Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-16 / 13. szám
1966. Január 16. 4 Vasárnap A megye iparfejlesztésének és telepítésének tapasztalatai, elgondolásai Ä következő években elsősorban az élelmiszeripart és a könnyűipart fejlesztik Ülést tartott a MTESZ megyei szervezetének elnöksége Közérdekű témáról tárgyalt legutóbbi ülésén a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége. Porkoláb Károly, az ipargazdasági bizottság vezetője a megye iparfejlesztési és telepítési tapasztalatairól, elgondolásairól tartott vitaindító előadást. A második ötéves terv időszakáról szólva elmondotta, hogy a párt Központi Bizottságának határozata alapján az egyik célkiűzés az ipari terthelés arányosabb elhelyezése volt. Eszerint az Alföldre a munkaigényes gép- és könnyűipari, élelmiszeripari üzemeket telepítették, amelyek lehetővé tették a helyi munkaerő ipari foglalkoztatásának növelését. E határozat szellemében megyénkpestre és más ipari centrumokba. Számítani lehet ugyanakkor arra is, hogy a további gépesítéssel és kemizálással a mezőgazdaságból is munkaerő szabadul fel, aminek foglalkoztatásáról szintén szükséges gondoskodni. A megye jellege és adottságai természetesen meghatározzák a jövőbeni iparfejlesztés és telepítés irányát. így elsősorban az élelmiszeripar fejlesz- 'ése a legcélszerűbb, mivel a megyéből termelt nyersanyagot dolgozza fel és tartósítja. Ez az iparág azonban közismerten idényjellegű, ezért ellensúlyozására indokoltnak látszik a hagyományos könnyűipari ágazatok, valamint a megyében levő kőolaj és földgáz termelésének kiterjesztésére a nehézipar fejlesztése. tala után az ipargazdasági bizottság és a tudományos szervezetek csoportjai közreműködésükkel, javaslataikkal és műszaki tanácsadással, szükség esetén tanulmányokkal segítik az abban rögzített feladatok végrehajtását. Az elnökségi ülés résztvevői ezután a Szilikátipari Tudományos Egyesület megyei csoportjának múlt évi munkáját értékelték, majd a műszaki bál előkészítéséről szóló tájékpztató jelentést hallgatták meg. Az im*iár hagyományos műszaki bált február 5-én rendezik Békéscsabán, a Csaba- szálló éttermében és télikertjében. P. P. Az iskola nem divatbemutató Divatosan öltözött nemzet vagyunk. Sőt, a gyermekeink talán túlságosan is „divatosan” öltözöttek. Iskolába menet, iskolából jövet, de még a tanítási órákon is. Nem illik mindig a múltat hánytorgatni, de emlékezünk még a népiskolai tanulókra, akik bizony nemcsak a nyári hónapokban, hanem őszbe nyúló, hűvös napokon is mezítláb kocogtak, piros lábukat kapkodva, az iskolába. Ma falun sem engedi el a szülő lábbeli nélkül a gyermekét. Mert van mit a lábra húzni. Most egy másik véglet kapott létjogosultságot: egyenesen rü- habemutatók, frizurakreációk parádéja egynémelyik iskola tanterme. Hosszú évekre visszanyúló, ma is tartó vita: bevezessük-e a kötelező köpenyviselést iskoláinkban; beleszólhat-e a tanár abba, hogy a tanuló milyen frizurát kreáljon értelmes vagy kevésbé értelmes fejére? Korunk egyik feltűnő jelensége a fiatalok körében (főleg a serdülők körében) a külsőségekkel való feltűnési viszketeeség. Egymás értékét hajlandók lemérni egy jól sikerült frizura, egy csöves nadrág szembeötlőségén. Ezen túl az órán való figyelés, a koncentráció érdekében minden olyan jelenség, amely elterelheti a tanuló ügyeimét, káros; akár a szomszéd rikító pulcsija vagy az előtte ülő tupírozott frizurája, vagy (ilyennel is találkoztunk már) kifestett körme. A világhírű egyetemi tanár, a diplomás orvos, az általános iskolai nevelő a munkahelyén munkaköpenyt ölt magára. Óvja egyéb, más alkalomra szánt ruhadarabjait. Ezt a tanulók is megtehetik. Legyen különbség tanuló és tanuló között, de ezt ne az ízléstelenül rikító külső megjelenés, hanem a nagyobb tudás adja! Temyák Ferenc WWIW/VWW/AW "AAAWWWVW ben az elmúlt öt esztendőben épült fel az Orosházi Üveggyár, a Békéscsabai Konzervgyár, a hűtő- liáz és került sor a Kner Nyomda és a Békéscsabai Kötöttárugyár : ekonstrukciójára. Az új üzemek létesítésével alapvetően megváltozott a megye iparának szerkezete, elsősorban az élelmiszeripar aránya nőtt, valamelyest azonban a nehézipar is fejlődött. A tervidőszak alatt felépült új üzemekkel, új iparágak meghonosításával természetszerűleg a megye ipari termelésének részaránya tovább növekedett az országos termelésben. Ezt a következő számok is szemléltetik. Az ország síküvegtermelésének 69 százalékát, az öblös-1 