Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-16 / 13. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGY El TAN ÁCS LAPJA \ NÉPÚJSÁG mt. JANUÁR 1«, VASÁRNAP Ara: 80 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 0 SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója a bér-, nyugdíj- és családi pótlék emelésekről, progresszív nyugdijjárulék mértékéről A Minisztertanács legutóbbi ülésén meghallgatta a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatását a február 1-én életbe lépő bér-, nyugdíj-, családi pótlék emeléseknek, valamint a progresszív nyugdíjjárulék bevezetésének előkészítéséről. A kormány a tájékoztatást tudomásul vette és határozatot hozott a vonatkozó jogszabályok módosítására. A SZOT és a Munkaügyi Minisztérium az intézkedésekről az alábbi tájékoztatást adta. A bér- és nyugdíjjellegű intézkedések több mint 1 millió dolgozóra, illetve nyugdíjasra terjednek ki. Az intézkedések pénzügyi kihatása évi mintegy 2 milliárd forint. Ezenfelül a családi pótlékok emelésére évi 850 millió forintot fordítunk. A megfelelő előkészítés lehetővé teszi, hogy az intézkedések minden területen a kormány által előzetesen meghatározott időpontig megvalósításra kerüljenek. Bérügyi intézkedések A pedagógusok bérrendezése valamennyi alsó és középfokú oktatási intézménynél mintegy 100 ezer nevelőt érint. Kiterjed az óvónőkre és az egyes minisztériumok felügyelete alá tartozó intézmények (például középfokú technikumok^ iparitanuló-iskokozó szakképzett egészségügyi középkáderek kb. 130 forintos átlagos béremelésben részesülnek. Ezeken a kategóriákon belül is tovább differenciálnak a dolgozók szorgalmától, rátermettségétől, lelkiismeretességétől -függően. A gyógyszertárakban dolgozó szakképzett egészségügyi középkáderek fizetését is emelik. Az ügyeleti díjak felemelése orvosokat, egyes középkádereket és gyógyszerészeket érint. A szakorvosi képesítéssel rendelkező orvosok ügyeleti díját 100—130 Ft között, a szakképesítéssel nem rendelkező orvosokét 80—100 Ft között kell megállapítani. Az ügyeleti díj meghatározásánál figyelembe kell venni az orvosoknak az ügyelet időtartama alatt végzendő munkáját, így például az említett határok között magasabb díjban kell részesíteni azt az orvost. aki az intézet valamelyik felvételre kijelölt osztályán teljesít ügyeleti szolgálatot. A műtős asszisztensek ügyeleti díja 60 forint, egyéb középfokú képesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozóké 50 forint lesz. Ugyancsak 50 forint a műszaki szakképesítéssel rendelkező dolgozók (például főgépészek) esetenkénti ügyeleti díja. A nem szakképzett dolgozók ügyeleti díja valamennyi egészségügyi és szociális intézményben esetenként 40 forint lesz. Iák) pedagógusaira is. A kereset | A belkereskedelmi dolgozóknál emelkedésének mértéke átlagban a béremelés kiterjed a Belkeres- 15—16 százalék, havi átlagban kedelmi Minisztérium, a Szőrűin tégy 280—300 forint. | VOSZ, valamint az olyan szervek Az e célra biztosított évi 350 felügyelete alá tartozó kis- és millió forintos keretből az alap- ! nagykereskedelmi, továbbá ven- béreket átlag 13—14 százalékkal, 1 déglátóipari vállalatokra, ahol a kereskedelmi dolgozók száma jelentős (például a KPM félügyeaz állományba tartozók óradíját 30—50 százalékkal emelik, egyes pótlékok mintegy 15—20 százalékkal lesznek magasabbak. A bérrendezéssel egyidejűleg csökkentik a korcsoportok szá- ; mát és az eddigi státuszgazdálko- j a hálózatban foglalkoztatott dol- dás helyett a bérintézkedésben ] gozóknak mintegy kétharmadát érintett oktatási intézményeknél érinti. Körülbelül 140 ezer dolgozónak a bére átlagosan mintegy Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság, a Nehézipari Minisztérium bányászati ágazata építőipari vállalatainál, valamint az Építésügyi Minisztérium, illetve a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium szakfelügyelet« alá