Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-18 / 14. szám

1966. január lg. 4 Kedd \ Aki versenyt futott az idővel Háziasszonyok, figyelem! Araikor csillogó kaját nézem, meleg, jóságosán atyai hangját hallom, önkéntelenül is egy régi képet vetít elém az emlékezet. A nagy család egyetlen szobá­jában láztól pirosló arccal beteg lányka fekszik az ágyban. A dok­tor űr hüs kezével megsimogatja a lázas arcot s bátorító szavakat mond, majd asztalhoz ül, recep­tet ír. Az édesanya aggódó sze­mekkel figyel, hallgatja tanácsait és mór nyújtaná is a kezében szo­rongatott papírpénzt, amit hosszú ideig kuporgatott, hogy kislányá­nak majd cipőt vehessen. Az or­vos azonban elhárító mozdulatot int kezével és megszólal: Hagyja, i óasszony, kell az magának más­ra, elég lesz a gyógyszert kifizet­ni. Azzal veszi a kalapját, táská­ját és már indul is tovább más beteghez. A négygyermekes öz­vegy édesanya pedig meglepetten áll az ajtóban, még köszönni is el­felejt. A „Szegények orvosé" vök ré­gen. Húszegynéhány évvel ez­előtt. ugyanis megillette ez a cím. nélkül elviselni azok. akik mel­lette dolgoztak évek hosszú sóra óta. Meghatottak, meri, emlékeznek. Or. Simon Béla tősgyökeres szarvasi és az évtizedek alatt hű is maradt községéhez. Itt kezdte pályáját és 1919 óta — ekkor kap­ta meg a diplomát — 46 éven át gyógyította a betegeket. A felsza­badulás után pedig elsőnek látott hozzá a község egészségügy i hely­zetének rendbetételéhez. Előadá­sokat és tanfolyamokat is szer­vezett, aktívákat toborzott maga köré, akik kezdetben mint egész­ségörök tevékenykedtek. Ez az áldozatkészség szánté vele szüle­tett. hiszen már 1916-ban kor- mánykitüntetést kapott; az egész­ségügyi területen végzett munká­jáért. Amikor a felszabadulás után a Vöröskeresrt-szeirvezei megalakult, az élére állt ég teljes szívvel, odaadással segíti immár’ 15 éve ezt a nemes munkát. Akik vele együtt dolgoztak, ezt mond­ják róla: Sóira nem ért rá, mégis mindenre volt ideje. Talán ez fe­jezi lei a legjobban egész tevé­kenységét. tosítaní az egyedülállóknak. A doktor úr időt és fáradtságot nem sajnált arra, hogy ez sikerüljön. Az élet rohanó tempójában nem vették észre, hogy az évek múlnak és most jöttek rá arra, hogy aki versenyt, futott az idő­vel, már kénytelen visszavonulni, megpihenni. Az idő lett a győz­tes. — A nyugdíjazás azért nem je­lent teljes visszavonulást — mondja az ősz hajú orvos —, ha a község egészségügyi helyzete úgy kívánja, mindig segítek és teljes mértékben állok rendelkezésre. A stafétabotot fiatalabb kollé­gája, dr. Kóczy Kálmán veszi át, ákd mosolyogva fordul hozzá. —• Béla bácsi, áruld el, hogyan tudtad megőrizni ezt az aktivitást ilyen korig mi az, ami ezt a tempót megtartotta benned? — Szív és lélek kell a munká­hoz — jegyzi meg csendesen a kérdezett, Valaki pedig hozzá­teszi: Szeretni ken az embereket. Kasnyik Judit Jön a konyhakész szeletelt burgonya és a préselt pörkölt kávé A konyhakész ételeket igényli aiz ország lakossága. A mirelite- készítmények mindenhol elnyer­ték a fogyasztóközönség tetszését — legalábbis ott, ahol a jégpulto­kon árusítják. A vendéglátóipar és a belkereskedelem az idén nagy erőfeszítést tesz, hogy növeljék a konyhakész áruk felszolgálásét és árusítását. Eddig az ország sok vidékén ismeretlenek voltak a mélyhűtött áruik, illetve ahol vol­tak, azokon a helyeken sem tud­tak elegendő mennyiséget bizto­sítani. Noha a hazai ipar gyártja a jégpultokat, mégsem jutott ta­valy elegendő mennyiség belőle, csak a nagyobb városokba. Sok forgalmas vidék maradt hűtőgé­pek nélkül, ami miatt nem lehe­tett a konyhakész áruk