Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-14 / 294. szám
1965. december 14. 3 Eedd Tevékeny brigád mozgalom a MÁV gyomai állomásán A MÁV gyomai állomásán mind a teher-, mind pedig a személyforgalom lebonyolítását elősegíti az itt dolgozó brigádok tevékenysége. Négy forgalmi és három kereskedelmi brigád működik. Nemrégiben tartották meg az év végi teendők megbeszélésére szolgáló brigádértekezleteket. A személyvonatoknál a menetrend szerinti indítás 92 százalékos, a tehersze- relvémyeknél pedig 650 tonna helyett 700 tonna terhelést vállaltak. A kocsimozgatási idő csökkentésére is vállalásokat tettek. Szatmári Lajos és Kiss Sándor brigádjai az elmúlt tizenegy hónap során megvalósították programjukat. A dolgozók kezdeményezésére megalakult munkavédelmi őrség eddig igen eredményesen tevékenykedett. A brigádértekezleteken a munkacsapatok tagjai teljes létszámban jelentek meg. Boldizsár Gyula Az üzletek ünnepi nyitvatartása Tájékoztatást kaptunk a megyei tanács kereskedelmi osztályától arról, hogy megyénkben milyen lesz az üzletek ünnepi nyitvatartási rendje. December 19-én, vasárnapi a városokban a főútvonalon levő iparcikk-üzletek (a háztartási, a vas-, edény- és a bútorboltok kivételével) 9-től 12 óráig árusítanak. A vasárnapi nyitvatartásira kijelölt élelmiszerboltok, az édesség- és a dohányboltok az egyébként szokásos ideig lesznek nyitva. :%eeember 24-én, pénteken: az élelmiszerboltok 20 óráig nyitva tartanak, s az iparcikk-boltokban a rendes hétköznapi nyitvatartási rend szerint lehet vásárolni. A vendéglátói pari egységek általában 20 éráig lesznek nyitva, azonban városonként és községenként 1—1 melegkonyhás egységben és az Utasellátó egységeiben a szokásos ideig, illetve 23 óráig szolgálnak ki. December 25-én, szombaton: minden nyílt árusítású üzlet egész nap zárva tart. Az édesség-^ és a dohányboltok vasárnapi, a , vendéglátóipari egységek szojnbati nyitvatartási rend szerint árusítanak. December 26-án, vasárnap: a vasárnapi nyitvatartásira kijelölt élelmiszerboltok, az édesség- és a dohányboltok, valamint a vendéglátóipari egységek vasárnapi nyitvatartási rend szerint tartanak nyitva. Egyéb boltok egész nap zárva lesznek. Két hét múlva sorsolják a llM III. és a IV. Békekölcsönt Az Országos Takarékpénztár- két hét múlva, közvetlenül a karácsonyi ünnepek után, december 27-én és 23-án tartja a II., a III. és a IV. Békekölcsön 1965 második félévi húzását. ^ sorsolásokat mindkét napon Budapesten az OTP Nádor utcai művelődési termében rendezik. Az első napon, a II. Békekölcsönt sorsolják, 106 500 kötvényre 30 521 300 forintot. December 23- án délelőtt először a III. Békekölcsön 399 500 kötvényéire 59 990 300 forint, majd a IV. Békekölcsönből 244 500 kötvényre 36 779 800 forint jut a nyerteseknek. A kétnapos húzáson a három békekölcsönből összesen 750 500 kötvényre Í27 291 900 forint jut nyeremény és törlesztés formájában a kötvénytulajdonosoknak. A kisorsolt kötvények beváltása január 10-én kezdődik. (MTI) xikói él minálunk, különösen a határ mentén, ahol születtem, s gyermekkoromat töltöttem. Apám kisfarmer volt. Földünk kevés volt, az is nagyrészt legelő. Ügy, hogy az öreg Bolton — mert már amikor én nyolcadik gyerekként a világra jöttem, az 50.