Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-20 / 16. szám
1WW. január 20. Csütörtök fi kertek terméshozamának növelése a jövedelmet is gyarapítja A Békés és Vidéke Körzeti Földmű vessző vetkezet területén levő zárt kertek együttesen mintegy 1500 holdat tesznek ki. A kertek 40 százaléka kihasználatlan, elhanyagolt, sok fa fertőzött, alacsony hozamú vagy elpusztult. Békésen tavaly szakkör alakult, amelynek több mint 60 tagja téli oktatáson vesz részt. Megismerkedik a kertek felújításának módjával, a fák szakszerű gondozásával, kezelésével, s a tanultakat a szomszédoknak, ismerősöknek is átadja. A földművesszövetkezet tavaly mintakerleket hozott létre, ahol a környékbeliek rendszeres szakmai tanácsot kapnak. Gyümölcsfalerakat is létesült, ahol tavaszi kiültetésre 7 ezer csemete áll a vásárlók rendelkezésére. A földszöv Megyénk küldöttei az MSZBT'kongresszuson A január 7-én megtartott MSZBT megyei konferencia választása alapján 10 fő szavazati és 3 fő tanácskozási jogú küldött csütörtök délelőtt ismerkedésre és progTammegbeszélésire ül össze Békéscsabán a népfront-székházban. A küldötteik Boros Gergely elv- társ, az MSZBT megyei elnöke vezetésével a délelőtti órákban indulnak Budapestre, ahol január 21 és 22-én részt vesznek az Országházban megrendezésre kerülő kongresszuson. Visszatérésük után a megyei MSZBT-einökség tagjaival közösen megbeszélik a kongresszusi határozatok alapján a tennivalókat, majd gyűléseken, barátsági esteken, különböző réndezvényebizitosítja, hogy a termelők hely- ben kapják meg a növényvédő I Ken számolnák be végzett mun- vegyszereket és eszközöket. [ kájükről, tapasztalataikról. Gépkocsivezetők köszöneté az átörökítek Ezúton sízeretném megköszönni a magam és nagyon sok gépkocsi- vezető-társaim nevében a lelkiismeretes munkát azoknak az útőröknek, akik az úgynevezett ..Fiala” italbolttól Kondorosig rendben tartják és biztonságossá teszik a gépjárművek közlekedését a gondjaikra bízott útszakaszon. . Szeretném okét példaképül állítani a megyében ezzel a feladattal foglalkozó valamennyi úttá- elé. Már évek óta figyelem, hogy sehol másutt nem tapasztalható olyan odaadó, gondos útápolás, minit ezen a szakaszon, A tél amúgy is nehéz feladatok elé állít bennünket, gépjárművezetőket, de itt a lehető legbiztonságosabb a közlekedés, az adott körülmények között itt a maximumot nyújtják számunkra. Szerintem < ez csak szervezés dolga, hiszen államunk erre a célra a megfelelő eszközöket biztosítja, tehát csak ki kell használni azokat és a lehető legjobban elősegíteni hasonló munkával a személy- és vagyonbiztonságát. Szeretném, ha az Útfenntartó' Vállalat dicséretben részesítené az említett útóröket. Csete Sándor gk.-vezető megyei tanács vb Ipar és a belkereskedelem jobb kapcsolata AZ EL.MÜLT ÉVEKBEN a fo-1 solni a termelést és nem képvigyasztók azt tapasztalták, hogy az iparcikkek és élelmiszerek választéka időközönként nem kielégítő, a vásárlók gyakran nem kapták meg a keresett árucikkeket. A kereskedelem készletei mégis — főként egyes ruházati árukból ■ felduzzadtak, és — különösen 1965-ben — nagyarányú készletrendezésre, kiárusításra és leértékelésre került sor. Sokan a hiánycikkek létezését, illetve az elfekvő készleteket — valamilyen szükséges rossznak minősítették és ennek megfelelően korábban még „elméleti nézetekkel” is próbálták indokolni a kialakult helyzetet. A hazai gazdasági gyakorlat felülvizsgálata, a szocialista országok tapasztalatai, a közgazdaságtudomány eredményed viszont egyértelműen bebizonyították, hogy a gazdasági irányítási rendszer megváltoztatásával e hibák kijavíthatok. MEGÁLLAPÍTÁST nyert, hogy központilag nem lehetséges előre, részletesen meghatározni a lakosság igényeit és aprólékosan megszabni — az ipari programját, a beik eresked elém értékesítési tervét. Ilyen körülmények között t. i. a kereskedelem .arra kényszerül, hogy átvegye azt, amit az iparvállalatok termelnek még akkor is, ha a vásárlóknak a gyártott árucikkekre nincsen szükségük. Ezért a kereskedelem nem tudja aktívan befolyáselheti kellő súllyal a vevők kívánságait. Szűk területre korlátozódtak a kereskedelmi és ipari vállalatok közötti kapcsolatok. A szállítási szerződések eddigi rendszere hátrányos helyzetbe hozta á felhasználó szerveket a