eladását fokozni. A tavalyi gyönge gyü­mölcstermés miatt kevesebb mély­hűtött gyümölcsfélét tettek el és csökkent a húsfélék választéka is. A csirke-, aprólék és egyéb húsfélék árusítása inkább tavasz- szal kezdődik és nyáron, amikor a nyers ételek forgalmazása,a leg­nehezebb, akkor a legkeresetteb­bek. De csak hűtőgépek segítségé­vel. Remélhetően a gépek gyártá­sa folyamatos lesz és jut elegen­dő belőle vidékre is. Addig is jó néhány áruféleség kerül a házi­asszonyok asztalára újfajta cso­magolásban. Egyiké a közeljövő­ben megjelenő Uszított és papír­vékonyságra szabdalt burgonya, amelyet 18 dekás csomagolásban árusítanak majd a következő he­tekben. A szeletelt burgonya olaj­ban vagy zsírban rövid egy-két perc alatt kisüthető pirosra. A sü­téskor a burgonyaszeletek vasta­gabbra duzzadnak és elegendőek két személy étkezéséhez. Nem kell tehát hámozni és szeletelni a bur­gonyát. Pár perc & kész a finom „rohseibni”, ahogyan ezt a népsze­rű eledelt hívják. Újításként, megkezdték a pré­selt pörkölt kávé csomagolását is. Ahogyan azelőtt a pótkávét áru­sították, 10 dekás rudacskákban fogják az üzletekbe szállítani és úgy lehet törni, mint a cikóriát. Ára marad a régi csomagolásúé­nak. Egyelőre marad a zacskók­ba csomagolt kávé is, de lassan rátérnek az újfajta árusításához, mert az automata gépek másod­percek alatt állítják elő a préseit pörkölt kávét. (Zsolnai) Ma már nincsen arra szükség, hogy lemondjon a fáradozásáért járó honoráriumról, hiszen ez a szó: „szegénység", már nem hasz­nálatos, de a doktor úr megma­radt a régi, a jóságos, fájdalmat enyhítő, könnyeket, letörlő, hiva­tását szerető, emberséges ember. Ismét egy kép. Ez már mai. Aki mindig azon fáradozott, hogy könnyeket töröljön le és he­lyükre mosolyt fakasszon, most éppen az ellenkezőjét teszi. Erről viszont nem tehet. Asszonyok gyűrűje. veszi körül az idős orvost es egyikük-másikuk szemében gyöngyszem csillag. Dr. Simon Béla körzeti orvos, a Vöröskereszt elnöke nyugidífba vonul. S bár nem búcsúzik, hiszen továbbra is segíti — amennyiben 72 éve és egészsége engedi — a Vöröskereszt munkáját. Most azonban lemond elnöki tisztségéről és ezt a pilla­natot nem tudják meghatottság Az orvosi iuvaiás mellett lie- lenként képtárom előadást tar­tott az egészségügyi tanfolyamok hallgatóinak. ..Bármilyen kérés­sel fordultunk a doktor űrhoz, mindig örömmel és készségesen segített.'’ — mondják a körülötte állók. A doktor úr pedig arról be­szél, hogy a Vöröskereszt-aktívák milyen áldozatot' vállalnak nap mint nap. — Azok«- az érdem — mondja —. akik a napi nehéz fizikai munka után fáradtan bár, de el­jöttek a tanfolyamokra, hogy az ott tanultak ismeretéiben segítse­nek a bajba jutottakon. Arról nem szól, hogy a véradás szervezésében milyen eredménye­ket értek el és ebben a munká­ban milyen fáradhatatlan volt. A családvédelmi munkában is sokat segített. Az aktívákkal közösen felkutatta a magúikra maradt idős, beteg embereket és több esetben volt arra példa, hogy szociális otthoni elhelyezést is tudtak biz­Jól dolgozik a kereskedelmi állandó bizottság és a társadalmi aktívahálózat az orosházi városi tanács irányításával iát kezdeményesésre tegyenek ui­Ats oiusna.zi váróéi tanács, ke- MSkedelmi állandó bizottságának munkájáról adott tájékoztatást lapunk részére Patakfalvi István kereskedelmi felügyelő. Mint köz­iig, a« állandó bizottságnak kilenc 'nagja van, de munkáját 28 társa­dalmi ellenőr segíti. Ez a segítség nem csekély, hiszen az elmúlt év­ben 194 feljegyzést készítettek kü­lönböző ellenőrzésekről, a tényle­ges ellenőrzések száma viszont még ennél is nagyobb, hiszen igen