Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-20 / 16. szám

30. Csütörtök i A karbantartó munka bérezésének reformját tervezik az autókőzlekedésnél A Közlekedési Dolgozók Szak-1 Több mint három nőnap áll szervezetének elnöksége 1965. de ] még rendelkezésre, hogy a telje- oetnber 1-én rendkívüli ülést tar- : sítménybérezés alapjait lerakják, tofct, melyen megvitatta és hozzá­járult ahhoz, hogy a KPM Autó- közílekedési Vezérigazgatóság vállalata mái bevezessék a ka r­bantartó munka új ösztönző bé- a teljesítménybérezést. A határ­előkészítő munkák végső «teje 1966. április 30. ismerve a karbantartó munka sokrétűségét, elaprózottságát —ez vitára adott alkalmat a szerelők között. Ez, természetes, mert a •kanöantartó munkában reformot jelent ez az intézkedés. A munka­folyam« tok hagyományosak e szakmán belül, annyira, hogy szinte lehetetlennek látszik a tel­jesítménybérezés bevezetése. A néhány közlekedési vállalatnál kísérletképpen bevezetett új rendszer bizonyítja — szolnoki AKÖV —v hagy nem lehetetlen j és hatásosan ösztönző a teljesít­ménybérezés, ha — és főleg erre leéli nagy gondot fordítani — jól készítik elő, valamint helyesen alkalmazzák a vállalatoknál. A dolgozók vitáiból kitűnik: mi minden kell ahhoz, hogy a munka gördülékenyen, simán menjen teljesítménybérezés ese­tén, Elsősorban optimális szintre szükséges szorítani az improduk­tív időt Az időkiesés nemcsak a dolgozó által „elütött” időből származik, hanem anyagutalvá- nyozásból, raktárnál álldogállás- ból, anyagra várakozásból, a mimika hiányos szervezéséből és még jó néhány, a dolgozó a kara- iától független akadály késlelteti * munkát. Feltétlenül szükségessé válik az alkatrészt felújító apparátus megerősítése, hogy képes legyen elegendő mennyiségben tartalék­ra javítani. A teljesítményibér bevezetésé­nek feltétele a gépkocsiba beépí­tendő alkatrészek, fő darabok kéz­hez biztosítása. Ne a dolgozónak kelljen gondolkodni, szaladgálni, mát honnan vegyen. Az üzemszer­vezéssel megbízott műszaki gár­dának tehát gondoskodni kell a munka szalagszerű szervezéséről es a normaidők zavartalan vég­rehajtásáról Csökkenteni, szükséges a ter­melést közvetlen hátráltató ad- wriiniszitrációt: ésszerűbb, gyor­sabb anyagutalványozási rend- (afoert kell bevezetni. A ü-as AKÖV esetében különö- bcn sok gondot okoz az átállás. A Ikarbantartó munkákhoz, sajnos, ügeti szoros hellyel rendelkezik a vállalat. A kőt szerelőcsarnok ki­csi, kevés a gépkocsi állományhoz. liSsSben. hidegben, sok esetben a ,-szabad ég alatt kell dolgozni. Sem a csabai, sem a vidéki főnökségek adottságai nem felelnek meg —a jelenlegi 'körülményeket tekintve — a teljesítménybérben végzen­dő munka feltételeinek. Termé­szetszerűen vetődik fel a kérdés a szerelés hagyományait ismeró imunikásökban: vajon nem lesz-e kevesebb a borítékban az átszer­vezés után? megteremtsék az új munikarend feltételeit. Ha az új bérezési rendszer kidolgozásával megbí­zott bizottság a szakszervezet irá­nyításával, a dolgozók tapasztala­taira támaszkodva látja ' él fel­adatát. akkor a munkásokat nem érheti anyagi kár. Hiba lenne azonban, ha az átszervezést szűk szemlélettel csupán néhányan csi­nálnák. A gazdasági vezetőknél: és a dolgozóknak egyaránt