termelőkkel szemben. Az öreg höllér segítői Ernyedté n, kínlódva szállingózik a hó. Olyan kínlódva, mintha csak azoknak akarna igazat adni, akik tyúkszemük sajgásáról enyhe felet jósoltak. Egy idős, nyugdíjas ember rázza meg havas kabátját az ajtóban, s úgy köszön, mintha minden bentlevő fia, lánya volna. — Szokásos beöntés, kísérettel — mondja a pénztárnál. — Igenis, Jani bácsi: egy fél törköly és egy bambi. Tessék, 6.70. Az idős ember tekinte_ te egy pillanatra rátapad a visszajáró pénzt tartó ujjak vörösre lakkozott, hegyes körmeire. A csapossal is vált néhány szót erről, arról. Főleg az időjárásról. — Jobb ez a havazás, mint a világot sárba borító esőzés — mondja akkurátusán. Aztán máris odaül a maga korabeli emberek társaságába. Ott újra a havazás, a disznótorozásra xtaló idő kerül szóba. — Hagyjátok a gyehennába, ne is emlegessétek a disznótort — ri- pakodik rájuk. — Úgy még nem jártam, mióta kétágú vagyok, mint a minap. Az egyik öreg cím bora bekopog < .oz- zám: — Itthon vagy, Janó? — Hol a pokolban lennék? Tudhatod, nem fut. ja minden este a kocsmára abból a kis nyugdíjból! Ki vagy és mit akarsz? — Mit akarok? Feleségül venni. Jössz-e? — Menjen hozzád a vén kaszás. — No,-ne morogj már. Disznót akarok vágni. — Miért nem így kezdted mindjárt. így, ilyen ízesen beszélgetve egyeztünk meg, hogy melyik napon, hány órára menjek. De a szivárvány szippantsa fel és eressze a tengerbe az én kedves komámat, azt nem mondta meg, hogy kik lesznek a segítők. Mikor odamentem, mindkettőnek csak az arcát meg az alakját néztem. Mondtam is nekik: — Hej, ha csak leg. alább húsz évvel fiatalabb lennék... — Na na, öreg ember, nem vén ember — ba- zsalyogtak, akár a nyúl a vadalmára. — Ilyen csinos asszonyok közt még Matuzsálem is megfiatalodott volna — bókoltam. De bár ne bókoltam volna nekik, mert pillantásom előbb az egyik, aztán a másik saskarmaira esett. — No, lányaim — mondtam nekik —, csináljatok csak, amit akartok, de a bélhez hozzá ne nyúljatok ezekkel a macskahegyes körmökkel, -mert akkor nem lesz se hurka, se kolbász. I — Ugyan, Jani bácsi, nem először mosunk mi már belet... — Ami régen volt, az elmúlt. Ehhez a bélhez ne nyúljatok. Ez olyan, mint amilyet fi töltelékfélék kitalálója előírt. De csak addig lesz olyan, amíg az a, tűhegyes körmötök tó nem szaggatja. Duplán megsértődtek Azért is, amiért tegeztem őket — mit tudom én, hói tintapocsékolók vagy titkárnők — meg azért is, hogy nem bízok a tudásukban. Kifutottak mindketten, mint a tej, aztán az öreg komám nekem ront: — Mi bajod a lányommal meg a menyemmel? Miért kötekszel velük? — Én csak a körmükkel nem vagyok Iríbé- külve. Vagy vágasd le velük, vagy ne engedd, hogy hozzányúljanak a bélhez. — Ne hőbörőgj, Jani — szólt rám. Én vállalom a felelősséget. — Hát jó, vállald. TÖlts egy kis mókus vizet, aztán hadd essek neki. A töltésig ment a dolog, mint a karikacsapás, mert ott volt a komámnak a fia is meg i veje is. Hanem aztán, Az ipari üzemek rövid távra szóló anyagi érdekeltsége, a kellő ösztönzés hiánya a gyártmányfejlesztés elmaradását eredményezte. Ezzel magyarázható, hogy például számos tartós fogyasztási cikk elavult, a technikai fejlődés lassult. A kereskedelemnek viszont nem maradt választási lehetősége, mivel az elavult gyártmány helyett más terméket nem tudott beszerezni. A kereskedelem nem rendelkezett olyan eszközökkel, amelyek lehetővé tették volna, hogy jobban érvényesítse a fogyasztók kívánságait az iparral szemben. A szűkös import devizakeretek, a központilag megállapított merev árak, a termelők versenyéinek szigorú korlátozása gátolta a lakosság szükségletének ennek megfelelően i jobb kielégítését, üzemek termelési] A GAZDASÁGI IRÁNYÍTÁSI rendszer felülvizsgálatát célzó széles korú munka során kidolgozták azokat, a legfontosabb alapélveket, amelyeknek megvalósítása a felsorolt fogyatékosságok kijavítására vezethet. Az MSZMP Központi Bizottsága novemberi ülésén részletedben megtárgyalta és elfogadta az új gazdasági irányítási rendszer irányelveit. Egyetértettek abban, hogy hazánkban a szocialista gazdaság fejlettségének jelenlegi szintjén megszüntethető a hiánygazdálkodás és a szigorú központi előírások helyett a termelő és értékesítő vállalatok közötti közvetlen kapcsolatoknak kell