- kereskedelmi állandó bizottságá- nak üléséről. Megvitatta és elfogadta a SZÖ- VOSZ elnökének a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás eredményeiről, a lakosság ellátásának helyzetéről és a téli időszakra tárolt készletekre! szóló jelentését. A munkaügyi miniszter ismertette a Munka Törvénykönyve módosításával kapcsolatos intézkedések tapasztalatait. A Minisztertanács a jelentést megvitatta és tudomásul vette. A Minisztertanács tavaly decemberi határozatának megfelelően a pénzügyminiszter javaslatokat terjesztett elő a nagyobb jövedelemmel rendelkező kisiparosok, .kereskedők és szabad foglalkozásúak jövedelemadójának emelésére. A kormány a javaslatokat megvitatta, elfogadta, s .felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a szükséges intézkedéseket megtegye. A Központi Döntő Bizottság és az Országos Tervhivatal elnökének közős előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott a szállítása szerződések rendszerének új alapon történő rendezésére; ezzel összefüggésben az igaz- ságügyminiszter előterjesztése alapján úgy határozott, hogy a Polgári (Törvénykönyv tervszerződésekre vonatkozó egyes rendelkezéseinek módosítására előterjesztést tesz az Elnöki Tanácsnak. A Minisztertanács a honvédelmi miniszter előterjesztése alapján— a honvédelemről szóló 1960. évi törvény megfelelő rendelkezéseinek végrehajtása céljából — határozatot hozott a polgári védelemmel kapcsolatos alapvető feladatokról. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. * * * A munkaügyi miniszternek a kormány ülésén megtárgyalt jelentése — a többi között — megállapítja, hogy a Munka Törvénykönyvét módosító intézkedések — a Központi Bizottság 1964 decemberi határozatán alapuló más intézkedésekkel együtt — kedvezően éreztették hatásukat. Így például 1965 első kilenc hónapjában — 1964 azonos időszakához viszonyítva — egyharmadával kevesebb dolgozó mondott fel és egyötödével csökkent a munkahelyükről felmondás nélkül kilépők száma. Az adatok szerint a .kilépők zöme változatlanul segéd- és betanított munkás, közülük is leginkább a fiatalok és a rövid munkaviszonnyal rendelkezők. Emelkedett viszont 1965 első három negyedévéiben a vállalatok részéről történt felmondások száma, ami a múlt évben végrehajtott létszámcsökkentések következménye volt. Mindent egybevéve, 1965 első három negyedévében kevesebben változtattak munkahelyet, mint az előző év azonos időszakában. Hatékonyabbá vált a társadalmi tulajdon ellen vétők felelősségre vonása is. Több ilyen ügyben indult eljárás, nőtt a kirótt kártérítések összege is. A vállalatok az esetek mintegy 40 százalékában kártérítésként, a jogszabály szerint előírható teljes ősz- szeget szabták ki. Nem szereztek viszont következetesen érvényt annak az elvnek, hogy elsősorban és fokozottabb mértékben azokat kell felelősségre vonni, akik kirívóan hanyagul, végzik munkájukat, s gyakran okoznak kárt. A vizsgálatok tapasztalatai ugyanis arra mutatnak, hogy a felelősségié vonás során sok helyen az oko_ zott kár mértékétől függetlenül, káros egyenlősdi érvényesül: a kisebb kárt okozó dolgozókat keményen felelősségre vonják, de a | jelentős mérvű és gyakori káro- i Ülést tartott ; a Minisztertanács kát okozókkal szemben liberális döntéseket hoznak. A Miniszter- tanács az ilyen gyakorlatot elítéli. A jelentés a továbbiakban szóvá teszi, hogy a vállalatoknak és a helyi tanácsoknak az eddiginél nagyobb gondot kell fordítaniuk a döntőbizottságok működéséhez szükséges feltételek biztosítására. A Minisztertanács az előterjesztés alapján kötelezte a minisztereket,, hogy továbbra is megkülönböztetett gondot fordítsanak a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek betartására, a végrehajtás rendszeres ellenőriztetésére. Biztosítani kell, hogy a rendelkezések ellen vétőket fegyelmi és anyagi tekintetben igazságosan vonják felelősségre, megszűnjenek az egyenlősdire irányuló és liberális tendenciák. Az illetékes szervek segítsék elő, hogy a vállalati és a területi munkaügyi döntőbizottságok zavartalanul végezhessék fontos feladataikat. A kisiparosok, a magánkere?