sokszor jelennek meg a piacokon, a boltokban. amelyekről nem minden esetben készítenek fel­jegyzést, csupán szóban próbál­nak segítségei nyújtani a bolti dolgozóknak. A kereskedelmi állandó bizott­ság az egyik legjobban működő bi­zottsága a tanácsnak. Általában e szerv munkaterve alapján igazít­ja munkáját a kereskedelmi cso­port is. A negyedévenként meg­tartott munkaértékeléseken min­dig részt vesznek a társadalmi ak­tívák, ahol nem szűkölködnek az elismerés kifejezésében sem, de a gyengébb munkát is jelzik az ál­landó bizottság tagjai. így őszinte a ’kapcsolat a tanácstagok és aa aktívák között. Az elmúlt évben fontosnak te­kintették as önálló munkát, vagy­at azt, hogy az ellenőrzéseknél sa­tézkedést a vizsgálat lefolytatásá­hoz, Ez már csalt azért is növelte a munka értékét, ment így több ember tapasztalata határozta meg a feladatot. Bizonyítja a jó tevé­kenységet, hogy az állandó bizott­ság tagjai és az aktívák már há­romszor nyerték el a megyei ta­nács vándor zászlaját. A városi ta­nács a „Társadalmi Munkáért” jelvény' arany fokozatát hat, az ezüst fokozatát három személynek adta eddig oda, A kereskedelmi felügyelő által adott tájékoztatóban felsorolja azoknak az elvtársaknak a neveit, akik lelkiismeretesen vették részt a ’kereskedelmi munkában. Ezek között szerepel többek között Dé­nes István, F rúzsa János, Kasza Jánasné, Komjáti Istvánná, Ora- vecz Mátyásné, Hegedűs Béla. A további feladatokkal kapcso­latosan arról kaptunk tájékozta­tást, hogy a jövőben is fontosnak tartják a vásárlók érdekvédel­mét. valamint a bolti dolgozók segítését a belső ellenőrzésben. Nem titkolják: úgy akarnak dol­gozni ebben az évben is, hogy a vándorzászló újra Orosházán ma­radjon. Ehhez szükségesnek tart­ják az aktívahálózat bővítését és természetesen munkájuk színvo­nalának emelését. Orosházi liszt a budapesti kenyérben Az utóbbi húsz év legjobb eredményét érte el az orosházi malom — Tűz van... ég a malom, se­gítség! Ezek a kiáltások még 1928-ban hangzottak el Orosházám, amikor magasra felcsaptak a lángnyel­vek a varos akkori legnagyobb üzeméből, a malomból. Az idő­sebbéit közül sokan még ma is emlékeznek az eléggé rejtélyes módon leégett épületre, s a tűz Okát illetően sokféle mende­monda keit szárnyra, amelyek hitelességét ma már nehéz lenne bizonyítani. Emlékeztetőként azonban néhány mozzanatról ér­demes szóim. Pusztulás, nagy haszonnal A tragédia korántsem volt olyan nagy — legalábbis a tulaj dános részére —, mint ahogyan azt a nép érezte. Akikor ugyanis készen ént már a Tóth Gőzmalom RT. új épüfletémeik egyik szárnya, amelybe rejtélyes módon a tűz­vészt megelőző napon áth ordítok a búzát, a lisztet. A kulcsok őrzé­sével megbízott személy — úgy létezik, az idő tájt is divat volt már — házon, illetve városon kí­vül volt, a malom kulcsaival a zsebében! Amikor pedig a kárbecslésre ke­rült a sor, felszámolták azt a né­hány tonna nem létező lisztet is, ami a tulajdonos szerint benn- égett. Bizonyításra elegendő volt az is, hogy „...érezni lehelteit az égő liszt kesernyés illatát...'’ A biztosító fizetett, a csinos kis ösz- szeg pedig elegendő volt az új, 24 óránként 9 és fél vagon őrlé­sére képes malom befejezéséhez. „Ha több lesz, az sem baj" — Halló, orosházi malom... — Igen, itt vagyok.. — Budapest jön, kérem, marad­ni. — Halló, itt Budapest beszél, kérnénk a januári szállítmány mielőbbi elindítását, várjuk a lisztet. Ha több lesz, az sem baj... A fenti beszélgetés a ma már országos hírnévnek örvendő Bé­kés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat orosházi malomüzemének irodájában fo­lyik. — Jó, meglesz, csak