Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-16 / 13. szám
W66. január 16. 5 Vasárnap Italra 314 millió forint — A nők sem angyalok — Miből lesz a prémium — Az alkoholizmus elleni küzdelem éve: 1967 I szokástól eltérően a Vörös-1 A tanácskozáson élénk vita ala- kiereszt mellett működő megyei kult ki erről. Volt, aki a radiká- alkoholizmus éllem bizottság ja- lis intézkedések mellett szállt nuár 14-én Békéscsabán megtar- síkra és akadt, aki csakis a netott ülésén nem a bizottság számolt be tevékenységéről, hanem a résztvevők: a Vöröskereszt, a megyei tanács egészségügyi és művelődésügyi osztálya, az ügyészség, a rendőrkapitányság, a KÖJÁL, a vendéglátóipar és a szakszervezet képviselői, valamint járási és városi főorvosok mondták él tapasztalataikat, javaslataikat az alkoholizmus elleni küzdelemmel kapcsolatban. Mi tette és teszi szükségessé, hogy mindinkább nagyobb összefogással küzdjünk az alkoholizmus éllen? Bizonyára sokan láttuk Mesterházi Lajos: Már késő című tv-drá- máját és élénken emlékezünk arra az emberre, akinek életútja az alkohol hatására tragédiába torkollott. Ilyen és ehhez hasonló esetekről szinte nap mint nap hallunk, olvasunk. — Elsősorban a család érzi meg az alkoholizmus káros hatását — mondotta Tímár Zoltánná, a megyei tanács szociális előadója a tanácskozáson kialakult vitában. — Mi tudjuk a legjobban, akik a vöröskeresztes aktívákkal együtt látogatjuk a családokat, hogy mennyi gyermek esik áldozatul, mennyi család békessége bomlik fél az alkohol mértéktelen fogyasztása miatt. De azt is tapasztaljuk, hogy sokszor megtorpan a segítő szándék azon az ellenálláson, méllyel az alkoholistánál találkozik. Dr. Oláh László megyei főügyész statisztikai adatokkal bizonyította, hogy a bűnözésben milyen szerepe van az alkoholnak. A garázdaság bűntettének elkövetésében csaknem 100 százalékosan a túlzott mértékű alkoholfogyasztás dominál. A testi sértés többségében szántén. Hasonlóan találunk példákat a közlekedési balesetek okainak vizsgálatában is. Nem szólva az üzemi balesetekről, a munkaidő-kiesésről és egyéb, ehhez hasonló következményekről, mélyek mind az alkohol rovására írandók. Sajnos, az utóbbi években nemhogy csökkenne, hanem inkább növekedett az alkoholisták száma és ami ebben talán a legszomo- riibb, a nők aránya emelkedett. Erre utalt hozzászólásában Polgár hajós rendőrőmagy. Többek között elmondotta, hogy a felbomlott családi élet, az egyedüllét következtében főidül több nő vigaszul az ital mámorához. Mi hát a teendő ? Hogyan lehetne gátat vetni ennek? Tiltsák vélőhatásban bízott. Sem az egyik, sem a másik külön-külön egyáltalán nem vezethet eredményre. Rózsa Béla, a Szarvasi Járási Tanács V. B. elnökhelyettese ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy az italboltok és üzletek mélkedelmi Felügyelőséggel együttesen őrjáratokat szervez a vendéglátóipari egységekbe. A Vörös- kereszt pedig Segítséget nyújt ahhoz, hogy a járásokban mindenütt megalakíthassák az alkoholizmus elleni bizottságokat. I tanácskozás résztvevői elfogadták Rózsa Béla javaslatát, mely szerint az 1967-es évet az alkoholizmus elleni küzdelem A cölöpkunyhótól Le Corbusier épitőművészetéig lett még mindig van rejtett tar- évének nyilvánítják ki, élőkészütalék, a szeszfőzdék terméke. Az ilyen intézkedés tehát nem érné el a célt. A legfőbb tennivaló, hogy ahol szükséges, ott szigorral, de leginkább a félvilágosító munkával küzdjünk az alkoholizmus ellen. Igen fontos, hogy minél több ilyen témájú előadást szervezzünk s ezenkívül a különböző szervek: a tanácsok, intézmények és vállalatok összejöveteleiken tartsák napirenden az ezzel kapcsolatos feladatokat. Hozzászólásában érdekes és elgondolkoztató statisztikai adatokat közölt. Békés megye állami és földművesszövetkezeti vendéglátóiparának italforgalma 1964-ben 314 millió forint volt. Kiszámította, hogy ebből az összegből például 1962, egyenként kétszobás lakást építhetnének. Vagy pedig a Moszkvics 408-as gépkocsiból 3924 db-ot vásárolhatnának. Ennyi lakást, illetve gépkocsit ,ászunk” meg tehát egy év alatt csupán a mi megyénkben. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy most mór italra egyáltalán ne költsünk. De a példák helyesek voltak, hiszen a 314 millió igerí magas összeg és ha olyan szemszögiből nézzük, hogy ezzel szemben mennyit fordítunk étkezésünkre* öltözködésre, kulturális fejlődésünkre, bizony nem árt, ha élgondolkozunk ilyen példákon is. A vendéglátóiparról szólva, többen helytelenítették, hogy ha dolgozóink eredményeket akarnak elérni a terv teljesítésében, arra kell törekedniük, hogy tömény italból többet adjanak el. Az egyik hozzászóló elmondotta, hogy italboltvezető barátjához éppen akkor látogatott, amikor egy részeg embert utasított ki. A kérdésre elpanaszolta, hogy néhány nappal előtte 500 forintra büntették, mert ittas embert szolgált ki. Pár héttel később ugyanez az ember mégis adott italt ittas émbernek is és a kérdésre most így válaszolt: 3 ezer forint prémiumot kaptam. Telik belőle a büntetésre is. Szó volt a kényszerelyonó- kúráról is, mely igen hatékony eszköz az alkoholizmus elleni küzdelemben. Ezzel kapcsolatban A laíkásépítés, így az építőművészet. az emberiség fejlődéstörténetével egyidős, ötletben, módszerben, szerkezeti érdekességeikben, sőt „művésziességben” is az állatvilág változatosat produkál, gondoljunk csak a termeszek építményeire vagy a hódokéra, a madarak fészkeire, a csigahózak- ra, kagylókra, a méhlakásokra. Míg azonban az állatok lakásépítő tudománya ösztönös és bizonyos szinten megreked, s változatlanul öröklődik nemzedékről nemzedékre, addig az ember a maga „odújának”, „fészkének”, „csigaházának” vagyis lakásának, településénsk, falujának, városámár a legrégibb emberi kultúrák kialakulása óta, akárcsak a festészet vagy a szobrászat. Ennek a művészetnek egyik világhírű mestere volt a nemrég elhunyt svájci eredetű francia építész, a mai funkcionális építészet legkövetkezetesebb hirdetője, I<e Corbusier (lö-korbüzjé). Francia- országon kívül dolgozott még a Szovjetunióban, a húszas években, később pedig Svájcban, Brazíliában, Japánban, Indiában, Spanyolországban és másutt. A TIT művészeti szakosztálya rendezvényeként az ő életéről ée munkásságáról tart előadást, dia- filmvetítéssel kísérve, január 26| létéit már ebben az évben megkezdik. Kasnyik Judit nak építését, kialakítását, stüu- i án, szerdán 19 órakor Békéscsabát tekintve szakadatlanul fejlő- | bán, az Értelmiségi Klubban dr. dik. Major Máté Kossuth-díjas tanAz építészet is művészet tehát I székvezető egyetemi tanár. -Hl múlt évi nehézségek ellenére is szilárdult a dobozi Petőfi Tsz gazdálkodása Beszélgetés Lábos László főagronómussal Az egyik év lezárásakor és a következő kezdetekor szokásos az eredményekről és a tervekről beszélgetni. E szokástól vezéreltetve ültünk le a minap Lábos Lászlóval, a dobozi Petőfi Tsz főagro- nómusával egy kis beszélgetésre. Először is azt kérdeztük meg, hogyan gazdálkodott a község egész határát egyesítő, s az utóbbi években a megye termelőszövetkezeteinek élvonalába került dobozi Petőfi. — Sajnos, az elemi csapások a mi gazdaságunkat sem kímélték meg. A keletkezett károk nem túl jelentősek, de azért mégis a,nyilvánosság elé kínálkoznak. Annál is inkább, nehogy bárki is azt gondolja, hogy mi nehézségek nélkül dolgoztunk és zárjuk az 1965-ös esztendőt. Többek között a száj- és körömfájás következtében 350 ezer forint kár sújtotta