- kedők és szabad foglalkozásúak általános jövedelemadójáról szóló kormányrendelet mérsékli a kisebb jövedelműek adóját, viszont emeli a progresszió mértékét a nagyobb jövedelmű kisiparosoknál és magánkereskedőknél. A javító-szoleálfatő tevékenységet folytatók adőátalány tételei nem változnak. Az általános jövedelemadón felül alkalmazottanként havi 500 forint tételes adót is kötelesek fizetni azok az adófizetők, akik alkalmazottat foglalkoztatnak. Ez a külön adó nem terheli azokat, akik özvegyi vagy gyámi jogon gyakorolják iparukat vagy százszázalékosan csökkent munkaképességűek, a 65 éven felüli férfi-' vagy 60 éven felüli nőadózókait, arr-rvrtviben cs?k cfv f.’dSfa-U-.v zottjuk van és adókötoles tiszta jövedelmük az évi 36 000 forintot nem haladja meg. Nem kell fizetni egy éven át ezt a külön adót a szakmunkássá lett és ugyanazon a helyen tovább foglalkoztatott alkalmazott után sem. A kormányrendelet szabályozza a különböző adókedvezményeket is. így például maximálisan évi 1000 forint adókedvezményben részesülhetnek azok, akik ipari tanulót foglalkoztatnak, továbbá a csökkent munkaképességűek. Az adókivetési utasítás intézkedik a tényleges jövedelmeknek megfelelő adóbevallások biztosításáról, az ezt elősegítő bizonylati fegyelem (könyvvezetési kötelezettség stfb.) megszilárdításáról. A rendelkezések megsértőivel szemben a törvényes keretek között megfelelő eljárást kell indítani. Az adóapparátus dolgozóinak feladata, hogy megfelelő adatgyűjtéssel, az adóalapok jobb kamun- ( kálásávrl bíatésítttk a kis, í”- ,-s a nagy jövedelmek közötti differenciáltabb adóztatást. Fokozottabban ellenőrzik az adózóknál az alkalmazottak tartását, s eljárást indítanak azok ellen,-akik illegálisan foglalkoztatnak alkalmazottat. A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának a földterületre vonatkozó adótételei nem változnak. A fuvarozási engedéllyel nem rendelkező, mezőgazdasági ingatlant nem használó személyek a tulajdonukban levő lovak után & korábban megállapított lóadó-té- teileknek a kétszeresét fizetik. A kormánytól kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter egyidejűleg módosította a levoná- sos rendszerben fizetendő adóra vonatkozó rendelkezéseket az adótételek változatlanul hagyása mellett. A szabályozás szerint az év végén összesítik azoknak a szellemi szabad foglalkozású dolgozóknak (írók, zeneszerzők, művészek, stb.) a jövedelmét, aikik tisztelet- díjukat különböző helyekről veszik fel, hogy ennek alapján tény. leges összes jövedelmük arányában állapítsák meg adójukat. A kisebb jövedelmek — így például az 5tf0 forintot meg nem haladó kifizetések — nem kerülnek összesítésre az adózás szempontjából. A szállítási szerződési rendszer reformjára vonatkozó kormány- rendelet azoknak az intézkedéseknek a sorába tartozik, amelyek a gazdasági irányítás új rendszerének fokozatos bevezetését szolgálják. ' A rendelet aláPdlvként mondja ki, hogy a szállítási szerződések rendeltetése elsősorban a népgazdasági terv megvalósítása során jelentkező szükségletek kielégítése. A szállítók kötelessége, hogy a megrendelők igényeit kellő időben, korszerű, jő minőségű termékekkel elégítsék ki. Ugyanakkor azt is biztosítani kell, hogy a megrendelők időben gondoskodjanak a szükségletek felméréséről és a megrendelések feladásáról. Az új jogszabály előírja, hogy meghatározott termékek megrendelése esetén kötelezni lehet a szállítót arra. hogy a megrendelővel, a szerződést megkösse; őrt csak akkor tagadhatja meg, ha bizonyítani tudja, hogy nem képes a szerződés teljesítésére, vagy ezzel megsértené a népgazdasági érdekeket. Az Országos Tervhivatal elnöke — az érdekelt felügyeleti szervek meghallgatása után — meghatározhatja azokat a termékeket, amelyekre a szállító köteles szerződést kötni. Más esetekben a felek szabad megegyezésének tárgya a szerződéskötés még akkor is, ha a szóban forgó termék gyártása vagy értékesítése a feliek tervében szerepel. A gazdasági irányítás új í-end- sferének megfelelően arra. kell tö- reKétíhi,' hogy á szerződéskötési kényszer mindinkább 'csökkenjen és A váll Htotok ;gafcdSsági 'kapcsolatai ■ egyre nagyobb területen, kényszertől mentesen, kereskedelmi eszközökkel alakuljanak ki. Az új rendelet éppen ezért lehetőségeket teremt egyszerűbb szerződési formák — például raktári beszerzés, bizományi szerződés, kapacitáslékötési szerződés, fejlesztési szerződés — alkalmazására. A kereskedelmi mód-szerek érvényesülését és a szerződő felék anyagi ösztönzését szolgálja az az új rendelkezés, amely szerint az ár meghatározása a szerződések elengedhetetlen tartalmi kelléke. Az új rendelet lehetőséget ad arra, hogy ha a felek a hatósági ármegállapítás alapjául szolgáló feltételektől eltérő előnyöket kívánnak kikötni, vagy hátrányosabbakat vállalnak, akkor árengedményben, illetve felárban állapodhatnak meg. Az új intézkedések szeriht a szerződéskötések időpontját és időszakát a jövőben nem a tervidőszakok, hanem a szükségletek kielégítésének tényleges érdekei határozzák meg. A kormányrendelet kimondja: a szállítást csak a megrendelő hozzájárulása esetén szabad határidő előtt teljesíteni. Ha ez mégis megtörténnék, a vételár kifizetése nem válik esedékessé, sőt a szállító bírság jellegű előszállítási díjat köteles fizetni. Az új rendelkezés a termékek minőségének fokozottabb biztosítását is szolgálja, például ebben az'irányban hatnak az új jogszabály jótállásra vonatkozó előírásai is. A kormányrendelet rendszerezi, elvileg egységesebbé, szigorúbbá — ugyanakkor a gyakorlatban differenciáltabbá teszi a szerződésszegésből eredő jogi következményeket. Általánosan megszigorítja a felelősségi szabályokat, így például intézkedik a kötbérkulcsok emeléséről. Más vonatkozásokban viszont a felelősségi rendszert rugalmasabbá teszi, hogy nevelő és megelőző hatása jobban érvényesüljön. Az új rendelet a helyes irányú ösztönzés fokozása érdekében azt is tartalmazza, hogy mentesül a kötbérfizetés alól az, aki a hibás terméket még a teljesítési határidő előtt kijavítja. Az új rendelet 1966. szeptember hó 1-én lép hatályba. Alkalmazására addig a vállalatoknak, a minisztériumoknak, a döntőbizottságoknak és más érdekelt szerveknek megfelelően fel kell készülniük, az új rendelet alapján módosítani kell az érvényben levő szállítási alapfeltételeket is. A polgári védelemről hozott kormányhatározat a honvédelemről szóió 1960. évi IV. törvény XI—XIII. fejezetében foglalt rendelkezések végrehajtását szabályozza. Ismeretes, hogy a Magyar Nép- köztársaság — a Szovjetunióval és a szocialista országokkal együtt — következetes békepolitikát folytat. Ameddig azonban az imperialista hatalmak lépten-nyomon megsértik a nemzetközi jog alapvető normáit, lábbal tiporják a nemzetek függetlenségét, szuverenitását, burkolt és nyílt agressziókat követnek el a béke ellen, a szocialista országok elsőrendű feladata, hogy honvédelmüket megfelelő szinten tartsák és állandóan fejlesszék. A honvédelem szerves része a polgári védelem, azaz a lakosság és az ország felkészítése az önvédelemre. A polgári védelemben közvet- , lenül vagy közvetve az egész lakosság részt vesz, ezért szervezett és fegyelmezett magatartásával, céltudatos közreműködésével nagymértékben elősegítheti a megelőző, felkészülő tevékenység — s amennyiben béketörekvéseink ellenére sor kerülne rá — az élet és az anyagi javak mentésének sikerét, a termelés folyamatosságának biztosítását. A most elfogadott kormányhatározat a korszerű követelményeknek megfelelően rögzíti az alapvető polgári, védelmi feladatokat. Ezek között említi a lakosság — támadó fegyverek hatása, elleni — egyéni és kollektív védekezésre történő felkészítését, ellátását a szükséges védőeszközökkel, életvédelmi létesítmények létrehozását, az anyagi javak és eszközök, valamint a különleges, ér- I tékű vagyontárgyak (kulturális i értékek, műkincsek stb.) védel- j mét, az ország lakossága megbízható. gyors riasztásának és tájé- ■ koztatásának megszervezését, a I mentési és az ezzel összefüggő egyéb feladatok ellátásának rendjét. Meghatározza, hogy a védekezésre történő felkészülésben — és szükség esetén a végrehajtásban — az állami szerveknek, a szövetkezeteknek és a, társadalmi szervezetek,. irányító szeryeinek milyen általános és különleges feladatai vannak, rögzíti a különböző feladatok végrehajtásában érdekelt szervek között az irányítás és a felelősség kérdését, s az eddigi tapasztalatok figyelembevételével újból szabályozza a polgári védelemmel kapcsolatos anyagi és pénzügyi tervezés, ellátás rendjét. (MTI) A* öt testvéé ácn^éka —• A kongói titok nyomában — , 3. Kongó szépséges tájad es nemes vadjai mind több amerikai cég vadászait kezdték vonzani. A világ art látta, hogy megjelent a hagy vadászmezőkön — többek között — az Armco Steel és a United States Plywood is. Maga az Armco Steel nyíltan be vallotta: elsősorban Kongó wolframja, kobaltja és mangánja érdekli. Titokban — ha úgy tetszik: „mellesleg"’ — érdekelte ezt a céget egyéb is. Főrészvényese, Charles C. Payson, a felesége révén, Joan Whitney-n keresztül összeköttetésben állott a Rockétól] erekkel. Sőt, Joan Whitney, mint a Standard Oil részvényese, közvetve a Rockefeller család tagja volt. Mr. Payson, természetesen szintén a jéles vadászok közé tartozott. Elnöki tisztet viselt például a Vitro Corporation elnevezésű társaságban is, amely — uránérc dúsításával foglalkozott. Nyersanyagát Wyoming és Utah bányái szolgáltatták, üzemei pedig Pennsylvaniában és Ok'aho- mában működték. Nem sokan tudták azonban, hogy a „független” Armco lényegében a Rocke- feller-hadsereg egyik hadosztálya. Kétfenekű bőröndnek bizonyult azonban a másik társaság, a Plywood — fűm írlemezgyár is. Ez a vállalat, anyavállalatának megfelelően, famegmunkáló es fűm írle mez üzemeket állított fe Kongóban. A Corina Kongó és a Socobelum ártatlanul hangzó neveik viszont a „nagy cápák” medencéjéből tűntek fel a boss- ok, a teljhatalmú főnök: R. G. Creít, a multimilliomos John High Whitney partnere. Ez utóbbi pedig Joan Whitney fivére, tehát az Armco és a Vitro „titkainak” isimerője. Finoman gömbölyödítefc a körülmények. A J. H. Whitney Társaság és pénzügyi szövetségese, a Dillon Reed and Company bankérdekeltség — részletes kongói programot dolgozott ki. A Dillon Reed and Company alapítójának fia, Douglas Dillon, az -Egyesült Államok jelenlegi pénzügyminisztere. Ez is mond valamit azoknak, akik értik az üzleti világ sajátos „nyelvét”. Szóval megalapították az American—Eurafrican Development Corporatíon-t. Ez a „látszatvállalat” különleges feladatokat űzött maga elé és a céljainak megfelelően a belga származású, de kozmopolita Hanshof van der Meersch urat hívta meg elnökéül. Ez utóbbi úrnak apja Brüsszel kongói miniszter-rezidense volt az ország függetlenségének kikiáltásáig. A cselszövés alapjai elkészültek. Mindeme pénzügyi és családi bonyodalmak története azzal zárható le, hogy az Armco Steel és a United States Plywood legfőbb finanszírozója a Chase Manhattan Bank. Ezzel a kör bezárult. A vékonyka fúrnírlemez eltakarja az uránérc és a réz körül folyó sötét műveleteket és azokat is, akik a „szúrás a döntő pillanatban” elv alapján felkészültek műveleteik sikeres befejezésére. Egy tény: Rockefelleréknek sikerült olyan közvetítőket csatasorba állítaniuk, akik előmozdíthatták számukra Kongó kincseinek megszer. zését. E tekintetben pedig nemcsak előkészítették a szúrásra alkalmas döntő pillanatot, hanem siettették rt annak bekövetkezését. Mikor és miként? 1959 a viharos események esztendeje volt Kongóban. Patrice Lumumba vezetésével Kongó népe síkraszállt felszabadulásáért. A belga gyarmatosítók kétségbeesetten kapkodtak, mesterkedtek és
