Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-18 / 14. szám

IMS. január 18. 3 &téé $ A legjobb módszerek elterjesztésén fáradozik a Békés megyei Állattenyésztési Felügyelőség Szaktanácsadói hálózat segíti a tsz-ek eredményesebb gazdálkodását „A ragadós száj- és körömfájás Békés megyében terjedt el lég- jobbam Ezért kétszeresen megér­demlik a dicséretet a szakembe­rek, az állatgondozók-, hogy ered­ményekben gazdag évet zártak.” A fenti mondatokat egy orszá­gos jellegű értekezleten hallottuk. Miniszterhelyettes fejezte ki elis­merését megyénk illetékes szak­embereinek, állatgondozóinak. Szék után kerestük fel Deák Antalt, a Békés megyei Állatte­nyésztési Felügyelőség vezetőjét, hogy tá jékoztasson bennünket a múlt évi eredményekről, az 1966. évi fontosabb tervekről, — Felügyelőségünk alig egyéves múltra tekinthet vissza. A legfon­tosabb feladatként azt kaptuk, hogy messzemenőleg segítsük szakmai tanácsokkal, a jól bevált módszerek elterjesztésével külö­nösen a termelőszövetkezetek ál­lattenyésztését. Segítsünk abban, hogy az árutermelési tervüket hí­zó marha, hízott: sertés, baromfi, tojás, tejtermék, gyapjú és egyéb területen teljesítsék. Igen nagy felelősség hárult ránk példává a selejtezésnél. Ügy kel­lett kiválogatnunk a hizlalásra szánt: állatokat, hogy a legjobb egyedek, a jó minőségű tenyész­állatok ne kerüljenek hizlalásra. Ügy érzem, ezen a téren sikerült megnyugtatóan dolgoznunk. — Felügyelőségünk minden dol­gozója segített abban, hogy me­gyénkben 1965-ben — többek kö­zött — a hízómarha-értékesítési tervünket 376-aL a hízott sertését pedig 19 444-el túlteljesítettük. Ba­romfiból, tojásból szintén terven félül kapott a népgazdaság Békés­ből. Tejből lemaradásunk volt, mert a száj- és körömfájás okozta tóesést nem sikerült pótolnunk. Ügy érzem, nem dolgoztunk rosz- ■szul a tenyészállat-értékesítés köz­vetítésénél sem, — Segítségünkkel csaknem há­romezer tenyészüsző, 464 kocasül­dő, 400 tenyészkos, több tízezer intenzív baromfi került közte­nyésztésbe. A kosokait például 12 —14 kiló gyapjútermélő apák le­származottai ból válogattuk. An­nak ellenére, hogy csak március közepén kezdhettük a tehenek mesterséges megtermékenyítését, a 45 ezres tervünket 102 százalék­sa teljesítettük. Olyan törzsköny­lanuar 19-re, szerdára napolták a vezetöségváiasztó közgyiiiést a békéscsabai Május 1 Tsz-ben Tegnap, január 17-ére vezető- ségválasztó közgyűlést hívtak ösz- sze a békéscsabai Május 1 Ter­melőszövetkezetben. Erre bérbe vették a békéscsabai Szabadság Filmszínházat. Az igazgatóság megválasztására azonban nem ke­ríthették sort, mert a kétharma­dos többség nem jelent meg. A Május 1 Tsz-nek 1100-mál több gazdája van, ezzel szemben a közgyűlésen 590-ná'l kevesebben voltaik. A közgyűlés elhalasztását a szö­vetkezeti törvénnyel indokolták, viszont a január 19-re, szerda dél­előtt 9 órára kitűzött vezetőségvá­lasztást — a törvény értelmében — abban az esetbsn is megtart­hatják, ha a kétharmados többség sem lesz jelen. Matricában * MriaÉtávito váMaiiri laboránsai S Az Országos Talajjavító és Ta­vezett bikáiktól termékanyíttet- tünk, amelyek anyai átlagos tej­termelése 5131 kiló tej, a tej ^ír- tartalma pedig 3,95 százalék. — Nagy gondot okoz nekünk:, hogy drágán állítják elő a húst megyénkben. Ezért takarmányér- tékesülési vizsgálatot tartottunk 154 termelőszövetkezetben. Kide­rült, hogy csak 30 termelőszövet­kezetben kedvező a helyzet. Az eleki Lenin, a tótkomlósi Haladás, Viharsarok, a sarkadi Lenin és anég néhány szövetkezet 4,2—4,5 kiló abrakból állít elő egy kiló húst, a szövetkezetek többsége pedig öt kilón felüli takarmány­ból nyer egy kiló sertéshúst. Ez a vizsgálat nagyon jó volt. arra, megismerjük az élenjárók mód­szereit & körzeti felügyelőink el­terjesszék másutt is. — A juhászataánkban a legfőbb eredmény: 30 ezer anya helyett 40 ezret sikerült mesterségesen termékenyíteni. Jól bevált nálunk a magyar fésűs merinói és a Kau­kázusból származó sztravnopodi merinói keresztezés. Már az első évben az utódoknál legalább 60 deka gyapjú a hozamnövekedés. Erős csontozatú, egészséges kisbá- rányok születnek, a gyapjú hosz- szú szálú, tömött. A lábon és a ha­si részeken is jó minőségű gyap­jút nyírhatnak, amikor eljön az ideje. Ez pedig a mostani áreme­lést figyelembe véve igen jelen­tős a juhászataánkban. — Az új esztendőre nagy körül­tekintéssel készültünk fel. Kedve­zően fogadták az árrendezést a termelőszövetkezetek és a ház­táji gazdaságok. Nekünk nagyon sokat kell segítenünk, hogy sem a mennyiség, sem a minőség rová­sára ne menjen a selejtezés. Köz­tudomású, hogy Zsadány környé­kén már a szabadságharcok ide­jén is Eiurópa-hírű volt a marha­hizlalás. Olasz, osztrák, német ke­reskedők tucatjával jártak ide vásárolni. Ügy érzem, ismét fel­lendülőben van ezen a tájon a szarvasmarhatenyésztési kedv. A blharugrai Felszabadult Föld Termelőszövetkezettől, Gesztről, Zsadámyból éss más közsé­giekből jártak már nálunk, hogy szeretnének hízón akvaló selejt üszőiket. selejt büka- borjakat. kapni. Már termelőszö­vetkezeti gazdáktól is hallottam, hogy jó lesz továbbtenyésztésre alkalmatlan borjakat vásárolni, s legalább kettőt meghdzlalni. Ügy látom, nagyobb szerepe lesz a ba­romfitenyésztésnek is. Mi elsősor­ban azzal szeretnénk segíteni, hogy a törzsállomány 80 száza­lékát. minőségi, fajtiszta álló- [ mánnyal cseréljük le, így a to­jástermelés is jelentősen emelke­dik megyénkben. A sertéseknél, a szarvasmarháknál a két elles, il­letve fialás közötti idő lerövidíté­sére, a borjúneveiésben az új módszerek élterjesztésére ösztö­nözzük a kollektív gazdaságokat. Jelenleg 31 termelőszövetkezetben fejnek géppel, év végére szeret­nénk ezt a számot 70-re gyarapí­tani. Így megoldódna az a nagy kérdés: hogyan biztosítsuk a fe­jőgulyások utánipótlását, amikor az öregek nyugdíjba mennek, a fiatalok pedig húzódoznak a fá­rasztó munkától. De ha géppel fejnek, szívesen vállalkoznak rá a fiatalok is. — Az állattenyésztési felügyelő­ség tavaly a jól bevált módszer szerint ismét kidolgozta munka­tervét és meghatározta a legfon­tosabb tennivalókat. Ügy szeret­nénk segíteni, hogy minden terü­leten eleget tehessenek termelő­szövetkezeti és háztáji gazdasá­gaink annak a követelménynek, amit a népgazdaság ettől a me­gyétől elvár — fejezte be tájékoz­tatását Deák Antal, Ary Róza lajvédelmi Vállalat szarvasi ké­miai kirer-déltségién működik vál­lalatunk egyik szaktanácsadó tes­tületé. Ennek feladata a párt- és kormányhatározatoknak megfele­lően segíteni a nagyüzemi gazda­ságok terméseredményeinek nö­velését, a tervezett feladatok tel­jesítését. Azt, hogy gazdaságaink mindegyikében okszerű intenzív gazdálkodás honosuljon meg, csak a közös munka eredményeként le­het elérni. Ezért hozta létre fő­hatóságunk vállalatunkon bélül a szaktanácsadód hálózatot. Szakta­nácsadóink legmesszebbmenően együttműködnek a gazdaságok szakvezetőivel és az illetékes ta­nácsok vezetőivel, szakelőadóival. Segítségük eredményei mór az elmúlt évben megmutatkoztak. Szaktanácsadóink működési kör­zetükben javaslataikat írásban rögzítik, miután megbeszélik az illetékes gazdaság szakvezetőivel. Fotó: tvlol-m&t Tanácsokat adnak gazdasági, üzemviteli ügyekben, azok terve zéséhez és elemzéséhez Különös feladatuk a Látria- törzsikönyvek vezetésének egyse gesítése, talajtani rész pontos ki­töltését A gazdaságok -talajerő- mérlegének elkészítése s a ter­mesztendő növényféleség figye­lembevételével a rendelkezésre álló szerves anyagok okszerű fel­használása. Az istállótrágya cél­szerű felihasználása, okszerű ke­zelése. A műtrágyázás szükség szerinti szorgalmazása, az ará­nyok kialakítása, s a népgazda ságilag a legfontosabb növényei-. alá szükséges mennyiségek bizto­sítása (tápanyagmérleg alapján) A mésztrágyázás céltudatos és ok­szerű alkalmazása. Kísérletek be­állítása, azok eredményeinek mé­rése. A kísérletek kiterjednek a k arbatn i dímű trágya dikonirttal kombinált alkalmazására s azok eredményeinek mérésére. Körzetünk szaktanácsadó háló za tónak rendelkezésére áll egy Rendkívüli nehézségeket okoz a két cukorgyárban a havazás és a téli időjárás Tízezer vagon cukorrépát keli még