tartozó tanácsi építőiparban, tehát az állami építőipar jelentős területein felemelésre kerül a külön- élési pótlék, ez körülbelül 100 ezer dolgozót érint. Ugyanezeknél a vállalatoknál a munkahelyi pótlék bevezetése mintegy 10 ezer építkezéseken dolgozó műszakiak keresetét emeli. Az új rendelkezések értelmében az állami építőipari vállalatok többségénél a családjuktól távol élő családfenntartó építőipari dolgozók a vállalat székhelyén végzett munka esetén napi 15 forint, a vállalat székhelyén kívüli munka esetén napi 20 forint, a nem családfenntartók pedig 10 forint, illetve 15 forint külön- élési pótlékban részesülnek. Ez az intézkedés az érintett dolgozók jövedelmét havi 125—375 forinttal növeli. A különélési pótlék emelése és kiterjesztése lehetővé teszi ezeknél a vállalatoknál a nagy mértékű és káros munkaerőhullámzás csökkentését és a munkaerő stabilizálását. Az említett intézkedésekkel nem érintett építőipari vállalatoknál és munkahelyeiken az eddigi rendszer marad érvényben. A munkahelyi pótlék bevezetése az érintett dolgozóknál — a főépítésvezeíőknél, építésvezetőknél, főmunkavezetőknél, munkavezetőknél, valamint a munkahelyen dolgozó mérnököknél és keret-gazdálkodást vezetnek be. A jelenlegi bérrendszer „végzettségi elve” fő vonatkozásaiban továbbra is fennmarad. Az egészségügyi dolgozók bérrendezése mintegy 50 000 szaklete alá tartozó Utasellátó Válla- ! technikusoknál — 10 százalékos latra, a SZOT-üdülők konyhai , béremelést jelent, dolgozóira). A 300 millió forintos A különélési pótlék emelése, keret felhasználásával a béremelés ( valamint a 10 százalékos munkahelyi pótlék bevezetése éves szinten 300 millió forinttal növeli az építőipari dolgozók jövedelmét. (Folytatás a 6. oldalon.) 0—9 százalékkal lesz magasabb. Ezt az átlagos béremelést differenciálják. Egy-egy dolgozó béremelése általában havi 100 forint vagy ennél több. Az átlagosnál nagyobb béremelést irányoztak képzett egészségügyi dolgozót és elő az élelmiszer-, a vas- és ház- az egészségügyi intézmények több tartási boltok szakképzett vezetői mint 6000 szakmunkását érinti. A j és eladói, továbbá a vendéglátórendelkezésre bocsátott 150 mii- [ ipar konyháin dolgozó szakkép- liós keret háromnegyed részét az zett szakácsok, cukrászok, kony- alapbérek, egynegyed részét pe- hamészárosok, kézilányok, módig az ügyeleti díjak emelésére 1 sogatók és segédmunkások, vala- fordítják. Az egy dolgozóra jutó ' mint a nagykereskedelem szakhavi átlagos alapbéremelés az [ képzett áruátvevői, áruösszeállí- érintett munkakörökben mintegy , tói, és belső árumozgató segéd- 170—180 forint. Ennek felhaszná- j munkásai számára. Az átlagosnál lása differenciáltan történik, pél- kisebb mértékű béremelést kap- dául a kórházak, a klinikák szak- j nak a kiskereskedelemben a vi- képzett ápolónői, szülésznői és szonylag kedvezőbb munkakörül- csecsemögondozónői kb. 250 fo- mények között és kisebb fizikai rintos, a szociális otthonok ápoló- erőkifejtést igénylő munkakörök- női mintegy 200 forintos, a köz- ben dolgozók, veden, betegápolással nem foglal- [ Az Építésügyi Minisztérium, a Ötezer traktor, 1,5 milliárd forint a kertészeti üzemágaknak 68,6 milliárd forint beruházást kap az idén . a mezőgazdaság Az állami gazdasági és termelőszövetkezeti építkezések többsége az állattenyésztés fejlesztését szolgálja. Ezen belül is előtérbe került a szarvasmarhatartás, amelynek építkezéseire több mint egy- milliárd forintot fordítanak. Ebből többek között 30 000 tehén és csak a szövetkezetekben több mint 10 000 növendék marha elhelyező, sére létesítenek új épületeket. Az új tojóházakban 285 000 tyúk részére lesz majd hely, s a termelőszövetkezetek 90 000 baromfi részére csibenevelőt is építenek. Ugyancsak a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését, illetve a jobb takarmányellátást segíti a több száz új szénaszárító, amelyekkel évente csaknem 2000 