üvegnek 37 százalékát, az égetett cserépnek mintegy egyharmadát a megye építőanyagipara állítja elő. Az égetett tégla, a kötöttáru, a kolbászfélék, a főzelókkonzerv termelésében pedig mintegy 10—11 százalékra tehető a megye iparának részesedése. Az elmúlt öt esztendőben bekövetkezett fejlődés és változás ellenére a megye ipari fejlesz;ése továbbra is napirenden marad, hiszen megyénk jelenleg is az iparilag gyengén fejlettek közé sorolható. Az országosnál ugyanis az iparban foglalkoztatottak részaránya jóval alacsonyabb, s a megyéből jelenleg is mintegy 10— 12 ezren járnak el dolgozni BudaAz ipari bázis bővítése — mint Porkoláb elvtárs mondotta — a meglévő üzemek rekonstrukciójával és új gyárak építésével oldható meg. A harmadik ötéves ten,' időszakára ennek megfelelően megvannak már az elgondolások. Az elképzelések között szerepel a Békéscsabai Konzervgyár és a hűtőhöz bővítése, a sarkadi és a Mezöhegyesi Cukorgyár rekonstrukciója, a Kner Nyomda további fejlesztése. Előreláthatóan inár a tavasszal megkezdik Békéscsabán az új forgácsoló szerszámgyár építését. Békésen már folyamatban van a mezőgazdasági gépgyár itteni gyáregységének létrehozása. A felsoroltakon kívül még jó néhány terv és elképzelés — közte új üzemek építése — érlelődik és látszik szükségesnek ahhoz, hogy a megye a következő esztendőkben tovább léphessen az iparosításban, a meglevő és a várható újabb munkaerő foglalkoztatottságának megoldásában. A felszólalók egyetértéssel fogadták az ismertetést. Helyeselték, hogy az iparfejlesztésben és telepítésben a megye vezetői erőfeszítéseket tettek és tesznek, ja- vasiatokat juttatnak el az elgondolásokról a felsőbb szerveknek. Az ülésen éppen ezért olyan határozatot fogadtak el, hogy a megye harmadik ötéves tervevek jóváhagyása és nyilvánosságra hozaMinSegy 370 millió forint értékű éöiiőaayaggal tobÍ2f gyártanak az Az Építésügyi Minisztérium építő&nyagipari üzemeiben ebben az évben mintegy 370 millió forint értékű építőanyaggal többet gyártanak az építőknek, mint tavaly. Többek között cementből 170 000 tonnával, előregyártott betongerendából 260 000 méterrel, zúzott kőből pedig 200 000 tonnával növelik a termelést. Rendkívüli intézkedésre kerül sor, hogy az építőipar termelésnövelésének megfelelően a tavalyinál legalább 53 millióval több téglát gyártsanak. Ebben az évben nagy fejlődést terveznek az ipari és mezőgazdasági üzemcsarnokok, épületek elű- r egy ártott vázszerkezetének termeléseiben. A több célra hasznosítható épületvázból majdnem kétidén ' szer annyit gyártanak, mint tavaly. | A belkereskedelem, vagyis köz- j vétlenül a lakosság részére a múlt i évi előirányzatnál 6,4 százalék- I kai több anyagot szállít az építő- ‘ anyagipar. Elsősorban az a’ap- vető anyagokból növelik az ellátást. Mintegy 10 miliő téglával, 20 000 tonna més&zel, 30 000 tonna cementtel és 100 000 méter födémgerendával több anyagot j adnak a TÜZiLP-telepeknek. I Egyéb építőanyagokból pedig le- j nyegében a múlt évihez hasom- I lóan látják el a belkereskede'met. j Számítani lehet viszont arra, hogy , a kavicsból, vasbeton gerenda bó!, tetőfedő-burkolat anyagból, valamint üveg- és finomkerámia1 ipari termékből időszakonként hiány nehezíti majd az ellátást. Az analfabétizmus elleni küzdelem oktatásügyünk még mindig élő, eleven problémája. Nem ritka jelenség a filmszínházak első soraiban a többieknek hangosan olvasó cigány néző. Erre figyelt fél Szeghalmon az Ady mozi üzemvezetője is, Miklósvári Lászlóné, kinek kezdeményezésével és a Szeghalmi Járási Tanács V. B. művelődésügyi osztályának támogatásával két hónapja analfabéta cigányok oktatása folyik. Hetente kétszer — a filmek premier bemutatásának napján — dr. Kardos Mihályné türelmes munkája nyomán sajátítja él nyolc 20—30 év közötti cigány az olvasás, írás és számolás alapvető ismereteit. Tanfelszerelésről a művelődésügyi osztály gondoskodik. Hamarosan bevonják az oktatásba 1- gyakorlás céljából — a már első, második osztályt elvégzetteket is, így mintegy húszán fognak hamarosan a padokban ülni. Eredményes nevelés valósul meg a már említett Ady mozi előadásai előtt is. A 30—40 rendszeresen moziba járó cigány nézőnek havonta két alkalommal vetítés élőtt a megfelelő filmek mondanivalójához kapcsolódva, rövid előadást tartanak. íz, zúzmara. Dr. Kari!"" iljiié tanítónő olvasási órát tart. özv. Gj öngy öai Bajosai szerint így könny JMen megy az lxl. Kép és sző^-g: Esztagály Kepe