feldolgozni — Egyméteres hóakadályok keletkeztek a Sarkadi Cukorgyár iparvágányain — h Mezőhegyes! Cukorgyár körzetében 4—5 napja szünetel a szállítás a Gazdasági Vasút vonalain A hosszan tartó havazás hihe­tetlen nehézségeket okozott és okoz még jelenleg is megyénk két cukorgyárában. Az utóbbi időben ennek és a hideg következménye­ként mindkét gyárban naponta kevesebb répát dolgoznak fel, mint korábban. Amint Mátyási János, a Sarkadi Cukorgyár igazgatója elmondotta: a gyártelepen 5-0—60 centiméter magas a hó. A gondot a múlt hé­ten még szaporította, hogy a hó­fúvás következtében az iparvágá­nyok egyes szakaszain egy méter magasságú hótorlaszok keletkez­tek. Volt olyan nap, amikor egy- egy műszak idején százan dolgoz­tak a hótakarításnál. A rendkívü­li időjárás akadályozta a tolatást, nehézséget okozott a szén- és mészellátásban is. Bent a gyárban is megnövekedtek a gondok. A hideg miatt cukorlészűrési nehéz­ségek támadtak, s a termelés is valamelyest csökkent. Vasárnap r zofiban már 25—30 vagonnal több répát dolgoztak fel huszonnégy óra alatt, mint a megelőző hét napjaiban. A becslések szerint még mintegy ötezer vagon, répa vár feldolgozásra, s a kedvezőtlen időjárás miatt a gyártási idény előreláthatóan áthúzódik február második felébe. Mezőhegyesről sem kaptynk kedvezőbb híreket. Sőt talán itt még nagyobb próba elé állította és állítja most is a havazás és a hi­deg a gyár vezetőit, munkásait, mint Sarkadon. Dr. Vitay János, a gyár termeltetési osztályának vezetője tájékoztatójában elmon­dotta, hogy hétfő reggelig 30 ezer 300 vagon répát dolgoztak fel. Akárcsak Sarkadon, itt is még mintegy 5000 vagonnyi répát kell az idény végéig feldolgozni. A ha­vazás miatt nagy nehézségekbe ütközik azonban a répa beszállí­tása a gyárba. A Mezőhegyest Dombiratossal, valamint a Mező­hegyest Bakonyával és Dombegy­házával összekötő Gazdasági Vas­úton 4—5 nappal ezelőtt leállt a forgalom, ami miatt 800 vagon­nyi cukorrépa beszállítása és 400 vagonnyi nyers- szelet kiszállítása késlekedik. A közúti forgalom is igen nehéz. Emiatt Magyarbánhe- gyes térségéből a gépkocsin való répaszállítás nagyon körülményes a keskeny, hóval borított úton. Úgyszintén a prizmatelepekről va­ló nyersanyag gyárba szállítása is. Az embereket és gépeket rendkí­vül igénybe veszi mostanában ez a munka. A minap például egy­más után több rakodógép elrom­lott. Amint megtudtuk: mostaná­ban Mezőhegyesen is kevesebb ré­pát tudnak feldolgozni huszon­négy óra alatt, mint korábban, mert fagyos a nyersanyag, a szál­lítási nehézségek is sok gondot okoznak. A két gyárból kapott tájékoz­tatás szarint azonban mindkét üzemben — ha olykor emberfe­letti küzdelem árán — minden le­hetőt megtesznek azért, hogy a tél nehézségeit elhárítsák és sike­resen folytassák a még hátralevő, összesen tízezer vagon cukorrépa feldolgozását. P. P. központi laboratórium, melyet szükség esetén, valamint a leihe tőségekhez mérten a termelőszö­vetkezetek igénybe vesznek — díjtalanul. Laboratóriumunknak igen jelentős feladata van az elő­zőekben ismertetett teendők meg­oldásában. Jelenleg talajtani vizs­gálatokat végeznek a szarvasi Táncsics Tsz, a tiszaszigeti Búza­kalász Tsz, az öcsödi Szabadság Tsz, a gyulai Vörös Csillag Tsz, a klárafalvi Haladás Tsz, a me­zőtúri Magyar—Mongol Tsz stb.- ek részére. Ugyanilyen feladatokat végez az OMMI és több ÁG-laboratóiri- um is, azonban az előttünk álló tennivalókhoz mérten nem ele­gendő mindez. A termelőszövet­kezeti gazdaságok üzemviteléhez, feltétlen szükséges újabb labora­tóriumok felállítása és a jelenle­giek bővítése, amely nemcsak ta­lajtani, hanem az etetendő takar­mányok azonnali vizsgálataira ie alkalmas, Csombordi László mb. kirendeltségvezeté A tudomány fejlődésének matematikai üteme Szoboljev szovjet matematikus ana lizálta a tudomány fejlődésének üte­mét az 1900. évtől fogva Megállapítot­ta, hogy az emberi tudás mennyisége 50 évenként megduplázódik. Ez azt je­lenti, hogy 1950-re az emberiség ICO százalékkal több tudással rendelkezett, mint a századforduló idején. /

Next

/
Thumbnails
Contents