vagon lucernalisztet állítanak majd elő. A gazdaságokba kerül majd a takarmánykoncentrátum az állami beruházásként Győrött épülő állati fehérje feldolgozóból is, amely idei üzembe helyezése után évente 1900 tonna húslisztet termel. A kertészeti üzemágakat másfél milliárd forintos beruházással fejlesztik az állami gazdaságok és a termelőszövetkeze lek. Az 1966. évi beruházásokból tovább bővül a mezőgazdaság gépparkja" is. A hazai és külföldi gyárakból egyebek között 5000 traktor, 1500 gabonakombájn, 400 silókombájn és 7000 pótkocsi érkezik a mezőgazdasági üzemekbe. Az állomány ennél kisebb mértékben növekszik. A mezőgazdasági tudományos kutatásban és szakoktatásban is több építkezésen, beruházáson dolgoznak. Az idén befejezik a Debreceni Agrártudományi Főiskola és a nagykanizsai technikumi bővítését, valamint a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola kísérleti és hajtató üvegházának építését. Ugyanilyennek az építése kezdődik meg Kecskeméten, a Durea- Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet részére. Sor kerül két, jelenleg Budapesten működő kutatóintézet vidékre telepítésének előkészületeire is: megkezdik az Állattenyésztési Kutató Intézet herceghalmi és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet gödöllői új központjának kiépítését. (MTI) A kongresszus előkészületeiről tanácskozott az MSZBT elnöksége A Magyar—Szovjet Baráti Táraság országos elnöksége szombaton Kardos László elnöklésével ülést tartott a Barátság Házában. \z elnökség meghalhatta Nagy Hichárdnak, a budapesti pártbi- ’ottság osztályvezetőjének, az -zerbajdzsáni magyar kulturális napokon részt vett küldöttség ve- ’etőjének beszámolóját. Ezután Kristóf István, az MS7IBT főtitkára számolt be a január 21—32-én összeülő kongresz- szus előkészítő munkálatiról Hangoztatta, hogy a megyei, budapesti és kerületi konferenciák, n melyek a múlt héten véget értek, sok értékes útmutatással szolgáltak a társaság további munkájához. A konferenciákon összesen 350 szavazati joggal és 80 tanácskozási jogeal felruházott küldöttet vá’asztottak a kongresszusra, amelyre mintesy száz vendéget is meghívnak. Küldöttséggel képviselni magát a Szovjet—Magyar Snráti Társaság is. A titkári tájékoztatót vita követte. (MTI) Járhatók megyénkben az utak — Az autóbuszok átlag félórás késése a biztonságos közlekedés érdekében indokolt Tegnap délben újra tájékoztatást kértünk a megyei tanács közlekedési csoportjától megyénk útviszonyairól. Szabó Lajos csoport- vezető elvtárs tájékoztatása szerint szombaton valamennyi megyei közúton biztosították a két sávot, így a közlekedés — természetesen a csúszós úttól függően — bizonyos fokig meggyorsult. A két főútvonalunk (Szeged—Debrecen, Kecskemét—Békéscsaba) megyei útszakaszain az őrjáratos gépkocsik már hajnalban szórást végeztek, így a kanyarokban, útkereszteződésekben, átkelőhelyeken biztosították a veszélytelen forgalmat. Megyénk többi közútján az előre kihordott salakot az úttörők t -ítélték az utakra. Mint a csoportvezető elmondot- a, szombaton délután és vasárnap egész nap ügyeletet tartanak a szaktechnikusi körzetekben, me gyérekben 9 helyen, s az időjárástól függően intézkednek a forgalom biztosításáról. Ugyancsak biztosított a technikai készenlét is a szórásra, és az esetleges nagyobb havazás utáni úteltakarításra. Az Autóközlekedési Vá’1'1 t'ól Laczó János, a Hunyadi téri MÁVAUT állomásfőnöke arról tájékoztatott bennünket, hogy pénteken nagyobb késés a személy- forgalomban csak a Kötesyán és Sarkad közötti útvonalon volt, mintegy 3 óra, a többi járatok fél —egyórás késésekkel bonyolították le a személyforgalmat. Szombaton már általában a hosszabb útvonalon közlekedő járatok csak félórás késéssel futottak be. A biz'onsá- gos közlekedés érd;kében azonban ez félté'lenül indokolt, s továbbra sem tanácsos nagyobb sebességgel közlekedni, hiszen ez súlyos balesetekhez vezethet.