érvényesülniük. Az állam természetesen a jövőben is központilag fogja szakadt ám a vastag- kolbász-bél. Szakadt - a huvkabél is, amikor abáltam. Pedig esküszöm nektek, hogy mindig csak négy-öt darabot tettem az üstbe, s csak pár pillanatig hagytam főni. Szégyelltem magam. A kipukkadt húr. kát egy tányérra raktam, s cda tettem a komám elé: „Itt van, egyed, úgyis utoljára eszed a. készítményemet. Feltette, hogynemapritod le ollóval vagy bárddal a bélmosók körmét. — Szóval, felmondasz, te vén osont. Jó, elfogadom, (je csak azután. biztosítani a fő arányokat a vásárlóerő, a lakosság pénzjövedelme és az árualapok között, viszont elősegíti a belkereskedelem és az ipar szoros együttműköd«, sét. Nyilvánvaló, hogy a jól dolgozó kereskedelmi vállalat jól ismerheti a vásárlók igényeit. Ha tehát nő a hátásköre, közvetlenül köthet megállapodást a termelő vállalattal megfelelő mennyiségű, választékú, minőségű fogyasztási dkk időben történő szállitására. Ezzel természetesen fokozódik a kereskedelmi vállalat felelőssége is, hiszen önállóan kell döntenie, ahelyett, hogy egyszerűen utasításokat hajtana végre. Az új gazdasági irányítási rendszerben a termelő vállalatok döntési joga is kiszélesedik és abban lesznek érdekeltek, hogy messzemenően kielégítsék a vásárlóknak — a kereskedelem által közvetített — igényeit. AZ IPARI ÜZEM és a kereskedelmi vállalat közvetlen kapcsolatának alapja a szállítási szerződés lesz. 1966-ban életbe lép a szállítási, szerződések új rendszere, amely mindenekelőtt a felhasználó, a megrendelő érdekeit tartja szem előtt és lehetőséget nyújt a kereskedelmi módszerek fokozottabb alkalma zására. Az új szabályozás módot ad — bizonyos feltételek közöti — az árakra, a szállításra, a bizományi értékesítésre stb. vonatkozó különleges megállapodásokra is. Az új gazdaságirányítási rendszer reformjának egyik legfontosabb feladata, hogy fokozottan segítse gazdaságpolitikai céljaink elérését, népgazdaságunk egészséges fejlődését, a lakosság anyagi szükségleteinek mind jobb kielégítését. E célokat szolgálja a kereskedelem és az ipar közötti közvetlen és rugalmas kapcsolatok megteremtése is. Dr. Kovács Dénes I A Kossuth Könyvkiadó 1966. évi könyvújdonságai Mit tartalmaz a Kossuth Könyvkiadó tájékoztatója az 1966. évi téli könyvú j donságokról ? Megjelenik többek között Marx és Engels műveinek 11. kötete. Azokat a tanulmányokat, cikkeket tartalmazza, amelyeket a tuba még tíz disznót fel- 'dományos kommunizmus megala- dolgozol. | pítói 1855 januárja és 1856 áprili— Fene bánja. Kár- j sa között írtak. Kiadásra kerül Lenin összes Művei 9. kötete, amely Leninnek az 1904 július és 1905 március között írt munkáit tartalmazza. A gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó művek közül különösen nagy érdeklődésre tarthat számot Almási István: Milyen a jó tsz-vezetés? és dr. Dankovics masával, négyesével elvállalom — könnyel- műsködtem. — Helyesebben nem is én, hanem az, amit addigra meg- tütükéltem. — Lassabban, öreg cimbora. Ügy értve, hogy csak egyenként, mert én még meg álcarom élni a legfiatalabb unokám esküvőjét. Abban egyeztünk- meg, hogy ezt én is meg szerelném érni. Csupán csak kíváncsiságból, hogy vajon divat lesz-e még akkor is a vörösre festett, hegyes köröm? Kukk Imre László—dr. Náfrádi Sándor: Szocialista brigádok a termelőszövetkezetekben című könyve. Megjelenik A magyar forradalmi munkásmozgalom története 1. kötete, amely a Párttörténeti Intézet munkaközössége hosszú évek kutató- és rendszerező munkájának eredményeként kerül most az olvasóközönség kezébe. Már megkapták a pártalapszer- vezetek az agitátorok kézikönyvének IV. részét, amelynek címet A szocialista országok gazdasági együttműködése. Ugyancsak megjelent Hans Hube: A küldetés című szépirodalmi fnűve. A tájékoztató még sok más, érdeklődésre számot tartó mű kiadását jelzi. Külföldi tudományos és műszaki irodalom árusítása Prágában A Csehszlovák Műszaki Könyvkiadó előadótermeiben bevezették az idegem nyelvű külföldi tudományos és műszaki irodalom árusítását. Jelenleg 260 mű kapható, főleg amerikai, nyugatnémet, angol és holland. A raktárt azonban rövidesen kibővítik és szótárakat, művészeti könyveket is árusítanak majd, tehát voltaképpen minden könyvet szépirodalmi és ifjúsági könyveken kívül.