az állattenyésztést. Az egerek legalább 200 ezer forint értékű kárt okoztak a mintegy 160 ezer hold luoernavetésünkben, de számottevően csökkentették a búza és az őszi árpa terméseredményét is. Legérzékenyebben a tavaly tavaszi belvíz sújtotta szövetkezetünket: 510 holdat egyáltalán nem tudtunk bevetni. Csupán az ebből származó kiesés 2 millió forintot tett ki. Ezenkívül 1251 hold bevetett földünkön is pusztított a belvíz, s a hivatalos becslések szerint legalább 4 és fél millió forint értékkel csötojrentette a különböző növények termését. Szűkösen szász ónban a félére csökken abban az esetben, ha megnyerjük a zöldbab-pert. Ugyanis nem mi tehetünk arról, hogy egymillió forintnál nagyobb értékű zöldbabot nem tudtunk leszállítani azért, mert paszuly vészes magot kaptunk, amiből nem tudtunk árut szállítani. — A főagronómus elvtárs szerint kiknek az érdeme az, hogy aránylag ilyen kevés bevételi Meséssel „úsztak si Sándor, Szatmári Lajos és Szatmári László fogiatos munkacsapata. — A múlt évi eredményekkel, s a szövetkezeti gazdáknak jutó jövedelemmel bizonyára részletesebben megismerkedünk a zárszámadási beszámolóból. Most szeretnénk hallani vaIamit az ez évi termelési molva is, összesen 6 millió forint többen javasolták, hogy az első ! volt a múlt évi bevételi kiesésünk. kezelést feltétlen zárt intézetben kellene megtartani és ehhez meg- i meg talán az alkohol fogyasztá- , felelő helyiségeket szükséges bizsát? Zárják be az italboltokat és vendéglátóipari egységeket? A szocialista munkaverseny és a szocialista hrigádmozgalom múlt év tapasztalatairól tanácskoznak A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa január 21-én, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel tartja ülését Békéscsabán, az SZMT székházéban. Az ülésen Lipcsei Imre tart előadást arról, hogy a szocialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom hogyan segítette tavaly az éves tervek végrehajtását tosítani. Ez a javaslat általános helyesléssel találkozott, hiszen a kény szere 1 vonókúra csak így vezethet igazán eredményre. A feladatokkal kapcsolatban Cserei Pálné, a Vöröskereszt megyei titkára ismertette a javaslat- tervezetet, melyet a résztvevők elfogadtak. Eszerint a különböző szervek a saját munkaprogramjukba előadások megtartását és az alkoholizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos tennivalókat is beiktatják. A szakszervezet minden üzemben több alkalommal filmvetítéssel egybekötött előadást szervez. A rendőrség főleg a gép- járművezetők részére továbbra is megtartja a már jól bevált an- kétokai. A KIS? az ifjúsági, úgyM.ás években a termésátlagok növelésére fordítottuk összes energiánkat, tavaly azonban erőfeszítéseinket kénytelenek voltunk az elemi csapások következtében keletkezett kiesések pótlására fordítani. A szövetkezet vezetői a szakemberekkel karöltve hetenként üléseztek, keresték, kutatták a bevételi kiesések pótlásának mikéntjét és hogyanját. Amit lehetett, azt pótoltuk, többek között 320 ezer forint értékű szamóca- palántát értékesítettünk. Megnöveltük a magtisztító telep szári tó- és fémzárolási kapacitását és ez is félmillió forintnyi terven felüli bevételt eredményezett. Foglalkoztunk ezenkívül másodvetésű zöldbab, dohány, borsó és egyéb növények termesztésével. Az állattenyésztésben is igyekeztünk minden lehetőséget, megragadni meg” a múlt évi sok elemi csapást? — Ez elsősorban a szövetkezet szorgos gazdáinak, családtagjainak köszönhető, akik az elemi csapások káros kihatásait felismerve, szívósan, fáradságot nem ismerve dolgoztak. A belvíz miatt búzából ugyan átlagosan 14,82, cukorrépából 130, kukoricából 13 mázsa morzsol tat értünk el, azonban az egyes üzemegységek, brigádok, munkacsapatok — ahol csak lehetett — igyekeztek a lehető legjobb terméseredményeket kihozni a földiből. Többek között Czimanó Sándor 17 tagú munkacsapata 244, Balogh István 11 tagú munkacsapata 231, Debreceni Sándor 13 tagú munkacsapata 253 mázsa átlagtermést ért el cukorrépából. Dékány Sándor 11 taigú munkacsapata 47,86, V. Szabó Lajos 15 tagú munkacsapata 45 mázsa csöves kukoricát takarított be holdanként. A kiesések pótlásában nap mint nap nagyon sokat se nem jelenti azt, segített szövetkezetünk pártszer-1 sebb árut akarunk értékesíteni, vezetének felvilágosító, munkára sőt, ahogy lehet, a belterjesség fotervről is. f — A termelési tervünket elkészítettük végleges formában. Minden üzemegység és brigád térképen lebontva kapta meg azt, hogy melyik táblában mit termel, s milyen technológiával. Nálunk ugyanis szokássá vált a térképkészítés, mert mi elengedhetetlennek tartjuk ezt az egyes táblák, az egész gazdaság áttekintése végett. Sakkal könnyebb a gazdálkodás, ha az egységek vezetői látják azt, hogy melyik táblán milyen sorrend következik, milyen a talaj tápereje. Egyébként annak ellenére, hogy most már szabadon határozhatjuk meg azt, hogy mit termeljünk és értékesítsünk, nem eszközöltünk különösebb változást gazdálkodásunk eddigi struktúráján. A változás csak annyi, hogy a tavalyihoz képest 578 holddal növeltük a takarmánytermő területet, ebbe beleszámít az idén belépő 308 hold öntözött műrét is. Az ipari növények területének csökkenté- hogy keveösztönző ténykedése. Szakembereink, brigád vezetőink, köztük Ko- valovsziki Lajos, Toczki Pál, P. Szabó Sándor, Szabó Á. István és Danes Lajos nemcsak irányítói, hanem lelkes magyarázói is voltak a termelés hogyanjának, mikéntjének. Nagyon sokat köszönhetünk a, kiesés jelentős mérsékléséért a Békéscsabai Hűtőháznak, a konzervgyárnak és a magtér - mehető vállalatnak, amelyek a különböző növényekre nemcsak pótszerződést kötöttek velünk, hanem vetőmagot is biztosítottak. A körülményekhez képest elért jó terméseredmények betakarításában kitűnt Almási István, Békékozásával igyekszünk kisebb területről nagyobb mennyiségű árut értékesíteni. Az előterv szerint 22 millió 367 ezer forint értékű árut adunk át a különböző vállalatoknak. Ezt úgy akarjuk elérni, hogy a tavalyelőtti termésátlagokat legalább 10 százalékkal túlszárnyaljuk. Vagyis búzából 16, cukorrépából 220, kukoricából pedig 25 mázsa májusi morzsoltat takarítunk be holdanként. Szerződésre 650 holdon termelünk különféle vetőmagvat, hűtőházi és konzervgyári zöldséget 344, cukorrépát 370, kendert 150 holdon termelünk. Állathizlalási tervünk azonos a tavalyival. K. I. Gyarapodott a vésztői Aranykalász Tsz közös vagyona ,, , , Ez is sikerrel járt: 472 ezer forint nevezett szeszmentes klubok meg- terven felüli jövedelmet értünk el. alakitasan fáradozik. Ezenkívül a Pillanatnyilag; 2 millió forint be- rendőrséggel és az Állami Keres- j vételi kiesésre számolunk. Ez A gyenge természeti adottságok és a hiányos vezetés következtében évekig egy helyben stagnált a vésztői Aranykalász Tsz. Az utóbbi években, különösen 1962 óta indult fejlődésnek ez a közös gazdaság a jobb vezetés és az állami szervek anyagi, erkölcsi se- [ gítsége nyomán. Azóta 8 millió I forinttal gyarapodott a közös va- I gyón. Az akkori hét traktor és j egy tehergépkocsi helyett most tizenkilenc traktorral és két tehergépkocsival rendelkeznek, több gazdasági épülettel is gyárapítot- ták a gazdaságot, főleg saját erőből. Többek között felújítottak egy 75 férőhelyes növendékmar- ha-istállót, egy itatásos borjúneveidét, artézi kutat, három csővázas színt építettek, s most befejezéshez közeledik egy gépműhely építése, amelyre 180 ezer forintot áldoztak saját erőből.
