Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-14 / 294. szám
december 14. 4 Kedd Karácsonyi pulyka Öre« nyomda fiatal munkásokkal Kner Izidor hagyatéka — 1965 december A BARNEVAL békéscsabai telepén naponta 12 ezer pulykát dolgoznak fel nagyrészt exportmegrendelésre. A főként nyugat- európai országokba készülő baromfi még az ünnepek előtt rendeltetési helyére ér. Az utolsó tételeket a napokban csomagolják. Fotó: Malmos ..... IXjlKozjii csak pontosan, szépén Ahogy a csillag megy az égen Ügy érdemes ...”-— A mindenségit neki! Hogv néz ki ez a 42-es oldal? — Ahogy kell..: — Ez!? Szabad ennek igy maradni? A Helikon Könyvkiadó Vállalat művészeti vezetője mérgesen lobogtatja a kezében levő egyik ívet és odanyomja az újságíró orra alá: — Nézze csak meg maga is. Lévén rokonszakmában dolgozó. de a művészi könyvek készítését illetően mégiscsak laikus, az újságíró az égegyadla világon semmi rendelleneset nein képes felfedezni az inkriminált oldalon. Az ügy percek alatt tisztázódik. A Kner Nyomda gyomai üzemében készülő Fiaubert-regény mintapéldányának egyik oldalán picikét erősebben fogott a festék, mint a többieken. Innét a riadalom. Hamar kiderül azonban, hogy csak a Budapestre küldött mintában lelhető fel az árnyalati hiba, a többi példány kifogástalan. Szántó Tibor. a Helikon képviselője olyan ember, akit a szakma szén vedelj es szeretete fűt. S a munkatársak megbecsülése. Ez a magyarázata, hogy időnkénti szenvedélyes — de gyorsan csillapodó — vitáik LT &ZADT illem: Régi, filmekben látott, képek peregnek le elöltem, de nagyon groteszkek, furcsák. Elgondolkodom, s ű képzelet mozivásznán alakok jelennek meg. Rég múlt, elmúlt, soha vissza nem térő alakok... A kitűzött óra után kevéssel — ahogy - illett — megérkezett méltóságos Magasy Nándor fő- törvényszéki ülnök úr. Felöltőjét, esernyőjét, botját — ahogy illett — az azok átvételére rendelt cselédségnek adta át. A meghívó — ahogy illett —. a belépő vendéget megelőzve köszöntötte: — Mily nagyon örülök, hogy házamnál mint vendéget tisztelhetem. * * * A kisfiú, aki a régi holmik, lim-lomok között talált rá az 1876-os kiadású íllemköiiyvre. halkan kuncog a hátam mögött. Illemkönyv? Nem. Az tűi egyszerű lenne. A könyv címe: „A finom, művelt társalgó, vagyis az udvariasság szabályai a társaskörökbe ni illemteljes viselet és társalgásnál, egyszersmind tanácsadó egészségünk fenntartására, kellemes s vonzó taglejtések elsajátítására, bókok, beszélgetés, szavaknak kellemes kiejtésére. A társaságban, táblánál, estélyeken, színházbani viselet, beszédmód s utazás alkakná.vatí magatartásra. A nagyobb rangúnk irányábani viseletre és a szép nem hajlamainak megnyerésére. Továbbá...” A „Továbbá” után folytatja a felsorolást a szerző, Mélyacsai Ad. A pontosság kedvéért a mű: (Budapest, 1876, nyomtatott Szentkirályi és K ornisnál). — Lapozz tovább — mondja á kisfiú, s az előszónál így szól: — Az biztos nem érdekes. — Várj— „Aki magát a mai korban minden rendű és rangúak, de különösen a szépnemmeli társalgás alkalmával alkalmazni nem tudja — az jobb. ha a társaságokat egészen elkerüli.” Majd végül: ,,E műnek célja a társadalmi művelődést előmozdítani.” — Vajon mennyiben? — teszem fel magamban a kérdést, és tovább olvasok. A fiú biztat: — Á, ez nem érdekes. A szerző kezeink, arcunk, fogunk és hajunk tisztán tartásáról, majd ruházatunkról szól. „A ruházatból némileg következtethetünk a. ember belsejére, gyakran az ember gondolkodás- módját, sőt erkölcseit is sejthetjük belőle.” Kopott, szakadozott, sárgidt lapok. — Haladjunk! — nógat a fiú. ..Mindenekelőtt, szivünk felebarátunk jólétéért hevüljön." — Mi az, hogy felebarát? — kérdezi a fiú. — Es — hogy is hívták azt, aki írta? — annak minden felebarátjáért hévült a szíve? Hány volt neki...'! — Hallgasd csak — olvasom tovább. „A bók az esetleges helyzet szerint háromfelé osztható, úgy mint a menetközben, rogy állva, vagy ülésközben alkalmazottakra.” A fiú nevet. Űj téma: Jönnek azonban elő esetek, midőn másoknál kell reggeliznünk, p. o. midőn az éjét is falun kell tölteniink, vagy vadászatra hivatunk meg, mely reggel veszi kezdetét.” Később. „A reggeli kávé vagy csokoládéból áll, thea nem igen van szokásban. A kávé mellett lehet még vajat, mézet, sonkát, vagy hideg pecsenyét, tojást és gyümölcsöt is feltenni.” A XIX. század utolsó előtti évtizedébe képzelem magam. A nyirkos kis helyiség falát a nedvességtől csillogó salétrom borítja. Nem vacsorázunk, hiszen délben olyan sokat ettünk. Öt szelet kenyeret, nyolcán. — Apukám szokott vadászni. Ígéri, hogy egyszer elvisz engem is. A kávét nem szeretem — szontyolodik el a fiú. Gyümölcs? Az igen. Siessünk, mert éhes vagyok már. „A müveit társadalmi beszélgetésre több esz leéli, mint akármi más dologra.” A következő fejezet ,,A zeneestélyeken és színházban megtartandó illemszabályokról, majd a nagyobb rangúak irányábani viseletűnkről. a nőkkeli társalgásról, és a látogatásoknáli illemszabályokról szól.” A gyereket nem érdekli. Talán bánja is, hogy itt ragadt. Észrevehetően felvidul, amikor kiderül: hiányzik tizenkét oldal, s már csak kettő van hátra. Arrébb megy, tesz-vesz valamivel. Már csak magamban olvasok: „Nagysád sokkal leegyesebb, hogy sem kérelmein eredménytelen maradna az iránt, hogy részesítene azon. rám nézve valódi nagy szerencsében, hogy nagysádat haza kísérthessem.” Vá. lasz: „Önnek kellemes társasága kényszerít, hogy ajánlatát elfogadjam, e részben nyilvánított készségét szívesen fogadom.” S az illedelmes úri pár elindult. Jó messze járnak már. Vitaszek Zoltán ellenére ő és Petőcz Károly, a gyomai üzem vezetője, voltaképpen igen jó barátok. „Sok szép könyvet.. . " Hárman beszélgetünk, a kiadó embere, a nyomda vezetője és a krónikás, így kerekedik ki egy nagy múltú, öreg nyomda története nyomán a modern szakképzettséggel rendelkező fiatal munkásokat foglalkoztató üzem jelene és jövő perspektívája. — Az öreg Knexnek az volt a vágya, hogy: „...de jó lenne sok szép könyvei csinálni”. — Ebből mi teljesült? — A szép igen, a sok az nem. Akkoriban nem volt igény Magyarországon művészi kivitelű könyvekből tízezres vagy 'akár több ezres sorozatokra. így aztán a Kner Nyomda könyvei bibliofil, kiadások voltak, csekély példányszámúkkal a ritkaságokat vadászó műgyűjtők trófeáit szaporították. — És ma? — Őrizzük a neves