szem előtt kell tartani, hogy az új bér­rendszer bevezetése nem a mun­kások bérének csökkentését, ha­nem emelését és a karbantartó munka i crmelékenységének növe- í lését kell elősegítenie. Pálviilgyí András A mezőgazdaság időszerű kérdéseiről tartott előadást dr. Soós Gábor miniszterhelyettes Békéscsabán (Folytatás az l. oldalról) nül úgy látják, hogy a parasztság életszínvonalának fejlődése gyor­sabbá válik, mint más dolgozó ré­tegeké. A valóság az, hogy jöve­delmük is, szociális juttatásuk is kevesebb volt eddig, mint a mun­kásoké. Az új intézkedések lénye­gében csak az eddigi egyenlőtlen­séget szüntetik meg, vagyis köze­lebb hozza a két alapvető osztály, a munkások és a parasztok jöve­delmét egymáshoz. Az új intézkedések célja a me­zőgazdasági termelés színvonalá­nak növelése. Ezt sürgeti az ex­port—import-mérleg egyenlege, mi több, az, hogy az eddigieknél jóval több mezőgazdasági termé­ket szállíthassunk külföldre. Ta­valy hazánk exportjának csak 23 százaléka volt mezőgazdasági áru. A tőkés országok exportjának ez­zel szemben 45, sőt a fejlettebbek­NAPIRENDEN: A családi ünnepek társadalmi megrendezése A felvásárlás A tanácstagi beszámolók értékelése Három fontos napirendi pont szerepelt a Köröstarcsai Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának január 18-i, keddi ülésén. Az egyik napirendi pont a családi és társadalmi állandó bizottság munkájának értékelése volt. Igen jó eredményeket értek el a községben a házasságkötések társadalmi megrendezésében. Megállapítja az erről szóló je­lentés, hogy 1965-ben 19 esküvő közül tizenhármat társadalmilag tartottak, ez az összesnek a 68 százaléka. Sajnos, nem tudták folytatni a területi KlSZ-szerve- zet kezdeményezését, ami szerint a házasságot kötő fiataloknak 100 forintos betétkönyvet ajándékoz­nak. Helyesnek tartané az állan­dó bizottság, ha a helyi termelő- szövetkezetben a fiatal tagok ré­szére házassági alapot képezné­nek. amelyből egy összeget a tár­sadalmilag megrendezett esküvő alkalmával átadnának az ifjú párnak. Mind a házasságkötéskor, mind a névadásokkor jó szolgála­tot tett a községben a magneto­fon és a lemezjátszó. Tavaly nyolc névadó ünnepségre került sor Köröstarcsán. Az állandó bizottság mintegy 20 aktivistával együtt végzi mun­káját, és sokat segít a szervezés­ben a helyi tsz-nőtanács. A 40., illetve 50. házassági évfordulóját ünneplő házastársakat a községi hangos híradóval köszöntik, em- j léklapot küldenek nekik, s eset- ’ leg ajándékkal keresik fel őket. A vb-ülésen értékelték a köz­ség 1965. évi felvásárlási tervtel- jesítését. A tervezett 1800 hízott sértés helyett 2476-ot vásároltak fel a községben. A vágómarha- , felvásárlás már kedvezőtlenebb: itt 14 százalékos a lemaradás. Határozatot hóztak a takarmány- j juttatásról, hogy a helyi Petőfi j Termelőszövetkezet foglalkozzon j a takarmány kiadásával, s ne kelljen esetenként Mezöberény- be menni érte. Jelentés készült az ülésre az 1965 második félévi tanácstagi beszámolók eredményéről, az ott elhangzott közérdekű bejelenté­sekről, kérelmelkiről, s azok elin­tézéséről. A község 44 tanácstag­ja közül 42 tartotta meg beszá­molóját. Egy-egy beszámolón ál­talában tizennyolcán vettek részt, s összesen 297-en