vagonunk legyen elég — hangzik Veres Ká­roly üzemvezető válasza, s ezzel vissza is térünk a régmúltból a mába. A pestiek kenyerében — ha ok ezt nem is tudják, csak érzik — benne van az orosházi malom tér. méke js< Az üzem jellemzésére né. hány mondat is elég: a hagyomá­nyos, hengersoros, röpítőrend- szeimel kiegészített, őrlési típust alkalmazzák ma is. A gepek. a berendezésék nagy resize negyven- esztendős, csupán a technológiai eljárások lettek korszerűbbek, s így a napi kapacitás 13 vagonra növekedett. A mennyiségi mutató emelkedéséivel azonban, együtt járt a minőség javulása is. — Őrleményeink kétharmadát megyéin kívülre szállítjuk, főleg Budapestre — magyarázza Veres Károly az előbbi telefonbeszélge­tést. — Az orosházi lisztet minő­ségjavításra használják, s mint hallhatta is, ha még egyszer any- nyit küldenénk, az is elfogyna. Beszédes számok A statisztikai adatokból kide­rül, hogy a malom tavaly érte él az utóbbi húsz év legjobb ered­ményét. Az együttesein 85 dol­gozót foglalkoztató üzem 104,9 százalékra teljesítette 1965. évi mennyiségi tervét, 5,5 millió fo­rint termelési értóktóhletet ál­lították elő és 159 vagonnal több lisztet szállítottak. Orosháza har­madik legnagyobb volumenű üze­mének dolgozói az újításokkal, ésszerűsítésekkel 13,1 százalék­kal csökkentették az önköltséget, az energiafelhasználás a tavalyi tervhez viszonyítva 1,8 százalék­kal, 1964-hez képest pedig 5,4 szá­zalékkal lett alacsonyabb. Beszédes számok! —- Nem ugrásszerűen, a körül­mények esetleges szerencsés ala­kulásával értük el eztaz eredményt, hanem több éves kitartó munkánk gyümölcse érett be — vélekedik az üzemvezető. — Dolgozóink munkaszeretete, munkafegyelme, s nem utolsósorban szakmai tudá­suk fokozása adja a magyaráza­tot. Kollektívánk lelkiismeretes­ségére, egységére jellemző, hogy 196’4-ben az egy főre eső terme­lési érték 943 ezer forint volt, a tavalyi terv egymillió 32 ezer fo­rint eléréséit írta élő. Mi vállal­tuk, hogy 51 ezer forinttal túltel­jesítjük ezt, valójában pedig 104 ezerrel szárnyaltuk túl Dicséretes eredmény! Kilenc lisztes orcú molnár A számok a papíron szárazon haitnalc, nehéz az embert érezni mögöttük. Elindulunk hát a monstrumépület felé, keresve a lisztes arcú molnárt, s a roman­tikát idéző malomkövet. Lágyan, könnyedén kúszik fel­felé a lift. Egy haík kattanás, s az ötödik emeleten kilépünk a szekrényből. A földszinten dübör­gő 3100 voltos. 300 lóerős közpon­ti i rreghaitómotor zaja itt fenn már halk duruzsol ássd válik. — Hol van a malomkő? — kér­dem a népi hősöket idéző gondo­lattal. — Az már csak mutatóban van — mondja kalauzom, Fekete Gyu­la főmolnár. — A gépek nagy ré­sze ugyan már negyvenéves, de malomkőre azért nincs szükség. Másfajta erős emberek vannak már itt. Mindössze kilenc ember dolgo­zik egy müszakban, s a felső emeletre már csak egy jut. Ke­vésnek tűnik ez a létszám. — Óramű pontossággal megy itt a munka, mindenki tudja, mi a kötelessége, s ennyien is győzik — világosít fel a főmohiár. — Nincs lógás meg lazítás, mert itt egy pillanatra sem szabad csúsztatni, hiszen a kenyémekvaló készül. Ezt itt mindenki jól érti és ér­zi. A délelőtti, a délutáni, az éj­szakai műszak és mindazok, akik itt dolgoznák. Fenn, 20—30 méter magasan a munkatermekben le­het megérteni a számokat, ame­lyekért az emberek dolgoznak. Igen, másfajta hősök már ők. S mintha itt is visszhangzana az irodából a Budapesttel folytatott telefonbeszélgetés. A kérésre a kilenc lisztes arcú molnár pedig azt feleli: — Jó, meglesz, csak vagon le­gyen elég! Sei észt Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents