Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-16 / 13. szám
IMS. jatmät l«. 6 Vasárnap A SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója a bér-, nyugdíj- és családi pótlék emelésekről, a progresszív nyugdíjjárulék mértékéről (Folytatás az 1. oldalról.) Az állami ipari»an és az egyéb ágazatokban dolgozó munkások bérét a február 1-én érvénybe lépő intézkedések évente mintegy 630 millió forinttal növelik. Ebből az összegből — a kormányhatározatnak megfelelően — a béremelés körülbelül 300 ezer munkást érint Ez átlagosan 7—8 százalékos keresetnövekedést eredményez. A béremelésben részesített munkaköröket az irányító szervek az ágazati szakszervezetekkel együttesen határozzák meg. A béremelésnél figyelembe vesztik mindenekelőtt a fokozott fizikai igénybevételt, a munkavégzés kedvezőtlen feüitétéledt a munkákhoz szükséges szakképzettséget és a gyakorlatot A béremelés általában érinti a bérszínvonalban viszonylag elmaradt és munkaerőhiánnyal küzdő területeket is. Az irányító szervek által meghatározott keretösszegeken és munkakörökön beiül végső soron a vállalat vezetői a szakszervezeti bizottságokkal közösen döntök él, hogy a vállalatnál ki mennyi béremelést kap. A bányászatban a föld alatti kiszolgáló személyzet föld alatti pótlekát az eddigi 20 százalékról 25 százalékra emelik mintegy 25 ezer dolgozónál. Emelik a föld alatti, szakmányos dolgozók bérét is trösztönként és munkakörönként differenciálva. A vegyipari ágazat munkásoí- niak 40—45 százalékát érinti a rendezés, főleg a nehéz és egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatottakét, így például a gumiiparban rendezik a henger- toeverők, a vulkanizálok és más, egészségre ártalmas munkahelyeken dolgozók bérét. Az emelés mértéke 4—8 százalék. A villamosenergia iparban felemelik például a szén- és a salak- mozgatók, a kábel- és villamoshálózat-szerelők bérét 4—7 százalékkal. A kohászatban mintegy 35 ezer fő részesül 4—10 százalékos béremelésben, elsősorban a nagyolvasztók, a meleghengerműveik, az öntödék munkásai. A gépipari vállalatoknál a 4—10 százalékos béremelés mintegy 60 ezer embert érint, elsősorban az öntödék, a kovácsolóüzemek, az edzőműhelyek dolgozóinál, esztergályosoknál, nehéz vasszerkezeti lakatosoknál, sójatéri munkásoknál és még néhány más munkaterületen. A kohó- és gépipari vállalatok a rendelkezésükre bocsátott béremelési keret 80 százalékát használják fel a minisztérium irányelvei szerint, a fennmaradó részt pedig vállalati hatáskörben. Ez lehetővé teszi, hogy az említett számú dolgozón kívül további 20 ezer munkás részesüljön különböző mértékű bérkorrekcióban. A könnyűiparban a béremelés a munkások mintegy 40 százalékát érinti, főleg a teljesítménybérben dolgozókat. A béremeléssel érintett munkakörökben az átlagos emelkedés 6 százalék, ez 4 és 12 százalék között oszlik meg. Az élelmiszeriparban szakszámos rendszerbe sorolt munkások csaknem kétharmada részesül átlagosan 7,7 százalékos, a karbantartók egyharmada átlagosan 8 százalékos és a kisegítő állományú rákodók csaknem kétharmada átlagosan 5 százalékos béremelésben. Ehhez a bérrendezéshez az 1966. évi bárfejlesztés egy részét is felhasználják. A béremelések koncentrálása érdekében az «gy dolgozóra jutó béremelés nem lehet kevesebb általában havi 100 forintnál. Az építőanyagiparban több mint 30 ezer munkás részesül átlagosan egy főre jutóan 60—150 forint béremelésben. Ezen belül 11 700 téglaipari, 3000 cement- és mészipari, 3000 kő- és kavicsipari, 5700 üvegipari munkás és mások részesülnek béremelésben. Az építőipari munkások egy része — közöttük a segédüzemek munkásai — szintéin béremelésben, illetve kisebb bérkorrekcióban részesük Az építésügyi, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, továbbá az Országos Vízügyi Főigazgatóság területén ez az intézkedés mintegy 35 ezer munkást érinti A MÁV-dpar 5500 dolgozója átlagosan 7—8 százalék, az autójavítóiparban 2340 munkás mintegy 4—5 százalék havi béremelést kap. A KPM karbantartó munkásainak több mint 28 százaléka részesül átlagosan 3—4 százalékos béremelésben; a rakodó- munkások háromnegyed része kap átlagosan 5—6 százalék béremelést. Az erdőgazdaságokban mintegy 20 ezer munkás kap béremelést, elsősorban az alacsony keresetű erdőművelő munkások és a nehéz fizikai munkát végző rakodómunkások. A vízügyi dolgozók közül elsősorban a kőrakodóknál, valamint az egyéb szállító-, rakodó-és anyagmozgató munkásoknál 4—5 százalékos béremelés lesz. Egyéb, nem ipari minisztériumok fizikai munkásainak egy részénél is lesz béremelés. A bérintézkedés a tanácsi helyiipari, szolgáltató és kommunális vállalatok egyes munkásait 58 millió forinttal, a kisipari szövetkezetek bérszínvonalban elmaradt és munkaerőhiánnyal küzdő munkaköreit, munkavezetőit 30 millió forinttal érinti. A művezetők és főművezetők béremelésére előirányzott összeg 80 millió forint. Az intézkedés hozzávetőlegesen 39 ezer személyt érint. A béremelkedés mértéke — a rendezésben részesülő művezetőknél — 100—300 forint között váltakozik a' szakképzettségüktől, szorgalmuktól, az általuk irányított terület jellegétől függően. A Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa felhívja a gazdasági és a szakszervezeti szerveket, hogy az érintett kategóriák bérének megállapításánál az egyéni teljesítményt, a szakképzettséget, a felelősséget, a magatartást figyelembe véve körültekintően járjanak el, és a lehetőségek szerint mielőbb értesítsék az érintett dolgozókat béremelésük mértékéről. Nyugdíjemelések Február 1-től évi 200 millió forint költségkihatással felemelik a munkaviszonyon és a kisipari szövetkezeti tagságon alapuló alacsony összegű nyugdijakat. A havi 750 forintot él nem érő, saját jogú nyugdijaknál átlag 10 százalék az emelkedés úgy, hogy a felemelt nyugdíj a 750 forintot nem haladhatja meg. A 400 forinton aluli özvegyi nyugdíjak is átlag 10 százalékkal emelkednek, úgy, hogy a felemelt özvegyi nyugdíj a 400 forintot nem haladhatja meg. Az özvegyi nyugdíjakkal azonos mértékben kerülnek felemelésre a 400 forintot el nem érő szülői nyugdíjak. Tíz százalékkal emelkednek a 200 forintnál alacsonyabb összegű félárva és a 400 forintot el nem érő teljes árva ellátások is. A félárva felemelt ellátása 200 forintnál, a teljes árváé 400 forintnál több nem lehet. Felemelik a régi mezőgazdasági öregségi (úgynevezett OMBI) saját jogú és özvegyi járadékot is. Progresszív nyugdíjjárulék bevezetése A nyugdíjjárulék mértéke havi 1800 forintig változatlanul 3 százalék; efelett pedig a következő: 1801—2300 forintig 4 százalék 2301—3000 forintig 5 százalék 3001—4000 forintig 6 százalék 4001—5000 forintig l százalék 5001—6000 forintig 8 százalék 6001—7000 forintig 9 százalék 7000 forint feleit 10 százalék A felsorolt százalékos kulcsok alkalmazásánál a dolgozó havi együttes összes keresetét kell számításba venni Családi pótlék emelése A családi, pótlék felemelésének éves kihatása 850 millió forint, E© millió forinttal több a tervezettnél. A családi pótlék rendezése több mint 600 ezer — bérből, illetve fizetésből élő —• családot érinti Gyermekenként havi 50 forinttal emelkedik a két- és többgyermekes családok, továbbá mindazok családi pótléka, akik eddig is kaptak egy gyermek után családi pótlékot (egyedül álló nők stb.). A családi pótlék emelése ki. terjed a munkaviszonyban álló dolgozókra, a kisipari szövetkezeti tagokra, továbbá a fegyveres testületek tagjaira és azokra is, akik munkaviszonyuk, illetőleg kisipari szövetkezeti tagságuk alapján saját jogú nyugdíjban részesülnek. Két gyermek után 200 forintról 300 forintra, 3 gyermek után 360 forintról 510 forintra, 4 gyermek után 480 forintról 680 forintra. 5 gyermek után 600 forintról 850 forintra, minden további gyermek után gyermekenként 120 forintról 170 forintra emelkedik a családi pótlék. Az egyedül álló nők családi pótléka: Egy gyermek után 90 forintról 140 forintra, 2 gyermek után 240 forintról 340 forintra emelkedik. (MTI) A termelőszövetkezetek társadalombiztosítási rendszerének továbbfej lesztése A Minisztertanács határozatot hozott a termelőszövetkezetek társadalombiztosítási rendszerének továbbfejlesztéséről. E szeJúlius l-től kerül sor a beteg- ellátás fejlesztésére, valamint a családi pótlék kiterjesztésére. Az inté2Íkedések részleteiről I rint arra kell törekedni, hogy a j szolgáltatások megközelítsék a | munkaviszonyban álló dolgozók- , __ 1 nak és családtagjaiknak nyújtott | meSfelel0 időpontban tájékoztat«, 1 szolgáltatást Jóval több, mint anyagraktár és műhely — Az irodahelyiség — mutat szét, majd nevetve mondja: — Még itt, a városban sem tudják sokan, hogy mi fán is terem az orosházi általános iskolák központi előkészítő műhelye. Akik viszont ismerik, azt hangoztatják, hogy minden nagyobb községben kellene belőle a megyében.: Ugyanis mi látjuk el városunk öt általános iskoláját a gyakorlati órákhoz szükséges fa-, fém. és egyéb anyagokkal, ezeket beszerezzük, tároljuk, és kiadjuk az igénylő iskoláknak. Mikor 1962-ben Orosházán —» a megyében elsőként — létrehozták az előkészítő műhelyt, hasonló gyakorlati intézmény az ország más részében már működött. A következő évben a műhely országos tapasztalatcsere-szerzés színhelye volt. Később ők is ellátogattak Hatvanba, Egerbe, Gyöngyösre, Szekszárdra. Közben Békés megye más részében is sorra létesültek az előkészítők, így Gyulán, Tótkomlóson, Sarkadon, Békésein és Szeghalmon. Ha nem hallaná, el sem hinné az ember, hogy az orosházi intézmény milyen jelentős összegű költségvetéssel dolgozik. Csupán fém- és faanyagra évi 240 ezer forintot biztosít az állam. A központi, előkészítő műhely Macher Lajos tanár, az előkészítő műhely vezetője nagy gondban van, mivel helyszűke miatt az irodáját is kénytelen raktárnak használni. — Csak nem Sárdi János, az éneikművész? — Az vagyok, akit keres; Macher Lajos tanár, az előkészí- _tő_njűhely vezetője. Már. nem újság, hogy 'Sáráinak néznek. Múltkoriban, Hódmezővásárhelyein jártam, ahogy leszállók a vonatról, egy nénike lelkendezve ragad ka. ron: — Csakhogy ide is eljött a művész úr! Alig akarta elhinni, hogy még csak rokona sem vagyok. Most pedig, nézzen kérem körül a mi kis birodalmunkban. Tessék. Ezen a szűk és zsúfolt előszobán át a műhelybe jutunk. Bemutatom Gergő Mihály és Csizmadia József bácsit. Két remek szakember. Nyugdíj kiegészítésül dolgoznak itt, a kezük arany! Macher Lajos az elektromos fűrész, gyalu- meg köszörűgépekkel, ■ fa- és fémanyaggal teli, fűrészpor szagú teremből egy, az előszobánál is zsúfoltabb raktárfélébe vezet, melyben a rengeteg anyag közt még egy kerékpár és egy kismotorkerékpár is szorong. 1 jelenik meg. (MTI) Gergő Mihály a fizikai kísérleti-! h<«z szükséges tükör- állvány faaika1 részeit munkálja. Csizmadia József \ bácsi keze alól a KRESZ iskolai oktatásához nélkülözhetetlen útjel- zéstáblázat egész sora kerül ki, lényegében az általános iskolák gyakorlati foglalkozásait, vehető tanárok továbbképzésének a színhelye, ahová tulajdonképpen tanuló nem jár. Ezzel párhuzamosan — mint már említettük — anyag- tároló és szemléltetőeszköz-készítő helyiség. És még valami: itt őrzik a város általános iskolásai által készített legsikerültebb munkadarabok nagy részét is. A nevelők innen válogathatnak minta- példányokat, — Nagy örömünkre szolgál — mondja beszélgetésünk vége felé Macher Lajos, hogy a városi tanács, látva, hogy a műhely maradéktalanul a gyakorlati életet szolgálja, annak sorsát szívügyének tekinti. Dicsérendő szerénység ugyan, hogy tájékoztatás közben a műhelyvezető a saját érdemeiről egyetlen szó említést sem tett, a/onban mégsem helyénvaló, ha r~y írás hiányos. Másoktól tudom, de kiegészítésül ide jcsvzem a végére, hogy Macher Laj<is tanárnak van egy újítása, a csővá/as szer- szá faszekrény, mely az alsó tagozatúnk gyakorlati oktatásának a könnyebbé -tetőiére >éw£ut. A Művelődésügyi Minisztérium el is fogadta, egyik bekésossdi«- tanügyi kiállításon a nyilvánossá»' f>;,s ;s került. Az T s Voi a f rv sr ■"1 ^ 1< e t Gyártó Vállalat syoip cg’- szr ;vdi Özemben 103 da-glot ltészíttctétt belőle, s ezek, a r.orvai tanács mű'-e;5désüe'*i o'ZÚ.’v.nak Acvé- ker.y közreműködésével mmő a nyolc járás általános iskoláiba elkerülnek. Huszár Rezső -