tettek ja­vaslatot, szóltak hozzá az elhang­zottakhoz. ben 50 százalékát képezi a mező- gazdasági termelvény. A mező­gazdasági cikkek ' exportálásának növelését az is indokolja, hogy a mezőgazdasági termelés nem igé­nyel nagyobb volumenű importot, Példa rá, hogy a 23 százalékos ex_ 1- orttal szemben mindössze 5—6 százalék importot igényelt a mi mezőgazdaságunk is. A mezőgazdaság abban a jó helyzetben van, hogy nem fenye­geti a túltermelés veszélye. Belát­ható időn belül szinte nem is tud eladatlan felesleget előállítani. A termelés fejlesztése természetesen a mezőgazdaságban dolgozók első számú feladata, de ehhez hozzá kell járuljanak a különböző, gé- j pékét, szerszámokat, vegyszereket szállító gyárak is. A mezőgazda- I Ságot patronáló munkájuk legfon- j tosabb része az fegyen, hogy amit adnak s amit adniuk kell, az ki- j fogástalan minőségű legyen és | idejéfoen adják. A továbbiakban arról beszélt dr. Soós Gábor elvtárs, hogy az utóbbi öt évben 4200-ról 3500-ra csökkent — összevonás és egyesí- tén révén — az állami gazdasá­gok és a termelőszövetkezetek szá­ma. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a 3—5 ezer holdas ter­melőszövetkezetek a legrentábi- lisabbak a rendelkezésre álló anyagi és műszaki felkészültség mértéke szerint. A termésátlagok s általában a gazdálkodás színvo­nalának növelése nem attól függ elsősorban, hogy hány termelő­szövetkezetet egyesítünk ilyen vagy olyan ráhatással. Véleménye szerint csak azokat a szövetkeze­teket érdemes összevonni, ahol az egyesülés gyümölcsözik, vagyis ahol rendelkezésre állnak a gaz­Turbina a fogorvosi rendelőben Hz Ideig a fogorvos pácienseinek többsége számára a legfé­lelmetesebb műszer a fúrógép volt. Ezt egy villanymotor hajtja, amely mindössze 3—4000 fordulatot tesz percenként. A fogorvos a fog fúrásakor odanyomja a fúrót, amely enélkül is komoly fáj­dalmat okoz. A. szovjet tudások egy újfajta fúrógépet szerkesztették. Ezt egy turbina hajtja, amely a fúrót 300—350 ezer fordulattal mozgatja Költözik a színház, visszakapja nagytermét az Építők kultúrháza Hosszú hónapokon keresztül •idott* menedéket Békéscsabán az Építők Trefort utcai kultúrháza a Békés megyei Jókai Színháznak. Míg a színház épületének felújí­tási, tatarozás munkálatai foly­tak, ebben az épületben léptek fel a művészek a békéscsabai publi­kum előtt, A napokban megkezd­I ■ te visszaKőitözködését a „Jókai”, s a hónap végéig kiürítik a kul- túrház nagytermét. A közönség újra a színház épületében láthatja viszont megyénk színművészeit, az építőipari dolgozók -pedig sajáit intézményükbe^ rendezhetik bál­jaikat, összejöveteleiket. percenként. A fúrószerszámot gyémántréteggel borítják vagy pedig kemény wolfram—karbid ötvözetből készítik, amely lényegesebb kopás nélkül 1800 fogat képes kifúrni. A fogorvosnak nem kell nyomni a fúrót, az nem vibrál, a lég-, vízhűtés jól megvédi a fogszövetet a túlmelegedéstől. A beteg úgyszólván semmi fájdalmat sem érez és a beteg fog kezelési ide­je lényegesen lerövidül. Az új turbó-fúrógép, melyet külön tudományos kutató kísér­leti intézet készített, mély orvosi berendezésekkel és készülékek­kel foglalkozik, a volgográdi orvosi müszergyárban került legyár­tásra italkodás színvonalának