-et taposta — szarvasmarhát tartott, de inkább csak kereskedett velük. Ügy éltünk, mint sok ezer más kisfarmer az Államokban: se szegényen, se gazdagon. Volt egy öreg Fordunk, jó nagy, úgyhogy vasárnaponként, ha fel- rándultunk Dallas Citybe, belefért az egész Bolton család. Elvégeztem a középiskolát s ajtóm maga mellé vett „inasnak”. Tanultam a kupecséget. Amilyen rossz tanuló voltam az iskolában — épp, hogy leérettségiztem nagy keservesen —, olyan jó kereskedőnek bizonyultam. Apám nem győzött dicsérni egy- egy jó üzletkötés után. — No, Johnny fiam, ha igy haladsz, túlteszel apádon! — veregette meg a vállam olyankor. Hét fivérem eközben már elkerült a háztól, megnősültek, családot alapítottak. Hárman Dallas Citybe költöztek, négyen r>edig széjjelszóródtak az Államokban. Hárman maradtunk: apám, anyám és én. Apám már a hetvenhez járt közel, s" egyre ritkábban kísért el a vásárokra. Megbetegedett. Hónapokig nyomta az ágyat. Végül kórházba szállítottuk s ott is halt meg. Én lettem a családfenntartó. Egyszeriben nagykorú lettem s önálló kereskedő. Addigra már úgy megtollasodtunk .— s ez nem kis mértékben volt nekem köszönhető —, hogy eladtuk a régi házunkat s egy sokkal nagyobbat, szebbet, amolyan modernet építettünk. Jól ment a sorunk. Háború után voltunk, nagy volt a konjunktúra, az emberek odaát az óceánon túl ki voltak éhezve s fogyott a marha, mint a cukor. Huszonnégy éves koromban megnősültem. Elvettem egy gazdag farmer, Eddy Pearson Edit nevű lányát. Vagyonom tetemesen megnőtt. Ekkor újabb csapás ért: anyám, akinek magas volt a vérnyomása, agyvérzést kapott s két hét múlva — vissza sem nyerve többé az eszméletét — meghalt. Ketten maradiunk Edittel. Feleségem szelíd, istenfélő asszony volt, de soha nem szerettem. Vékony volt, mint a nádszál, törékeny, mint egy porcelánbaba (de gazdag hozományt hozott magával). Én meg bizony mindig is a teltebb nőket kedveltem. No, persze nem mutattam ki ellenszenvemet. Edit, ahogy én láttam, szeretett. Mert hát nem voltam éppen rosszképű legény. Sok lánynak akadt meg a szeme rajtam, ha végigmentem Carlson City utcáin. (Folytatjuk) Csakis politizálva lylég a zárt egységekben, az 1 1 üzemek, gyárak kerítésén, falain belül is nehéz az embereket fegyelemre, szorgalomra nevelni, szoktatni, pedig egy részüket a szakmájuk, más részüket a lakóhely közelsége köti. Ezeknek az embereknek egy részével is nehéz megértetni, hogy nemcsak a mának, a borítéknak kell dolgozni a rátermettség és a leleményesség legjavával, hanem a holnapnak, a közösségnek — a népgazdaságnak is, amely a borítékban levő összeget felsorolni is sok, olyan juttatással toldja meg, ami könnyebbé, szebbé teszi a mindennapé élet. és kulturális körülményeket. Ha az üzemek, gyárak vezetőinek ilyen gondját egynek vesszük, akkor a szövetkezeti vezetőké ennek legalább a kétszerese. Azért, mert vezetésük alá jórészt olyan emberek tömörültek, akiknek szorgalmas munkájuk árán meglehetős életkörülményeket biztosított egykor kisebb-nagyobb egyéni gazdaságuk. Ennél sokkal jobb életkörülmények reményével és igényével léptek a szövetkezetbe, ráadásul jó néhányan „lesz, ahogy lesz” beletörődéssel, egyszerűen csak besodródtak a többiekkel. Bár idestova már öt éve közösen gazdálkodnak a dolgozó parasztok — tegyük hozzá, hogy megyei átlagban egyre eredményesebben —, mégis mindjártmindjárt kiütközik a felfogásbeli, az érzelmi és a meggyőződésben különbségük. A mezőgazdaságban nagyon nehéz az egyenletesen növekvő jólétet biztosítani. Azért, mert a jövedelem forrása — az állattenyésztés és a növénytermesztés sikere — még túlságosan a járványos állatbetegségektől, a terméseredményeket akétszélsőség közt alaposan ingadoztatá időjárástól függ Ez eléggé ismert, éppen ezért nem ezt, hanem a termelés legfontosabb hajtóerejét: a szövetkezeti emberek szorgalmát, fegyelmét, a gazdálkodás irányítását akarjuk boncolgatni. 9 Példák sokaságát soroltuk már fel eddig is arról, hogy megyénk szövetkezeteinek jó részében mérsékelte vagy pótolta a járvány és a mostoha időjárás okozta károkat a szövetkezeti vezetők és a szövetkezeti gazdák egységes áka_ rata, a veszély elhárítására kifejtett kettőzött szorgalom. Az egységes akarat, a szükség esetén kifejtett kétszeres, háromszoros erőfeszítés hiányzik még megyénk egyes szövetkezeteiben. Az ezt hátráltató okok vizsgálata közben találkozunk az érzelmek, a felfogások és a meggyőződések különbözőségével. S ezt leginkább a vezetés stílusa, a gazdálkodás sikere vagy eredménytelensége váltja ki. j meglátásaikat, tapasztalataikat, véleményüket. Az ilyesmi nem a lelkesedést, a harci készséget növeli, hanem a kedvetlenséget, az ellenszenvet a vezetők iránt, amit aztán alaposan meg is tetéznek, ha egyes elhamarkodott intézkedésük balul üt ki. A kurta utasításokon alapuló ** irányítás nem is annyira a a brigádvezetők és az elnökök, mint inkább némely szakemberek jellemvonása. Közülük egyesek azzal zárkóznak el a vita, a beszélgetés, a dolgok megmagyarázása elől, hogy „kérem, én gazdálkodni, és nem politizálni jöttem ide. A politizálás a ptórttit- kár és az elnök reszortja.” Nagyon téves felfogás ez. Az állattenyésztő vagy a növénytermesztő agromómus a legmagasabb szakmai ismereten alapuló intézkedéseivel, utasításaival sem megy semmire, ha nem magyarázza meg az egyes munkafolyamatok miértjét és hogyanját, szükségességének jó hatását, elmulasztásának káros következmé, nyeit. A kurta „amíg én itt vagyok, ezt így kell csinálni” utasítás szülte az olyan megjegyzéseket a szövetkezeti gazdák között, hogy „az agronómus csak alkalmazott a tsz-ben, s ne parancsolgasson”. A közvetlen hangú, bővebb beszélgetésben is benne van az „ezt ekkor így és úgy kell csinálni”, azonban így elfogadják az emberek, mi több: lelkesen látnak munkához, mert megértik, hogy annak mielőbbi és szakszerű befejezése elsősorban az ő anyagi érdekük. ^ szövetkezeti szakemberektől nemcsak az ilyen mindennapi politizálást várják el az emberek, hanem ennél magasabb szintűt is. Többek között közgazdasági, bel- és külpolitikai kérdések megmagyarázását is. És joggal, hiszen képzett, értelmes, mindenben járatos embernek tartják őket. S ez így is van. Azonban az „én szakember vagyok és nem politikus” kijelentések mögött egyeseknél leginkább egy kis szellemi restség, kényelmesség, az országban és a világban történő eseményekkel nem j törődés van. Akad olyan is, aki csak szűk körben nyilvánítja ki ilyen vagy olyan politikai állás- foglalását, meggyőződését, mert a szövetkezeti gazdákat nem tartja alkalmas vitapartnernek. Elegendőnek tartja azt, ha kiadja a szakmai utasítást és ellenőrzi a dolgokat, de nem törődik azzal, hogy az emberek min rágódnak, vagy esetleg milyen természetű rémhír, félrevezetés vette el átmenetileg egyesek kedvét a munkától. \/ annak ilyen szakemberek ” szövetkezeteinkben. S azért merevek, azért nem közvetlenek, beszédesek, politizálok, tanítgatók és nevelgetők, mert csak átmenetinek tekintik a szövetkezetét, ahonnan majd jobb állásba lehet ugrani. Az ilyen — bocsánat a kifejezésért — merev, faarccal és érzelmek nélkül irányító, intézkedő főagronómusok ismeretében mondta nemrégiben dicsekedve az egyik szövetkezeti gazda: „Azóta billent ki szövetkezetünk szekere a kátyúból és azóta halad mindjobban felfelé az emelkedőn, amióta olyan szakéin, berek irányítják, akik a mi falunkból, közülünk mentek el tanulni”. óllehet, évék múltán még jó néhány ilyesmivel dicsekvő szövetkezet lesz megyénkben. A többségnek azonban nem vagy csak hosszú évek múlva lesz erre alkalma. Éppen ezért mindent elkövetnek, hogy az oda, került szakemberek ott is maradjanak, gyökeret eresszenek. Nemcsak lakást és megfelelő életkörülményeket teremtenek számukra, hanem megvédik őket az intrikától, azoktól, akik a kisebb, helyrehozható botlásaik miatt „elzavarni”-! kiáltoznak. A gyökeret ereszt esnek azonban az a feltétele, hogy a szakemberek tudjanak jóban, rosszban kitartani, együttérezni, tudjanak feloldódni, közvetlenek lenni, vitatkozni és politizálni a szövetkezeti emberek között Vagyis ne csak szakterületüket tekintsék a magukénak, ne csak abbój csináljanak lelkiismereti kérdést, hanem a szövetkezet egészének a fejlődéséből is. Legelsősorban is az emberek helyes gondolkodásmódjának, szorgalmának, ha úgy tetszik, jó harci szellemének kialakításából. A zt elérni csakis sok beszélgetéssel, minden feladat aprólékos megmagyarázásával, politizálással lehet. Meg kellene érteniük kivétel nélkül a szakem. bereknek, hogy a többet, a jobbat csakis úgy lehet elérni, ha a tennivalókhoz tettre késszé tudják hangolni a termelés legfontosabb hajtóerejét: az emberek tudatát, érzelmét, lelkesedését. Kukk Imre Most megjelent mezőgazdasági könyvek A szövetkezeti gazdák közül ki. került brigádvezetők és elnökök közt is kezd eluralkodni az a nézet, hogy „most már mindenki tudja, mi a kötelessége, hiszen éppen eleget győzködtük az embereket”. Ez a helytelen nézet diktálja a „no, emberek, ezt hagyják abba és menjenek a másik munkába” — kurta utasítást, s az emiatti méltatlankodásra a válasz, hogy „nem érek rá vitatkozni, ha te leszel a vezető, majd másként csinálod”. Az ilyesmik kergetik egyes emberek fejébe afct, amitől a beléptós 'előtt féltek: hogy lám, mégis parancsolnak! És ez még csak hagyján. De a vita, a tenni- talók sorrendjének megmagyarázása előli elzárkózás azt az érzést kelti az emberekben, mintha a! vezetők semmibe vennék az ő, KERTÉSZEK KÉZIKÖNYVE (Harmadik átdolgozott kiadás) Szerkesztette: Katona József A Kertészek kézikönyve alapfokon tárgyalja azt az ismeretanyagot, amelyre a jó szakembernek feltétlenül szüksége van, s egyúttal népszerű tájékoztatással Is szolgál az érdeklődők széles rétegei számára. E kettőssége tette oly népszerűvé, hogy a harmadik kiadás is szükségessé vált. A könyv megtartotta az előző kiadások jól bevált felépítési módját. Az általános ismeretet tárgyaló részekben (növénytan, talajtan, stb.) említésre méltó átdolgozás nem történt. A zöldségtermesztési részben új az esőszerű öntözés, a gépi palántázás és a korszerű zöldséghaj tatás ismertetése. A gyümölcstermesztés a zöld- trágyázás bevezetésének és a termesz- ( tésben bevált új koronaalakok kiala- j kitásának taglalásával bővült. A szőlő- termesztés a Moser-féie magasműve- I lést, a dísznövénytermesztés az egyes növények újabb szaporításmódját tárja népszerű olvasmányos stílusban az olvasó elé. 529 oldal, 200 ábra. Ara: 60 forint. Ember Mihály—Janik József MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK JAVÍTÁSA A gépjavltási szakterülettel hosszú időn keresztül nem foglalkoztak kellő súllyal és csak a gépgyártás-techno- lógiai eljárásokat alkalmazták. Ezt a hiányt igyekszik a mű pótolni. Napjainkban korszerű javítóüzemek, kutatóintézetek dolgoznak gépjavltási témákon, amelyek eredményeit, a korszerű javítás-technológiai eljárásokat foglalja össze a munka. Teljességében pedig mezőgazdasági gépek javításához szükséges műszála, fejlesztési és szervezési kérdések megoldásához nyújt künduló alapot. Az egyetemi oktatáson túlmenően o könyv az üzemi szakemberek részére kézikönyvül is szolgál. 554 oldal. Ara 78 forint.