hagyományokat. ugyanakkor korszerű könyvet akarunk csinálni. És sok könyvet. Persze, csak míves munkát adunk ki a kezünkből. Hogy elképzeléseiket meg is valósítják, azt hazai és nemzetközi sikereik bizonyítják. A lipcsei nemzetközi könyvművészeti kiállításon az idén 12 kitüntetés közül hármat: egy arany, egy ezüst és egy bronz érmet a magyar könyvnyomtatók nyertek — a Gyomai Kner Nyomda révén. Szántó elvtárs szerint a gyomai üzem a kiadó legjobb partnere, Előkészületek karácsonyra Mit várhatnak a szép könyvek barátai decemberben a karácsonyi könyvpiacon? Az üzem — és a Helikon Kiadó — ragyogó kiállítású különlegességekkel örvendezteti meg a vásárlókat az idén is. Nemrég fejeződtek be Dante Isteni színjátékának nyomási munkái, s máris kapható a műnyomó papíron, arany metszéssel készült kötet, melyet az eredeti Dante- kódex színes miniatűréi illusztrálnak. Ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot a Gesta Roma.no- rum című kötet, mely középkori elbeszélések gyűjteménye s Reich Károly stílusos illusztrációi díszítik. így sorolhatnánk tovább. Megemlíthetnénk a Salambót, melynek kötése most készül, s diósgyőri különleges bordázott papírra nyomták vagy azt a vállalkozást, amely mind ez. idáig egyedülálló a magyar könyvnyomtatás történetében. Kétszáz íven és 20 000 példányban kívánják kiadni hét évszázad legszebb magyar verseit. A két kötetből álló munka bibliapapíron jelenik meg. Még nem volt rá példa, hogy ilyen terjedelmű művet bibliapapírra nyomjanak. A ritkaságokat gyűjtő „bibliámén i- ákasoknak” bizonyára nagy' örömet fog okozni a jövő évben készülő hatkötetes munka, amely a magyar képzőművészek alkotásait színes reprodukciókon adja vissza. Múzeumot terveznek Persze a szép könyveket ügyes szakemberek csinálják. Ahogy az öreg Kner mondta: „Modern gépekkel nem kunszt kiváló munkát csinálni”. Azóta, természetesen sokat korszerűsödött az üzem, ha valaki csak két évvel ezelőtt járt itt, ma alig ismerne rá. De Kner Izidor mondása többé-kevósbé még most sem veszítette eil az érvényét, hiszen — a múlt évben kapott új gépek ellenére — sok vonatkozásban ráférne még a nyomdára a korszerűsítés. A technikai lehetőségeket az itt dolgozók szakmai szeretettel és precíz munkával igyekeznek pótolni. A dolgozók átlagos életkora 26 év, s nagy gondot fordítanak az utánpótlás képzésére. Nyolcvanöt»« létszám mellett majdnem 40 tanulót képeznek. A nyomdászok képzéséhez sok segítséget kaptak, megértéssel találkoztak nemcsak saját vállalatuk vezetőségénél, de a békéscsabai városi tanács illetékeseinél is. Ahogy mondják, 94 tonna papírra varázsolnak betűt egy évben, s az 1965-ös esztendőt december közepére tervezik befejezni. Ott jártunkkor éppen azon tanakodtak, miként lehetne egy helyiséget felszabadítani házi múzeum létesítésére, amelynek vitrinjeiben méltó módon örökíthetnék meg a régi hagyományú ifjú üzem tanulságos múltját és jelenét. A Békés megyei község üzemének műszakiai, munkásai úgy gondoljuk, példát mutatnak sokaknak a szakma szeretetéből. Vajda János Ne hagyja utolsó napokral Nem romló tartalmú csomagját MAR MOST ADJA POSTÁRA! A KARÁCSONYI TORLÓDÁS ÍGY NEM KÉSLELTETI A KÉZBESÍTÉST! 838