növelésé­hez a személyi és tárgyi feltéte­lek. Ezután a mezőgazdaság múlt évi eredményeiről beszélt a mi­niszterhelyettes elvtárs. Megemlí­tette, hogy a különböző elemi csapások miatt a tervezettnél mintegy 3 százalékkal termelt ke­vesebbet összvolumenében a me­zőgazdaság. Ennek ellenére re­kordtermést értünk el búzából és cukorrépából. A kukoricából is megközelítettük a világszínvona­lat, vagyis 27—28 mázsa hektá­ronkénti májusi morzsolttal a vi­lágranglista ötödik helyére ke­rültünk. Hosszasait értékelte Soós Gábor élvtárs az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek fejlődését. Amint mondotta, a tapasztalatok szerint a gyengén gazdálkodó ter­melőszövetkezetek 30 százaléká­nak gyengesége a nem megfelelő vezetésből adódik. A szövetkeze­tek 10 százalékában még nincs szakember és 50 százalékában még nincs mezőgazdasági mérnök. Hiba az, hogy egyes termelőszö­vetkezetek csak kész, érett szak­embereket akarnak alkalmazni Sok helyen elmulasztották vagy sajnálták a költséget attól, hogy szakembereket neveljenek sora­ikból, pedig elsősorban azok gyö­kereznek meg a szövetkezetben akiket ott neveltek. A mezőgazdaság előtt álló főbb feladatokról szólva kijelentette a miniszterhelyettes élvtárs, hogy a kenyérgabona vetésterületében évekig nem várható változás. Bé­kés és még két másik megye ter­melőszövetkezetei kormányzati szinten kaptak éles kritikát azért, amiért nem teljesítették búza ve­téstervüket. Kétségtelen, hogy a növekvő állatállomány tartása, hizlalása takarmányfeszültséget okoz, de inkább takarmánnyal szűkölködjünk, mint a kenyérnek- valóval. A takarmánygondokat igyekezzenek úgy megoldani a gazdaságok, hogy a földet ne csök­kent, hanem teljes értékű takar­mánnyal foglalják el. Nem árta­na üzemenként megvizsgálni pél­dául, hogy nem vitték-e helyen­ként túlzásba a silótermelést. Emellett ne szégyelljük felhasznál­ni a különböző melléktermékeket sem. Javítani kell a takarmány­értékesítést is, mert ha az egyik gazdaságban elő tudnak állítani 2,70 kilogramm takarmánnyal egy kiló csibehúst, akkor nem indo­kolt, hogy más gazdaságok 3,9—4 kilogramm takarmányt használ­janak fel. A nagy érdeklődéssel végighall - gatott előadás után több kérdést tettek fel a miniszterhelyettes elvtársnak. Hunyod Péter, a ke- venmesi Lenin Tsz főagronómusa a koncén trátum-ellá fásról. Vo~ zár György, a békési járási ta­nács mezőgazdasági osztályveze­tője a jobb minőség íi * vetőgépek - ről, Vécsei Dániel, a mezőberényi Aranykalász Tsz főagronómusa a magtisztító gép és a talajfertőt- lenítőszer ellátásáról érdeklődött. Válaszaiban dr. Soós Gábor1 elv­társ elmondotta, hogy a Földmű­velésügyi Minisztérium sürgeti a koncentrátumgyártás kapacitásá­nak növelését, mert úgymond, nem akarjuk utaztatni a keverő­gépet jól kihasználni tudó terme­lőszövetkezetek takarmánykészle­tét. Elmondotta, hogy új vető- gép-konstrukció készül a kötött talajokra, a vetőmagtisztító gé­pek behozataláról pedig tárgyalás folyik a Szovjetunióban. Az' idén jobb lesz az aldrinos szuperfosz- fát-ellátás, mert mind a szocia­lista országokból, mind a tőkés országokból is nagyobb mennyi­séget rendeltek a kereskedelmi szervek. Kukk Imre \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents